Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-08-01 / 8. szám
A lakatosműhelyben kerestük, de nem ott volt, noha munkája oda szólítja. A marósoknál találtunk rá. Segédkezett, éppen az egyik gépet állította be. László Gyulának lakatos szakmája van, de amolyan univerzális ember. Ehhez is, ahhoz is ért, így szívesen segít másoknak is. Tősgyökeres egri.^í negyvenes évek végén Diósgyőrben, a Lenin Kohászati Művekben tanulta a szakmát, akkoriban még Egerben nem volt olyan nagyobb ipari üzem, ahol erre lehetőség lett volna. Amikor szakmunkás lett, mégis hazajött. Előbb évekig a Lakatosáru- gyárban, majd a Finomszerelvény gyárban dolgozott. — öt esztendeje jöttem ide a dohánygyárba — meséli László Gyula. — A karbantartó üzembe kerültem. 1973-ban létrehozták a műszaki fejlesztési csoportot. Ennek én is tagja lettem. Itt a gyárban elkészített tervek alapján egy-egy új gépet, kisebb berendezést mi készítünk. — Mit csináltak legutóbb? — A dohányelőkészítőbe rázócsatornát és új hengert készítettünk. Legutóbb pedig úgynevezett kocsányvonalat a teljes rekontstrukció alatt levő félgyártásnak. MUNKASARCOK: II brigáuvezető — Nehéz a munkájuk? — összetett feladatot oldunk meg. Ez azt jelenti, hogy többünk közös munkájára van szükség: a marós, a lakatos, az esztergályos munkája itt egymáshoz kapcsolódik. — Hány műszakban dolgozik? — Állandóan egy műszakban, reggel 6-tól délután 2- ig. Közel lakom a gyárhoz, a Szépasszony-völgy utcában. Így gyorsan hazaérek műszak után. — Mivel tölti szabad délutánjait? — Van otthon is egy kis műhelyem, ahol mindig barkácsolok valamit. Hol egy könyvespolcot, hol kovácsoltvas lámpát, vagy hamutartót készítek. Rendszeresen átnézem a Lakáskultúrát, meg az Ezermester című folyóiratot, és azokból ami praktikus, el is készítem. László Gyula tagja a Kilián György szocialista brigádnak, sőt, alig másfél hónapja megválasztották a brigád vezetőjének is. — Huszonöt esztendeje munkás vagyok. örülök, hogy a mi kis kollektívánktól kiérdemeltem ezt a bizalmat. Brigádunk öt évvel ezelőtt alakult, én is ott voltam, amikor elhatároztuk. Jelenleg 11-en vagyunk és szeretnénk továbbra is megtartani azokat az eredményeket, melyeket eddig elértünk. Ehhez azonban segítenünk kell egymást, mert csak így arathatunk közös sikereket. (mentusz) Gyümölcsérés idején... Gyümölcsérés derekán járunk. Ott a sok édes, zamatos, jó ízű, egészséges gyümölcs. Eszünk is belőle. Ki sokat, ki keveset. De az a baj, hogy nemcsak örömöt, hanem kellemetlenséget is okoz élvezőinek a gyümölcs: emésztési zavarokról, hasmenésről, hasíájásról és hányingerről esik mostanában a legtöbb szó. írnak, beszélnek és azt hiszik, hogy a gyümölcs — elsősorban a dinnye — okozza a bajt? Mi ebben az igazság? Még az érett, ép gyümölcs is megárthat, ha valaki többet eszik a kelleténél, hát még ha valaki talán merő takarékosságból az éretlent, a férgeset, vagy a túlérettet, az erjedésnek indulót is elfogyasztja. Az igazság az, hogy a rendszeres gyümölcsfogyasztás jó, szükséges és egészséges. A hasmenéseknek, emésztési zavaroknak nem a gyümölcs, hanem az emberi gondatlanság, vigyázatlanság, a legtöbb esetben a tisztátlanság, a gyümölcsmosás elmaradása az oka. A gyümölcs már a termőhelyén szennyeződhet. A szél telifújja, a rovar, a légy telihordja porral, piszokkal, kórokozó élőlénnyel, vagy a különböző mérges növényvédő szerek szennyezik a gyümölcs héját. Általános igazság ez, és minden gyümölcsre egyaránt érvényes. Eszerint még a termőhelyről bevitt, pár perce szakított, csak a termelő által érintett gyümölcsöt is feltétlenül meg kell mosni, mielőtt — különösen, ha hámozatlanul — fogyasztaná az ember. Legveszélyesebbnek legtöbben a dinnyét tartják. A dinnye — elsősorban a görög — éghajlatunk legnagyobb gyümölcse. Nehéz megmosni. Ez igaz! Pedig a mosás még a dinnye fogyasztásánál is elengedhetetlen, hiszen a dinnye rendszerint igen sok kézen megy keresztül, míg a fogyasztóhoz kerül. No de nézzük a fogyasztót! Lám, hogy tapogatja, hogy nyomkodja, kopogtatja ... Közben rákeni azt a sok baktériumot, vírust, ami napközben a kezére tapad. Csoda lenne, ha a dinnye héja nem fertőzne, és nem fertőzne tovább minden tapogató kezet, amely rendszerint mosatlanul fogja meg a szétvágott gyümölcsöt. A gyümölcsmosás soha semmilyen körülmények között ne maradjon el. Ha olyan helyre visznek gyümölcsöt, ahol a mosása kivihetetlen, mossák meg még pakolás előtt, és úgy, tisztára mosott állapotban tegyék tiszta kendőbe csavarva. A gyümölcs alapos megmosása után sosem maradhat el a gondos kézmosás, mert a kéz a gyümölcsmosás során szennyeződik. Ezért semmi körülmények között sem szabad kézmosás nélkül gyümölcsevéshez kezdeni, mert a gyümölcsöt kézzel és késsel eszi az ember, nem pedig villával. Egyszerű, szinte nevetséges tanács a gyümölcsmosás sorozatos javaslata, de csak annak, akit még nem gyötört meg a pár napig tartó hidegrázással, hasfájással járó betegség, kísérőivel: a levertséggel, az étvágytalanA feleség nyakkendőt vett a férjének. — Köszönöm, drágám — mondja a férj. Nagyon hálás vagyok. — Mivel fogod viselni ezt a nyakkendőt? — Ilyen nyakkendőt csak hosszú szakállal lehet viselni! ★ Az ügyvéd a következő tanácsot adja ügyfelének: — A legjobb, amit az ön helyzetében tenni lehet az, ha visszatér a feleségéhez. — Kíváncsi vagyok, akkor ön szerint a legrosszabb mi volna? ★ Két hivatalnok összetalálkozik a minisztérium folyosóján. — Mi újság nálatok az osztályon? — Ne is kérdezd! A főnök négy ember helyett dolgoztat! — Szegény fiú! — Szerencsére azonban nyolcán vagyunk. ★ Férj: — Mint látod, nem felejtettem el, hogy ma van a születésnapod. Tessék, itt az ajándékom: nercbundát vettem neked. Feleség: — De hiszen autót ígértél! Férj: ' — Bocsáss, meg, de műautót még nem árulnak! ★ — Ha a hivatalban megtudják, hogy férjhez mentem, elbocsátanak. — Tartsd titokban. — De mi lesz, ha gyerekünk születik? — Figyelmeztesd őt is, hogy el ne szólja magát! ★ — Hogy állsz Péterrel? — érdeklődik a jó barátnő. — Remekül! Már csak egy apróságon vitatkozunk. A dolog úgy áll, hogy én fehér ruhában akarok esküdni.: . — Ö pedig? — ö egyáltalán nem akar! ★ A szálloda portása így szól a vendéghez: — Uram, ez híres ágy: Napoleon, Balzac és Goethe aludt benne! — Hogyan fértek el mind ebben a szűk ágyban?! — csodálkozik a vendég. Sággal, a rosszuléttel, a hasmenéssel és a kellemetlen közérzettel. Mert aki már megjárta, az az életben talán sohasem fog mosatlan gyümölcsöt enni. Kár volna viszont fogyasztásukról lemondani csak azért, mert bizonyos munka, kellemetlen bíbelődés van velük. Élvezetük megéri a fáradságot és egy kis gondossággal megteremthetők az egészségügyi biztonsági feltételek is. — T. — ) a nagyvilágból ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK Orvosi körökben elterjedt az a vélemény, hogy a csokoládé fejfájást okoz, mert vazomotorikus anyagokat tartalmaz. Az egyik londoni kórház neurológusai azonban kísérletképpen betegek egy részének igazi, másik részének pedig hamisított csokoládét adagoltak. Azt tapasztalták, hogy a fenti állítás nem állja meg a helyét. Az ínyencek fellélegezhetnek. ★ Bánjunk csínján a fűszerekkel. Egy bombey-i kórház gasztroenterológusai azt vizsgálták, milyen hatást gyakorol a piros cseresznyepaprika a gyomorra. Azt tapasztalták, hogy a szó szoros értelmében szétroncsolja a gyomornyálkahártya sejtjeit. Azt is megfigyelték, hogy az eddigi közhiedelemmel ellentétben a cseresznyepaprika nem serkenti a gyomornedvek szekrécióját. ★ Pirtkens, a kiéli egyetem professzora, nápolyi kollegáinak bemutatta, hogyan használható fel az elektronikus számítógép mérgezé- ses esetekben, amikor pontos és azonnali diagnózisra van szükség. A betáplált szimptomák alapján a gép néhány másodperc leforgása alatt felismeri a mérgezés típusát, és közli azt is, milyen kezelésben kell részesíteni a pácienst. ★ A süket embernek múlhatatlanul szüksége van arra, hogy legalább egy saját foga legyen. A kaliforniai egyetem kutatói ugyanis azt tapasztalták, hogy a fogon keresztül könnyebben továbbítható a hang. Collard doktor és Allen mérnök olyan apró hallókészüléket szerkesztett süketek számára, amelyet a fogra kell erősíteni. TIZENHÁROM holdja VAN A JUPITERNEK Egészen a legutóbbi időkig egyhangú volt a vélemény: a Jupiter bolygónak 12 holdja van. Nemrégiben azonban Charles Koweall amerikai csillagász, aki a halomarhegyi obszervatóriumban végzi megfigyeléseit, kiderítette: a Jupiter holdjainak száma 13. Az általa fölfedezett holdnak, számításai szerint mintegy 5000 kilométer az átmérője (a Ganimédesz, a Jupiter legnagyobb holdja 5600 km átmérőjű). Koweall azonban csupán „90 százalékig” van meggyőződve arról, hogy az égitest, amit lefényképezett, valóban a hatalmas bolygó holdja. A Jupiter 12. holdját 1951-ben fedezték föl, az első négynek a felfedezője ® & Üdülnek az óvodások Festői környezetben, a Várhegy lábánál, a műúttól gyalog rövid idő alatt megközelíthető, gyönyörű fenyves erdőben épült fel vállalatunk üdülője, mely ilyenkor, a nyári hónapokban gyermekzsivajtól hangos. A napközi otthonban elhelyezett gyerekek kéthetes váltásokkal felejthetetlen napokat töltenek el. Július—augusztus hónapban így közel 100 gyermek kapcsolódik ki a családi környezetből, a megszokott mindennapos életritmusból. Egy-egy indulási napon az anyukák és apukák a szokásosnál nagyobb csomagokkal „felszerelve” kísérik gyermekeiket óvodába. A csomagok két hétre való apró ruhácskákat rejtenek. A gyerekek lázas izgalommal várják, hogy mikor kanyarodik az óvoda bejárata elé a piros busz. Ezen a napon a reggeli is hamarabb elfogy az asztalokról, sietnek a gyerekek, mert már indulni szeretnének. Akik már üdültek Felsőtárkányban, mesélnek azoknak, akik most mennék először, és valamennyien kíváncsian várják, hogy megláthassák, milyen is most az üdülő. Végre elindul velük az autóbusz. A motor monoton zúgása mellett énekelni kezdenek a gyerekek. Amikor az üdülőhöz ér a busz, abbamarad az éneklés, beszélgetés, mindenki szinte egyszerre kiáltja: Hurrá, Tár- kány! A gyerekeket és óvónéniket az ott levő és már hazakészülő gyerekek és óvónénik vidám énekszóval, alkalomhoz illő rigmusokkal fogadták. Amikor a visszainduló autóbusz zúgása elhalt, megkezdődik a „honfoglalás”. Az óvónénik elhelyezték a gyerekeket a hét 3—4 ágyas szobába. A ragyogó napsütés csalogatta a gyerekeket a szabadba. Egykettőre mindenki átöltözött napozóba és birtokba vették a homokozót, mászókát és valamennyi játékot. Ezalatt a konyhában készült az ebéd. A délelőtti játszásban kifáradt gyerekek a kis asztaloknál elcsendesedtek, csak a kanalak csörgése' hallatszik, amikor jó étvággyal ebédelnek. öröm hallani, amikor többen megszólalnak. „Kérek még!” És ahogy telnek a napok, ez a kérés egyre többször hangzik el. A jó levegő, a más környezet olyan hatással van a gyerekek étvágyára, hogy majdnem a kétszeresét fogyasztják el, mint bent az óvodában. A szakácsnők szívesen vállalják a többlet- munkát, mert látják a gyerekek kigömbölyödött arcát, no meg a gondos házias/:- szony is megszólal belülről: „ízlett, amit főztem!” Az óvónénik anyai gondoskodással veszik körül a gyerekeket, minden lépésüket figyelik, elrendezik az előforduló „vitás” kérdéseket. Este, lefekvéskor kell különösen helyettesíteni az anyukákat, mert egész nap elfeledkeznek az otthoni környezetről, az elalvás viszont nehezen megy az idegen helyen. Ilyenkor bizony el-elsírják magukat az apróságok és mondják, hogy: „haza akarok menni!” A napok múlásával már erről is megfeledkeznek, megbarátkoznak a környezettel, s megszokják, hogy két hétig csak óvónénik vannak, annyira, hogy az első napokban az üdülés után az anyukákat is óvónéninek szólítják. Élelemmel való ellátásukról naponta gondoskodnak, az étrendből nem hiányoznak a friss gyümölcsök és sütemények sem. A napközi otthon üzemi orvosa naponta kilátogat Felsőtárkányba, hogy az esetleges problémákra tanácsot adjon. A kéthetes üdülés után barnára sülve, egészségesen, jó étvággyal „felszerelve” térnek haza és hosszú ideig mesélik élményeiket. N—é. Galileo Galilei volt a XVII. század elején. A FÖLD TALAJTÉRKÉPE A történelemben első alkalommal készítették el bolygónk különböző talajféleségeinek nemzetközi térképét. Azokban a munkálatokban, amelyek az idén nyáron Moszkvában megtartott X. nemzetközi geológiai kongresszus keretein belül folytak, 68 ország mintegy háromezer szakembere vett részt. A talajtérkép lehetővé teszi a talajkarbantartási és ameliorációs módszerek pontosabb kidolgozását, a talajkészletek pontos felmérését és potenciális lehetőségeket biztosít a mezőgazdaság fejlesztése számára. A TENGERI SÓT „A NAP HEVÍTI” Két amerikai kutató különlegesen forró vizet talált a venezuelai Antillák egy sós lagúnájában. A majdnem kör alakú, átlagban egy- méter mély Lago Pueblo vizsgálatakor három világosan megkülönböztethető vízréteget állapítottak meg. A lagúna legalsó vízrétegei „elviselhetetlenül forróak”, 44 —47 Celsius fok hőmérsékletűek. További mérések azt mutatták, hogy a víz sótartalmának szüksége megfelelt a hőmérsékletnek. Az amerikai tudósok a mélyebb vízrétegek hőfokát a napsugárzás felhevító hatására vezetik vissza. A sós víz visszatükrözi a napfényt, a lagúnába beeső napenergia 90 százalékát tehát elnyeli. A lagúna vize nagyrészt a befolyó tengervízből származik. SZARVASHŰS DISZNÓHÜS HELYETT? Skót tudósok egy csoportja szerint a szarvashús tökéletesen felválthatná az ország húsfogyasztásában a sertéshúst. A csoport már 140 háziszarvast nevelt föl. A 6—8 hónapos szarvasbébik !,5 métermázsa súlyúak, s napi 500 grammos súly- gyarapodásukat könnyen biztosítják 350 gramm takarmánykoncentrátum, valamint másfél kiló természetes takarmány segítségével. az Állatok ELESZIK ELÖLÜNK A FEHÉRJÉKET? 180 millió tonna fehérjére van jelenleg szükség a világ népességének élelmezése céljából (napi 0,6 gramm egy felnőtt ember testsúlyának minden kilogrammjára számítva). Pontosan 180 millió tonna a világ fehérjetermelése. Csakhogy ebből 100 millió tonnát az állatok táplálására vagyunk kénytelenek felhasználni; azok pedig hús, tej» tojás stb. formájában csupán 25 millió tonna fehérjét szolgáltatnak vissza a számunkra. Az ember szempontjából a veszteség tehát évi 75 millió tonnára rúg. A fehérje pótlására két megoldás kínálkozik: egysejtű proteinek gyártása (például kőolajból), vagy a növényekben levő ’ fehérjék kinyerése — olyanokból, mint a- szója, kopra és egye- bek; Minthogy jelenleg a kőolaj feletti heves viták elsősorban a kőolajról mint fűtőanyagról, s csak utolsó sorban mint táplálékról folynak, a fehérjepótlás feladata egyelőre főként a mezőgazdaságra hárul. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: npnoi » fvf»v-t-«- Képek: SZIGETI ZOLTÁN. Teieton Felelős kiadó- NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint Szerkesztőség SSS0. Egri Dohánygyár Telelőn: H-«. Kiadja: a Heves megyei Lapktadö vállalat. 2306. Eger, Belola'elsi u. I. Készítette. a Heves megyei Nyomda Vállalat Eger, Bródy Sándor utca € Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF
