Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-07-01 / 7. szám
Az anyag-, áruforgalmi DH-akciébizottság 1975-ben 5.5 millió foriniot hozott a vállalatnak Emlékezzünk vissza 19"4-re. Az anyag-, áruforgalmi osztályt bírálták akkor legtöbben mináiunk. Akcióbizottsági üléseken, osztályvezetői értekezleten, termelési tanácskozáson egyebet sem lehetett hallani. „Téma” volt, mint mondani szokták. Nos, egy idő óta lekerült napirendről. Mi történt? Kicserélődtek az emberek? 'Nem. Ugyanazok ma is. Áttértek, jó néhány száz millióért, az elektronikus, számítógépes adatfeldolgozásra? Semmiféle gépesítés, sehol. A válasz egy dátumban rejlik: 1974. augusztus 8, Azóta az anyag-, áruforgalom hivatalból rendszerré változott, ideje, hogy újra „téma” legyen — ezúttal más előjellel. A DH LÁNCREAKCIÓJÁBAN 1974. augusztus 8-án ála- . kult meg az anyagi- és áruforgalom üzemrészi DH-ak- cióbizottsága. Az esemény már. csak azért is feljegyzésre méltó.’ mert ez volt az. első . nem ^ technológiai, nem „klasszikus” munkát. DH-ak- cióbizottság. Voltaképpen nem is üzemrész; osztály volt a neve, de hozzá tartoztak raktárak és egy gép- kocsipark is. Az akcióbizottság megalakulásával az ódon hivatali máz lehullt és előtűnt az addig rejtett és „befalazott” valóság: nem az osztálynak, hanem az Egri Dohánygyár anyag_ és áruforgalmi rendszerének akcióbizottsága jött létre két évvel ezelőtt! Egy rendszeralakulás láncreakciójának soron levő villanása.volt ez: mint a sejtmagok molekulái az élő szervezetben, úgy építették fel a technológiai üzemrészi DH-akcióbizottsá- gok az anyag-áruforgalmi rendszerben saját hasonmásukat. Amikor már hónapok óta részt vettek az osztály tagjai . a termelő és üzemfenntartó akcióbizottságok ülésein, a nyár megérlelte bennük a felismerést, hogy rendszerben gondolkodjanak és létrehozzák saját akció bizottságukat. KERESZTMETSZET Az akcióbizottságnák 13 tagja van. Elnöke Molnár Jenő. az anyag- és árufor- galmi osztály vezetője, tag jai pedig a teljes rendszer képviselői: az osztályé, raktáraké, az anyagbeszerzésé, a szállítási (gépkocsi) alrendszeré. Markovics Gyula, Czeglédi László és Szalui Endre az osztályt és az anyagbeszerzést képviseli Nagy Béla az értékesítést, Szarvas Aladár és Budai István a nyersanyagraktárt Gyimesi János és Mirkóczki Gyula a . készáruraktárt, Sebe József a műszaki rak. tárt. Fodor Ferenc és Sem- perger Petemé a szei'tári és segédanyagraktárt, Letet ner László pedig a gépko csivezetőket. Kétkezi munkások, raktárvezetők, árufor galmi előadók. Teljes keresztmetszet. A ciklus négyhetes: havonként tartja . üléseit -a bizottság. Rendszeres és pontos a jegyzőkönyvvezetés, a határozatok egy része — a rendszer .természetéből következőleg — más rendszereket . is . érint, így például ami az elfekvő alkatrészekre,-. a beérkező anyagok minőségi átvételére, vagy •••a készletgazdálkodás ■ szinten tartására vonatkozik. Minden bizottsági ülésen-jelen van a termelési osztály, az üzem- fenntartási és a tmk DH- ■akcióbizottság, valamint a pénzügyi-számviteli DH-ak- ciőbizottság képviselője. 1975 — A VÁLTOZÁS ÉVE , . Maguk is meglepődtek, milyen . változást hozott a. DH-ákcióbizottság 1975-ben, Ma már természetesnek tartják, hogy a nagykarbantartásra minden szükséges anyagról és alkatrészről gondoskodtak/ hiánytalanul; de azt is, hogy a társ-akcióbi- zottságok — az ütemfenntartási és a tmk — idejében benyújtották reális anyagigényüket. Az anyag- és áruforgalom ma már betölti funkcióját a vállalat rendszerében. Az akcióbizottsági üléseken élénk á vita és még egyetlen olyan ülés sem volt, melyen ne született volna ésszerű javaslat, újítás, változtatás. MILLIÓK Az akcióbizottság határozatot hozott az elfekvő Románc címjelzékelt felhasználásának megoldására. 10 millió 884 ezer darabot használtak fel, mely addig, mint készlet, 5 Í15 480 forintot kötött le. Ugyanígy mozgósították a 27 millió Ezüst Kossuth fejzárót: ez is hozott 162 ezer forintot Az akcióbizottság intézkedett 800 mázsányi fekvő dohánykészlet értékesítése iránt: ezzel 4 milliós bevételt szerzett, amellett, hogy azóta nincs „dohány-elfekvőség”. A kihasználatlan műszaki anyagkészlet értékesítése 500 000 fórint bevételt hozott. íme, „kapásból” 5,5 millió forint. Az akció-bizottság érdeme a fuvarköltségek csökkentése 1975-ben, a szállítás átterelése közútról vasútra. 130 000 forint megtakarítást vállaltak, 4Ó0 ezret teljesítettek. KÜLSŐ KAPCSOLATOK Az akcióbizottságok programot készített a külső kapcsolatok rendezésére és megjavítására, hogy ezek se okozzanak zökkenőt a DH- munkarendszer működésében. Megnőtt a vendégjárás és megszaporodtak a kiküldetések: meghívták a szállító vállalatok képviselőit és el is mentek hozzájuk. Azóta már igen jó és rendszeres, olykor baráti kapcsolatok alakultak ki az Állami Nyomdával, a Kner Nyomdával, a Papíripari Vállalattal, a Kőbányai Könnyűfémművel, a Magyar Viscosa gyárral. Megbízhatóan szállítja a Péti Nitrogén a szor- bitot, a Székesfehérvári Könnyűfémmű a bronzot, a Material Ktsz a .ragasztóanyagot. PROBLÉMÁK, CÉLOK, FELADATOK Céljaikat, feladataikat most már önmaguk tűzik ki maguknak. Egy-egy technológiai üzemrészi DH-akció- bizottság ülése után 24 órán belül visszakapcsolják az ott kapott információkat, jelzéseket. A megoldás nem mindig ilyen gyors. Nagy erőfeszítéseket tesznek az augusztus 31—i készletszint beállítására, a készletgazdálkodás — belföldi anyagok esetében 30 napos, importanyagoknál 90—120 napos — szinten tartására. A műszaki raktár már közeledik a napra kész készletnyilvántartás felé. a segédanyagraktárban azonban ez még nincs biztosítva. Ott még mindig havi nyilvántartás van, bár az „asztag-táblákon” vezetik az egyes anyagi-vételezéseket. Mennél, teljesebbé akarják tenni a nagykereskedelmi anyagbeszerzést. Kidolgozzák [ a minimum-, illetve . maxi- mum-készlet mutatókat. MINDEN HATALOM Amikor Werbőczy, az úri- szék és a bot fiskálisa megalkotta a szent korona tanát, az „ország” fogalmát azokra korlátozta, akiké minden hatalom és akik nem dolgoznak. a többséget . pedig — „nyomorult adózó nép” elnevezéssel — kizárta, nemcsak a hatalomból, hanem a hazából is. 1867-től 1945-ig a „nyomorult adózó népnek” Werbőczy utódai „a haza fiai” címet adományozták és ezen a címen több ízben súlyos véradót szedtek tőle, de jogot elfelejtettek ad-ni hozzá. 1949. augusztus 20. az a nap. amelyen a magyar történelem első népképviselete törvénybe iktatta: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” , Az új Magyarország- alapokmányának, az Alkotmánynak ez a mondata minden jog és minden hatalom alapjává és forrásává a munkát, minden jog és,minden hatalom birtokosává a dolgozó népet tette. S mindjárt azt is kimondta, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a munkához. Milliók tudata. milliók szemlélete lassabban fordul, mint a jogalkotás fogaskerekei. Ma, az Alkotmány- alapokmányunk — 27. évfordulóján még mindig nem teljesen a múlté az az értékrend. melynek csúcsán az élősdi előkelőség, alján pedig a munka áll. Még mindig figyelmeztetni kell a lassan mozdulókat, hogy a világ megfordult körülöttük. s most ők állnak tótágast, ők. látják fordítva környezetüket, mint a délibábot. Ök azok. akik mennél kevesebb munkáért, mennél több pénzt akarnak a többiek elől elszippantani; akik a diplomát nem a tudás igazolásának, hanem nemesi kutyabőrnek tekintik; akik remegő vagya-, kozással olvassák a proto- koll-listákat és úgy hordozzák magukban a rang- és címkórt, mint járványos betegséget a baciüusgazda. Ne kerüljünk befolyásuk alá: jussunkat játsszuk el vele. Miénk a hatalom és a. jog, miénk, akik dolgozunk és kötelességet teljesítünk; ne engedjük át nekik. Fordítva: mi győzzük meg őket. mi változtassuk meg szemléletüket, mi hozzuk be őket a mi „Alkotmányunk sáncai” közé. Az üzemi demokrácia, a döntési folyamatban való részvételi jog az Alkotmány természetes kifejezője. Döntésben azonban csak annak van joga részt venni, aki a munkában, a közös, értelmes alkotásban is részt vesz. Az. Alkotmány megsértése. ha nem adunk döntési részvételi jogot annak, aki elvégzi a rábízott munkát és az is, ha döntési részvételi jogot adunk annak, aki kivonja magát a munka alól. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé; ez adja meg a valóságos rangsort és értékrendet is.1 így rendelkezik Alkotmányunk és ebből egy fi-- karcnyit sem hagyhatunk veszendőbe menni. S—A A dohánygyári munkás igényes olvasó Ennek az évnek az elején az „Egri Dohánygyár” szerkesztőbizottsága és a vállalati DH-akcióbizottság közvéleménykutató kérdőíveket osztott szét a műhelyekben és az osztályokon, melyek azoknak a véleményét tudakolták az üzemi lapról, akik a legilletékesebbek: a dolgozókét. A beérkezett válaszok alapján az értékelés megtörtént. Ennek alapján megállapítható, hogy vállalatiunk munkatársai, gépek mellett és íróasztaloknál egyaránt, igényes olvasók, akik nemcsak bíráltak, hanem javaslatokat is tettek a lap színvonalának emelésére, A kitöltött kérdőíveken csoportos vélemények is megfigyelhetők voltak: egy-egy brigád közösen alakította ki álláspontját. AHOL MEGOSZLANAK A VÉLEMÉNYEK Egyes kérdésekben különböző. olvasói igények nyilvánulnak meg. így páldáu! csaknem egyenlő arányban vannak azok, akik a humor- fovat teljes elhagyását és azok, akik a humorrovat bővítését kérik (de azzal a A TERVEZÉSI MUNKA már 1975-ben megkezdődött és 1976. június hóban a tervek ünnepélyes jóváhagyásával ért véget. Meg kell mondani, hogy igazában még akkor sem,- hiszen a permanens igény, hogy a feltételek változásának megfelelően a terveket folyamatosan pon- tosítanunk kell. No és természetesen. meg is kell valósítanunk a step elképzeléseinket. Ez a legfontosabb és egyáltalán nem könnyű feladat. E bevezető írás egy kis összefoglaló információ az ötéves tervünkről, minden dolgozótársunkhoz címezve. Ezt követnék havonta további ismertetések, az egyes részlettervekről, azoknak tollából, akik a bízott-: ságok vezetői vagy tagjai voltak. Hiszen a terv. bizottsági alapon készült és a legfontosabb célkitűzéseket, sok esetben a részleteket (is) tárgyalták: — a szakszervezeti bizottság (műhelybizottságok), — a szakszervezeti tanács, — a szocialista brigádveze- tők tanácsa, — a műszaki konferencia, — a termelési tanácskozások (üzemrészenként), —r a szakszervezeti bizalmiak, — a DH-akcióbizottságok, — a különböző szintű vezetőképzők. — végül, — de nem utolsó sorbán —, a . mozgalmi, szervek, saját éves ütemezésük szerint. A TERV ALAPKONCEPCIÖI — Az V. ötéves •' tervünk alapkoncepciója logikusan következik . á népgazdaság alapvető célkitűzéseiből. Felülemelkedve a szőkébb tegyem és vállalati érdekeken, hpZzá /kivártunk járulni a, népgazdasági mérleg stabilitása nak m egterem téséhez, majd' folyamatos fenntartásához. •—• Továbbfejlesztjük a DH-munkarendszert. — Ezzel, valafriint a szervezési tervünk alapján végzett fokozott és a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazó ki Y. ötéves vállalati tervünkről TERVEZÉSI MUNKÁNK DEMOKRATIZMUSA szervezési tevékenységgel a még meglévő tartalékainkat folyamatosan feltárjuk, realizáljuk, a hatékonyabb vállalati gazdálkodás érdekében. — Munkaverseny és szocial ista bri gádmozgalma ka t is a fentiekre orientáltan szervezzük újjá, erőteljes tartami fejlődés igényével. — Mindemellett tovább folytatjuk törekvéseink való" ra váltását, dolgozóink képzettségi, szociális, és ergonómiai szintjének, ill. helyzetének javítására. Ezt sem bízzuk a véletlenre, hanem Részletterveinkben előirányzott intézkedések, források és eszközök biztosítják megvalósulásukat. Milyen részletterveket dolgoztunk ki ? A főleg számszerű termelés, anyag, munkaügyi, eredménytervek mellett a következő részlettervek kerültek kimunkálásról, Szervezési terv, munka védelmi és higiéniai intézkedési terv, beruházási és mű-, szaki fejlesztési terv, gyártmány-, gyártás-, minőségfejlesztési* terv, oktatási terv, valamint — a hazai tervezés történetében első ízben, — szociális fejlesztési terv. A.. TRÖSZTI INFORMÁCIÓK alapján azzal számoltunk. hogy 1979. ■ It.. félévében lesz módunk egy modern gyártógép-komplexum beruházásává], a gyártókapacitás bővítéséiig-. Ebből, az' is kitűnik, — amit már előre jeleztünk, — hogy a fogyasztásigényt figyelembe véve, a harmadik műszak csökkentése, megszüntetése nem lehetséges az ötéves tervidőszakon belül., A termelési'tervből néhány tájékoztató adat: E számokból mindjárt leolvashatjuk azt is, -hogy a gyártmányszerkezet korszerűbb lesz. Vállalatunktól a sátoraljaújhelyi dohánygyárba kerül a hengeres cigaretták gyártása (1978. XII. 31-el); növekszik a filteres cigaretta termelése és aránya. A tervidőszak folyamán reális előrejelzés szerint, hazánkban is érvényesül, —az egyébként világszerte már régebben tapasztalható — irányzat, hogy tudniillik a fogyasztóközönség igénye megnő a jobb minőségű, általában a hosszabb méretű cigaretták iíánt. Viszont bele kell nyugodnunk — úgy látszik, —- hogy a szivarfo- gyasziás folyamatosan csökken. Sokak érdeklődésére említem, hogy a hevesi válogatás ezen időszakban is feladatunk. várhatólag mennyiségben kissé növekvő feladatunk lesz. Mely gyártmányok — 1976-ban a Helikon, — kerülnek forgalomba? Hogyan alakulhat a vállalati eredmény? Lássuk mindjárt a tervezett számokat konkrét tájékoztatásul. Mérleg szerinti eredmény: 1975. tényleges 24,7 MFt átárazott 65,2 MFt 1980. terv 77,2 MFt Eltérés a ténytől + 52,5 MFt. Eltérés az átárazott bázistól (1976. jan. 1-i áron.) (1976. jan. 1-i áron.) 12,0 MFt. Ezúttal is hangsúlyoznunk kell, hogy bár az.adott termékösszetétel mellett, e számok reálisak, továbbra is törekszünk a terv túlteljesítésére. MIT KELL TENNÜNK az eredmény növeléséért.?. Azt : bizonyosra vehetjük, hogy munka nélkül nem hullik az ölünkbe. . Sók okos , gondolatnak és mindennapi fáradságos végrehajtó —termelő munkának, erőfeszítésnek kell halmozódnia ahhoz, hogy az előirányzott eredmény valóra válljon. A fajlagos alapanyag-felhasználást 1,2 százalékkal, az egyéb alapanyagot 0.1. százalékkal, a selejtképződést 0,5 százalékkal kell csökkentenünk. Növelnünk, kell a termelékenységet, úgy, hogy ezzel, és nem pedig a munkáslétszám növelésével biztosítsuk a termelés növelését. . Az egyetlen gy.ártőgép-be- ruházás lehetősége egyben azt is jelenti, hogy továbbra "Is szükség van a kapacitástartalékok feltárására. Végül, — folyamatos, feladatként — tovább kell javítanunk a technológiánk, a termékeink minőségét is. Mit várhatunk, remélhetünk? (Bérezés, jövedelem.) Ha feladatainkat teljesítjük, ötéves tervünk az alábbi bérfejlesztést, irányozza elő: Cigarettatermelés ebből: 1975. év 1980. év 6660 Mdb 7500 Mdb filteres 6400 Mdb 7500 Mdb Term, érték 754 MFt 1094 MFt Bérszínvonal •1975. 1976. 29 064 Ft fő 30 398 Ft/fő 1977. 31 766 Ft fő 1978. 33 195 Ft/fü 1979. 34 689 Ft tő 1980. .36 250 Ft/fő Index 124,7. százalék 11975. tény = 100 százalék). A tröszt igazgatótanácsi határozatának megfelelően a felosztható részesedés 1976. és 1977, év után bázisszintű, lesz, utána pedig évi 4.5 százalék- iéjjesltést tartalmaz a terv-koncepció. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ehhez a tervezett, eredményt is biztosítani! íjk kell. Másrészt ezen sorok összeállításakor még -folya-' maiban van a . bizottsági munka belső mechanizmus kidolgozására, A bizottság éppen a részesedési alap, — eredmények, illetve teljesítmények szerinti — differenciált felosztásának módszereire készít javaslatot, melyet majd az igazgató tanács hagy jóvá. Előzetes elképzelés, hogy a részesedési alap 80 százaléka bérarányosán, 20 százaléka teljesítménymutatók alapján differenciáltan kerül felosztásra. ’A MUNKÁLATOK EREDMÉNYÉRŐL, az igazgató tanács. határozatáról, az abból eredő feladatokról és lehetőségekről szintén tájékoztatjuk dolgozóinkat. Most pedig a bevezető és csupán a vázlatos tervismertetés záró gondolataként a teljesítéshez és túlteljesítéshez kívánok erőt, egészséget. kifejezett kívánsággal, hogy . ne -a Népújságból átvett szöveg legyen), A válaszadók 10 százaléka képregényt, vagy folytatásos regényt hiányol, de ugyancsak 10 százalék hiányolja a komolyabb tudományos és ipari információt. (Folytatásos regénynek. havonta megjelenő sajtótermékben nem sok értelme van.) BRIGÁDÉLET, ÚJÍTÁS, TÖMEGSPORT ÉS DH Szinte egyöntetű az olvasói igény a következőkre: szocialista brigádok élete és hírei, újítási rovat létesítése, ‘ sportrovat létesítése és tömegsport-információ, DH- val kapcsolatos ás könnyebb, oldottabb gazdasági információ. Ezen kívül a válaszoknak legalább 60 százalékában fejeződik ki az igény a következőkre: kulturális rovat és hírek, a, dohányipar többi vállalatainak hírei, több riportszerű feldolgozás, gyártörténet és nyugdíjasok megszólaltatása; a nemzetközi dohányipar hírei. NEM KELL ÍTLMISMERTETÉS É3 ROSSZ KERESZTREJTVÉNY A megkérdezettek egyöntetűen kívánják a lap utolsó oldalán a filmismertetés elhagyását, melyet értelmetlennek találnak (igazuk van). Ugyancsak egyöntetűen elutasítják . a rossz kereszt- rejtvényeket, , melyek több bosszúságot, mint ’örömet okoznak. A válaszadóknak legalább 25 százaléka számára nem minden cikk érthető. ' Ak'i'k konkrétan is nregjfelölik, milyen írásokról van, szó, azok a gazdasági cikkkekél említik. Kifogásolják ,az .idegen szavak és számukra ismeretién- szakkifejezések nagy árá- .nyát a cikkekben. A válaszadók 80 százaléka, kifejezettén igényli .töi^p/. rövid írásnak a közlését/a lapban, a hosszú cikkek rovására. Ennék ellenére legalább 10.százalékuk úgy1 nyilatkozóit, hogy, a hosszú cikkekéi is , szívesen elolvassa, ha lliide-- kes („mindegy,, csak tartalmas legyen”}.. TÖBB b KRITIKAI HANGOT Nagyon fontos, hogy a válaszadók kb. 20 százalékának kifejezett kívánsága: á lapban legyen kritikai hang.. A kritika vonatkozzék a vezetői szintekre' is. Minden válaszadó igennel felelt , arra 'a .kérdésre, hogy elégségesnek tartja-e a lap nyújtotta információt. Mindazonáltal 20 százalék körül van. azoknak a száma, akik megjegyzik, hogy többet szeretnének olvasni a „gyár életéről”. Pozitív a vélemény a „Munkásarcok” rovatról,
