Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-05-01 / 5. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA V. évfolyam, 5. szám ARA: 1,— FORINT 1916. május hó Kiemelkedő gazdasági, politikai munkájával másodszor is elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját gyárunk kollektívája A Petőfi komplex szocialista brigádot a Magyar Népköztársaság kiváló brigádja kitüntetésben részesítették A negyedik ötéves tervben elért kimagasló munkasikereivel másodszor is méltónak bizonyult a Minisztertanács és a SZOT Vörös zászlajára az Egri Dohánygyár kollektívája. A magas kitüntetés ünnepélyes átadására április 30-án került sor a gyárban. Az ünnepség résztvevőit, a meghívott vendégeket — közöttük dr. Dabrónaki Gyula államtitkárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, Vaskó Mihályt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző BizottságáDr. Domán László beszéde nak tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Dorkó Józsefet, a Szakszervezetek Heves megyei Bizottságának vezető titkárát, Schmidt Rezsőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Eger városi Bizottságának első titkárát, Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkárát, dr. Pápay Gyulát, a megyei tanács vb-titkárát, dr. Sebestyén Lászlót, a városi tanács elnökhelyettesét, Vass Józsefet, a városi KISZ-bizottság titkárát —- Kocsis József, a gyár pártvezetőségének titkára köszöntötte, majd dr. Domán László igazgató értékelte a gyár ötéves munkáját. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár méltatja az Egri Dohánygyár eredményeit. ressünk magunknak olyan korszerű vállalati rendszersémát. amelyet önmagunkra alkalmazhattunk. Ezt találtuk meg a DH-munkarendszer- ben. Ez a kiindulási pont vezetett arra, hogy 10 százalékos kapacitástartalékot tárjunk fel és az 1970. évi 5600 millióval szemben 1975-ben 6400 millió füstszűrös cigaretta gyártására legyünk képesek. öt év alatt 9 és fél százalékról 4 százalékra sikerült leszorítanunk a selejtet. Az első lépés a tartalékok, a veszteségforrások feltárása volt. Nagy jelentőségű pillanat ez egy vállalat életében: az első alkalom, amikor a hibák nyílt feltárása — a sokszor annyiféleképpen félreértelmezett önkritika — ül. dözendő cselekmény helyett kitűzött vállalati céllá, önDr. Domán László átveszi a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját. ként vállalt vállalati politikává válik. Jól emlékszünk: 1972-ben erre a célra alakult csoportjaink összesen 64 millió forint értékű rejtett tartalékot tártak fel. A „láncreakció” első robbanása az volt, hogy felismertük: a tartalékok feltárását nem a helyszínen, a gépeknél kell elkezdenünk, hanem a vezetés szintjén, a legfelsőtől a közvetlen munkahelyi vezetésig. Megállapítottuk tehát, hogy a DH- munkarendszert bevezetni, a 64 milliós szunnyadó értéket mozgósítani a vezetés 1972-es szintjén lehetetlen. Előttünk állt a feladat: jelentősen megemelni a vezetés színvonalát. Ezután arról szólt, hogy az üzemi demokratizmus termőAz igazgató többek között elmondotta: — Amikor 1971-ben. a korszerűsített tröszti rendszeren belül nagyobb vállalati önállóságot kaptunk, ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy teljes felelősséggel felismerjük: a népgazdaság része vagyunk. Az önállósággal együtt azonban nagyobb feladatot is kaptunk. Tizenöt százalékos termelési volumen-növekedés nem csekélység. Most. visz- szatekintve, meg kell köszönnünk ezt a követelményemelést. Ez adott alkalmat nekünk arra, hogy megfeszítsük erőinket és felnőjünk a feladatokhoz. — Az első nagy tanulság, amit le kell vonnunk az, hogy akkori alapállásunk jónak bizonyult és ezen az alapálláson a jövőben sem szabad változtatnunk. Mindig először az adott, a meglevő lehetőségeinket kell maximálisan kihasználnunk, csak azután vethetjük fel újabb népgazdasági erőforrások igénybevételét. — Ez a kiindulási pont vezetett arra, hogy magunk keEgy évtized felezőpontján m zászló, a legmagasabb elismerés, mely ismét a /% miénk, nem véletlenül közös: a Minisztertanácsé és a Szakszervezetek Országos Tanácsáé. Jelzi, hogy az országigazgatás csúcsának ítélete egyszersmind a munkásosztály ítélete is. Az elismerés tehát hiteles: a tár. sadalom, a haza köszöneté. Ez örömmel tölt el, mert aki a közösségért dolgozik, annak erőt ad, ha a közösség ezt tudomásul veszi. Számunkra azonban ez az elismerés nem zár le sem.- mit; korántsem jelent befejezést, öt évvel ezelőtt elkezdtünk valamit és kétségtelenül nagyot haladtunk benne: csakhogy még kellős közejfén vagyunk a munkának és még nagyon sok a tennivalónk. öt év eredményének mérőszámai tények, de önmagukban nem fejezik ki azt, ami valójában történt. Ezek a számok puszta névtáblák egy-egy ajtón: ha kinyitjuk az ajtót, csak akkor tudjuk meg. mi van mögöttük. Csak akkor tárul fel a szemlélő előtt a DH-munkarendszer kezdeti lépéseinek lázas izgalma, az első veszteségfeltáró csoportok felfedező-önfeledtsége. a szocialista brigádok ér- lelődési folyamata, a Minőségi Kör, a vezérlőberendezések. a rázócsatornák első tervei és az Előkészítés fotocellája. Ott van a számok mögött a vállalatra szóló nagy párbeszéd azon <t nyáron, amikor mindenki megkapta a DH-füzetet, az első üzemrészi DH-akcióbizottság alakuló ülése, a vezetők és a vezetőutánpótlás felsötárkányi vitái, a kommunista szombatok tengernyi energiája. Már az ma. ga elég volna, ha egy kötetben kiadnák az Üzemrészi DH- akcióbizottságok eddigi jegyzőkönyveit, a felszabadult gondolatoknak, a célra irányuló akaratnak ezeket a doku. mentumait. Az Egri Dohánygyár kollektívája, legalábbis ennek a kollektívának a dolgozók 60—70 százalékát kitevő magva, elindult azon az úton. hogy szocialista közösséggé váljék. Ez az elmúlt öt év legnagyobb eredménye, minden szám. szerűen kifejezhető eredmény foglalata és forrása. S mert minden ilyen közösség sugárzik és formálja társadalmi környezetét, az Egri Dohánygyár nagy szocialista vállalkozása nemzeti ügy; mivel pedig a magyar nép ereje és egészsége a szocialista világ erejét gyarapítja, nemzetközi ügy. Ezért vörös a zászló: a munkásosztály zászlaját tartjuk kezünkben újabb öt évre, túl önként vállalt önnevelő évtizedünknek felezőpontján. Nem állhatunk meg: minden megállás visszaesés. A munka dandárjában, útközben vagyunk. „Gyártási program” közben, melynek végterméke új társadalmi és emberi minőség. Nekünk nem elég idézni a XI. pártkongresszus határozatait: ők mozdulnak minden mozdulatunkban, egész vállalati vérkeringésünkben. Sokat kell még tennünk. MM ég nem vagyunk készen. Még nem érkeztünk meg oda- uhová indultunk. Még elégedetlenek vagyunk önmagunkkal. Nagyon szigorúnak kell lennünk magunkhoz. Nem állhatunk meg félúton. Nagy út van még előttünk. A vörös zászló visz most már. lazítást nem tűrve tovább. talaja a szocialista brigádmozgalom volt. — 1971-ben 30 szocialista brigádunk volt. 376 munkatársunkat foglalva magában. Ma 527 szocialista brigádtag van az Egri Dohánygyárban, a brigádok száma pedig 41. Ezeknek ma már legalább egynegyede kitüntetett brigád. köztük az Állami Díjas Kossuth Zsuzsa és a Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Petőfi komplexbrigád. Ezeknek a brigádoknak nemcsak munkájáról. hanem életéről kell beszélni és ezek a brigádok, mint társadalmi alapegységek lényegében már készen álltak arra. hogy munkavállalói kötelességeik lelkiismeretes ellátása mellett tulajdonosi jogaikat gyakorolják munkahelyükön. — Az Egri Dohánygyár égy nagy iskola képét mutatja. Hétszázan tanulnak rendszeresen a legkülönbözőbb formákban. öt év alatt másfél- szeresére emelkedett felsőfokú szakembereink száma, ezen belül a nők aránya meg. kétszereződött. 1971-ben kezdtük meg a rendszeres szakmunkásképzést. Ennek következtében a szakmunkások aránya a nők között öt év alatt 2,1 százalékról 35,6 százalékra emelkedett. A férfiak között saját nevelésű, érettségizett műszerész szakmunkásokkal biztosítjuk az utánpótlást. 7—8. osztályos általános iskolai képzésben részesítjük azokat, akik korábban hagyták abba tanul(Folytatás a 2. oldalon)
