Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-12-01 / 12. szám

Dohánytermelők és cigarettagyártók tanácskozása Az utóbbi években már rendszeressé vált, hogy a dohánytermelők és cigaret­tagyártók az Egri Dohány­gyárban tanácskoznak, és itt beszélgetnek közös gondja­ikról, így történt ez' most is. Dr. Domán László igazga­tó nyitotta meg a tanácsko­zást. Vidéki Imre a DVT ve­zérigazgató helyettese tar­tott vitaindító előadást. Elő­adásában kifejlete a dohány­ipar helyzetét, különös te­kintettel a termeltetésre. Elmondotta, hogy míg 1970- ben 20 ezer, addig 1976-ban már csak 15 633 hektáron termeltek dohányt Magyar- országon. A dohánytermelő terület csökkentésének oka elsősorban az volt, hogy a érdekeltség nem volt megfe­lelő. A termelői -kedv növe­lése érdekében az utóbbi években több olyan intézke­dés született, mely eredmé­nyeképpen a7, elkövetkezen­dő években remény van, hogy Magyarországon na­gyobb területen fognak do. hányt termeszteni. Az intéz­kedések közül ki kell emel­ni a dohány felvásárlási árának emelését, valamint a dohánytermesztés gépesítésé­nek beindítását. A dohány­termelő gazdaságoknak az állam, mintegy 70 százalé­kos géovásárlási engedményt biztosított. Ez lehetővé teszi, hogy a dohánytermelő gaz­daságok a dohánytermelést teljesen gépesítsék. A Magyarországon 1975- ben megtermelt dohány a dohányipar szükségletének csupán mintegy kétharma­dát tudta kielégíteni, a fennmaradó egyharmados importból kellett az iparnak pótolni. Ez körülbelül 8 ezer tonna dohány import be­szerzését tette szükségessé. A dohányipar célkitűzése az, hogy Magyarországon a do­hányipar összes dohány­szükségletét megtermel tes- se. Ez azt jelenti, hogy is­mét 20 ezer hektáron kellene dohányt termeszteni, de hek­táronként 13 mázsás átlag­termeléssel. • Ezen célkitűzé­sünknek még 1980-ig sem tudunk eleget tenni. Terve­inkben az szerepel, hogy 1980-ig 19 ezer hektáron 13 mázsás átlagtermeléssel ter­meljenek dohányt Magyar- országon. E célkitűzés teljesítése ér­dekében közös összefogásra van szükség, a dohányipar és a dohánytermelők között. Vezér j gazga tó-helyettes elvtárs beszélt az 1976. évi várható dohánytermelésről. Megemlítette, hogy 1976-ban 12 mázsán felül lesz a hek­táronkénti átlagtermés. Ilyen magas terméshozamot az utóbbi 10 évben nem ér­tek el a dohánytermelő gaz­daságok. Az átlagtermés mellett a felvásárlási árak is növekedtek, 3500 Ft-ról kb. 4800 Ftrra mázsánként. Vitaindító előadásában Vi­déki elvtárs említést tett a különböző kísérletekről is, melyek a dohánytermesztés területén folynak. Megemlí­tette, hogy a korszerű do­hánytermesztő társulások alkalmasak arra, hogy a 'do­hánynövényt is rendszerben termeljék. Ilyen dohányter­mesztő rendszerek alakultak a Nyírségben. A rendszergazda szerepét cí’íyan. gazdaságok vállalták el, ahol biztosiéra van a szakmai tudás'- és a teljes gépesítés lehetősége is. Befejezésül’ kérte a jelen­lévőket, a jövőben közös ér­dekeinkért, közös és r.atyobb összefogással dolgozzunk. A vitaindító előadáshoz el­sőnek a Dél-Szabolcsi Do­hánytermesztő Társulás igazgatója, Dorkó József szólt hozzá. Hozzászólásában felsorolta azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyek a dohánytermesztést visszaszo­rítják. Ezek közül elsősorban á szárítókapacitás hiányát emelte ki. Kifogásolta az életben lévő szabványt is, mivel az sok esetben a ter­melőkre kedvezőtlen feltéte­leket tartalmaz. Kéri, hogy közösen vizsgáljuk meg a szabványt és azon a szüksé­ges módosításokat hajtsuk végre. Már kora reggel a kazán­házba ment, hogy az előző napi munkát folytassa. Ott voltak már a csoporttársai, valamennyien vihanyizerei- lők. Csavarhúzót, kalapácsot és fogót vettek kezükbe, az­tán ki mit csinált. Volt aki vezetéket húzott, mások a kapcsolókat javították. A csoportvezető elégedet­ten nézett körül. Látta, hogy minden rendjén megy. Tíz (Fotó; Szigeti Zoltán) A hozzászóló ezután a tár­sulás eredményeit ismertet­te. A többi hozzászóló is ko- 'moly tsermalésnövekedésről számoltak be. Elmondották, hogy az átlagtermés minden egyes gazdaságban emelke­dett s ezt elsősorban a kor­szerű agrotechnikai elvek ■alkalmazásának köszönhe­tik. valamint annak, hogy a (dohányipar szaktanácsadása sokat javult az utóbbi évek­ben. Egységes igényként merült föl, hogy az ipar feltétlenül biztosítsa a szárításhoz szük­séges gépek legyártását. A hozzászólásokra a vá­laszt a DVT. Termelési osz­tályvezetője, Riskó György adta meg. Válaszában el­mondta, hogy a dohányipar mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a termelési kedv ne csökkenjen a jövő­ben, sőt növekedjék és ez­zel párhuzamosan növeked­jenek a termésátlagok is. Válaszadást követőn Husz- ti Ferenc főmérnök ismer­tette az Egri Dohánygyár ter­melését, termeléssel kapcso­latos problémákat, majd egy közös gyárlátogatás kö­vetkezett. Az a véleményünk, hogy ezek a tanácskozások a kö­tetlen baráti eszmecsere, megfelelnek egy jól szerve­zett tapasztalatcserének. Egyes gazdaságok az év során elért 'eredményeiket ismertetik egymással, prob­lémáikra egymástól is vá­laszt kapnak, de választ kapnak a dohányipar ille­tékes vezetőitől is. Szükség van ezekre a közös tanács­kozásokra. Érdeke ez a do­hányiparnak, érdeke a do­hánytermesztéssel foglalko­zó gazdaságoknak is. Huszti Ferenc főmérnök esztendeje már, hogy irá­nyítja ezt a kis kokllektívát. Kelemen Mihály lassan másfél évtizede, hogy átlép­te az Egri Dohánygyár kapu­ját. Nem messziről, a Gró- nai utcából jött, az akkori bútorgyár telepéről, ott volt villanyszerelő. Aztán felesé­gével, aki már akkor is do­hánygyári munkás volt, es­ténként arról beszélgettek, hogy menjen ő is oda dol­gozni, rpert együtt jobb lesz... Hajlott erre. — A feleségem intézte, hogy a gyárba kerüljek — mondja a régi eseményeket idézve a csoportvezető. — Nehezen jöttem, mert a bú­torgyárban jó helyem volt, de aztán, ahogy múlt az idő rájöttem, hogy megérte. Nem bántam meg, mert aktív kö­zösségbe kerültem. — A belépés után hová helyezték? — Rögtön ide a karban­tartókhoz és azóta is itt va­gyok. A régihez képest túl­zottan nem változott a munkánk. Elektromos szere­lés és javítás most is a fő feladatunk. Amikor a gyár­ba kerültem, akkor szerelték az új gépeket, amelyek ma már nem olyan újak, de jók. Vannak nyugatnémet és csehszlovák automata ciga­rettagyártók, csomagolók és filterfelrakók. Ügy működ­nek ezek, mint az óramű, pontos, 'érzékeny szerkeze­tek. Meg kellett tehát ta­nulni a javításukat, a rend­szeres karbantartásukat. Kezdetben nehéz volt, sok­szor hetekig tartott egy-egy (feladat elvégzése, ma már RÖVIDEN A IV. NEGYEDÉVRŐL Rendszeres híradásunk a gazdálkodás helyzetéről az 1976. évet illetően a vége felé közeledik. Ezúttal már az I—XI. havi göngyölített adataink alapján adhatunk képet kötelezettségeink tel­jesítéséről. — A filteres cigarettater­melés 6025 millió db és ez + 2,8 százalék az előző év­hez, + 1,9 százalék a terve­zetthez, — A szivartermelés 24,6 millió db, ami 86,7 százalék a bázishoz; 104,6 százalék a tervezetthez. — A Hevesi dohányválo­gatás 3065 q, mintegy 400 q- val több, mint amennyit az előző évben válogattunk és 65 q-val több a tervezettnél is. — A készáru termelési ér­ték 932 millió Ft, és ez 105,3 százalék a tervezetthez. —• Az egy főre jutó terme­lési érték + 5,6 százalékkal, a tervezett felett alakult. Az ieg yfőre jutó terméksoros volumen a tervezettnél 2,1 százalékkal kedvezőbb. MUNKAVERSENY, SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALOM Van már annak fél éve is, hogy folytonosan, egyes munkaverseny-vállalásaink- kal szemben fennálló tarto­zásainkról kellett beszámol­nunk. A helyzet lassan, fo­kozatosan mind kedvezőbbre fordul. Beszéljenek azonban a számok. — A fajlagos dohány- anyag-felhasználás csökken­tésére tetí vállalásunk 0,3 százalék, a tényleges hely­zet 0,21 százalék. — A fajlagos alapanyag­felhasználást a normával szemben 2.226 m/Ft-al vál­laltuk csökkenteni. A tény­leges alakulás 3.865 m/Ft. rövidebb és könnyebb... — Mit jelent csoportveze­tőnek lenni? — Valami közösségit, em­berit- Naponta találkozom la közvetlen munkatársak örömeivel, gondjaival. Ezek­nek tehát részese vagyok. Sokat bszólgetünk és meg­oldást keresünk a problé­mákra. Nemcsak vezető va­gyok, hanem brigádtag is, még pedig olyan brigádnak, amely evek óta élen jár, a mérnököktől a segédmunká­sokig részt vesznek az újí­tásokban, a műszaki fejlesz­tésben. Az Irinyi János szo­cialista brigádnak tehát híre van a gyárban és velük dol­gozni elismerést jelent. Természetesen Kelemen Mihály munkájának elisme­rése sem maradt el. Több­szörös kiváló dolgozó, öt éve pedig elnyerte a szakma leg­nagyobb elismerését, az „Élelmiszeripar kiváló dol­gozója" címet. Lelkesedik munkájáért és akkor a leg­nyugodtabb, ha egy-egy (automata zavartalanul mű­ködik. Csaknem negyedszá­zada már, hogy a fényt, a villamosságot szolgálja. — Azért van más is — jegyzi meg tréfásan —, a hobbykertem a kedvenc ki­kapcsolódásom.. Gyakran le­járok a szépasszonyl-völgyi kis szőlőbe, ahol családom­mal szívesen töltjük a sza­bad órákat. Ezenkívül szá­nok időt a rendszeres ön­képzésre is, mert minden érdekel, ami új a szakmá­ban. így a megjelenő villa- mosipari könyveket elolva-, som. (mentusz) I B, fény szolgálója — A kiemelt gyártmányok minőségi mutatója Vállalás 3,50 Teljesítés 3,64 Kedvező eltérés: + 0,14 — Egyéb gyártmányok ki­emelt mutatója: Vállalás 3,40 Teljesítés 3,73 Kedvező eltérés: -f- 0,33 —• Gyártási selejtképződés csökkentésére tett vállalá­sunk 0,2 százalék volt, a teljesítés — 0,11 százalék. — Szocialista brigádveze- tőimk II. félévi tanácskozá­sát november hónapban tar­tottuk meg. A tanácskozás az 1977. éves előtervet és a DH programot, valamint a .munkaverseny irányelveiket tárgyalta. — Ugyancsak december hónapban tartottuk műszaki konferenciánkat. — Az üzemi demokrácia e két fontos forrása történ­tek részletesebb ismertetésé­re még visszatérünk. — Teljesen újszerű célra- irányítási folyamat zajlódik majd le az 1976. év végén és 1977. év elején. A válla­lati DH-akcióbizottság prog­ramja alap, az üzemrészi ak­cióbizottságok, osztályok, ön­álló előadók, elkészítik éves programjukat, ill: értelem­szerűen munkatervüket, — december 31-ig. Ehhez kapcsolódva teszik meg vállalásukat a szocia­lista üzemrészei? és szocialis­ta brigádok. A részletes vál­lalás határideje 1977. II. 28. MŰSZAKI HETEK A Műszaki hetek kereté­ben igen érdekes előadáso­kat hallgattak középvezető­ink és általában a résztve­vők. Mindjárt la megnyitó előadás, melyet Treton pénz­ügyminiszter-helyettes et. tartott, elméleti és gyakor­lati segítséget nyújtott min­dennapi munkánkhoz. A szabályozó-változásokra még külön részletesebb informá­ciószolgáltatással : visszaté­rünk. A magas színvonalú előadássorozatból is kiemel­jük Buda miniszterhelyettes et. előadását. AZ 1976 ÉV VÁRHATÓ TELJESÍTÉSÉRŐL Rendkívül szorongva néz­tünk ezévi feladataink tel­jesítése elé. Vezetők és ve­zetettek, fizikai és szellemi dolgozók egyaránt. Most, amikor már a várható tel­jesítést, elég pontosan jelle­mezhetjük egzakt gazdasági mutatókkal, elmúlhat a két­kedés, feloldódhat a szoron­gás, hiszen lényegében ked­vező mindaz amit mondha­tunk ill. leírhatunk. A filte- . rés cigarettatermelés 6.546 millió db lesz, + 2,3 száza­lék a bázishoz, + 0,6 száza­lék a tervezetthez. A szivar­termelés 27,0 millió db kö­rül várható és ez a tervhez 101,9 százalék. Kedvező a termékösszeté­tel-változás és még az elő­irányzottnál is nagyobb mérvű a kapacitástartalék kihasználás. Így azután a készárutermelési érték 1005 millió Ft-os várható a’aku- lása elég jelentősen + 3,4 százalékkal magasabb a ter­vezettnél. Javul-e a termelékenység? Az egy főre jutó termelés 915 301 Ft lesz; 102,4 száza­lék a bázishoz és 103,4 szá­zalék a tervezetthez. A mér­leg szerinti vállalati ered­mény az előző évben csök­kenő tendenciájú volt. Ezév- ben várhatóan 68,0 millió Ft lesz az eredményünk, s ez magasabb az előző évinél, de kissé még a feszített terv­nél is. ' Mindez reális, a tényszámok inkább kedvező irányban térnek majd el. Hogy teljes legyen a kép, hozzátesszük, hogy az egy főre jutó összjövedelem emelkedése + 6,0 százalék körül várható. Egy mondat­ban még annyit, hogy-e szá­mok sok-sok gondot, továb­bá hibát, hiányosságot ta­karnak. Bár dolgozóink je­lentős és dicséretes erőfeszí­tése volt szükséges az ered­ményekhez, mégsem mond­hatjuk, hogy minden terüle­ten és minden lehetőséget kimerítettünk már. Iványi Illés Kedvező fogadtatás A Milde Sorte füstszűrös cigaretlaújdonságunk — melyet 1976. III. negyedévében kezdtünk gyártani osztrák licenc alapján — kategóriájában kedvező fogadtatásra ta­lált a fogyasztók köreben. Az év folyamán eddig mintegy 40 miliő darabot gyár­tottunk. de várható, hogy az ünnepek táján a kereslet az eddigiekhez képest is növekedni fog. E termék folyamatos gyártásának nincsen akadálya, sem anyagellátási, sem kapacitási szempontból és nyereség tartalma is viszonylag kedvező. Képünk a Sasib csomagológépsornál készült, ahol egy­ben a tasakok gyűjtőcsomagolása is megtörténik. DOHÁNYGYÁR == 7 I!

Next

/
Thumbnails
Contents