Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-02-01 / 2. szám

A levél

Pmoereaásier a gyárunk alatt

Az elmúlt hónapban nagy munkálatok kezdődtek a dr. Nagy Janos utca szama házban,

ahol Pillér György az 193--. évi, Los Angeies-i világbajnok! Oiimpias született. A. teherautók egymás után hozzák a termésköveket a ház eié, ama egy iú.dböi aiig kilátszó aknába öntenek tonnaszámra. A dr. Nagy János utcai ház pincéjéből egy meredeken leleté haiado aiaguton keresztül lehet lejutni a gyárunk aiatt húzódó pincerendszerbe. A 10—11 méter mélyen a föld alatt tiifakőböi kivájt, 3—4 m széles es #—2,5'•■•■in magas fóiyosörenaszer helyezkedik el több mellékággal. Több mellékág, mikor lent jártain, tele volt vízzel, sőt, néhol a faiból es a mennyezetről is csöpögött a víz.

— Megkérdeztem Hiánya Nándort, a műszaki osztály dolgozóját, aki az Egri Dohánygyár részéről figyelemmel kíséri a pincerenclszzrbeii í'o-yó munkaiatokat, hogy hol Iá ihatok a gyáron tociü: a pincerendszer, nyomai.

— Dolgozóink, közül biztosan mindenki iáita már, hogy a 'porkamrával, szemben íevő . parkban van egy boton épifetnény, mely huiiámlcmezzei van borítva. Ebben az építményben van e.iie.yez- ve egy szivattyú, melynek szívócsöve lenyúlik a pincerendszer egyik mellékágába. Ebben az oldalágban nagy mennyiségű víz van. A gépkocsigarázsban pedig ugyanennek a pincerendszer nők v«.k y jAüiiuz^i;ui-.fcJ./y- Az 1950-es évekbon kezdték először a vizet felszívni ezen a szellőzőkürtőn keresztül.

— Mely üzemrészek használják fel az innen nyert vizet?

— Kazánház és a cigarettaelőkészítés használja fel a vizet.

— Mikor romlott meg a pince állaga?

— A pince főtéje (boltozata) 1974. őszén kezdett rohamosan romlani. Akkor fordultunk a Bányászati Aknaméiyítő Vállalathoz, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek az egri tűheók állagának megóvásával kapcsolatos munkálatokban.

Az 6 szakmai tanácsún ataman xüíí-üoh házilagosan bebiztosítottuk á veszélyeztetett szakaszt, poligáh ácsolattal — ez olyan megerősítési m d- szer, mint amilyet a mélyművelésű bányákban alkalmaznak. A munkálat í: órán mór“: eres tűk a városi tanács műszaki osztályát, mivel a pince ú. a, ,uba _ lováoo. r^miá j _ tw vetkezett • be,- m^y már az Egri Dohánygyár épületeit is veszélyeztette. A városi tanács a Dorogi Szénbányák Tervező Irodáját bízta meg a további vizsgálatokkal. Szakvéleményüket és a kiviteli tervet el is készítették. Ezzel párhuzamosan Sóki Mihály műszaki osztály- vezető újítása alapján a gyár hűtővíz későbbiekben! biztosítása érdekében elkészítettük az új ipari hűtővíz kivételi telepet, amit az előzőekben már említettem.

— Mikor kezdődtek meg a munkálatok a pincerendszerben?

— A Bányászati Aknaméiyítő 1^76. január 4-én kezdett hozzá a pince betöméséhez.

— Mikorra fejezik be a pincerendszer betömését?

— A tervek szerint májusig betömésre kerül a pince, mely idő alatt 900 köbméter követ, cementet és habarcsot dolgoznak be.

— Naponta hány köbméter kő kerül a mélybe?

— Változó, de 10—15 köbméter naponta megszokott lenni, mondja Kánya Nándor.

— És mennyibe kerül ennek a nagy munkának az elvégzése?

— Egymillió forint körül lesz, de ezt nem a gyár fedezi, hanem a költségvetés. Ugyanis az egri

! gr betömés re 32 millió forintot bocsátott Eger város rendelkezésére az Állami Terybizottság.

Reméljük, ennék a nagy mtmkának meg lesz az eredménye és nem fogja tovább veszélyeztetni ez a pince gyárunk épületeit.

Szigeti Zoltán

A munkaszerződés

termelő

Az elmúlt hetekben osztályvezetők, művezetők, csoportvezetők, párt- és íömeg- szervezeti tisztségviselők, szocialista, brigádvezetők és brigádtagok, összesen közel hat- százan levelet kaptak.

A levél tartalmazta azokat a feladatokat, melyeket a vállalat kollektívájának közösen kell megoldani.

Az 1976-os esztendő igen nagy jelentőségű vállalatunk életében. Most kerül teljes- körű bevezetésre a DH-mun- karendszer. Ezt több éves fáradságos munka előzte mag. megalakult a vállalati DH- akcióbizottság, az üzemi DH- akcióbizottság, működik a Minőségi Kör, több területen jól alkalmazzák az önellenőrzést.

A DH-munkarendszer bevezetése azt is jelenti, hogy növekszik, a dolgozók beleszólási joga a vállalat vezetésébe, több olyan fórum van, ahol a felmerült -problémákat el lehet mondani és azokra a megoldást meg lehet találni. A levél melléklete volt a „Mi a teendőnk 1976-ban?” című kiadvány, mely részletesen, számokkal bizonyítva bontja le a feladatokat a különböző technológiai területekre, mondhatni gépcsoportokra.

Ez az év gazdasági szempontból igen nehéz lesz. Valamennyi dolgozó összefogására és helytállására lesz szükség ahhoz, hogy a tervezett eredményeket elérhessük. Az önköltség emelkedése mellett, emelkedik a ter- • melési program is 6,5 milliárd darabra. Ezt teljesíteni kell, de úgy, hogy a minőség változatlan maradjon, inkább javuljon, de a felhasználásra kerülő anyagokkal is takarékosan kell bánni, hogy a költségek se emelkedjenek. A feladat eredményes teljesítésének az is feltétele, hogy a selejtszázalék csökkenjen.

Tehát mindenkinek a saját munkaterületén az eddiginél nagyobb odafigyeléssel, nagyobb összefogással kell dolgozni, hogy az év végén eredményes munkáról adhassunk számot. A fogyasztók nem azt kérdezik az üzletekben, ha esetleg kedvenc cigarettájukat nem találják, hogy feszített vagy laza programmal dolgozik-e a gyár, hanem azt, hogy miért nincs?

Nekünk az az elsődleges feladatunk, hogy a fogyasztók igényeit kielégítsük mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, s közben hatékonyan gazdálkodjunk.

Hogyan fogadták a dolgozók a hozzájuk intézett levelet? Lehetőség eddig is volt arra, hogy a vállalat problémáiról tájékozódjanak, de a szó az hamar elszáll, egyszeri hallás után nem mindent lehet megjegyezni.

Most leírva kapták meg, bármikor kéznél van, előve- hetik, és megtudhatják belőle a rájuk vonatkozó feladatokat. Alapos részletességgel, mindenki számára érthető nyelven van írva, tehát magasabb képesítés sem szükséges a megértéséhez.

Jól eső érzés úgy dolgozni, hogy a dolgozó érzi azt, hogy az ö munkája mennyire fontos.

Bár a téma ismerős, hisz az előző év folyamán nagyon sok szó esett a DH-munkarendszer fontosságáról, és ez évi teljes körű bevezetéséről, a konkrét feladatra való figyelem felhívás mégis segítség a munkában.

Tisztábban lehet látni, hogy a termelési területek mennyire kapcsolódnak egymáshoz, mennyire függ a társosztályok munkája attól, hogy milyen minőségű a kapott kiindulási anyag.

összegezve: a vállalat valamennyi területén — kiindulva a különböző beérkező nyers- és segédanyagok átvételétől és zárva a sort a készáruval — a dolgozók széles körű összefogására, egymás munkájára építve lehet eredményeket elérni.

N-é.

A Munka Törvénykönyvének alapállása az, hogy a munkaszerződés létrehozása általában nincs kötelező alakisághoz kötve, azt szóban és írásban egyaránt érvényesen meg lehet kötná. Emellett azonban az írásbeliség két szempontból is szerephez jut: a Munka Törvény- könyve — és esetleg néhány más, a munkaviszonyra vonatkozó sajátos jogszabály — egyes esetiekben magának az egész munkaszerződésnek, egyes esetekben pedig csak a munkaszerződés egyes kikötéseinek az érvényességét annak írásbafoglalásához köti. Nem foglalkozva most a Munka Törvénykönyvén kívüli azokkal az egyéb munkajogi szabályozásokkal, melyek vállalaitunk életében gyakorlatilag nem, csak kivételesen érvényesülnek, a munkaszerződés érvényességéhez az alábbi esetekben szükséges az írásbafoglalás:

a) A 30 napot meghaladó tartamú határozott időre kötött munkaszerződéseknél. Ha ilyen esetben elmarad az írásbafoglalás, attól a munkaszerződés még érvényes marad, de nem a szóban kikötött időtartamra, hanem határozatlan időre.

b) Minden olyan esetben, ha a munkaszerződés eredetileg szóban jött létre, de a dologzó — miután a jogszabály előírása szerint felhívták a figyelmét arra, hogy kiérheti a munkaszerződés írásbafoglalását is — élt a jogával és a munkaszerződés írásbafoglalását kér'e.

Ilyen esetben a dolgozónak az alábbi jogai vannak:

—■ ha még nem á'lt munkába, erre mindaddig nem köteles, míg az írásbafoglalás nem történik meg:

— ha már munkába állt, és így kérte a munkaszerződés írásbafoglalását. azonnali hatállyal ki is léphet, ha a vállalt ennek a kérésének 3 napon belül nem tesz eleget. Megjegyzem, hogy ha a dolgozó munkába állásától már 30 nap eltelt, s ekkor kéri a munkaszerződés írásbafoglalását,, annak elmaradása esetén már nem é'het az azonnali hatályú kilépés jogával.

c) írásba kell foglalni a munkaszerződést akkor is, ha a jogszabály — egyes meghatározott munkakörökben

— a munkaszerződés érvényességéhez a felügyeleti vagy más szerv jóváhagyását kívánja meg.

d) A másodállás, illetve

e) a mellékfoglalkozás létesítésére vonatkozó munkaszerződést ugyancsak írásba kell foglalni.

Az alább ismertetett szerződéses kikötéseket, rendelkezéseket még abban az esetben is írásba kell foglalni, ha egyébként magát a munkaszerződést elegendő szóban megkötni:

a) Szóban megkötött, határozatlan időre szóló munka- szerződés esetén a vállalat köteles a dolgozót személyi alapbéréből a munkába lépéstől számított 3 napon belül írásban értesíteni. Ha ez az értesítés elmarad, a dolgozó éppúgy kiléphet azonnali hatállyal a vállalattól, mint akkor, ha kérésére a munkaszerződést nem foglalták 3 napon belül írásba.

b) Ha a vállalat a dolgozót a munkakörébe megállapított munkaidőnek csak egy részére alkalmazza, a munkaszerződésnek ezt a rendelkezését írásba kell foglalni.

c) Ha a dolgozót változó munkahelyre alkalmazzák, ezt a kikötést ugyancsak írásban kell rögzíteni. Az írásbafoglalás elmulasztása eseén a munkaszerződésnek a változó munkahelyre vonatkozó kikötése érvénytelen. Azokon a területeken., illetőleg munkakörökben azonban, amelyekben a dolgozókat rendszerint változó munkahelyen foglalkoztatják (pl.: az építőipar, a közlekedés, a posta egyes munkaköreiben, stb) a dolgozó alkalmazása írásbafoglalás nélkül is változó munkahelyre szól. Ezeket a munkahelyeket, illetve munkaköröket a kollektív szerződésben kell szabályozni, s ezekre a munkaszerződés megkötésekor a dolgozó figyelmét fel kell hívni.

d) Próbaidőt csak írásban lehet kikötni.

A munkaszerződés tartalma:

A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy „a munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét.

A munkaszerződésben a felek más kérdésben is megállapodhatnak.”

Ebből a rendelkezésből következik, hogy kötelezően csak két kérdést kell a munkaszerződésben rendezni, illetve tulajdonképpen hármat:

a vállalatnak és a dolgozónak mindenekelőtt abban kell megállapodniuk, hogy egyáltalán munkaviszonyra lépnek, majd ezt követően meg kell állapodniuk, hogy a vállalat a dolgozót milyen munkakörre alkalmazva és arra, hogy ezen munkakör betöltéséért milyen munkabért fizet.

Az a jogszabályi rendelkezés, hogy a munkaszerződésben a felek más kérdésben is megállapodhatnak. — arra kíván lehetőséget biztosítaná, hogy a felek a Munka Törvénykönyvében szabályozott általános változatéi eltérő módon is szabályozhassák munkaviszonyukat, így ni. a munka végzésére változó munkahelyet köthetnek ki, határozott tartamú munka- viszonyban állapodhatnak meg, vagy részmunkaidőben történő munkavégzésben, stb. Egy megszorítás érvényesül itt csupán,: a felek megállapodása jogszabályi rendelkezéssel nem ellenkezhet Ugyanakkor nem célszerű a szerződést jogszabállyal ugyan nem ellentétes, de fölösleges kikötéssel terhelni. Sok olyan kérdés van ugyani is, amit maga a jogszabály egyértelműen rendez, s az ilyen kérdéseket, illetve rendezéseket nem szükséges a munkaszerződésbe is belevenni. Sok munkaszerződésben olvasható pl. az az előírás, hogy ..a dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei telies kifejtésével, az elvárható gondossággal és szakértelemmel elvégezni”, holott ezt a Munka Törvénykönyve 34. paragrafus (2) bekezdése egyébként is a dolgozó kötelességévé teszi.

A munkaviszony kaocsán i— mlelőH annak alakulásáról, tehát módosulásáról és megszűnéséről beszélnénk — szólnunk kell a munkaviszony kezdetéről, a munka- viszony folyamatosságáról és a munkaszerződés érvénytelenségéről .

Dr. Szalóczi György

Krakkói

tanul

II

á íyút

A GAZDAG TAPASZTALATOKKAL rendelkező ember alkotóan tud tanácsot adni, ha véleményt kérnek tőle. Sokszor kerül a vállalat, vagy vállalaton belül egy-egy kisebb csoport olyan nehéz helyeztbe, amikor a k. vezető út nem tiszta, nem világos a megoldás. Ilyen esetben többször előfordul, hogy a tárgyalás közben egy-egy kollega megszólal — „emiékszek, amikor itt meg itt jártunk, láttunk ehhez hasonlót” — és ez a felvetés a megoldást, a kivezető utat jelenti. Ezért tulajdonít a MÉTE Heves megyei Szervezete kellő fontosságot a tapasztalatszerzés lehetőségének bővítésére.

Több hazai tanulmányút után a szervezet életében első esetben fordult elő, hogy a megye élelmiszeriparából 20 fő vett részt Lengyelországban a krakkói élelmiszer- ipar tanulmányozása céljából.

Már kora tavasszal felvettük a kapcsolatot a Krakkói Éleimezésipari Tudományos Egyesület Egerben járt képviselőjével Mgr. Ins. Compala elvtárssal és megállapodtunk, hogy a múlt év október 16—17. és 18-án 20 fő részére lehetővé teszik a krakkói dohányipar, húsipar, édesipar és tej par egy-egy üzemének megtekintését tanulmányozás céljából. Területi szervezetünk örömmel élt ezzel a lehetőséggel és október 16-án a dohánygyár mikrobuszával várakozással indultunk az útnak.

Krakkóban az előre megbeszélt helyen és időben szeretettel fogadtak az ottani testvéregyesület vezetői.

A dohányipar szakembereinek bemutatták a Krakkó melletti Nova Hután épült új dohányfeldolgozó kombinátot. Itt egy telepen található a dohánybeváltó, fermentáló és cigarettagyártó egység. Ebben az egy gyárban több cigarettát gyártanak, mint hazánkban a négy dohánygyárban együttvéve. Tüzetes betekintést kaptak a résztvevők a lengyel cigarettagyártás rejtelmeibe. Különösen a korszerű Qester gyártmányú cigarettaelőkészítő gépsor ragadta meg a magyar szakemberek figyelmét. Újszerű megoldások egész sorát figyelhették meg működés közben és a látottakról részletes információt kaptak kollegáink. Különösen sokat időztünk az idegenanyag-kiválasztó berendezés mellett, mely a dohánykeverékbe kerülő fémdarabokat kiválasztja, s így azok nem kerülnek a cigarettagyártó gépbe* nem okoznak géptörést. Már itt arról beszéltünk, hogyan lehetne ezt a berendezést az Egri Dohánygyárban elkészíteni, üzembeállítani. A vita azzal fejeződött be, hogy megvan rá a lehetőség, és ha ez sikerül, akkor már megvolt utunk eredménye.

Dohánygyári látogatásunk során szó esett az alkatrészgyártás kooperációról. Jelenleg az ipar legnagyobb problémája a nyugati import alkatrészek biztosítása. Ha ezen a területen sikerül előrelépni, ha közös megállapodás alapján egyes gépek alkatrészgyártását megosztanánk, arra specializálódnánk, akkor komoly kemény valuta megtakarítást érnénk el mindkét részről. Megállapodtuk, hogy kapcsolatainkat ezen a téren bővítjük.

A húsipari szakemberek csoportja a krakkói vágóhidat tekintették meg tapasztalatszerzés céljából, A vágóhíd három vármegyét lát el hússal és húskészítménnyel. Naponta 1100 db sertés és 300 db szarvasmarha kerül levágásra. Feldolgozó kapacitásra 2 vagon/8 óra. A vállalat kb. 30 fajta húskészítményt gyárt naponta, melyek korszerű feldolgozó üzemben kerülnek előállításra. Higiénés helyzete példamutató, látszik rajta, hogy korábban az Amerikai Egyesült Államokba exportáltak dobozsonkát. Nagyon modern a húsbontó és daráló helyiségük, ahol félsertéseket és marhákat húsrészekre szedik szét és darabolt húsok formájában kerül a kereskedelembe kiszállításra. Zsírolvasztásuk „Titán” zsírolvasztó berendezéssel történik un.^ nedves olvasztási eljárással. Zsírcsomagolásuk 25 dkg és 10 kg-os kiszerelésben nyert megoldást a magyar hagyományoktól eltérően a kartondobozokba meleg kb. 80 C°-os állapotban engedik a zsírt.

A VÁGÖHlD JELENLEG 100 éves, ami az igazgató elvtárs tájékoztatása szerint szanálásra van ítélve. A vágóhíd három Vajdaság központi vágóhídja, amelyhez további három gyáregység tartozik és összesen ötezer embert foglalkoztat. Termelési értékük öt milliárd zloty. A vállalat — a gyáregységekkel együtt — marhahúst exportál Ausztriába és Olaszországba, konzerveket az Amerikai Egyesült Államokba.

A húsipari szakemberek kis csoportja is gazdag tapasztalatot szerzett, melyet saját vállalatuknál kamatozni tudnak.

A cukoripari szakemberek a Wawel édességgyárban tettek látogatást. A 60 éves múltra visszatekintő, berendezéseit tekintve a legkorszerűbb automata gépsorokkal ellátott bonbon-gyár naponta 50 tonnát termel három műszakban 800 dolgozóval. Gyártmányainak kb. 50 százalékát exportra készíti, főleg Angliába és NSZK-ba szállítanak. Termékeinek másik fele a belföldi piacon marad, mely mennyiségileg kielégíti az igényeket. Minőségileg különösen jónak, finomnak ítéltük meg a lengyel bonbonokat.

A tejipari szakemberek csoportja a krakkói tejipari vállalatot tekintették meg, mely az 550 ezer lakosú város tejellátását biztosítja. Az üzem öt éve kezdte meg a termelést, s így egészen korszerű. Gépi berendezéseinek jó része tőkés államból származik, egy része hazai gyártású. Az üzem teljesen városi ellátó jellegű. Egy millió kalória hűtőenergiával rendelkezik, jól gépesített. Az üzem valamennyi része tiszta, a higiénikus körülményeknek messzemenően megfelel, a termek természetes megvilágí- tásuak. A technológiai vonal könnyen áttekinthető, megfelelő klimatizáló berendezések működnek. Ebben az üzemben nem találkozik az ember a tejüzemekre jellemző nehéz tejszaggal. Fogyasztási tejet, tejszínt, krémsajtot, kefirt, étkezési túrót, habtejszínt és vajat gyártanak. A látogatás alkalmával említették, hogy további választékbővítést terveznek és bevezetik a különböző ízesítésű gyümölcs joghurtok gyártását. Termékeik, melyek kóstolására lehetőséget kaptak a vendégek, nagyon jó minőségűek. Az általában szokványos kémiai, fizikai laboratóriumon kívül bakteriológiai laboratóriummal is rendelkeznek, mely módot nyújt a termékek ilyen irányú vizsgálatának mindennapos elvégzéséhez. Megragadta a látogatók figyelmét, hogy az üzem technológiai vezetékét vegyszeres cirkulációs mosással végzik. A zárt tartályokat nagy nyomású szórófejes vegyszeres tisztogatással mossák, amely élőmunka megtakarítást jelent és fokozza a termelés hatékonyságát. A látogatás végén a magyar szakemberek több értékes tudnivalót gyűjtöttek össze.

MINDEN RÉSZTVEVŐ örömét fejezte ki, hogy lehetőség nyílt a MÉTE megyei szervezetén belül egy ilyen nemzetközi kapcsolatfelvételre és bízunk abban, hogy ez csak a kezdet volt, a jövőben e kezdeményezés alapján rendszeresen fogunk találkozni, rendszeresen fogjuk tapasztalatainkat kicserélni.

Huszti Ferenc