Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-02-01 / 2. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA IV. évfolyam, 2. szám ÄRA: 1,— FORINT 1915. február hó Kommunistáink vezetőségválasztó taggyűlése 1975. január 30-án tartotta vezetőségválasztó taggyűlését az Egri Dohánygyár pártszervezete. A taggyűlés Molnár Jenő elvtárs nyitotta meg, üdvözölve a megjelent párttagokat, valamint Horvát Tamás elvtársat, a városi pártbizottság osztályvezetőjét. A megnyitó után az elnökségben helyet foglalt Horvát Tamás elvtárs, a városi pártbizottság osztályvezetője, Kaszás Imre elvtárs, a csúcsvezetőség titkára és Huszti Ferenc elvtárs, a taggyűlés levezető elnöke. A taggyűlés két napirendi pontot tárgyalt. 1. A csúcsvezetőség beszámolója a végzett négy éves munkáról, a Központi Bizottság irányelvei és a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatok megvitatása, 2. A csúcsvezetőség titkárának, a vezetőségi tagok s a felsőbb pártszerv értekezletére a küldöttek megválasztása. A taggyűlésen 112 párttag jelent meg, a taglétszám 87 százaléka. A bevezető után Huszti Ferenc elvtárs felkérte Kaszás Imre elvtársat, a pártszervezet csúcstitkárát beszámolójának megtartására. 9 tagú csúcsvezetőséget és minden alapszervezetnél 5—5 tagú vezetőséget választottunk. A vezetőség összetétele megfelelően alakult. A 24 tagú vezetőségből 12 nő, valamint 15 fő munkás, vagy termelést közvetlen irányító művezető volt. Időközben az I-es alapszervezetnél titkár változás volt, mivel más vállalathoz került dolgozni és helyette kooptáltunk vezetőségi tagot. A titkárváltozás nem okozott törést az alapszervezet munkájában. IS ERŐSÖDÖTT gyünk az MT és SZOT elnöksége vörös vándorzászlójának. A X. kongresszus, a KB, a megyei és városi PB vonatkozó határozatai alapján a csúcsvezetőség munkájában erősödött a törekvés, hogy a pártalapszervezeteket mindjobban alkalmassá tegye feladatai ellátására. Az alapszervezetek egyre eredményesebben, növekvő felelősséggel töltik be működési területükön politikai irányító szerepüket, alkalmasak a párt vezető szerepének érvényesítéséből a rájuk háruló feladatok ellátására. Hatékony politikai munkájukkal nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat munkásainak többsége egyetért a párt politikájával, a párt vezető szerepét elismeri és elfogadja. Ez megmutatkozik a szocialista brigádmozgalom továbbfejlődésében, a dolgozók nagy többségének részvételében különféle politikai gyűléseken, megmozdulásokon, tanács és országgyűlési választások előkészítésében. ^ csúcsvezetőség csak rendkívüli esetekben tartott összevont taggyűléseket. Pártnapot általában évente 3—4 alkalommal. A csúcsvezetőség és az alapszervezetek jól és megfelelő színvonalon koordinálják a párt politikájának végrehajtását célzó (gazdasági, kulturális feladatokat, képesek a célok megvalósítására a párttagságot és a pártorikívülie- ket maguk mögé állítani. GAZDASÁGI IRÁNYÍTÓ MUNKA SZERVEZETI EGYSÉG A beszámoló részletesen foglalkozott az eltelt négy év munkájával, melynek fontosabb részleteit az alábbiakban közöljük: 1970. szeptember 7-én a Városi Pártbizottság VB javaslata alapján az eddigi egy alapszervezet helyett csúcsvezetőséget és ezzel egyidejűleg 3 pártalapszervezetet hoztunk létre. Ezt indokolta a több mint nyolcvan fős párttag létszám és a feladatok megnövekedése. ÖSSZETÉTELÉBEN A megalakított kisebb alapszervezetek igyekeztek taglétszámban is erősödni. Ezt mutatja, hogy jelenleg 129 tagja van a vállalati pártszervezetnek. Nemcsak létszámi- lag, de összetételében is erősödött pártunk, hiszen nőtt a nők aránya, ami jelenleg 51,9 százalék. A párttagok közül 69,8 százalék fizikai dolgozó, 8,5 százalék műszaki, 21,7 százalék pedig adminisztratív és egyéb állományú dolgozó. Az eltelt 4 év alatt 41 párttagot vettünk fel. Ezek 66 százaléka nő, illetve több mint 70 százaléka fizikai dolgozó. Különösen szembetűnő volt a fejlődés 1973. és 1974. évben, mikor az 1972. novemberi KB határozat után felvett 15 párttag közül csak 1 volt a férfi, a munkások aránya pedig közel 87 százalék. A vezetőségek munkáját 18 fő pártcsoportvezető segíti. Az eltelt idő alatt sikeresen léptünk előre. A csúcsvezetőség és az alapszervezetek eredményesen tevékenykedtek a párt X. kongresszusának határozatai végrehajtásán. Tevékenységükkel elősegítették a párt célkitűzéseinek megvalósítását, a párt vezető szerepének érvényesülését, annak erősödését. A párt vezető szerepének érvényesülése, irányító munkája, a munkások és a gazdasági vezetők összefogása, tudása és lelkesedése a lehetőségekhez képest jó gazdasági eredményeket hozott. Vállalatunknak tovább nőtt erkölcsi elismerése. Négy esetben nyertük el a Kiváló Vállalat címet és tulajdonosai vaPártszervezetünk egységes. Állást foglal a vállalatot érintő legfontosabb politikai, gazdaságpolitikai kérdésekben. A jcsúcsvezetőség jól segítette az alapszervezetek irányító és ellenőrző, szervező tevékenységét. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben megnőtt a gazdasági vezetők és tömegszervezetek önállósága, jogköre. Értik, hogy minden gazdasági vezető és tömegszervezet önmaga tartozik felelősséggel a párt felé azért a munkáért, aminek ellátására a párttól megbízást kaptak. Megállapítható, hogy párt- szervezetünk motorja volt a párthatározatok végrehajtásában elért eredményeknek. Erősödött a, szervezet, az alapszervezetek ütőképesek, készen állnak még nagyobb feladatok megoldására is. A demokratikus centralizmus, mint a párt szervezeti felépítésének és mindennapi munkájának vezérelve, alapjában érvényesül. A vezetés centralizmusának növekedésével párhuzamosan fejlődött az alapszervezetek tevékenységének, életének demokratizmusa. A kötelező fegyelem javuló betartása mellett fejlődött a kommunisták öntevékenysége, javult a kritikai szellem. A párttaggyűlések megfelelően elő lettek készítve, ami a pártcsoportok munkáját dicséri. Tervszerűbb lett a pártcsoport munka. Munkafüzet van részükre rendszeresítve, amit a pártcsoport vezetők egyes beszámolók alkalmával hasznosítani tudnak. Helyes volt az a kezdeményezés, hogy a párttagok írásban kapják meg a párt- feladatokat, így ennek alapján egyes párttagok beszámoltatása is tervszerűbbé vált. A pártvezetőségek beleértve a csúcsot is helyesen alkalmazzák a vezetés kollektivitását, de el kell mondani, hogy nem minden vezetőségi tag vesz részt olyan aktivitással a munkában, mint ahogy az elvárható lenne. Munkatervek mindig időben elkészülnek. A városi PB irányelvei ezeknél mindig figyelembe van véve, de más napirendeket is napirendre tűzünk. Az alapszervezeti vezetőségi ülések általában 2 hetente, csv.-ülések 3 hetente vannak beütemezve. Igyekezünk a munkatervet betartani, de előfordult, hogy egyes vezetőségi ülések elmaradtak, vagy nem időben lettek megtartva. Ennek ellenére a beütemezett legfontosabb napirendek ha nem is időben, de egy következő alkalommal meg lesznek tárgyalva. Az alapszervezeti vezetőségi ülésekről és taggyűlésekről emlékeztetőt készítenek, de ezök nem minden esetben kerülnek időben a csv-hez. Általában szóbeli előterjesztés alapján tárgyalnak napirendeket. A csv-nél bevezettük, hogy a fontosabb napirendek időben írásban kerülnek a csv. tagjaihoz. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. Gazdaságpolitikai irányító munkánkat elsősorban a beszámolta,újon keresztül gyakoroljuk. A legfontosabb feladatok előtt általában az igazgatótól kérünk és kapunk megfelelő tájékoztatást. Ezt a munkát elősegítette a párt és a gazdaságvezetés között meglévő kapcsolat, ami évről évre tovább javult. Rendszeresen hetente, de esetenként is találkozik az üzemi négyszög és ott is megfelelően egyeztetjük álláspontunkat ami a dolgozók felé kerül. Több esetben tárgyaltunk felsőbb pártszerveink határozatainak végrehajtásának állásáról. A határozatokra általában feladattervet dolgozunk ki, melynek végrehajtását testületi üléseken állandóan figyelemmel kísérünk. A KB 1970. II. 19—20-i az ifjúsági és a nők helyzetének javítására vonatkozó terveinket programszerűen hajtjuk végre. Általában évente tárgyaljuk az ifjúsági törvény végrehajtását, valamint a nők érdekében tett intézkedéseket. Az 1971. december 1-i határozat végrehajtásaként programszerű üzem- és munkaszervezési tevékenységet folytatunk. E tevékenység keretébe épült be a DH-munka- rendszer lépcsőzetes bevezetése. Ugyancsak e határozatból adódóan elértük azt a célt, hogy új alapokra helyeződött a szocialista munkaverseny- mozgalom. Szocialista brigádjaink tartalmas brigádéletet élnek. Feladatterv alapján ellenőrizzük a káder és személyzeti munka, a népesedéspolitikai és művelődéspolitikai határozatok végrehajtását. Politikai tömegmunkánk és a pártoktatás jelentősen fejA párttagság tagdíjfizetési kötelezettségének rendszeresen és időben eleget tesz. Nem fordul elő, hogy valaki nem az előírtnak fizeti a tagsági díjat. A vállalat káderállományának döntő többsége eredményesen tevékenykedik a párt és vállalati feladatok végrehajtásán. Káderállományunk fejlődését nagymértékben elősegítette a káderpolitikai elvek egyértelmű meghatározása. Nem fordul elő a kádermunka elveit sértő egyoldalú szemlélet és gyakorlat. A vezetőposztokra történő kiválasztásnál a csúcsvezetőség döntési hatáskörrel rendelkezik és ez a testület biztosítja, hogy a szocializmushoz hű, szakmailag hozzáértő és jó vezetőkészségű elvtársak kerüljenek ezekre a posztokra. Az elmúlthoz viszonyítva sokat javult az alapszervezetek véleményezési jegyzékének alkalmazása. lődött. Már harmadik alkalommal indítottunk kihelyezett marxista-leninista középiskolát, ahol a párttagok képzése mellett elősegítjük a gazdasági vezetés azon törekvését, hogy a káderállomány Jónak ítélhető a szakszervezettel és a KISZ-el, két alapvető tömegszervezetünkkel való foglalkozás. Az ott dolgozó kommunistákon keresztül irányítjuk őket és beszámoltatás alapján ellenőrizzük munkájukat. Megállapíthatjuk, hogy a vállalat pártalapszervei, az egyéb társadalmi szervek s tömegmozgalmak, a gazdasági vezetés eredményesen tevékenykedett a X. kongresszus és az azt követő határozatok, feladatok megvalósításán. Érvényesült a párt vezető szerepe. Az elért eredmények növelték a párt tekintélyét, erősítették vezető szerepét, tovább szilárdították dolgozóink bizalmát. Az újjászervezett pátszervezet képesnek bizonyult a vállalat előtt álló politikai, társadalmi és gazdasági feladatok megvalósítására. A négyéves munkáról szóló beszámolót követően Kaszás elvtárs foglalkozott a Központi Bizottság irányelvei és a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokkal. Többek között elmondotta, hogy az összevont taggyűlést megelőzően élénk vita után kerültek a dokumentumok az alapszervezetek taggyűlései elé, ahol 17 hozzászóló fejtette ki véleményét és taggyűléseink ajánlást tettek arra vonatkozólag, hogy mindkét dorendelkezzen megfelelő politikai képzettséggel. Évente mintegy 70—80 fővel folyik pártoktatás gazdaságpolitikai tanfolyamon, jelenleg pedig a pártirányítás és pártélet kérdései tanfolyamot indítottuk. Dolgozóink politikai képzéséhez járul hozzá a szakszervezet és a KISZ által indított politikai oktatás, illetve vitakör, amelyeken mintegy 250-en tanulnak. így egyidőben több mint 350 fővel ismertetjük meg a marxizmus—leninizmust, ha alapjaiban is. Agitációs és tájékoztató tevékenységünk egészében eredményes. Az információs munkánkban ha van is javulás az elmúlt időben, de ezen a téren tovább kell lépnünk. Kihasználjuk az üzemi lap által nyújtott lehetőséget és minden hónapban jelentettünk meg a pártélet eseményeivel kapcsolatban cikkeket a dolgozók tájékoztatására. A politikai kiadványok terjesztése is fontos része a párt tömegpolitikai munkájának. Már évek óta igen eredményes az e területen végzett munka, hiszen évente 40— 50 000 Ft értékű politikai irodalmat vásárolnak párttagjaink, dolgozóink. kumentumot az abban foglaltaknak megfelelően fogadják el. Irányelveiben a KB ösz- szegezi a gazdasági építőmunka eredményeit és megállapítja, hogy a népgazdaság a X. pártkongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai élveknek megfelelően tovább fejlődött, a IV. ötéves terv feladatait teljesítjük. Bővültek a szocializmus anyagi, műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett, népünk életszínvonala. De a fejlettség magasabb szintje, a megnövekedett belső feladatok és újabban a tőkés világgazdaságban előállott helyzet is követelményeket támaszt. Különösen jelentős a szocialista tervszerűség további növelése, az hogy a bevált alapelveket érvényesítve jobban állítsuk céljaink szolgálatába gazdaság-irányításunkat, mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét. Az irányelvekben sok szó esik az ideológiáról és a művelődésről, melynek célja a szocializmushoz méltó élet kialakítása. Erről itt nem kívánok bővebben szólni, hiszen a beszámoló részletesen ismertette az ezen téren követendő tennivalóinkat. Inkább a pártról néhány szót. A legutóbbi négy évben végzett munka eredményei is arról tanúskodnak, hogy a Folytatás a 2. oldalon JÓ KAPCSOLATOK
