Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-05-01 / 5. szám
A partéiét eseményei Tagkönyvcsere és honvédelem Április 27-én, ülést tartott a pártvezetőség. A pártvezetőség ülésén két napirend szerepelt. 1. A tagkönyvcserével kapcsolatos elbeszélgetések tapasztalata, valamint a taggyűlések értékelése. 2. MHSZ-klubtitkárok beszámolója az 1975. évi munkáról és az 1976-os feladatokról. Egy tartalmas élet eredménye Nyolcvan éves korában ment nyugdíjba ,, Pista bácsi” PÁRTTAGOK JAVASLATAI Az első napirendi pont. ban a beszámoló értékelte a tagkönyvcserével kapcsolatos elbeszélgetések tapasztalatait. Ezeket a beszélgetéseket párttagságunk helyesnek tartotta. Sok olyan kérdés vetődött fel a beszélgetések során. ami a pártszervezet politikai. gazdasági munkájával kapcsolatos. Az elbeszélgetésekből kitűnt. hogy pártszervezetünk tagjai értik pártunk politikáját. mindent megtesznek a párthatározatok végrehajtásáért. A párttagság külön-külön is kap pártmegbízatást és ezeknek végrehajtásában mindenki tevékenyen részt vesz. A beszélgetésekből az is kitűnt, hogy sokan szükségesnek tartják a pártépítés további fejlesztését, hiszen igen sok dolgozó van. aki eddigi politikai és gazdasági munkája, elvi meggyőződése alapján alkalmas pártunk soraiba való felvételre. Többen szóvá tették a pártszervezet és a szakszervezet közötti kapcsolat további fejlesztését, elmélyítését. Vállalatunknál igen sokan tanulnak, politikailag állandóan képezik magukat. Sokan szükségesnek tartják a politikai továbbképzés fejlesztését. a pártszemináriu. mok szervezeti rendjének korszerűsítését. A MUNKAVISZONY MÓDOSÍTÁSA A munkaszerződés megkötésével létrejött a dolgozó munkaviszonya a vállalatnál Ettől az időponttól kezdődően, a munkaügyi jogszabályok biztosítják a dolgozó részére azt. hogy a vállalaton belül munkáját a munka- szerződésben meghatározott helyen és körülmények között végezheti. A Munka Törvénykönyve e tekintetben úgy védi a dolgozót, hogy a munkaszerződés módosítását általában a dolgozó és a vállalat közös megegyezésétől teszi függővé. A munkaszerződés módosítása alatt ebből a szempontból a munka, kör. a munkabér, a munkavégzés helyének, a munka- viszony időtartamának és a munkaszerződés egyéb — jogszerű — kikötéseinek a megváltoztatását kell érteni. Általában tehát a munka- szerződés fenti kikötéseinek a megváltoztatása csak a vállalat és a dolgozó egybehangzó akaratkinyilvánításával történhet. Ezt az akaratkinyilvánítást nem kell föltétlenül írásban is rögzíteni, de minden körülmények között írásba kell foglalni a munkaszerződés helyének a megváltoztatását, tehát az áthelyezést. Áthelyezésnek kell tekinteni nemcsak azt. ha a dolgozó munkavégzésének a helye változik meg, hanem azt is, ha az intézkedés következtében a munkakörében történik változás. IDEIGLENES MUNKAKÖRVÁLTOZTATÁS — A VÁLLALAT JOGA A munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása általános szabálya alól két kivétel van: — a vállalat megváltoztathatja egyoldalúan is a dolgozó személyi alapbérét. ha a vállalaton belül a bérrendszer vagy a bérforma megváltozik; — jogában áll a vállalatnak a dolgozót azonos munkakör és személyi alapbér mellett, azonos telephelyen belül más Párttagságunk jónak tartja a vállalatunknál folyó politikai munkát, a párt- és a gazdasági vezetés kapcsolatát. és ezen kapcsolatok továbbfejlesztésében látja a politikai és gazdasági munka további színvonalemelését. 1970 ÖT A MŰKÖDIK AZ MHSZ-KLUB Második napirendként Markovics Gyula elvtárs. a vállalati MHSZ tartalékos klub titkára tájékoztatta a párt vezetőségét a vállalatunknál folyó MHSZ-munká. ról. Elmondotta, hogy az MHSZ tartalékos klubot 1970 februárjában szervezték újjá 27 fővel, és azóta is folyamatosan működik. A klub fő célkitűzése a Magyar Néphadsereg honvédelmi politikájának ismertetése, a haza védelmére való felkészülés elősegítése, a honvédelmi nevelőmunkával és felkészítéssel foglalkozó más szervek és tanintézetek ilyen irányú tevékenységének elősegítése. Markovics elvtárs elmondotta. hogy a tartalékos klubnak igen jó a kapcsolata a vállalaton belüli testvér lövészklubbal. Igen jónak mondható kapcsolatuk a pártszervezettel és figyelemmel kíséri munkájukat a szakszervezet is. A vállalat gazdasági vezetése az erkölcsi elismerés ni. Nem tartozik az áthelyezés fogalomkörébe az. ha a vállalat a dolgozót ideiglenes jelleggel munkakörébe nem tartozó munkavégzésre kötelezi és az sem. ha a dolgozó ideiglenesen állandó munkahelyén kívül köteles munkát végezni (kiküldetés, külszolgálat). Joga van a vállalatnak ahhoz is. hogy a dolgozót ideiglenes jelleggel más vállalatnál való munka, teljesítésre rendelje ki. Vállalatunknál — a fentiekre figyelemmel — nem tekinthető például a munka- szerződés módosításának az. ha például a kőműves segédmunkást nyersanyagraktári segédmunka végzésére kötelezik. de az sem. ha például betanított munkást vagy szakmunkást a szivargyártásról a cigarettagyártásra vagy a cigarettacsomagolásra irányítanak át. A VÁLLALAT KÖTELEZETTSÉGEI A munkaviszonyra vonatkozó szabályok a dolgozók érdekében a munkaszerződ módosítását a vállalatra kötelezően is előírhatják. A terhes nőt például terhessége 4. hónapjának kezdetétől, a szoptatás 6. hónapjának végéig. kérelmére — orvosi vélemény alapján — állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. A terhes nőt. terhessége megállapításától kezdve, egyébként sem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni. Ilyen esetekben a vállalat köteles a dolgozó számára megfelelő munkakör biztosításáról gondoskodni. A fiatalkorú dolgozónak a fejlődésére hátrányos munkakörből való áthelyezése ugyancsak kötelező. Köteles a vállalat az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt vagy egyéb okból csökkent munkaképességűvé vált dolgozókat a számukra alkalmas munkakörbe áthelyezni, különösen belső munkakörátcsoportosítással. TERHES NÖ ÜJ MUNKAKÖRBEN A terhes nő fokozott vémellett a szükséges anyagi támogatást is megadja A megyei és városi MHSZ- vezetőség is nagy figyelemmel kíséri tevékenységüket, a szükséges támogatást, útmutatást mindig megkapják. Az 1975-ös munkatervet maradéktalanul teljesítették és jelenleg az 1976-os feladatok végrehajtásán dolgoznak. A pártvezetőség a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette és ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Molnár Jenő Neve még nincs... Már ezeken a hasábokon is több ízben foglalkoztunk a mesterséges dohánypótló anyagokkal, melyek az utóbbi években törtek be, mindinkább növekvő súllyal, a nemzetközi dohánytechnológiába. Emlékszünk a „Planet” cigarettára, az NSM-re, a Cytrelre, a Polystrep-re és a többiekre, amelyek lassanként már tekintélyes „szintetikus” családot alkotnak. Ezeknek az anyagoknak az összetétele mindeddig titok volt és csak találgathattunk. Most sikerült részletes receptúrához jutni: a svájci TA- MAG BASEL AG kutatórészlegének két munkatársa szabadalmaztatott egy új dohánypótló anyagot (neve még nincs), melynek összetételét közzétették. Monique Beringer és Paul Buch- mann szabadalma a következő komponenseket tartalmazza (az adatok 5000 gramm töltőanyagra vonatkoznak): Egy vagy több pázsitfű vagy dióhéj, kakaó- vagy kávébab, 600 gramm magnéziumos hangyasav, 50 gramm borkősav, 300 gramm káliumnitrát, 1000 gramm paraf- fin-urea, 300 gramm diammóni- um-hidrogénfoszfát, 10 gramm vanillylidenurea, 1500 gramm nátrium-karboximetilcellulóze, 1400 gramm glicerin, 150 gramm dietilén-glikol, 1050 gramm gyü- mölcskoncentrátum, 600 gramm nyers-melasz, 105 gramm malátakivonat. Még nincs hír arról, történt-e próbagyártás ebből az új dohánypótló anyagból delmét biztosítja az a rendelkezés. hogy ha a fentiek szerint ideiglenesen más munkakörbe kell is őt áthelyezni. keresete akkor sem csökkenthető az addigi átlag- kerestével szemben, ha az ideiglenes munkakörére megállapított bértételek szerint az egyébként nem volna biztosítható. Mivel a most ismertetett rendelkezés gyakorlati alkalmazása során vita merült fel, e rendelkezés helyes értelmezésére korábban a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT adott ki közös állásfoglalásokat, újabban pedig a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma is iránymutatásokat dolgozott ki. Ezek az iránymutatások állást foglalnak abban. hogy olyan esetben, ha az új munkakör anyag-, áramhiány vagy egyéb. a dolgozók hibáján kívüli okból szünetel a munka és emiatt az ott dolgozók átlagkeresetében csökkenés következik is be. a terhes nő előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell. Ha pedig a terhes. illetőleg szülő nő áthelyezése rövidebb munkaidejű munkakörbe történik és átlagkeresete nem éri el az előző átlagkeresetét, a korábbi átlagkeresetére az eltérő munkaidejű foglalkoztatás ellenére jogosult. Előfordulhat, hogy a terhes nőt a korábbinál hosszabb munkaidejű munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni — amennyiben az ő egészségére nem lesz káros — és ennek során az is előfordulhat, hogy a hosszabb munkaidő ellenére sem éri el a keresete az előző átlagkeresetét. Természetes. hogy az előző átlagkeresetét — a szülést követő hat hónap leteltéig — ilyen esetben is biztosítani kell. Meg kell itt jegyezni, hogy más munkakörben vagy más munkahelyre történő áthelyezés alkalmazására. illetve személyi alapbér csökkentésére fegyelmi büntetésként is sor kerülhet. Az intézkedés tartama itt tulajdonképpen a munka- szerződés módosítása, jogilag azonban ezek az intézkedések nem sorolhatók a munkaszerződés módosításának fogalomkörébe. Éppen ÚJSÁGHÍR: ,,A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Ettre Istvánnak, a Magyarország felszabadításáért folyó harcok során, a magyar partizánmozgalom támogatásában szerzett kiemelkedő érdemei elismeréséül a „Magyar Partizán Emlékérmet” adományozta és dr. Ettre Istvánt felvették a Magyar Partizánszövetség tagjainak sorába.” A hír a hozzátartozók büszkeségével töltött el bennünket. A hozzátartozókéval, hiszen jogosan érezhetjük, hogy dr. Ettre István főorvos, kedves és szeretett Pista bácsink, aki 20 éven át volt az Egri Dohánygyár üzemorvosa és húsz éven át óvta, őrizte egészségünket. gyógyította betegségeinket. hozzánk tartozik! Ebben a hitünkben csak megezért az előzőekben ismertetett tilalmak a fegyelmi büntetésként alkalmazott áthelyezésre. illetve személyi alapbér-csökkentésre nem vonatkoznak. A JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK KÖLCSÖNÖSEK Korábban ismertettem már. hogy a munkaügyi jogszabályok sem a vállalatra néz. ve, nem írnak elő — általában — foglalkoztatási és alkalmazási kötelezettséget, sem az állampolgárokat nem kötelezik. direkt módon, munkaviszony létesítésére. A munkaszerződés módosításá. sának a fenti korlátozásai látszólag sértik ezt az alapelvet. Ez a sérelem azonban csak látszólagos, mert ameny- nyiben a más munkakörbe való áthelyezés azért válik szükségessé, mert a dolgozó az adott munkakörben feles, leges vagy nem megfelelő, de az áthelyezéshez nem járul hozzá, a vállalatnak módjában van a munkaviszonyt felmondással megszüntetni. Ugyanez a helyzet akkor is ha a személyi alapbér megváltoztatására azért kerülne sor. mert a munkakör is megváltozik, vagy a dolgozó munkájában, képesítésében, magatartásában következett be változás, de a módosításhoz a dologzó nem járul hozzá. A vállalatnak ebben az esetben is módjában áll a munkaviszonyt felmondással megszüntetni. De fordítva is ugyanez a helyzet. Ha ugyanis a dolgozó jelentkezik olyan igénnyel, hogy más munkakörbe vagy más mun. kahelyen szeretne dolgozni, mint amire őt a munkaszerződés feljogosítja, illetve amennyiben a korábbinál magasabb munkabérigénye van. és a vállalat ezt nem tartja teljesíthetőnek, ilyenkor a dolgozó szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással. A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni a határozott időre vagy határozott munka elvégzésére kötött munka- szerződéssel alkalmazott dolgozók esetében is. Dr. Szalóczi György erősített az a beszélgetés, melynek során Pista bácsi beszélt a múltról, az ellenállási tevékenységről, a gyógyító munkáról és a gyárról, a dohánygyáriakról, akiket úgy szeret — mint mondotta —. „mintha az apjuk lennék”. A sok-sok dokumentum, háborús igazolvány, a megsegített és megmentett üldözöttek elismerő és köszönőlevelei. egy komoly könyvhöz is elégséges anyagul szolgálnának. Mi ezen a helyen csak villanásokat adhatunk belőlük. íme néhány: AZ ELLENÁLLÁSBAN Egy eredeti dokumentum: „A Szentgotthárdi Űtbiztos- ság az elmúlt háborús évek alatt bizalmas összeköttetésben állott dr. Ettre István szentgotthárdi főorvossal, aki az itteni ellenállási törekvések vezetője volt. A nevezett főorvos a háború utolsó fázisában. amikor a Vörös Hadsereg benyomult az országba, ismételten szabotálásra kérte fel a Szengotthárdi Űtbiztos- ság vezetőjét, főleg arra vonatkozólag, hogy az Útbiztos- ság ellenőrzése alatt levő hidak megerősítési munkálatai ne történjenek meg. De Ettre István főorvos az útbiz- tosnak a helyszíneken megjelölte azokat a hidakat és utakat, amelyek fontossága harcászati szempontból valószínűnek látszott és kifejtette azt, hogy a szabotálás azért szükséges, hogy majd a visz- szavonuló német hadsereg nehézpáncélosai mozgásaikban korlátozva legyenek. A Főorvos úr kívánságának megfelelően az Űtbiztos. ság — amelynek vezetője is náciellenes érzelmű volt — a szabotálást megvalósította, aminek az lett a következménye. hogy az itteni harcok kifejlődésekor a német tankok nem tudtak a meg nem erősített hidakon át oldaltámadásra felvonulni, a hidak beszakadtak, s így az előretörő orosz páncélosok teljesíteni tudták feladataikat. Így volt lehetséges az is, hogy az oroszok tíz német nehéztankot kilőhettek és a Szentgotthárd körüli telep gyorsan felszabadult. Viszont a fel nem használt anyag, főleg cement, ekkor igen értékesnek bizonyult, mert a németek által felrobbantott nagy hidakat így gyorsan szükséghidakkal lehetett pótolni. Ez a körülmény viszont a Vörös Hadsereg előretörésénél felbecsülhetetlen értékkel bírt.” EGYÜTT A SZOVJETEKKEL „A gárdadivízió legeiül levő alakulatainak harcosai nevében köszönetemet fejezem ki dr. Ettrének azért, mert ő a Budapestért folyó harcok idején segítséget nyújtott a mi sebesült bajtársainknak... Kérem a Vörös Hadsereg képviselőit, nyújtsanak mindennemű segítséget dr. Ettrének. „Nyicsaga gárdaföhadnagy” Egy igazolvány: „Felmutatója ennek budapesti lakos dr. Ettre István, János fia (vagyis Ettre István. Ettre János fia. Megjegyzés szerkesztőtől) különleges feladatokat teljesít a Vörös Hadseregnél. Tábori posta: N. 43888. Kérjük őt nem feltartóztatni. függetlenül a nap szakától és tartózkodási helyétől... Elöljáró vr. 43888. 26. Kapitány” A magnó pereg, egészen belefeledkezünk a beszélgetésbe és csak később vesszük észre, hogy Pista bácsi felesége — a kedves és örökké mosolygó Bözsi néni — szerényen félrevonult. Az izgalmas dokumentumok ta- nulmányozgatása közben egy kicsit megfeledkeztünk Bözsi néniről, pedig — mint az a dokumentumokból is kidé. rült —. nemcsak felesége, de minden értelemben igazi társa. segítője volt Pista bácsinak. A kitüntetés alkalmából kerestük fel Pista bácsiékat és fejeztük ki az Egri Dohánygyár valamennyi dolgozójának jókívánságát, tiszteletét és el nem múló szerete. tét. Aztán tekertünk egyet az idő kerekén, a máról, a csendesebb. derűsebb nyugdíjas hétköznapokról beszélgettünk. — Most nyugdíjban vagyok. magas korban, de nagyon jó érzés az. ha kimegyek az utcára, mosolygós ismerősökkel, dohánygyáriakkal találkozom, akik nem ritkán a nyakamba borulnak, úgy üdvözölnek, s nekem ez nagyon jól esik — mondja Pista bácsi. — Egyébként is, nekem mindig az kellett, hogy az emberek — a dohánygyár esetében az összes dolgozó — érezze azt. hogy mennyire közel állok hozzájuk. Ügy bántam mindenkivel, mintha az apja lettem volna. Ugye ezt érezni is kell. mert csak akkor tud az ember igazán dolgozni. „HÚSZ ÉVIG SZOLGÁLTAM A DOHÁNYGYÁRIAK EGÉSZSÉGET” — Hallottuk, hogy Pista bácsi komoly, értékes gyógyászati berendezéseket ajándékozott a gyárnak — vetem közbe. — Igen, én nagyon szeretem a dohánygyár dolgozóit és büszke vagyok eredményeikre. Azt szeretném, ha ezeknek a berendezéseknek ott vennék hasznát, a dohánygyáriak gyógyításában. Három évvel ezelőtt. 80 éves koromban mentem nyugdíjba. 53 évi állami szolgálat után. Ebből húsz éven át szolgáltam az Egri Dohánygyár üzemegészségügyét a legjobb tudásom szerint. Ezért ez a kapcsolat olyan mély. hogy... (elérzékenyül). Maguk ugyan jobban tudják, én csak a magam oldaláról tudom. de az az igazság, hogy én nagyon szeretem e gyárat. A kapcsolat, a szeretet. a ragaszkodás kétoldalú, s kívánjuk, hogy Pista bácsi ezt még nagyon sokáig érezze! — BM — Munkajogi ismeretek munkahelyre is beoszta.
