Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-07-01 / 7. szám
Hassnos időtöltés ÉRDEKESSÉGEK ifZ» j a nagyvilágból Az előző évekhez hasonlóan a nyári szünidő megkezdésével ismét dolgoznak gyárunkban diákok. A nyár folyamán átlagosan mintegy 100 lány és fiú az osztályokon szükség szerinti létszámban dolgozik. A nyersanyagraktárban az anyagmozgatásban dolgozik 5 fiú, akik igen derekasan helytállnak a bálák mozgatásában. A legjobban dolgozók közül megemlíthetjük Molnár Lászlót és Bucholcz Ferencet. — Mióta dolgoztok a gyárban? — Mindketten július elsejével jöttünk dolgozni, mondja Molnár László. Jól jön egy kis edzés és mellé még a 8 Ft-os órabér. Ugyanis a Kereskedelmi Szakmunkásképző iskolába járok, de a szabad időmben cselgáncsozok. A Dózsa SC- vel nyáron edzőtáborba megyek. Az ifi Il.-ben vagyok. — Hogy érzitek magatokat a gyárban? — Nagyon jól érezzük magunkat, ha van munka akkor megfogjuk a végét. Bucholcz Ferenc közbeszól — én már össze tudom hasonlítani, hogy itt milyenek a munka- körülmények, például a ke-' nyérgyáréval. Ugyanis mielőtt ide jöttem volna, két hetet a kenyérgyárban dolgoztam. Mondhatom nagyon meleg volt. Itt a dolgozók és a vezetők, akik mellé vagyunk osztva, mindent megmutatnak nekünk és nagyon rendesek. — Milyen programotok van nyárra? — A jól megérdemelt munka után augusztusban Badacsonyba megyek az Expresszel üdülni, majd a szüleimmel Erdélybe is körülnéztünk — mondja Bucholcz Ferenc. — Melyik iskolába jársz? — Gárdonyi Géza Gimnáziumban tanulok. — És ha ilyen jól megy a munka, akkor még megkérdezhetem, a tanulás hogy megy? — Hát megy, mert 4.5, Lacinak pedig 4,9 vélt a tanulmányi átlaga. Viszonylag meleg munkahelyen találtam Dránucz Istvánt, Nyeste Csaba diákot. Ök ketten a nyári szünidejük egy részét a kazánházban és a kompresszortelepen töltik. — Melyik iskolába jártok? — Csaba a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolába jár, én pedig a Gárdonyi Géza Gimnáziumba, Mind ketten elsősök voltunk. — És mit kell itt csinálnotok a kazánházban? Legfőbb feladatunk a gépek figyelemmel kísérése és rendszeres olajozása, az olajleválasztók leengedése, de szükség szerint segédkezünk főnökünknek, Zalai Kálmánnak. Valamelyik nap például a kazánventillátor felszerelésében vettünk részt, önszorgalomból ugyan, de részt veszünk a csillék szénnel való megrakásában is. — Akkor I Csaba te elmondhatod, hogy amit az -iskolában elméletben tanultál, azt most a gyakorlatban is megtanulod. — És milyen nyári programotok van? — Egy hétre Kiskörére megyek táborozni az iskolával. Szabad időmben sportolok, tájékozódási futó vagyok. Nagyon jónak ígérkezik a táborozás, mert sokai fogunk kajakozni, halászni és horgászni. A táborozás letelte után pedig visszajövök ide dolgozni egészen augusztus 8-ig. Nyolcadikétól pedig a Biatoilbágyi építőtáborba megyek —• újságolja Csaba. — Ha mindez megvalósul, amit elmondtál nem valószínű, hogy sokat fogsz unatkozni a nyáron. — Nekem kevésbé lesz ilyen sűrű a nyári programom — mondja (István. Majd ha már nem járok a gyárba, akkor a strandra fogok menni, ami szintén felér egy üdüléssel. A munka után jól fog esni az üdülés. 1863-ban, 113 évvel ezelőtt, a solferinói ütközet borzalmait látva egy haladó szellemű svájci állampolgár, Henri Dunant kezdeményezte Géniben az úgynevezett Ötök Bizottságának megalakítását. Ez a bizottság a mai Nemzetközi Vöröskereszt elődjének, vagyis első szervezetének tekinthető. E kor szellemének ismeretében bátran mondhatjuk, hogy nagy merészség volt olyan szervezet létrehozása, amely fel merte emelni a szavát a háború áldozatai, sebesültjei érdekében, majd az 1864- es Genfi egyezmény betartásáért és később pedig a polgári lakosságra való ki- terjesztésre is. A XX. század elején — a humanitás elvétől vezérelve — a mozgalom kiterjesztette tevékenységét a természeti csapások áldozatainak védelmére is. A mai igazi nemzetköz; méretű szervezet megalakulása 1919-ben volt. Ekkor létrehozták a Vöröskereszt Társaságának Ligáját, amely a különböző országok nemzeti Vöröskereszt egyesületeinek nemzetközi szervezete. Feladata ezen nemzeti szervezetek között az összeköttetés biztosítása. Hazánk 1879-ben csatlakozott ezen nemzetközi szervezethez, a felszabadulás előtt azonban kimondottan elszigetelt, karitatív munkát végzett. A második világháború idején a fasiszta propagandához csatlakozott és tevékenysége a frontra inÜJ SZEIZMOLÓGIAI KÖZPONT A szovjetunióbeli Alma- Atában létrehozott szeizmológiai intézet fő feladata az, hogy megtalálja a földrengések legmegbízhatóbb előjeleit. A kazahsztáni tudományos akadémia huszonhetedbe kutatóintézetének szeizmikus állomások, geofizikai obszervatóriumok, s a földkéreg vertikális mozgásainak ellenőrzésére alkalmas geodéziai terület áll a rendel kezésére. Ezek az állomások mind a Balhas és az Isszik-kul tó közötti hegyekben vannak. Ez a Szovjetunióban a legnagyobb szeizmikus veszé- lyességű terület. Az új intézet munkatervében olyan kutatások is szerepelnek. amelyek célja a dúló katonák lelkesítésére és szeretetcsomagok gyűjtésére szorítkozott. A Magyar Vöröskereszt igazi céljának, tevékenységének kibontakozása 1954 után kezdődött, s azóta vált tömegszervezetté, az egész társadalom ügyét szolgáló, a dolgozók széles körét aktivizáló mozgalommá. A Vöröskereszt Társaságok Nemzetközi Szövetsége által évenként megválasztott jelszónak mindig meghatározott célja van és a nemzetközi mozgalom sajátos működési területét hangsúlyozza. Az idei jelszó „A Vöröskereszt fiatal” címet kapta. E kijelentés kortévesztőnek hatna, ha a mozgalom életkorára értenénk. Ez a jelszó azonban a megújhodásra, az egyetemes haladáshoz igazodó program kidolgozására és megvalósítására hívja fel a figyelmet. Képes-e a mozgalom a megújhodásra, fiatalosodás. ra? Igen! Éppen ez a tisztes kor bizonyíték arra a fiatalos elhivatottságra és lendületre, arra az eszmei és tettekben megnyilvánuló dinamizmusra, amellyel rugalmasán igazodva hasznos munkát tud végezni, az emberek, a társadalom javára. A Magyar Vöröskereszt is példásan mutatta megújhodási készségét, az új igények felkutatását, az ezekhez való alkalmazkodás módozatainak kidolgozását. E feladatok megoldásában azonban kiemelkedő szerep jut a fiataloknak. Külön hangsúlyozni kell az ifjúság aktivizálását a Vöröskereszt tevékenységének alakításában és feladatai végrehajtásában játszott szerepük fokozásának szükségességét, A megújhodási folyamatban a fiatalok támogatása, aktív részvételük nélkülözhetetlen, hiszen ők ma is a szervezet lendületének. életerejének döntő elemei és tartalékai. Az idei jelszó arra hívja fel a Vöröskereszt szervezeteket, hogy a szokásosnál hangsúlyozottabban fordítsák figyelmüket az ifjú vöröskeresztesek munkájára, hiszen az újra és újra megújhodásnak egyik igen fontos feltétele az aktivisták utánpótlása. A figyelmen túl feeg^tsék . minden eddiginél körültekintőbben a fiatalokat. hogy maid alkalmassá váljanak felnőttként is tovább folytatni ezt a munkát, amelyet szüleik bontakoztattak ki oly eredményesen. Folytatni kell az ifjúság öntevékenységének további erősítését, szélesebb körű akciólehetőségek kidolgozását és programozását. Segítsük elő mi is, hogy a Vöröskereszt továbbra is őrizze meg fiatalságát, a fiatalokkal és a fiatalokért, azaz a jövőért. Sóki- Mihály földrengések kialakulási okainak tisztázása, a föld méhének „lélegzését” automatikusan ellenőrző rendszer kialakítása. A KÖVÉÉ GYERMEK NEM EGÉSZSÉGESEBB Az orvosok elavultnak nyílvánították azt a régebbi nézetet, hogy a kövér gyermek egészségesebb, és betegség esetén van mit felhasználnia. Ellenkezőleg: a karcsú gyermekek ellenállóképesebbek. A kiskorú túltáplálás ugyanakkor nemegyszer' ifjú- és felnőttkori elhízás okává válik. A kisgyermekeket nem szabad arra kényszeríteni, hogy kiürítsék a tele tányért. A repeta az étvágynak megfelelő táplálkozásra szoktat. NAGYARÁNYÚ ÍRÁSTUDATLANSÁG AZ USA-BAN Minden ötödik felnőtt amerikai írástudatlan, állapította meg az AFP jelentése szerint Norvell Northcutt. a Texasi Egyetem professzora. Az 1971 óta készülő felmérés eredménye „megdöbbentő”. A vizsgálat megállapította, hogy a rendkívül rossz iskolai oktatás miatt, különösen a fiatalok körében magas az analfabéták arjánya. A 18 és 29 év közöttiek 16 százaléka és a 30—39 évesek korcsoportjába tározók 11 százaléka nem tud írni, olvasni és számolni. Az amerikai összlakosság 20 százalékának olyan hiányos a tudása, hogy a mindennapi élet legegyszerűbb követelményeinek sem tud megfelelni. Jelentős különbség van az Egyesült Államok északi és déli lakóinak tudásszintie között. A legtöbb analfabéta — 25 százalék Dé'en él. míg Nyugaton és Északon a lakosságnak „csupán” 15 — Adjon kölcsön egy százast! — Ember, én magát nem is ismerem! — Ha ismerne, nem is mernék kérni magától! 4 — Kedves barátom, látom mindig összerezzen, ha gépkocsit hall közeledni. — Tudja, ez azért van, mert múlt héten egy pasas gépkocsival elrabolta a feleségem, s most attól félek, hogy visszahozza. ' Két hajadon beszélget. — Hallom új fiúd van. Milyen? — Csodás, de nagyon takarékos ! Amint belépek a szobájába, máris eloltja a villanyt. — Mit gondolsz, Mirkó tud titkot tartani? — De még mennyire! Három évvel ezelőtt■ fizetésemelést kapott, s a felesége még ma sem tud róla. villamoson történi. Egy utas könyökével hátba löki az ellenőrt, s megkérdezi: — Ez a Népliget? — Nem. ez a hátam. * Amikor a vámtisztviselő meglepődik. — Kérem, nyissa ki a bőröndjét — mondja a vámtisztviselő az utasnak. százaléka írástudatlan. Különösen az afro-amerikaiak és a spanyol vagy mexikói származású polgárok vannak hátrányos helyzetben: 44, illetve 56 százalékuk analfabéta. Az angol Daily Telegraph azzal a megállapítással egészíti ki ezeket a számokat, hogy egy angol nyelvű szöveg írásbeli megfogalmazása még azoknak a fiatal amerikaiaknak is nehézséget okoz. akik egyetemen akarnak továbbtanulni. A lap egy egyetemi vizsga" bizottság tagjának szavait idézve elmondja, hogy a felvételi vizsgák csupán arra jók, hogy kihalásszák azokat a diákokat, akiknek sürgős korrepetálásra van szükségük. MIÉRT FOGJUNK TÖBB HALAT? Egy kanadai tudós, Norman Wilimovsky elmondta, hogy a világszerte évente fogott 69,5 millió tonna hal csupán kis része a folyók, tavak, tengerek és óceánok biológiai potenciáljának. „Az emberek kis erőfeszítéssel még 50 millió tonna halat foghatnának — mondta Wilimovsky. — Ha az emberiség felhasználná a legújabb műszaki vívmányokat, a tengerek évi hozama elérhetné a 200 millió tonnát.” A Washingtonban tartott élelmezéstudományi konferencián Wilimovsky több módszert ismertetett, hogyan lehetne a tengerből származó protein felhasználását növelni. Az embernek változtatni kellene a szokásain és több fajta tengeri halat kellene fogyasztaniuk. Beszélt arról, hogy a norvégek már kifejlesztették a „tengeri mezőgazdaságot”, majd elmondta, hogy a jövőben az emberek éppen úgy nevelhetik. hizlalhatják a halakat, mint most a háziállatot. — Parancsoljon — nyitja ki bőröndjét az utas. — De ebben semmi sincsen, még egy ruhadarab sem! — Tudja, én nudista vagyok 1 * Favicc: — Hogy érzi magát, hogy kivették a vakbelét? — Most jobban látok! — Hallottad, milyen szerencsém van? _ ??? — H árman vagyunk fivérek, s most három nővért veszünk feleségül. — Mi ebben a szerencse? — Tudod, csak egyetlen anyósunk lesz! EGRI DOHÁNYGYÁR u Egri Dohánygyár lap}» Felelős szerkesztő KAPOS J T.FVFNTT Képek: SZIGETI ZOLTAlt. Telefon • S4-44. tzpipiAs kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. MeKlelt-nlk havonta ejrvare». Előfizetési df1 -év évre ts toriul Szerkesztősét • HM Egri Dohánygyár Telefon H-4A Kisdia: s Heve? megyei l.anktaéé Vállalat tSOt. Eger. Belola-plei a. t Készítette: a Heves megyei Nyomda VáUslM Eger, Vincellériskola út >. Igazgató* »OLYMOS JÓZSEF A műszaki konferencia határozatai Június hó 7-én tartottuk műszaki konferenciánkat. A műszaki konferencia ezúttal a szokásos tárgysorozaton felül írásos anyagában cs a szóbeli kiegészítésekben foglalkozott a vállalat ötéves tervével is. A konferencia az igazgató előterjesztése alapján számos határozati javaslatot tárgyalt. Ebből emelünk ki néhányat a következőkben. — Az 1976. évi nagykarbantartást két ütemben kell megvalósítani. 1976. június 13 —18-ig a filterrúdgyártási üzemrészen, június 19—27-ig a cigarettaágazaton, 28-án meg kell történjen a gépek próbajáratása. A nagykarbantartási munkálatokat úgy keli végrehajtani, hogy a termelés beindulásától számított 4. műszakban már 100 százalékos teljesítménnyel üzemeljenek a termelő-berendezések. — Július 30-ig ki kell cserélni a vágatelszívó és szállítórendszerben a meglevő elavult porleválasztó berendezést, továbbá a vágatelszívó ventillátort is, az új ventillátorra pedig hangtompító berendezést kell szerelni. — Érdemes megemliteni, azt a rendkívül fontos javaslatot, mely a készlctnor- matívák betartása mellett a trösztünk által meghatározott augusztus 31-i készletszint biztosításához szükséges intézkedéseket teszi az anyag- és áruforgalmi osztály és vezetőjének feladatává. — Sorozatosan, több határozati javaslat is foglalkozott a hevesi dohány válogatás műszaki—anyagi—személyi feltételeinek biztosításával. Ezek végrehajtása annál is inkább fontos, hiszen a hevesi dohányválogatási feladat az előző évi 2 600 q-ról jelentősen — 3 000 q-ra emelkedik. — Külön határozati javaslat irányozza elő, hogy a vállalati munkaverseny-sza- bályzatot mind tartalom és határidők, mind a IV. ötéves tervidőszakban bekövetkezett, iovábbá, az V. ötéves tervidőszakra előirányzott változásoknak. célkitűzéseknek megfelelően módosítani. — Határozati javaslatok vonatkoznak a kecsányvonal kiépítésének befejezésére, továbbá a cigaretta-előkészítési osztályon levő karbantartó műhely átalakítási munkálatainak IX. 30-ig történő befejezésére. A kiemeltek közé kívánkozik még az a javaslat is, mely a DH minöségbérezési rendszer kiterjesztésével foglalkozik. Ennek értelmében a cigaretta-előkészítés és szivargyártás területére is el kell készíteni a rentlszerre vonatkozó elgondolást és kísérleteket kell végezni alkalmazására (júl. 1-től). Tárgyalta a műszaki konferencia vezér- igazgató et. levelét is, melyben 1975. éves gazdasági munkánkat értékelte. A levélben foglalt bírálatokat is feladatkiegészítéseket megszívlelve négy határozatot fogadott el a konferencia, a gazdálkodás javítására. Ezek közül kiemelt melléktermékképződés elemzésére majd ennek alánján lörténő csökkentésére vonatkozó határozat Szigeti Zoltán „A Vöröskereszt fiatal” Reagálás... Az előző havi számunkban megjelent, szociális beruházás kérdésével foglalkozó cikkre reagálva részletet közlünk az Igazgatótanács 1976/5. ülésének határozataiból: „Az Igazgatótanács az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó munkavédelmi és szociális tervet az Iparági Szak- szervezeti Tanács állásfoglalását is alapul véve, jóváhagyta. A tervidőszak során keletkező többleteredmény esetén emelni szükséges a munkavédelmi és szociális célokra fordítandó összeget, mivel az — mind az Igazgatótanács, mind az Iparági Szakszervezeti Tanács véleménye szerint — a rendelkezésre álló terv szerinti forrás nem fedezi az e téren fennálló szükségletet.” Most már csak! azt reméljük, hogy a tervidőszak során képződik olyan mértékű többleteredmény, amelyből a mi szociális beruházási elképzelésünk is megvalósítható lesz. HUmOr
