Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-03-01 / 3. szám
Varázslat? Valóság? Mindkettő egyszerre, az új ifjúsági klub. Műanyag falburkolat a bejáratnál, kazettás álmennyezet, boltíves folyosó, „mulató” falburkolattal — magyaros bútorok és bárpult — megnyugtatóan egyszerű és izgatóan tarka tapéta — könyvtár és biliárd — sztereoterem és csendes sarok. Ellentétek halmaza vált gondos, hozzáértő kezek szorgalmas, mesteri munkája folytán olyanná, ahogy azt a tervező megálmodta. Fiatal, nagy szakértelemmel rendelkező építésztechnikus Bóta István. A TEEV 1976 májusában jöttem a gyárba dolgozni. Sóki elvtárs mutatta meg nekem a gyárat, akkor ejtettük útba a régi KISZ-klubot. Klubot vártam, de kéít igényes szórakozásnak nem megfelelő helyiséget láttam. A gondolatsor elindult — augusztusra elképzelés, terv született. Megvalósult-e amit megálmodtam? — Igen is, meg nem is. A „nem”-mel kezdem, mert ezzel az „igen”-re is választ adok. Egy tervet két okból módosítanak — az egyik: közbeszól a kereskedelem, a másik: „evés közben jön meg az étvágy” alapon, új ötletek születnek. Velem, velünk az utóbbi történt. A megálmodott terv tulajdonképpen az „állványzat” volt ahhoz az „építményhez”, amelynek átadására márc. 19-én sor kerül. Az átalakítást október 1-én kezdtük — földkitermeléssel. Ezt a nagyon nehéz, minden külső látszat nélküli munkát csak azzal az óriási lelkesedéssel és akarással lehetett ütemterv szerint végezni, amivel az ott dolgozók átsegítették egymást a nehézségeken. A munkát, jelentősen nehezítette, hogy nem volt birtokunkban olyan terv, amely a jelenlegi helyzetet ábrázolta. Miután több mint 100 köbméter földet kitermeltünk, lebontottunk egy 12 m hosszú, 1 m vastag tartófalat, helyet adva a térnek, megkezdhettük a belső kialakítást. Ez sem ment azonban simán. Az eredeti terv szerint az emeletre vezető lépcsőt le kellett volna bontani. így az átadás határideje elhúzódott volna, vi- szint egy igen nagy munkára — a szivargyártás alatti csővezetékrendszer átszerelésére — nem került volna sor. A vízvezetékszerelők a nehezebb utat választották. Szombat, vasárnap, a „cső- dzsungelből” áttekinthető rendszert alkottak, a lépcső maradt, a határidő 2 hónappal (!) előbbre került. Rendkívül jó érzés volt tapasztalni a nagy akarást, amivel a dolgozók ezt a munkát végezték. Naponként születtek az ötletek, a javaslatok, előfordult, hogy az „alkotókedvet” néha már le kellett állítani. De talán kérdezze meg őket, mondják el ők maguk, milyen is volt ez a munka. NAGY FELADAT „Nem mindennapos, szakmailag is gondot jelentő feladatot kaptunk” mondja Bi- rincsik Sándor asztalos. Bár a terv első látására az volt az első kérdésünk „melyik májusban lesz az átadás?”, mégis, szinte észrevétlenül vettük át a „napok rohanását” a munkában. Nagyszerű érzés volt úgy dolgozni, hogy megvalósíthattuk saját elképzeléseinket. Bóta elvtárs annyit mondott: „ide kell egy bárpult, egy mosogatópult” és a „hogyan” a mi feladatunk. Lehetetlen volt betartani a 8 órás munkaidőt. Otthon is erre gondoltunk, mindig erről beszéltünk, „ötletszerző útra” mentünk egy-két modern szórakozóhelyre is. Varga Miklós kőművesnek a felesége is megnézte az új klubot mondván; „egyebet sem hallok, csak így a klub, meg úgy a klub, én bizony megnézem, hogy csakugyan olyan szép-e, ahogy mondod.” (Bizony, csakugyan olyan szép.) Mikor a bárrészt alakítgattuk, eszünkbe jutott, hogy hol fogják majd tárolni a colát, csokoládét ezek a gyerekek? No, „ha lúd, legyen kövér”; egy kis falbontás, néhány köbméter földásás, pár száz tégla, egy kis alkotókedv — és az eredmény: egy raktárhelyiség. „Megérte a fáradságot, mert az ember itt aztán kedvére alkothatott, kiadhatta szakmai képességét” szólt közbe Takács Gyula kőműves. Nem számított itt, hogy kinek, mi a szakmája. Csináltuk, ahogy jött a munka. Amit tudtunk, segítettünk. Egyet azonban fájlalok. Minden köszönet Ites Istvánnak, aki mindent megtett azért, hogy a KISZ-tagok is segítsenek nekünk saját klubjuk építésében, de bizony, kevés fiatal fogta meg úgy a lapátnyelet, mint ő! Bizony, így volt — teszi hozzá László József vízvezetékszerelő. Sokszor elkelt volna a fiatal segítő kéz, mert a lelkesedés magában • kevés. Nagy szeretettel dolgozunk a befejezésig a klubon, mert a mi fiataljainkért, a mi gyerekeinkért izzadunk. Talán majd az én fiam is használja egyszer — gondolkodik el, s még hozzáteszi, szinte csak úgy magának — ugyan akkor is olyan szép lesz ez még?! Büszkesége lesz a gyárnak ez a klub, ha rend és fegyelem uralkodik benne — vélekedik Sóki Mihály műszaki osztályvezető. Nagy örömömre szolgált, hogy Bóta kollégám élt az adott lehetőséggel, „megragadta a témát” — ahogy mondani szokás, hiszen mindenkori megállapításom az volt, hogy a régi klub kulturált szórakozásra kicsi. Ebből egyértelműen fakadt a bővítés szükségességének érzése. A gyorsan elkészült tervet rövid időn belül jóváhagytuk, és minden támogatást megadtunk a kivitelezésre. Ezzel a munkával kapcsolatban készült először olyan időrendi „menetrend”, amely magában foglalta a technológiai és megvalósítási időt. Eredetileg májusra ütemeztük az átadást, amely a KISZ kérésére március 20-ra módosult. A határidő jelentős csökkenését, az ott dolEz év márciusában ünnepli a munkásőrség, fennállásának 20. évfordulóját. A munkásőrség célját és feladatát Kádár János elvtárs, a párt első titkára így foglalta össze: „A munkásőrség önkéntes szocialista és demokratikus testület. Az ország és az alkotmány védelme, ennek megszervezése nyilvánvalóan állami feladat. Mégis, mi e feladatot részben társadalmi úton oldjuk meg, a: munkásőrség jóvoltából. A munkásőrség tevékenységére a nép, a munkásosztály, a párt kapcsolatára, kölcsönös bizalmára épül. Célja közismert és egyértelmű: a munkáshatalom védelme, erősítése.” Mi, fiatalok tudjuk, hogy e testületnek utánpótlásra van szüksége. Ezért jött létre a KISZ-szervezeten belül az Ifjú Gárda, amely szervezett keretek között segíti a fiatalok honvédelmi nevelését és felkészítését. Mint tudjuk, az Ifjú Gárda erkölcsi, politikai és fizikai követelményeket támaszt a tagságot önként vállaló fiatalokkal szemben, fejleszti szocialista tudatukat, hazafiasságra, internacionalizmusra nevel, kialakítja, erősíti a szocialista ember gozók soha nem tapasztalt, munkához való hozzáállásának köszönhetjük. Sok hasznos ötlettel, javaslattal éltek, amelynek célja a tökéletesre törekvés és az idő ésszerű rövidítése. Bennünk is, a napi beszélgetések folyamán alakult ki a végső, harmonikus egység. Kedvező körülmény volt a munka őszi kezdése — tavaszi befejezési határideje, mivel az itt igénybe vett „szakipari” munkásokat a jó idő beálltával, lényegesen nehezebben lehetett volna a klubra ráállítani. A munka megkívánta létszámot átcsoportosítással, munkaidő-áthelyezéssel és nem utolsósorban, jelentős társadalmi munkával biztosítottuk. Először tapasztaltuk azt, a jelenséget, hogy a szakmák szerinti elkülönülés megszűnik a munkavégzés során. Az ott dolgozók szívügyükként kezelték a klubot — egy célért, egy akarattal dolgoztak. Közel a befejezéshez elmondhatom, örülök, hogy egy esztétikus kivitelű, minden igényt kielégítő klubot kap üzemünk, amely alkalmas lesz a KISZ-fiatalok, szocialista brigádtagok kulturált körülmények közötti, hasznos szabadidőtöltésére. Nem lebecsülendő, örvendetes tény, hogy a munkavégzés során az emberek közelebb kerültek egymáshoz. F.LISMERES Külön elismerést érdemel Bóta István kollégám munkája. Személyes példamutatása, lankadatlan lelkesedése magával ragadta az embereket. Igényelte az ötleteket, minden hasznos javaslatot megvalósított. Napi munkája mellett, a beszerzéstől az utolsó simításig, figyelemmel kísért mindent — Mit mondhat még ezek után az „alkalmi” riporter?! Láttam a klubot — valóban csodálatos lesz. Becsüljük, köszönjük meg a munkát azzal, hogy méltó programmal, magatartással adjunk tiszteletet mindazoknak, akik időt, fáradságot nem kímélve, értünk dolgoztak. Patófalvi Margit A vállalatunknál üzemelő, nagy értékű gépek biztonságos üzemeltetése elsőrendű követelmény. Minden szervezési, műszaki intézkedésnek arra kell irányulnia, hogy ezeket a berendezéseket kíméljük, élettartamukat meghosszabbítsuk és megóvjuk a hirtelen If ■,következő rongálódástól. Ha ezekbe a feldolgozóberendezésekbe a feldolgozandó dohányanyaggal együtt idegen fémtárgy kerül, géptöréseket okozhat, amely nehezen behozható termeléskiesést jelent. Szükségesnek látszik olyan berendezés kifejlesztése, amely a szállítószalagon vagy rázócsatornán haladó dohányban levő fémes anyagot érzékeli, és a védendő berendezés előtt a dohányból kiválasztja. A fenn leírt cél érdekében fejlesztettünk ki egy olyan műszert, amely ezt a feladatot képes ellátni. A műszer prototípusa az elektroműszerész-műhelyben elkészült, és az eddigi kísérletek biztatóak arra vonatkozóan, hogy üzemi körülmények között is megfelelően fog működni. A berendezés lelke a speciálisan kialakított érzékelőtekercs, amely bakelitlapba süllyesztve, műgyantával ki- öntve, abszolút rázásbiztos, így a rázócsatorna fenéklemezére is felszerelhető, ha azon a szakaszon a csatorna vályúját műanyagból készítjük el. Az érzékelő tulajdonképpen egy speciális kialakítású differenciáltranszformátor. A primer tekercset 3,5 kHz frekvenciájú négyszögjellel gerjesztjük, a szekunder tekercs két ellentétes tekercselési irányú féltekercsből áll. A tekercsek csatolása olyan, hogy normál állapotban a szekunder tekercs két tekercsrészében indukálódó feszültség kioltja egymást, így az eredő feszültség nulla. Ha azonban valamilyen fémtárgy kerül a tekercs közelébe, a mágneses csatolás megváltozása miatt, differenciafeszültség lép fel a két szekunder féltekercs között. A keletkezett feszültség néhány száz millivolt nagyságú, feldolgozásához tehát érzékeny elektronika szükséges. A feldolgozóegység külön műszerdobozban nyert elhelyezést. A tekercsről nyert, kisértékű váltakozó feszültséget nagy erősítésű, integrált áramkörös erősítő erősíti fel a további feldolgozáshoz szükséges szintre. A nyert néhány voltos váltakozó feszültséget egyenirá- nyítjuk, majd küszöbértékkapcsolóra (komparátor) vezetjük. A komparátor szintén egyetlen szilárdtestáramkör. A komparátor kimenete időzítő, vagy más kapcsolóelemhez csatlakozhat. Az érzékelő, mint már említettem, a rázócsatornába is beépíthető, és segítségével kiválasztható az idegen anyag. Amennyiben az érzékelőtekercs környezetébe fémtárgy kerül, az, a már leírt módon, kapcsolóelemet működtet. A rázócsatorna fenéklemezébe az érzékelő után pneumatikus munkahengerrel működtethető csappantyút kell beépíteni. A kapcsolóelem ezt a munkahengert működteti, kinyílik az ajtó, lehull az idegen anyagot tartalmazó dohánymennyiség. Az időzítőtag addig _ tartja nyitva az ajtót, amíg az érzékelt fémtárgy az érzékelési helytől elér a kihullás helyére, és ott egy gyűjtőládába hull. A berendezés a kísérletek tanúsága szerint, már M 3- as csavar nagyságú fémdarabot is ki tud választani. Terveink szerint az év első felében a vágóvonalban a vágógépek védelmére építenénk be ilyen berendezést. Tarnóczi Tibor da szakasz elég sűrűn szokott részt venni zászlóőrség, díszőrség adásában, városi és vállalati rendezvényeken. Emellett az IG tagjai ellátnak rendezői feladatokat is. Ilyen feladat volt legutóbb a vállalati és tröszti szintű ifjúsági parlament. — Volt a múlt nyáron egy kifejezetten „különleges” feladatunk — szól közbe Simon Mária — a felsőtárkányi gyári üdülőben készültünk fel a városi szemlére. A nap elméleti és gyakorlati feladat megoldásán túl, feladatunk volt a fiúk részére főzni és az elkészült ételt feltálalni. Különben az Ifjú Gárdában a lányoknak is ugyanaz a feladath, mint a fiúknak. Ezeket a feladatokat a lányok ugyanolyan jól vagy egyes esetekben még jobban oldják meg, mint a fiúk. Pl.: háziversenyen a lányok jobb eredményt értek el. Reméljük, az Ifjú Gárda tagjainak sorába álló fiatalok létszáma az elkövetkezendő években tovább fog emelkedni és a rájuk háruló feladatokat hasonló lelkesedéssel és sikerrel, valamint nagy odaadással fogják megoldani. (~i) FIN Március 15-én kezdődött meg a városok és a járások rendezvénysorozata, amely április 4-ig gazdag programmal várja a fiatalokat. Délután 3 órakor a Petőfi szobornál rendezte meg ko- szorúzási ünnepségét a Hazafias Népfront Egri Városi Bizottsága, a Városi KISZ- bizottság és az Egri VI. sz. Általános Iskola Úttörőcsapata, melyen vállalatunk KISZ-fiataljai is részt vettek. Itt került sor a Forradalmi Ifjúsági Napok megnyitójára, mely a forradalmiság gondolatával és a mai szép gyakorlatával foglalkozott. Múltunk legnagyobb eseményeit, a jelent és a jövőt tápláló hagyományainkat köszöntöttük és velük együtt forradalmi feladatainkat. Az a kor, amelyet Petőfi Sándor várt, ma már nem álom, hanem reális távlata 1977. magyar társadalmának. Megvalósításához hozzákezdünk, s ebben az alkotó munkában újabb és újabb magaslatokat hódít meg március 15., március 21. és április 4. közös örökségének birtokában a szocializmust építő ember. Ujúgárdisták tulajdonságait. Tehát azok a fiatalok, akik jelentkeznek az Ifjú Gárda-tagságra, nemcsak munkában, hanem politikai tevékenységben is élen kell járniuk. Az Egri Dohánygyárban az Ifjú Gárda létrehozására 1973 év elején került sor —mondotta Halász László, a dohánygyári KISZ-szervezet Ifjú Gárdájának szakaszparancsnoka. 24 fő volt az alakulási létszámunk, amely ma 29 főre emelkedett. Alakulásunkkor a fiúk és a lányok aránya körülbelüli 50—50 százalékos volt, amely ma a fiúk javára egy kicsit el tolódott. Ez talán azzal magyarázható, hogy 1975-ben a városi Ifjú Gárda-parancsnokság javaslatára, bevezettük a munkásőrszakképzést. Ez a képzési forma igen komoly fizikai, szellemi felkészülést igényel, és a lányok kicsit megijedtek. De azok, akik közöttünk maradtak, nem bánták meg, és nagyon lelkiismeretes munkát végeznek. Valamennyiünket leköt és érdekel ez a képzési forma. Feladataink végrehajtásában nagyon sok segítséget kapunk a város munkásőrségétől, de szívesen segítenek a gyárban dolgozó munkásőrök is. Foglalkozásainkat úgy az elméletit, mint a gyakorlatit, sok ,’petben ők vezetik. Foglalkozásaink színvonala így nagymértékben megnövekedett. De erre szükség is lesz, hiszen az 1977-es városi szemlén számot kell adnunk arról, hogyan sajátítottuk el a munkásőrszakképzést. — Eddigi eredményeiteket hogyan foglalnád össze? — Alakulásunk első évében megrendezésre kerülő, ifjúgárdisták városi szemléjén már mi is részt vettünk, amit Tardoson bonyolítottak le. A szemle versennyel egybekötve, három napig tartott. Ezeken a szemléken rajok versenyeznek egymással. A rajok létszáma 8 fő. Tehát a dohánygyár 3 rajt tudott indítani. A rajok különböző feladatokat oldottak meg — mondhatom, nagyon ügyesen — pl.: fegyveres váltófutás, 50 m-es váltóúszás és kispuskás céllövészet . A verseny befejező, 3. napjának programja nagyon érdekes és nagy felkészültséget kívánó harci túra feladatainak megoldása volt. Akkor a dohánygyár csapata a 6. helyezést ért el, 12 induló csapat közül. — A szakaszunk munkája, megalakulás óta, töretlen fejlődést mutat, mert az 1976- os évben megrendezett városi szemlén már a II. helyezést értük el, 11 induló szakasz közül. Az igazság az, hogy a városban jelenleg csak nálunk és a Finomsze- relvénygyárban működik dolgozókból álló IG. — Milyen jutalmat kaptok? — Az elismerő oklevél mellett a szakasz kapott 2 db 2 személyes kempingsátrat. — Mióta vagy parancsnok? — 1975 nyarán kaptam a kinevezést. Akkor mindjárt elküldték egy hétre Ifjú Gárda munkásőrszaktáborba, ahol a szakaszparancsnoki feladatok ellátásához szükséges alaptudást: megszereztem. Később részt vettem még egyhónapos parancsnokképző táborban is, Salgóbá- nyán. — Milyen feladatokat láthatnak el az Ifjú Gárda-szakaszok? — A dohánygyári Ifjú GárA DOHÁNYGYÁR Fémkiválasztó házilagos gyártása
