Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
Munkásarcok: Csoportvezető az anyagraktárban Anyagmozgatóként kezdte, kétkezi munkával emelgette naponta a nehéz dohánybálákat. Ennek már huszonhárom esztendeje. Nincs szakmája. Nagy volt a család, ezért nem tanulhatott. A megélhetés miatt mégis korán munkát kellett vállalnia. Budai István, ma is az anyagraktárban dolgozik, ott, ahol több mint két évtizeddel ezelőtt kezdte. — Targoncás voltam tíz esztendeig — mondja a raktáron végigmutatva. — Itt furikáztam naponta, ezt csináltuk hárman, de hármunk közül már csak én maradtam. A másik keltő azóta elment a gyárból. — Akkor is ilyen volt a raktár? — Tulajdonképpen nem sokat változott. Azóta egy új szárnyat építettek hozzá: a cigarettázó helyiséget. A kétkezi munkást, akit elismert dolgozóként tartanak számon, 1965-ben csoportvezetőnek választottak. — Hogyan lett csoportvezető? — Véletlenül, ugyanis elődöm elment a gyárból. Én voltam a legidősebb, így rám esett a választás. Nehéz munkát vállaltam, mert nagy áttekintőképességet igényel az embertől. Itt legalább ötvenféle dohány van több ezer bálába rakva. Minden cigarettához ugyanis másféle kell. Nemcsak magyar, de külföldi fajták is, bolgár, koreai, amerikai és kubai is. Ezeket kiadni a szükséges receptekhez komoly felelősséget jelent. — Hányán dolgoznak a csoportjában? — Harmincán, segédmunkások. — Mennyire elégedett a munkájával? — Ha nem szeretném, már nem lennék itt. Nem dobáltak engem egyik helyről a másikra, hanem az első pillanattól, hogy a gyár kapuját átléptem itt vagyok, itt maradtam. Tizenkettő tizes az órabérem, időnkként prémiumot is kapok. — Melyik brigádnak tagja? — A Komarovnak. ök ösztönöztek arra, hogy fejezzem be az általános iskolát. Most szeptemberben kezdtem el a nyolcadik osztályt, itt a gyári iskolában. Szeretek ta(Fotó: Szigeti Zoltán) nulni és olvasni. Az iskolaév alatt minden kötelező olvasmányt átnézem, kikapcsolódást találok benne. — Elvégzi-e a szakmunkásképzőt? — Ezt is tervezem. Szeretnék képesített dohányipari szakember lenni. Megéri anyagilag is, erkölcsileg is. Budai Istvánt eddig háromszor tüntették ki a kiváló dolgozó címmel. Nőtlen, édesanyjával él- együtt egri lakásukban. — Van egy kis kertünk is — mondja búcsúzáskor —, szabad időmben ott ker- tészkedek. Nagyon szeretem ezt, ilyenkor mindig megpihenek. (mentusz) Előzetes tájékoztatás a közgazdasági szabályzórendszer továbbfejlesztéséről A Minisztertanács titkárságának közleménye és sajtóközleménye alapján már az előző számunkban megkezdtük az előzetes tájékoztatást, néhány kiemelt problémakörről adott tömör információval. Most a befejező részben az ott nem tárgyalt témákról írok egészen röviden. Mivel is nem foglalkoztunk? Érintett fontosabb témák: Ágazati különleges szabályok; beruházásfejlesztés; külkereskedelem. ( Mennyiben különlegesek a „különleges” szabályzók? Ezekből mindjárt kiragadom az elsőnek megemlítettet. Ugyanis a már tárgyalt, — azt is mondhatnám általános szabályzók mellett, vagy — ha úgy tetszik — helyettük egyes népgazdasági ágazatokban, azok különleges — az általánostól eltérő — helyzetének megfelelően, néhány eltérő és csapán ezért „különleges” szabályozót alkalmaznak majd. Így: — a Mező- és Erdőgazdaságban, — az Élelmiszeriparban, — a Bel és Külkereskedelemben, — a Tanácsok és Terület- fejlesztés területén, Mit kell tudnunk az élelmiszeripari eltérésekről? Az előbbiekben felsoroltak közül ebben az írásban csupán az élelmiszeripart emelném ki, hiszen bennünket legközelebbről ez érint. Az élemiszeriparban az általános szabályozórendszert kell alkalmazni a dohányiparban, továbbá a szesz- és a söriparban, A többi iparágban eltérések, kivételes szabályzók lesznek. Miben jelentkezik majd a kivétel? A többi szakágazat mentesül az illetményadó, az amortizációs befizetési kötelezettség és az eszközjárulék befizetése alól. Ezenkívül kedvezményt kapnak az általános nyereségadózásnál. Ennyit erről és most néhány szót a beruházás, fejlesztés szabályozóiról. Beruházásfejlesztés! Előre kell bocsátanom, hogy sajtóból nyert információim szerint a következő ötéves terv időszakában növekszik a központi döntésű beruházások aránya 46 százalékról, mintegy 53 százalékra. A termelő nagyberuházásokat központi döntés alapján visszafizetésre kötelezett állami kölcsönből és az azt kiegészítendő saját fejlesztési alapból kell megvalósítani. A visszafizetés a tervezett üzembe helyezési határidőt követően tíz év. Mi lesz a visszafizetés forrása? A nyereségadózás előtti vállalati nyereség és a teljes amortizáció. Az állami kölcsön kamatköteles a folyósítás időpontjától kezdődően- Az új finanszírozási rendszer mindazokra a nagyberuházásokra érvényes lesz, melyek teljes befejezése 1976. december 31. után történik. Vállalati döntésű beruházások szabályzói! I Mi lesz a helyzet azoknál a beruházásoknál, fejlesztéseknél, melyek a vállalatok döntési körében valósulnak meg? Az ilyen beruházások forrása a fejlesztési alap, továbbá az ezt kiegészítő bankhitel lesz és az esetleges állami támogatás. Az említett állami támogatás egyik formája „közvetett" lesz. Az ilyen támogatást a népgazdasági tervben külön megjelölt célokhoz, az ott megjelölt összegben és időhatáron belül, adókedvezményként nyújtja államunk. Ezenkívül közvetlen támogatási forma is lesz, de szintén csupán a népgazdasági tervben megjelölt célra és összegben. Egy további állami támogatási forma az alapjuttatás. Ezt azonban egyelőre meghatározott ideig járadékfizetési kötelezettséggel terhelik. A járadék összege legfeljebb 15 százalékos lehet évente. Szelektív hitelpolitika szerepe növekszik. Az elmondottakból, melyek csupán nagyvonalúan érzékeltetik az eddigiekhez bekövetkező módosulásokat, mégis levonható néhány előzetes következtetés. Bizonyos, hogy növekszik a hitelrendszer szerepe, a szelektív hitelpolitika hatékonysága, a jobb belső termelési és exportstruktúra kialakítására. Növekszik a hatékonyság igénye, a vállalati felelősség. Mit mondhatunk a külkereskedelmi szabályzókról? A külkereskedelemre vonatkozó szabályozásból — az eddigiekben szerezhető információkból válogatva — megemlítenék néhány részletet. Mindjárt elsőnek kínálkozik, hogy csökkennek majd a külkereskedelmi árszorzók, 1976. január 1-től. A tervidőszak során is további módosítások várhatók. Mi a célja? A cél: — az árarányok javítása, — a belső egyensúlyi viszonyok erősítése, — az árszínvonal — viszonylagos — stabilitásaMindezek elérése rendkívül fontos és időszerű. A termelői árak rendezése, a devizaszorzók csökkentése égyütt azzal jár, hogy módosulnak, sok helyütt megszűnnek export-visszatérítések. Általában ezen a téren is nagyobb rugalmasság, a szabályozás szinte folyamatos időszerűsége várható. Egyszerűen mondva, jobban követi majd a szabályozás a import-export árak változásait. Kétségtelen — lévén (ismereteim szerint) 45 százalékon felüli nyitott gazdasági struktúránk — hogy elsőrendű stabilizációs követelmény a külkereskedelmi forgalom tervezett egyenlegének biztosítása. A külkereskedelmi szabályzók módosításai végül is összességükben ennek megvalósítá - sát kell hogy elősegítsék. Mégegyszer a részesedési alapról. MUNKA VERSEN! — Nem véletlen, hogy először ezzel foglalkozunk. Közeledik az év vége. És nem titkolt vágya, sőt ennél is több, határozott törekvése kollektívánknak, hogy újra elnyerje, úgy is mondhatnánk megtartsa a Miniszter- tanács és SZOT-elnökség Vörös vándorzászló kitüntetését. Hogy van-e remény rá, erről konkrétan ma még talán korai lenne beszélni. Nem korai viszont számot adni, hogy e cél elérésére is tett munkaverseny-vállalósa- ink teljesítése hogyan áll. Íme a göngyölített anyagok: — Fajlagos alapanyagmegtakarítás bázishoz: (Vállalás 0,3 százalék; teljesítés 0,82 százalék; kedvező eltérés -f- 0,52 százalék). — Fajlagos alapanyagmegtakarítás normához: (Vállalás 1 814 M/Ft; teljesítés 3879 M/Ft; kedvező eltérés + 2065 M/Ft.) — Gyártási selejtesükben- tés: (Vállalás 0,3 százalék; teljesítés 1,07 százalék; kedvező eltérés 0.77 százalék.) — Minőségi mutatók: (Kiemelt gyártmányoknál a vállalt 3,46-tal szemben 3,49; egyéb gyártmányoknál a vállalt 90,6-tal szemben 92,76.) — A kedvező — göngyölített — eredmények mellett is, technológiai vezetésünk és természetesen szocialista brigádjaink felfigyeltek arra a tényre, hogy július hóban emelkedett a fajlagos anyagfelhasználás, sőt ez augusztus hóra is áthúzódott. BRIGÁDMOZGALOM Az újonnan alakult Öt szocialista brigádunk, úgy tűnik, jól működik, teljesíti vállalásait. Ezért időszerűvé vált, hogy bekapcsolódjanak a „minőségi kör” munkájába. A következő értekezleten, már az összes új brigád kiküldöttei ott lesznek és reméljük, aktívan tevékenykednek. 2. DOHÁNYGYÁR Fuzionáltak a bérelszámolási és a pénzügyi osztály szocialista brigádjai. Pontosabban szólva, az „Április 4.” brigád tagjai beléptek a „Martos Flóra” brigádba. Az ok: több személyi változás. Az új brigádvezető Bódi Lászlóné. Minden biztosíték meg van rá hogy így együtt, még eredményesebben dolgozzanak. Brigádjaink száma ezzel 41-re alakult. A vetélkedő előkészítése időarányosan megfelelőnek ítélhető. Az egyéni beszélgetések során nagy érdeklődést, itt-ott némi szorongás tapasztalható. Közeledik az első elődöntő, melyet terveink szerint október hó 11- én rendezünk. A műszaki konferenciát szeptember hó második felében tartjuk. Ezt követően október első felében lesznek a decentralizált termelési tanácskozások. Szocialista brigádjaink a negyedéves kiértékelő értekezleteiket már szeptember hó második felében megkezdhetik és október hóban célszerűen be is fejezhetik. A negyedik negyedben ugyanis sorozatos rendezvények várhatók. Ilyenek lesznek: vetélkedő fordulói, a szocialista brigádvezetők második félévi tanácskozása. Az iparági országos brigádvezetői tanácskozás; éves, ötéves tervezéssel és kollektív szerződéssel kapcsolatos tanácskozások. Jól be kell majd osztani az időt brigádjainknak. Az „Időt”, mely egyre inkább hiánycikké válik. HOGYAN TELJESÍTJÜK FELADATAINKAT? Lássunk néhány számadatot erről, melyek minden szónál jobb áttekintést nyújthatnak az időarányos teljesítésről. Filterescigaretta- termelés: 4190 millió db. (Ez a bázishoz + 12 százalék, a tervhez + 2,8 százalék, a programhoz + 1,6 százalék emelkedést jelent.) Készárutermelési érték 502,2 millió Ft. (Ez azt jelenti, hogy a bázishoz 112,7 százalékra, a tervezetthez 103,4 százalékra, az operatív programhoz 101,5 százalékra emelkedett a tényleges teljesítés. Egy főre jutó termelési érték 452 460 Ft. (E tény- szám mögött az rejlik, hogy a termelékenység a bázishoz -f- 5,2 százalékkal, a tervezetthez -f- 4,6 százalékkal emelkedett.) ( ELŐREJELZÉS Az is érdekes lehet, hogy vajon ezek után az év első háromnegyedének alakulása milyennek várható. Biztosra vehető, hogy több cigarettát és szivart termelünk, mint éves tervünk bontásában előirányoztunk. Ennek megfelelően több készárut értékesítünk a fogyasztóközönség igényeinek biztosítására, mint hasonló időszakban eddig bármikor. A készáru termelési értéke is rekordnak számít az előző évekhez. Várhatóan teljesítjük, sőt túlteljesítjük takarékossági tervünket. A termelékenység alakulása a bázis és a tervezett felett lesz. Néhány alapvető probléma azonban még fennáll. Július hónapban fajlagos anyagfelhasználásunk a bázisnál kedvezőtlenebb és ez áthúzódott augusztus hóra is. Bérszínvonalunk a tervezett szint felett van és a létszámfel- töltést sem sikerült megoldanunk. E két utóbbival a következőkben kissé bővebben foglalkozom. AKUT PROBLÉMÁK Az első félév + 2 százalék bérszínvonal-túllépés július hótól mérséklődött és harmadik negyedév végére, a bevezetett intézkedéseink hatására már nem várható egy százalékon felüli túllépés. Mindemellett számolnunk kell azzal, hogy évvégéig a bázishoz viszonyított bérszínvonal-fejlődés + 5 százalék alá már nem szorítható. Számbavéve az árváltozások miatti eredmény- csökkenést, ötszázalékos adómentes preferenciára vonatkozó igényünk reálisnak és egyben etikusnak is tűnik. De szükségünk volna a szervezési kezdeményezéseinkre kért bérpreferenciára is. Enélkül a „DH”-bérezést nem tudjuk bevezetni minden. területen vagy nem megfelelő szintű anyagi ösztönzéssel. Az azonban mindenképpen szükséges, hogy ezen bérezési forma végleges bevezetésénél figyelembe vegyük a biztosítható, leköthető változó bér rendkívül szerény mértékét. Mindnyájunk kötelessége az új dolgozókkal való foglalkozás. A közösség megtartó ereje igen nagy. E tényezőről nem szabad lemondanunk. Szocialista brigádjainktól is többet várunk és remélhetünk ezen a téren. A létszámgazdálkodás minden vezető feladata, sőt kockáztatnám, hogy mindannyiunknak van szerepe benne. El kell érnünk a termeléshez szükséges lét- számfeltöltést. Ez mindnyájunk érdeke. Ha nem sikerül úgy hátrányát, következményeit ez évben és következő évben is kollektívánk minden tagja érzi majd. Mindemellett e feladattól függetlenül, sőt e feladat kiegészítéseként. tovább kell folytatnunk a belső tartalék feltárására, létszámok mentesítésére irányuló erőfeszítéseinket. E problémakörrel üzemi újságunk külön szakmai cikkben is foglalkozik. Enyhíti valamelyest a feszültséget, hogy kissé csökkent a hevesi válogatási fel adat. Iványi Illés SZB. term, felelős Ügy érzem, hogy bármily kivonatos is ez a szerény előzetes tájékoztatás, egy általános érdeklődésre szá- mottartó témára vissza kell térnem, ami a cikkem első részéből kimaradt. A mi iparágunkban éppen az 1975 évben rendkívül magas az anyagárak (papíranyagok, importanyagok stb.) árnövekedése. Ez csökkenti a vállalati eredményt. Hasonló eset jövőben is előfordulhat. Érthető az aggodalom a részesedést illetően. Ezért is érdekes a szabályzók módosításánál, hogy minden évre általánosan és a teljesítményektől függetlenül is biztosít bérfejlesztést (1,5— 2 %). Etikai tartalmában ehhez hasonló a következő szabályozás. Vanak, illetve lesznek vállalatok, melyek nyereségesek ugyan, de a nyereségből előírt kötelezettségek teljesítése után egyáltalán nem tudnának részesedési alapot képezni, vagy csupán 6 napi bérnél alacsonyabb összegben. Az ilyen vállalatok a kötelezettségek teljesítése előtt képezhetik a részesedési alapot- Természetesen csupán a nyereség mértékéig és legfeljebb 6 napi bérnek megfelelő határig terjedően. Ami vállalatunkat illeti, reméljük a termelői árak 1976. január 1-i várható rendezése után, e szabályzó adta segítségre nem lesz szükségünk. Ezért is nagyon fontos a termelői árak megfelelő, a dinamikus önfinanszírozást biztosító rendezése. Várjuk a rendeleteket! A két cikkben, néhány kiemelt témakörből, rövid tájékoztatást adtam. Várjuk a rendeleteket, határozatokat, utasításokat. A tervezési munkát azért addig is meg kellett kezdenünk és meg is kezdtük. Iványi Illés SZB term. fel.
