Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-08-01 / 8. szám
TMK: egy akcióbizottság küzdelmes útja SOKKAL TÖBB PROBLÉMÁVAL FOGLALKOZUNK, MINT AZELŐTT A dolgozó anyagi felelőssége A Munka Törvényköny— Azt, hogy helyzetünk sokat javult volna, amióta DH-akcióbizottság van, nem mondhatom. Annyi azonban bizonyos, hogy sokkal több problémával foglalkozunk, mint azelőtt — így summázta az akciobizottsá- gi tagok adta helyzetképet Bóta János, a TMK helyettes vezetője, szerkesztési csoportvezető. Nem, ez nem éppen lelkendező nyilatkozat, de reális, mentes a szé- pítési szándéktól és az önbecsapástól. S végeredményben már ez is eredmény. No de mi mást várhatnánk egy akcióbizottságtól, melynek az a mostoha sors jutott, hogy elsődleges céljául saját lényegének megvalósítását tűzze ki? Azt, hogy a T/ervszerű M/egelőző K/ar- bantartás valóban tervszerű megelőző karbantartást végezhessen. EGY KÉTESZTENDÖS JAVASLAT Márpedig ez adta meg az alaphangot a DH-akcióbizottság számára már két évvel ezelőtt, amikor az akcióbizottság 8 taggal megalakult. A szűkszavú jegyzőkönyv egy javaslattal végződik: Szántó György csoportvezető javasolja, hogy hozzanak létre, a tervszerű megelőzés rendszeressé tétele érdekében, gépegységekre bontott ciklusidő- táblázatot. Ez a javaslat azonban azóta is csak részleteiben valósult meg. A /cigarettagyártáson már megvan az egyes gépegységek kritikus alkatrészeinek ciklusideje. Továbbá van egy tartalék ragasztó-appa- rát, mely azonnal behelyezhető a hibás helyébe, hogy kijavítás után mór ez váljék tartalékká. Ennyi valósult meg a javaslatból. Holott ez a javaslat nem egyebet jelentett, mint azt, hogy a TMK rendeltetésének feleljen meg. Reális volt ez a javaslat? Elvileg tökéletesen. NYOLCPONTOS MUNKATERV A különös az, hogy a részletkérdésekben az akcióbizottság eredeti munkaterve igen hatékonyan megvalósult. Ez az 1974. szeptember 25-én készült munkaterv olyan programpontokat tartalmazott, mint az alapvető tartalékalkatrészek és anyagok figyelési rendszerét témafelelősökkel együtt, az anyagi ösztönzési rendszer kidolgozását, a termelőberendezések golyós- csapágy-katalógusának elkészítését, a hibajegyzék elkészítését, a hibafeltárási és ellenőrzési rendszer kidől-, gozását, a műszaki raktár maximum-minimum készleteinek felülvizsgálatát, lánc- gumiheveder- és ékszíj-katalógus összeállítását, az anyag- és áruforgalmi osztállyal a szorosabb kapcsolat megteremtését. S valóban: Csanádi János ma is figyeli a MAX ellenőrző-selejtezőt, «z adagolószitát Nahóczki István és így tovább. Az anyagi ösztönzési rendszer kísérletezés alatt áll. a golyóscsapágy-kataló- gus 90 százalékban elkészült (a cigarettagyártásé). A hibajegyzék is elkészült, viszont karbantartása nem folyik, még felelőse sincs'. Az anyag- és áruforgalmi osztállyal jó a kapcsolat és bár a műszaki raktár jelzőszolgáltatása nagymértékben akadozik, az idei nagykarbantartás mintaszerűen zajlott le. IlAROMHÓNAPOS SZÜNET Mi hát az oka annak, hogy Szántó György akcióbizottsági tag javaslata még ma sem valósult meg és ráadásul 1976-ban három hónapon át egyetlen akcióbizottsági ülés sem volt? Az akcióbizottság első jegyzőkönyve 1974. október 8-án kelt és 8 tag nevét tartalmazza: Szemén Mihály elnök, Bukucs Ferenc lakatos, Dobai Ferenc csoportvezető, Kiss Béla esztergályos, Nagy József lakatos, Prokaj Kálmán technikus, Szántó György csoportvezető, Visnyei Miklós csoportvezető. A továbbiakban ez a névsor kiegészült Keresztessy Ferenc üzemmérnökkel, Vár- konyi József csoportvezetővel és Bóta János szerkesztési csoportvezetővel, aki egyébként a TMK helyettes vezetője. A jegyzőkönyvek meglehetősen szűkszavúak, egykettő kivételével még annak a követelménynek sem tesznek eleget, hogy a határidőket, a felelősöket és az előző ülésen hozott határozatok végrehajtását közöljék. — Az akcióbizottsági ülések nem nagyon aktívak — összegezi őszintén Bóta János és ez a véleménye Prokaj Kálmánnak is. KÖZÉRZET A DH-akcióbizottság nem sokat segített a TMK régi közérzetén, ellenkezőleg: az akcióbizottság is tükrözi a nyomott közérzetet. — Bennünket ötletszerűen mozgatnak, még csak saját tervet sem készíthetünk — mondja Visnyei Miklós csoportvezető. — Van, hogy fél egykor szólnak: azonnal át kell állni ezzel vagy azzal a géppel a gyártáson. Még felkészülni sem tudunk. Szerintem az az alapvető hiba, hogy a Termelési Osztályhoz tartozunk. Nem a helyünkön vagyunk, nem a megfelelő rendszerben dolgozunk. Bófa János ezt így egészíti ki: — Két üzemrészben tudunk tervszerűen dolgozói: a Szivargyártáson és a Filtergyártáson. Ezzel szemben a Cigarettagyártás, a Csomagolás és az Előkészítés A kb. egy éve lezárt műszaki könyvtárkatalógus kiadása óta sok új könyvvel gyarapodott a Vállalati Szakkönyv- és Folyóirattár. Különösen figyelemremé1- tók azok az új kiadványok, melyek a mechanika, az elektrotechnika, az anyag- mozgatás és az üzemszervezés területén közölnek új megoldásokat, felfedezéseket és tudnivalókat. A GÉPIPARBAN Az idén jelent meg a Műszaki Könyvkiadó gondozásában, Tóth József „100 újítás a gépiparban” című kis kézikönyve. A miskolci szerző előszavában a következőket olvashatjuk: „Könyvünket különösen a szocialista brigádok tagjainak figyelmébe ajánljuk és kívánjuk, hogy nemes mozgalmukban az egy brigád — egy újítás célkitűzésének teljesítéséhez jelen könyv hasznos segítőtársuk legyen.” Az újítások között olyanoknak a leírását találjuk, mint „prototípus és fejlesztési munkák két munkaszámos gyártása”, nagyméretű főszámunkra kényszerpálya. Ha hívnak, mennünk kell, mint elsősegélynyújtóknak, azonnal, ötletszerűen. Ennek vannak külső okai is. A csomagológépekre hiába állapítanánk meg ciklusido- ket, a szűk kapacitás miatt azúrnak a gyártás függvényében kell dolgozniuk. A POHÉK kiszámíthatatlan, szeszélyes „riasztásai” erősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyártásnak meglepetésszerűen kell hirtelen gépeket átállítania. Mindazonáltal belső rendszerhiba is van. A Termelési Osztályra nem jó hatással van, hogy mi azonnal, ugraszt- hatóan, mindig „kéznél vagyunk”. EGY VÉLEMÉNYFELMÉRÉS TANULSÁGAI 1975-ben, az Üzemfenntartással egyidőben, kérdőíves véleményfelmérést végeztek a TMK-ban is. A válaszok igazolják azt, amit az akcióbizottsági tagok mondanak. Bizonyos ingerültségre vall, hogy a válaszok nagy része általános, sommás kifogásokat tartalmaz. Konstruktív javaslat aránylag kevés van: ez megfelel az akcióbizottsági Ülések viszonylagos passzivitásának. Nem mindenki tudja olyan pontosan megfogalmazni, mint Bóta János és Visnyei Miklós, hogy a TMK problémája rendszerprobléma. Sokak tudatában ez csak úgy jelentkezik, hogy valami alapvető hiba van és ezért nem tartják érdemesnek a javaslat- tételt részletproblémák megoldására. 1975. július 25-éről kelt az egyik akcióbizottsági jegyzőkönyv, melyben többek között ez gaskerekek segédtengelyeinek módosítása, vezetőlécek készítése öntött helyett hengerelt előgyártmányból, ékszíjtárcsa hegesztett kialakítása, görgőző szerszám a munkadarab—készülék— gép—szerszám rendszer tehermentesítésére, csigakerék agyrészének hegesztett ki- lalakítása, ellensúlyok készítése fémforgáccsal töltött betonból és még sok egyéb. Érdekes, hogy az újítások között szerepel ez is: fiatal műszakiak szervezett bevonása a műszaki fejlesztésbe. ÜZEMFENNTARTÁSI „NEMZETKÖZI FIGYELŐ” Rendkívül fontos és hasznos az OMKDK 1975-ös kiadványa, az „Üzemfenntartás — szakirodalmi gyűjtemény”. Ez nem egyéb, mint a mi vállalati „Nemzetközi figyelőinknek mintájára végzett összeállítás a legérdekesebb üzemfenntartási szakcikkekből. Néhány érdekes cím a közölt tanul- tnányokból: „A karbantartás beillesztése a vállalati szervezetbe”, „Hogyan határozható meg a karbantaráll: „Hiányosságként értékelte a bizottság, hogy a cigarettagyártási osztály vonatkozásában a beüteme- zéstől eltérően az utolsó héten kaptunk utasítást a 12 LOF gép nagyjavítására és a 6—7. Garant gép állítására. Erre már a TMK nem volt felkészülve és igen nagy nehézségek, átcsoportosítások árán lehetett ezeket a munkákat elvégezni.” Bár az idei nagyjavítás már nem vetett fel ilyen problémákat, a jelenség azóta is többször előfordult és jellemző annak alátámasztására, hogy Bóta János és Visnyei Miklós helyesen értékelte a helyzetet. TÖBB AKTIVITÁST Ahhoz, hogy a TMK fogas kérdései megoldódjanak, mélyreható rendszer- elemzésre és a szükséges következtetések bátor levonására van szükség. Ebben nagy felelőssége van a vállalati felső vezetésnek és a vállalati DH-akcióbizott- ságnak is. A TMK DH-Ak- cióbizottsága azonban ennek nem lehet sem puszta szemlélője, sem „szenvedő alanya”. Aktív részvétele nélkül nem fognak megoldódni problémái, illetve egyetlen alapvető problémája, mely minden egyebet maga után von: az, hogy a Tervszerű Megelőző Karbantartás, mint alrendszer, megfeleljen saját lényegének, saját rendeltetésének. Az akcióbizottság nagyobb aktivitására, a rendszer lényegét érintő, bátor javaslataira van szükség. Vagyis arra, hogy minde- denekelőtt a TMK DH-ákció- bizottsága feleljen meg tökéletesen saját rendeltetésének. tás szükségessége középüzemben”, „Karbantartás útján elért megtakarítás”, „Költségmegtakarítás a javítási munkák előzetes kalkulálásával”, „A karbantartó tevékenység teljesítmény-mércéi”, „Tartalékal- katrészek élettartamnöve- Jése, tárolása, nyilvántartása”, „Optimális döntések a pótalkatrész-gazdálkodási- ban,,’ „Tervszerű megelőző karbantartás vagy az üzemfolytonosság biztosításának Rendszere?”, „Karbantartó szakmunkások képzése és továbbképzése”, stb. MIT KELL TUDNI A TARGONCÁRÓL? A targoncák egyre nagyobb jelentőséget kapnak öz anyagmozgatásban. Ehhez képest azonban kevesebb figyelmet fordítunk rájuk, mint amennyit megérdemelnének. Két gépész- mérnök és egy közlekedésmérnök (Érdy Jenő, Garam- szegi György és dr. Pre- zeeszki József) könyve, „Targoncák üzemeltetése és karbantartása” átfogóan és rendszerezve közli mindazt, amit a targoncákról tudni ve kimondja, hogy a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Négy lényeges elemet foglal magában ez a mondat, éspedig — a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettség, — vétkes megsértése, — kár, — anyagi felelősség. E meghatározó ismérvek 'közül bármelyik figyelmen kívül hagyása kizárja a dolgozó anyagi felelősségre vonását, kártérítést tőle nem lehet követelni. MINDENEKELŐTT a dolgozó csak a munkaviszonyából eredő kötelezettségének megsértése folytán keletkezett kárt köteles megtéríteni a vállalatnak. Munkaviszonyból eredő kötelezettségek a Munka Törvénykönyve, jogszabály vagy egyéb más a dolgozóra kötelező érvényű szabály állapít meg. Nem munkaviszonyával összefüggő a károkozás olyan esetben például, amikor a dolgozó saját gépkocsijával a vállalat kapujának nekimegy és ezzel kárt okoz. Másik jelentős kérdés a dolgozó anyagi felelősségének megállapításánál az, hogy mit értünk vétkes kötelességszegésen. Vétkes a dolgozó magatartása, ha akár szándékosan, vagy akár gondatlanul cselekszik és ennek következményeként adódik a kár. Szándékosan okoz kárt az a dolgozó, aki tevékenysége vagy mulasztása során előre látja, hogy kár fog bekövetkezni, azt kívánja, vagy belenyugszik abba. Gondatlan elkövetés esetén a dolgozó nem tanúsít olyan gondos magatartást, amivel a kárt elkerülni, illetőleg megelőzni tudná. Azt, hogy a dolgozó vétkes magatartásával (akár szándékosan akár gondatlanul) okozta a bekövetkezett kárt, annak bizonyítása mindenkor a vállalatot terheli. Ha a dolgozó vétkes magatartása nem nyer bizonyítást, nem szabad őt kártérítésre kötelezni. Harmadikként a kár fogalmát kell tisztázni. Általában kár minden olyan vállalatot érintő hátrány, amelynek anyagi kihatása van. Kár sokféleképpen keletkezhet, a dolgozók bármely csoportjába tartozók követhetnek el olyan tevékenységet, vagy mulasztást, amelynek eredményeként valamiféle hátrány keletkezik a vállalat számára. Kárt okoz a dolgozó olyan magatartása is, amely a vállalatot indokolatlan költséggel terheli meg, vagy a vállalat gazdaságos működését hátrányosan befolyásolja. Felelős 'beosztású dolgozó olyan módon is okozhat kárt, hogy elmukell. A targoncák osztályozása után részletesen tárgyalja a targoncák leglényegesebb szerkezeti elemeit. Foglalkozik a karbantartás technikai és szervezési problémáival, az üzemzavarok elhárításával, a biztonságos üzemeltetés feltételeivel, a targoncavezetők kiválasztásával és képzésével. AUTOMATIKUS ANYAGMOZGATÄS A jövő azonban az automatikus anyagmozgatásé. Yvesi Logé „Automatikus anyagmozgatás” című 300 oldalas könyvének célja, hogy tájékoztatást adjon az anyagmozgatási műveletek gépesítésének olyan módozatairól és mechanizmusairól, melyek nélkül az automatizált anyagmozgatás el sem képzelhető. A hangsúlyt az anyagmozgatási funkció egészére veti és meggyőzően bizonyítja, hogy az anyagmozgatás nem egyszerűen anyagok továbbítása, hanem a termelési folyamat szerves része. Nagy súllyal foglalkozik a kiegészítő- és segédberendezésekkel, valamint ezek üzembiztonságával. laszt valamely vállalati követelés, vagy más igény kellő időben történő érvényesítését, vagy kárt okozó dolgozó kártérítésre való kötelezését. Nem szükséges a dolgozó felelősségre vonásához az, hogy a kár közvetlenül a vállalat vagyontárgyaiban következzen be. A dolgozó más vállalatnak, szövetkezetnek, magánszemélynek is okozhat kárt, munkavégzése során (pl. kiküldetésben) amiért a vállalat felelős, annak kell fizetnie, ..ilyenkor megtérítési igénye alapján a vállalat saját dolgozójától követelheti az okozott kár megtérítését. MAGÁNAK AZ ANYAGI felelősségnek a vizsgálatánál á már fent kifejtett vétkességi alakzatoknak (szándékosság, gondatlanság) van jelentős szerepe. Ez a megkülönböztetés a vállalat számára fizetett kártérítés meghatározásánál a következőképpen alakul; gondatlan károkozás esetén a dolgozó átlagkeresetének bizonyos hányada erejéig szabható ki. Ilyen esetben a dolgozó legfeljebb egy havi átlagkeresetének 15 százaléka erejéig kötelezhető kártérítésre. Következik ebből az, hogy nincs akadálya a teljes kártérítés megfizetésére kötelezésnek, ha a kár összege nem lépi túl a dolgozó egy havi átlagkeresetének. 15 százalékát. Az általános szabály alóli kivétel az, ha a dolgozó egy hónapon belül okozott egymástól függetlenül károkat. Ilyen esetben a havi átlagkereset 15 százalékát meghaladhatja, de 50 százalékát nem lépheti túl a megállapított kártérítés összege. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a kár amiatt következett be, mert a dolgozó foglalkozása szabályait súlyosan megsértette. Amikor a dolgozó magatartása egyúttal gondatlan bűncselekményt valósít meg, a . dolgozó a felmerült kárért 3 havi, fia pedig a büntetőbíróság szabadság- vesztés büntetést szabott ki (akár végrehajtották, akár felfüggesztették azt (egy évi átlagkeresetével felel. SZÁNDÉKOSÁN OKOZOTT kár esetében mindenkor a dolgozó a kár teljes összegével felel. Vétkesség nélküli anyagi felelősség terheli a dolgozók egy ■bizonyos csoportját. Ilyenek a raktárban dolgozó dolgozók a raktárban bekö- vetkezet hiányért való felelősségük tekintetében, továbbá a pénz- és értékkezelők az átvett pénz és érték tekintetében. Amikor több dolgozó együtt okoz kárt szintén vétkességi alapon osztja meg a kár összegét a vállalat a dolgozók között. Munkabérük arányában állapítja meg az anyagi felelősséget akkor a vállalat, ha a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány okozta a kárt. Ha a többek által anyagi haszonszerzés céljából elkövetett károkozás miatt állapít meg kártérítést a vállalat, akkor a dolgozókat egyetemleges módon kell ejmarasztalni. Ez azt jelenti, hogy a kár teljes összegét a vállalat a kárt okozó dolgozók bármelyikétől követelheti. A KÁRTÉRÍTÉS CÉLJA a károkozás előtti állapot helyreállítása. Ezt a vállalatok általában pénzben történő megtérítésben szabják ki. Kivételesen ha a körülmények indokolják és lehetővé teszik, természetben is megtéríthető a kár. Az anyagi felelősség és a fegyelmi felelősség érvényesítése sem zárják ká egymást. A kártérítési kötelezettség feltételeinek fennállása mellett a vállalat még közvetlen anyagi hátránynyal járó fegyelmi büntetést is kiszabhat, (prémium, részesedési alapból járó év végi juttatás csökkentése). A dolgozót a vállalat, ha az anyagi felelősségre vonás feltételei megvannak, a jogszabályban meghatározott elévülési időn belül, indokolt írásbeli határozattal kötelez kártérítésre. Ezt akkor is megteheti, ha a dolgozó munkaviszonya időközben megszűnt. Bodnár Judit 100 újítás, targoncák, automatikus anyagmozgatás
