Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-11-01 / 11. szám

Párttagsági könyvek cseréje November elején valamennyi alapszervezetünkben tag­gyűléseket tartottak, ahol kiosztották az új párttagsági könyveket. Mindenütt méltatták a párt történelmi hivatását' a párttagsággal járó felelősségteljes kötelezettségeket és a megtisztelő társadalmi szerepet. Hangsúlyozták, hogy a tagkönyvcsere előkészítése el­érte politikai célját, erősítette a párttagság egységét, s fel­hívták a tagságot a XI. kongresszus határozatainak aktív végrehajtására. (Felvételünk az í. alapszervezet taggyűlésén készült.) Október hónapban olyan kiemelkedő események zaj­lottak le országunk életé­ben' melyek hatása közvet- ve-közvetlenül vállalatunk és pártszervezetünk életében is tartósan érződni fognak. Az Országgyűlés elfogadta a közművelődésről szóló tör* vényjavaslatot, programsze­rűen irányt szabva ezzel az általános műveltségi színvo­nal emelése területén elvég­zendő feladatoknak. Emel­lett és ezen belül is rendkí­vül fontos teendő a politikai- ideológiai ismeretek bővíté­se és elmélyítése. Ennek je­lentősége azáltal kapott kü­lönös hangsúlyt. hogy az MSZMP Központi Bizottsá­ga határozatot is hozott a konkrét feladatokról. Mun­kánk során úgy a törvényt, mint a KB-határozatot messzemenően figyelembe kell vennünk, hiszen minden központi határozat csak a széles körű végrehajtási munka eredményeként nyer­het valós tartalmat. Elmond­hatjuk, hogy vállalatunknál mindkét területen már évek óta folyamatos és hatékony munka folyik, a továbbiak­ban ennek színvonalán kell egyrészt javítanunk, más­részt az eddig magukat tá­vol tartók között kell aktív oktató-, agitációs és propa­gandamunkát folytatnunk. Vállalatunk pártszervezete és alapszervezetei október­ben általában vezetőségi üléseket tartottak. Ezeken számos aktuális .témát vi­tattak még. Markovics Gyula elvtárs az I- számú pártalapszerve- zet titkára átadja Molnár István és Kovács Miklós elvtár­sak részére az új párttagsági könyvet. GAZDASÁGI MUNKA A vállalati pártvezetöség október 17-i ülésén dr. Do- mán László igazgató tartott beszámolót az I—III. negyed­év tervlelaöaiainak teljesí­téséről és ismertette az év I hátralévő részében elvégzen­dő feladatokat. Elmondotta, hogy a beszámolási időszak­ban feladatainkat teljesítet­tük és a képződött vállalati eredmény magasabb mind a tervben előírtnál, mind pe­dig a bázis időszakban elért­nél. Minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy 1976-os tervün­ket összességében is teljesít­sük és eredményes gazdál­kodási időszakot zárjunk, megalapozva ezzel az V- öt­éves terv elkövetkezendő feladatainak hasonlóan si­keres megvalósítását. Az átlagos bérszínvonalnö­vekedés a tárgyévben kb. 6.8 százalékos lesz. figyelem­be az összes engedélye­zett lehetőséget. Munkajogi ismeretek 3. Ugyancsak a munkaerő ésszerű felhasználását teszi lehetővé az a rendelkezés, hogy a dolgozó azonos te­lephelyen és munkakörön belül más munkahelyre is beosztható. Itt is a dolgozók érdekét biztosítja az, hogy ilyen beosztás esetén a sze­mélyi alapbér nem változ­hat. A változó munkahelyre alkalmazott dolgozók átcso- Iportosítási lehetősége az leredeti munkaszerződésből következik' 4. Adott esetben szükség lehet a dolgozó kirendelésé­re, állandó munkahelyén kívüli munkahelyre, illetve más vállalathoz is. Ez a ki­rendelés csak írásban történ ­het, és a munkavégzés va­lószínű időtartamáról a dolgozót tájékoztatni kell. Az ezzel a dolgozó terhére felmerült többletköltsége­ket a vállalat köteles meg­téríteni. A kirendelés korláta az, hogy a dolgozó nő a terhes­sége 4. hónapjának kezdeté­től a gyermeke 1 éves korá­ig, valamint általában a dol­gozók a jogszabály által meghatározott egyéb esetek­ben beleegyezésük nélkül nem kötelezhető más hely­ségben végzendő munkára. 5. Az előző 5. pontban meghatározott kötelezettsé­get egyrészt a munka végzé­sére vonatkozóan magatartá­si szabályozásokat írnak elő a dolgozóra nézve, másrészt meghatározzák a munka vég­zése során figyelembe .veen­dő előírásokat, utasításokat. Feljogosítja ugyanakkor a Munka Törvénykönyve a dol­gozót arra, hogy nem köte­les teljesíteni az utasítást- ha annak végrehajtása egész­ségét, vagy testi épségét köz­vetlenül és súlyosan veszé­lyeztetné vagy egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik. Kötelezően írja elő, hogy meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha annak tel­jesítésével a dolgozó bűntet­tet követne el. A munka értelmesen tör­ténő végzése követeli meg, hogy ha az utasítás — az előbbi eseteken kívül — jog­szabályba ütközik, vagy vég­rehajtása kárt idézhet elő és a dolgozó a következmé- tnyekkel számolhat, köteles erre az utasítást adó, ha pe­dig ez nem közvetlen felet­tese, akkor annak figyelmét felhívni. Ilyen esetben azon­ban az utasítás végrehajtá­sát nem tagadhatja meg. Természetes, hogy az uta­sítás teljesítésének jogos megtagadása nem menti fel a dolgozót az alól, hogy a munkavégzés céljából to­vábbra is rendelkezésre áll­jon és a jogszerű utasításo­kat teljesítse. 6- Az állami, szolgálati, il­letőleg üzemi titokkal kap­csolatos titoktartási kötele­zettség különösebb magya­rázatot nem kíván. Talán azt kell itt megjegyezni, hogy üzemi titok az — az állami vagy szolgálati titoknak nem minősülő — a vállalati mű­ködési és ügyviteli, vagy egyéb adat, okmány, műsza­ki megoldás, amelyet a vál­lalat írásbeli rendelkezéssel annak minősít. 7. Nem kíván bővebb ma­gyarázatot a dogozónak a munkatársaival való együtt­működési kötelezettsége sem. Az egymás érdekeinek a tiszteletben tartása olyan általános norma, amelynek az élet minden területén ér­vényesülnie kell. Természe­tes, hogy fokozottan kell en­nek a normának érvényesül­nie a munkahelyen, ahol az legyüttlét szorosabb, zár­tabb és az együttműködés­hez az egész kollektíva anya­gi érdekein túl jelentős élet- és egészségvédelmi érdekek is fűződnek. 8. A korábbi munkajogi rendelkezésekhez képest új és jelentős rendelkezése a /Munka Törvénykönyvének az. hogy a dolgozó munkahe­lyén kívül is köteles a mun- köréhez méltó magatartást tanúsítani. Megkívánja ezt a munkahely és a munkakör betöltése, jó híre és ennek a követelménynek a megsérté­se — bár az a munkahelyén kívül történik — adott eset­ben fegyelmi vétséget is ké­pezhet. Dr. Szalóczi György igazgatási és jogi ov. A IV. negyedévben az ed­digieknél is fokozottabban kell foglalkozni az ifjúsági és nőpolitikái határozatokból ránkháruló feladatok meg­oldásával, az üzemi demok­rácia és a vezetési színvonal hatékonyságának fokozásá­val, az általános, politikai és szakmai képzettség növelé­sével. valamint ergonómiai kérdésekkel. Hasonló módon foglalkoz­tak alapszervezeteink is a gazdasági munkával. Az I. alapszervezetben október 7- én Iványi Illés, a II. alap­szervezetben október 21-én Cserven Kálmán tartott be­számolót az adott terület gaz­dasági munkájáról. A beszá­molókat a vezetőségek elfo­gadták. DH, DH... Az I. alapszervezetben ok­tóber 7-én tárgyalták a ko­rábban kiegészítésre vissza­adott DH beszámolót. A mó­dosított előterjesztést a ve- vezetőség elfogadta­A vállalati pártvezetőség beszámoltatta a III. alap­szervezetet a szivarágazaton végzett DH-tevékenységről. Megállapította, hogy az ága­zat intézkedési terve össz­hangban van a vállalati fő célkitűzésekkel, az I—III. ne­gyedévben feladataikat telje­sítették, az 1973 óta működő Üzemrészi DH-akcióbizott- ság tevékenysége kielégítő- az 1976-ban bevezetett rész­leges önellenőrzés megfele­lőnek bizonyult és elérte célját A II. alapszerv október 2I-i vezetőségi gyűlése előtt Kocsis Józef, a filtergyártás üzemvezetője számolt be a terület munkájáról, a gaz­daságpolitikai feladatok he­lyi megvalósításáról, kiemel­ve a DH-munkarendszer te­rületén kifejtett tevékenysé­get. PARTÉPÍTÉS Napirendi pontként a III. alapszervezet október 22-i vezetőségi ülésén szerepelt ez a kérdés, de a többi alap- szervezetben is foglalkoztak vele. Az eddigi feladatokat teljesítettük, 1977-ben a fő feladat a párt sorainak nők­kel. fizikai munkásokkal, fi­atalokkal történő bővítése. Ünnepélyes tagkönyvkiosz- tásra is sor került, amikor is Bukta József és Komóczi Mihályné kapták meg az MSZMP tagsági könyvét. LÉTSZÁM Az I alapszervezet októ' ben 22-i taggyűlésén Kele­men Mihály tartott beszá­molót a területi létszámgaz­dálkodás néhány kérdéséről. A beszámolóból kitűnőén az egyik legfontosabb feladat a nyersanyagraktárban mu­tatkozó fluktuáció csökken­tése, amely itt mintegy 25 százalék, szemben a vállalati átlagos 14,8 százalékkal. Létszámelosztási kérdése­ket tárgyalt a III. alapszer­vezet vezetősége is, elsősor­ban a kismamák megfelelő körülmények közötti és ha­tékony foglalkoztatását ille­tően. Ugyanitt beszámolt a TMK vezetője is az általános helyzetről és foglalkozott úgy a létszám-, mint az al­katrészgazdálkodás területén jelentkező feladatokkal. TAGGYŰLÉSEK November 7-e alkalmával valamennyi alapszervezet­ben taggyűlést tartottak. Ezek gondos előkészítése fo­lyamatos munka és a vezető­ségek napirendi pontként ezzel is foglalkoztak. A tag­gyűlések hatékonysága érde­kében minden területen tar­tottak pártcsoport értekezle­teket, ahol foglalkoztak nap­jaink togfostosabb külpoliti­kai kérdéseivel, a nyugati or­szágokban lezajlott válasz­tásokkal és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén el­hangzottakkal. az ott újó* ,lag meghatározott interna­cionalista teendőkkel. — aa — Hamburgtól -Phen jánig — Mennyi ideig tartott a kiküldetés? — Akkor 1 hónapig, majd két év múlva ismételten jártam az NSZK-ban a Hau- ni cégnél. Akkor szereztem meg a Hauni cégnél azt a mestervizsgát, ami lehetővé tette a Koreai utazást. — Milyen Korea? — Mondhatom teljesen más világ. Mikor a TU—154-es repülőgéppel Moszkva— Adam—Irkutszk— Mongólián és Kínán keresztül megér­keztünk Phenjánba a repü­lőtéren párás-meleg levegő fogadott, ami számunkra na­gyon szokatlan volt. Az első lépések voltak a leg­nehezebbek. A Szignyó cég képviselői azonban minden­ben segítettek. A repülőtéren vártak, ahonnan a szállá­sunkra vittek- A szálloda a főváros szívében volt. 300 szobával rendelkezett, mely­ből öt szoba volt klímabe­rendezéssel ellátva. Az ötből az egyiket mi kaptuk meg. E szobákat csak az igen ma­gas rangú külföldi vendégek kapják meg. masak. A munkaidő alatt még akkor sem ülnek le a gép mellett, ha éppen nincs semmi tennivalójuk- Ilyen­kor a gépeket tisztítják. — A helyzetfelmérés után milyen munkát sikerült vé­gezni ? — Egy hét alatt minden gépet üzembeállítottunk és egyenként valamennyi géppel ráálltunk az általunk gyár­tott filterrudak felhasználá­sára. Két hét után minden gép tökéletesen üzemelt és elér­ték átlagosan a 110 ezer db/óra cigarettatermelést A munkaidő befejezése után pedig nem egyszer az éjszakába nyúló gépismereti oktatást tartottunk, hogy a gépeket nélkülünk is tud­ják üzemeltetni. A gyáriak nagyon kedve­sek voltak. Elvittek a Sárga tengerhez, melynek nagyon kellemes vize van' és ami a legérdekesebb, valóban sárga színű a vize. Az ott- tartózkodásunk ideje alatt viszonylag jó idő volt, csak az utolsó héten jött meg a monszun. Akkor úgy esett az eső. mintha dézsából öntötr A napokban érkezett dr. Domán László igazgató et. részére a távol-keleten lévő Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban működő Rjon-Szoni Dohánygyár igaz­gatójától az Egri Dohány­gyár számára egy komoly megbecsülést adó levél. A levél így szól: „Egri Dohánygyár igen tisztelt Igazgatójának. Hálás üdvözletünket küld­jük Önöknek 2 szakembe­rüknek kiküldéséért do­hánygyárunkba, akik mű­szaki segítséget nyújtottak nekünk. Kiküldött szakembefeik: Szántó György és Jakab Gá­bor elvtárs 1976. július 13- án érkeztek Phenjanba jú­lius 14-én álltak munkába és munkájukat augusztus 3- án fejezték be. Tanúsítjuk, hogy hazánkban való tartóz­kodásuk alatt elsőrendű mű­szaki segítséget nyújtottak műszerészeinknek és műszaki dolgozóinknak filteres ciga­rettagyártó berendezéseink kihasználásában. Ez megszilárdította a ba­ráti érzést üzemeink között. Biztosítva önt, hogy igen nagyra értékeljük munkalel- kesedésüket- még egyszer kifejezzük Önnek köszöne- tünket. Kim-Bon-Rin Rjon-Szon-i Dohánygyár igazgatója, Phenján Ez a nem mindennapi le­vél ösztönzött arra, hogy megkeressük Szántó György főrnűszerészt és érdeklőd­jünk, mi tette lehetővé, az Egri Dohánygyár, számára az ilyen nagy jelentőségű mű­szaki segítséget­— Gyuri, jártál már ko­rábban is külföldi dohány­gyárakban? —■ Igen. Először 1968-ban jártam a Párizsban működő De Coufle cégnél tanul­mányút céljából. Akkor a feladatom a francia cégnél működő LOF gépek tanul­mányozása volt. — Miért volt erre szük­ség? — Akkoriban került hoz­zánk 2 db LöV típusú ciga­rettagyártógép, mely közül az egyik filteres cigarettát, a másik Ezüst Kossuth és Cor­vina cigarettát állít elő. —Mikor jártál ismét kül­földön hivatalosan? — 1972-ben jártam Ham­burgban a Hauni cégnél. Ak­kor tanultam meg a Garant- MAX-CASCADE gépek mű­ködésének minden csínyját- bínját. . ■' — Hol van a dohánygyár? — A cég a várostól 8 km- re van. azért ilyen kint, mert a tervek szerint a város úgy is terjeszkedni fog. — Milyen a gyár? — A gyár teljesen auto­matizált. A legmodernebb gépekkel van felszerelve. A cig.-gyártás pedig teljesen klimatizált. , — Kik dolgoznak? — Ott is többnyire nők dolgoznak, de nem folyama­tosan, ami nekünk szintén szokatlan volt.' A munkaidő ugyanis 8—13 óráig és dél­után 4—7 óráig tart. — Milyenek a koreai em­berek? — Csak azt mondhatom nagyon rendesek és szorgal* ték volna a vizet. Közben pedig sütött a nap. — A hazatérés hogy tör­tént? — A hazatérés szintén re­pülővel történt. IL—62-es szovjet géppel jöttünk a Sárga-tenger fölött Haba­rovszkig, mely öt és fél órá­ig tartott Onnan Moszkvá­ig az út még plusz 8 és fél óra volt- Itt pihentünk 2 napot és ismerkedtünk Moszkva nevezetességeivel, majd már csak két órás uta­zással itthon voltunk Buda­pesten, mondhatom szeren­csésen megjártuk a 26 000 km-es utat oda-vissza. Szigeti Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents