Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-11-01 / 11. szám

„A társadalom minden fiataltól elvárja, hogy alkotóerejét, képességét és tudását a szocializ­mus érdekében hasz­nálja fel.” 1976. október 19-én reg­gel 9 órára zsúfolásig meg­telt gyárunk nagykultur- terme. Egyenruhás ifjú­gárdisták fogadták a ven­dégeket és mintegy 200 fia­talt. Kedves figyelmesség volt a szervezőktől, hogy a be­járatnál jegyzetfüzeteket és ceruzákat osztogattak a parlament résztvevőinek. Tanácskozott a vállalat II. Ifjúsági Parlamentje Dr. Domán László igaz­gató elvtárs beszámolóját tartja. A DlVSZ-induló ünnepé-, lyes hangjai után a tanács­kozás elnöke Kelemen Mi­hály az I-es KlSZ-alapszer- vezet tagja üdvözölte a megjelent fiatalokat és kü­lön köszöntötte a vendége­ket; Müller Ágnes elvtársnőt, az Állami Ifjúsági Bizott­ság nevelési főosztályveze­tőjét, Bordács István elv­társat a DVT műszaki igaz­gatóját, a tröszti Ifjúsági Bizottság elnökét, Péli Be­lőné elvtársnőt a Heves me­gyei Ifjúsági Bizottság tit­kárát, Vass József elvtársat a KISZ Eger Városi Bizott­ság titkárát, Korsós László elvtársat, a Heves megyei Szakszervezetek Tanácsának képviselőjét és Pintér Be­lőné elvtársnőt, a DVT KISZ-vezet őségének képvi­selőjét. A gazdasági vezetés nevé­ben dr. Domán László vál­lalatunk igazgatója köszön­tötte az ifjúsági parlamen­tet. Beszámolója bevezető részében kiemelte, hogy a vállalat tevékenységét je­lentősen befolyásolja az, hogy az összdolgozók közel 50 százaléka 30 éven aluli. „Fiataljaink helyzete, köz­érzete, munkavégzésük szín­vonala és hatékonysága nem lehet közömbös a vállalat gazdasági vezetése számá­ra,” — hángsúlyozta Domán elvtárs. Az első ifjúsági parla­ment óta eltelt időszak alatt a vállalat gazdasági vezeté­se kidolgozta és jelentős részben megvalósította az 1974—1975-ös ifjúságpoliti­kai intézkedési tervet, és ma már az 1976—1977-es intézkedési terv megvalósí­tásán munkálkodik. Ezután igazgatónk áttekintette az elmúlt 2 és háromnegyed év vállalati gondjait és köszö­netét mondott az elért ered­ményekért a becsületesen dolgozó fiataljainknak. Az Egri Dohánygyár je­lenlegi — viszonylag magas — fejlettségi szintjét nagy­mértékben a jó szakember­ellátottságnak is köszönhet­jük, a fiatalok számaránya itt is meghatározó, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 58 százaléka a szakmunkások 46 százaléka a fiatal. Domán elvtárs az intézke­dési tervben rögzített fela­datok teljesítéséről tartott |i értékelésében hangsúlyozta, hogy milyen jelentős a § KISZ képviseleti, egyetértési és véleményezési joga a vállalaton belül, és bár az 1976. évi értékelés azt kielé­gítőnek találta erre a kér­désre, a jövőben is követ­kezetesen nagy gondot kell fordítani. A kollektív szer­ződés elkészítése során az intézkedési tervnek megfe­lelően fokozottan előtérbe került a fiatalok jogainak és jogos igényeinek biztosí­tása. Az ő közreműködésük is hozzájárult ahhoz, hogy a kollektív szerződés többek között biztosítja: — a felnőtt szakmunkás- képzésben bekapcsolódó, de GYES-en levő dolgozóink részére — a foglalkozás idejére — gyermekeiknek a bölcsődében, vagy óvodában történő elhelyezését, — egyes meghatározott indokolt esetekben a nap­pali tagozaton végzett do­hányfeldolgozó szakmunká­sok részére albérleti hozzá­járulás kifizetését, az újonnan felvett dol­gozókkal való rendszeres és intézményesített foglalko­zást, — a GYES-en levő nő- dolgozóink, illetőleg a tény­leges katonai szolgálatot teljesítő fiataljaink részére távollétük alatt is a meg­felelő bérfejlesztés és an­nak írásban ' történő tájé­koztatását. Domán elvtárs kitért az ifjúsági fórumok szerepére, a kollektív szerződés írja elő ugyanis, hogy az ifjúsági parlamentek közötti idő­szakban ifjúsági fórumot kell tartani. Az 1975-ben megtartott fórum eredmé­nyes volt, a fiatalok aktívak voltak, csak sajnálatos mó­don szervezési hiányosság miatt csekély létszámban jelentek meg. Az első ifjúsági parla­menten elhangzott ígéretnek megfelelően megvalósult a vezető-utánpótlás képzése is. Ebben a képzési formában 1975-ben már 40 fiatal ak­tívan részt is vett. A politikai oktatás külön­böző formáiban is jelentős a fiatalok aránya, fiatalja­ink marxista—leninista kö­zépiskolában és marxista— leninista esti egyetemeken és vitakörökön tudományos egyesületekben is számot­tevő a fiatalok aránya. El­sősorban a GTE és MÉTE dohányipari szakosztályai­nak helyi csoportjaiban ta­lálkozhatunk dohánygyári fiatalokkal. Az FMKT ered­ményes működésének az „Alkotó ifjúság” pályázati mozgalomra beérkezett 23 pályamunka volt a bizonyí­J Patófalvi Margit felszólal. téka, a sikeresebb pálya­művek pedig részt vettek a tröszti, ill. minisztériumi szintű kiállításon. A fiata­lok alkotó kedvének bizo­nyítékul szolgál az is, hogy az újítómozgalomból igen szép számmal veszik ki a részüket. 1975-ben az újítók 25 százaléka 30 éven aluli volt! Brigádmozgalomban való aktív részvételüket tükrözi az, hogy vállala­tunknál 7 kifejezetten ifjú­sági brigád működik 84 fős létszámmal. A fiatalok la­kásépítésének lakásvásárlá­sának támogatására is nagy súlyt helyezett a vállalat gazdasági vezetése. A számok tükrében: 1974 —1975. és 1976. első három negyedévében összesen 67 dolgozó kapott valamilyen formájú támogatást, ebből 30 fő fiatal. Domán elvtárs beszámo­lója második felében az V. ötéves tervben előírt fela­datokról és célokról adott tájékoztatást. Körvonalazta a tervidőszakban a vállalat előtt álló feladatokat és hangsúlyozta, hogy a gazda­sági vezetés számít a fiata­lok közreműködésére, az FMKT fiataljaira, a fiatal újítókra, szakemberekre és minden fiatal dolgozóra. Végül dr. Domán László kérte, hogy az elkövetkező tanácskozás sikere érdeké­ben a parlament résztvevői őszintén mondják el észre-, vételeiket és bírálataikat. A KISZ vállalati bizott­ságának nevében Patófalvi Margit szervezőtitkár kért szót. „A DH-munkarendszer ki- teljesedése az eddigieknél nagyobb felelősséget ró minden dolgozóra, azért el­sőrendű kötelessége minden fiatalnak a becsületes helyt­állás a munkavégzésben” — mondotta hozzászólásában. Kitért a szakmai és po­litikai felkészültség jelen­tőségére és arra, hogy a fia­taloknak a.r jövőben sokkal jobban ki kell használni a vállalat nyújtotta lehetősé­geket. A kiváló mozgalmak az ..Alkotó ifjúság” pályázat és az újítómozgalom nagy­szerű lehetőségeket kínál minőén fiatal számára tu­dásuk gyarapítására és ka­matoztatására. A beszámolók végezetével kezdetét vette „az igazi” parlament, ahol egymásután álltak fel a fiatalok gond­jaikkal, problémájukkal és javaslataikkal. Bukta Józsefné a cigaret­tagyártáson meglevő gon­dokról beszélt, hatékony in­tézkedést sürgetve. Kifogá­solta többek között azt, hogy romlott a kapcsolat a veze­tők és közvetlen a termelés­ben dolgozók között, ugyan-' is nem kapnak mindig a felvetett problémáikra vá­laszt, ill. megoldást. Fölve­tette az éjszakai pótlék je­lenlegi mértékének a felül­vizsgálatát is. Torba Imre az FMKT- mozgalomban és az „Alkotó ifjúság” pályázaton való széleskörű aktív részvételre agitált, felhívásában. Hang­zottak el kérdések, bírála­tok, javaslatok pl.: az üze­mi újság szétosztásával a baleseti helyzettel, a maga­sabb szintű politikai képzés bővítésével kapcsolatban is. Sokan juttattak el kérdése­ket írásban az ifjúsági par­lament szervezőihez és eze­ket a kérdéseket a parla­ment elnöke ismertette. Végezetül meg kell álla­pítani, hogy a kérdések többsége felülemelkedett az egyéni és szűkebb csoport- érdekeken, de előfordultak olyan kérdések is főleg a munkabérrel összefüggő sza­bályokkal kapcsolatosan, amelyek kifejezetten egyéni jellegűek voltak. A kérdések, problémák többsége azonban az egész vállalatot érinti. megoldá­suk nemcsak a fiatalok helyzetére, de a vállalati te­vékenység jobbátételére is jelentősen kihat. A felvetődött kérdésekre részben a vállalat igazgató­ja, részben a kérdésben il­letékes vezető adott választ, illetve a' nyomban meg nem válaszolható kérdések meg­válaszolására megfelelő ha­táridőre kötelezettséget vál laltak. A tanácskozás utolsó eseménye a tröszti ifjúsági parlamenti küldöttek meg választása volt. » Az Egri Dohánygyár ifjú­sági parlamentje a követke­ző fiatalokat választotta meg: Bukta Józse f né, Magyart Etelka, Koós Katalin; Sütő Zoltán, Haján András, dr. Bodnár Judit, Czeglédi László, Bárdos Ferenc, Ittes István. A parlament dr. Domán László zárszavával ért vé­get. Az ifjúsági parlamenten részt vett fiatalok egy cso­portja. MIT LÁTHATUNK A SZÍNHÁZBAN? A színjátszás szenvedélye, a színházba járás szenvedé­lye, elemi erejű vágya az emberiségnek. Ez a vágy mindenütt ösz- szegyűjti a színházban a színészt és a nézőt. A színház szüntelenül vál­tozik, mindig annak a tár­sadalomnak a jegyeit viseli magán, amelyben él. Egy [azonban biztos, bármilyen formát is ölt a társadalom, a színház nem hal meg so­ha. Amíg a világ él és az ember álmodik, addig szín­ház is lesz, mert a színház az álmok, a megvalósuló illúziók országa. Semmi sem hasonlít és semmi sem lép­het a helyére az emberi szellem vágyainak betölté- sébep. Sok ember van, aki meg­állapítja, hogy a színházi élmény egyre gyengül, vi­szont sokkal kevesebben vannak, akik felismerik, hogy a mai világ ábrázolása fokozatosan nehezebb lesz. A mai világ a színházban ábrázolható, de csak akkor, ha változónak, fejlődőnek láthatja meg, amely ünne­pélyesség nélkül kímélet­len őszinteséggel kielégíti a közönség igényét, hogy vég­re saját létét élhesse át, az a ember Korunk kérdéseire felelve- napjaink ritmusában! színház szükségképpen élénk és általános érdeklő­dést vált majd ki. Milyen programmal je­lentkezik a Gárdonyi Géza Színház? Nyitás: Johann Strauss operettjével, A denevér-rel. Ez az operett jelentős helyet foglal el, halhatatlan, min­dig frissen virágzó életked­vet sugárzó alkotás. Viszont jó szórakozást ígér a Sok hűhó semmiért Shakespeare vígjáték, ahol az alaptalan féltékenység veszedelmessége és a köte­kedő szerelmesek egymásra találása ötvöződik. Hosszú esztendők után is­mét színlapra kerül Moliére neve is, A bot csinálta dok­tor című komédiája kerül bemutatásra. A magyar szerzők műve­iből Fejes Endre tragikomé­diája a Vonó Ignác és Gör­gey Gábor: Komámasszony hol a stukker? című komé­diája kerül színre. A Fejes-darab egy kis Vonó Ignác — életútját mutatja be az első világháborútól napjainkig. A Görgey-darab pedig a háború befejezése előtti órá­kat idézi. Vajon kié lesz az új hatalom? A nézők a ha­talomért folytatott szatiri­kus harc tanúi lehetnek, melyet rendkívül mulatsá­gosan, de ugyanakkor el- gondolkodtatóan elevenít meg a szerző. Bukovcan neve ismeret­len a nézők előtt, hisz so­kan bizonyára emlékeznek az elmúlt évi Mielőtt a ka­kas megszólal c. drámájára. Valamennyi művében a tár­sadalom és az ember bo­nyolult viszonyát elemzi. Idén A struccok estélye c. drámáját mutatják be, mely magyarországi ősbemutató. Osztrovszkij az orosz drá­mairodalom egyik legjelen­tősebb művésze. Drámái közül legsikerültebb a Vi­har, ez a nyomasztó légkörű családi történet. Osztrovszkij bírálata a társadalomnak két rétegére szorítkozik: az elszegénye­dő földbirtokosokra és a ke­reskedők világára. Mind­kettőnek a pénz az istene. Az életnek az a törvénye, hogy a gyengét felfalja az erős. Ebben a világban ke­vés az olyan ember, aki a pénzt és a hatalmat megve­ti, a lélek és a gondolat szárnyalását és a szabadsá­got hirdeti. Ilyen a Vihar Katyeriná- ja, kinek élete szomorúság és megaláztatás. Életútját követi a dráma. Katyerina kilátástalan életét csak öngyilkossággal zárhatja le. Két görög drámát is lát­hatunk egy színházi esten Sophokles: Philokrétész és Euripidész: Hebaké c. mű­vét, Mindkettő a trójai há­ború idejében játszódik. Philokrétészt sebe miatt magára hagyott a görög se­reg és egy elhagyott szige­ten küzd létéért. Legna­gyobb hőstette az, hogy pa­rancsra visszatér a csapat­hoz és kész harcolni a győ­zelemért. Az elszenvedett méltánytalanságok ellenére is a közös ügy szolgálatába állítja kiváló képességeit. Üzeni a mának, hogy a kö­zösség szolgálata nagyobb, szentebb ügy, mintsem, hogy egyéni sérelmeink mi­att megtagadhassuk a szol­gálatot. A másik tragédia hőse Hekabé a megrázó sor­sú trójai királyné, aki fiait elveszti. A nők sorsa és tár­sadalmát formáló ereje kap hangot Euripidész művében. Nagy színházi esemény­nek ígérkezik a Monna Vanna című dráma, mely a Nobel-díjas Maeterlinck belga költő műve. Cselek­ménye a XV. században játszódik. Kellemes szórakozást je­lent bizonyára Feydeau bo­hózata a Kézről kézre, va­lamint Scserbacsov nagyo­perettje a Dohányon vett kapitány is. A szabad időben tehát van lehetőség a szórakozás­ra, ki-ki megtalálja a mű­sorban a neki kedves té­mákat. A színházszerető közön­ség akik szocialista brigád­ban is dolgoznak, bérlete­ket válthattak 50 százalékos kedvezménnyel. Ez a négy évvel ezelőtt elindult ked­vezményes bérletakció igen jónak bizonyult és ezzel el­érhetjük azt is, hogy egyre többen hódolnak Tháliának. Számok az 19/7. éves előtervról E sorok írásakor még fo­lyamatban van az 1977. év előkészítése, és az átmenet megalapozása. Megindult az 1977. éves tervezés folyamata. A tervezés két lépcsőben lebonyolított variációs ter­vezési munka lesz, (a mi­nisztérium döntése alapján.) Novemberben előtérv — ún. információs terv — készül tröszti szinten, melyhez a vállalatok is kidolgozzák, kapcsolódó tervszámaikat. 1977. februárban pedig a tényszámok alapján, végle­ges tröszti és vállalati ter­vek kerülnek kidolgozás és jóváhagyásra. A negyedéves bontás március hó végéig, április közepéig készül el. Időközben az első negyed­évben operatív program alapján dolgozunk, mely a terv I. negyedévi bontása­ként beépítésre kerül. E módszert sokévi tapasz­talat indokolja, és a tény- számokra alapozottság igé­nyét most még az is fokoz­za, hogy 1976. I. 1-vel új termelői árak bevezetésére került sor. Folyamatosan fennálló szükségesség a ka­pacitástartalék további fel­tárása, hiszen növelni kell az egy napra eső cigaretta- termelést. 1976-ban 6 540 millió filteres cigarettát ter­melünk 283 nap alatt, az 1977. éves feladat 6 550 mil­lió filteres cigaretta 281 munkanap alatt. A Helikon és Milde Sorte cigaretták termelése jelentősen növek­szik, s ez mind, a kapacitás- leterhelést, mind pedig a munkaigényességet növeli. Így mintegy 150 millióra is tehető a tartalékfeltárási igény. Vállalatunk milliárdos vállalat lesz. A készáruter­melési érték egy milliárdon felüli. A műszakiak, technológi­aiak részére külön feladat a hosszúfilteres cigaretta mennyiségének és arányá­nak növekedése miatt szük­séges gépátállítás biztosítá­sa. Úgyszintén igen komoly feladat elhasználódott gé­peink zavartalan üzemelé­séhez a műszaki, személyi, anyagi feltételek biztosítása. Feltétlenül javítanunk kell az anyagellátási tevékeny­séget a közvetlen anyagok, az alkatrészek területén. Az 1977. éves előtervünk szerint a mérleg szerinti vállalati eredmény 75 millió Ft. E2~ ismét többféle felada­tot jelent az eredmény té­nyezőinek megfelelő kiala­kítására vonatkozóan. így elsőnek említem, hogy a fajlagos felhasználásnál legalább 0,1 százalékos csök­kentés szükséges az 1976. éves bázishoz. A közvetlen gyártási és csomagolási anyagoknál — mint címjel­zések, fólia, cigarettapapír, műszál stb. — reálisnak lát­szik 0,05—0,1 százalékos faj­lagos felhasználás-csökken­tés. Részben az átbocsátó-ké­pesség növelésére, részben a rentábilisabb anyagköltsé­gek kialakítására hivatott feladat, a selejtképződés 0,1 százalékos csökkentése. Ezzel még a vázlatos fel­sorolásnak sincs vége. Az élelmiszeriparban kötelező feladat a termelés 68 száza­lékos fedezettségi hányadá­nak biztosítása. Hogyan is állunk ezen a téren? Az 1976. évben a várható lét­számunk 1 098 fő. 1977-re a fedezettségi há­nyadot 100 százalékra ter­veztük. így a termelési fel­adatot 1098 fővel kell meg­oldanunk. A létszámterv így reális, hiszen a három mű­szakos munkarend a jelen­legi bérezési lehetőség és a városi megyei munkaerő- kínálat figyelembevételével, még e létszám biztosítása is komoly gondot okoz. A lét­számszükséglet változatlan hatékonyságú munkaerő-fel­használás mellett magasabb lenne. Az ellentmondást úgy kell feloldanunk, a különb­séget azzal keli biztosíta­nunk, hogy növeljük a mun­kaerő-felhasználás haté­konyságát. DOHÁNYGYÁR 3

Next

/
Thumbnails
Contents