Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-08-01 / 8. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA IV. évfolyam, 8. szám ARA: 1,— FORINT 1975. augusztus hó ifommunisfsi ^aeom^cit Energiatakarékosság Ä z elmúlt év második felében már foglalkoztam ezen újság hasábjaiban az energiagazdálkodás néhány kérdésével és vázoltam a jövő várható követelményeit. Bár akkor még ezen követelmények nem voltak olyan konkrétan megfogalmazva, melyet a jelenlegi gazdasági feltételek tettek indokolté. Akkor még azt mondottam, hogy érdemes felkészülni az energiatakarékosság, valamint a fogyasztói fegyelem növelésére. Azóta azonban már konkrét intézkedések láttak napvilágot, sőt állami beavatkozás is szükséges volt az energiatakarékosság megvalósítása érdekében. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy az energiaellátás és az energiagazdálkodás nem kimondottan az állam feladata és nem szabad úgy gondolkodni a szocialista gazdálkodó szervezetnek, hogy energiának lenni kell és a termeléshez szükséges energiát mindenféleképpen biztosítani kell és ugyanakkor ezen gazdálkodó egységek kényelmesen szemlélve, anyagi erőfeszítés nélkül gazdaságosan, vagy legtöbb helyen anélkül csak használják az energiát. A szocialista vállalatoknak abból kell kiindulni, hogy függetlenül attól, milyen mértékben jelentkezik jelenleg és közvetlen módon az adott egység szintjén az energiahelyzet feszültsége, annak esetleges tartóssága, előbb- utóbb lényeges meghatározója lehet a termelési struktúrának, valamint a vállalati politikának, a fejlesztési stratégiának. Nagyon sok helyen erre még nem figyeltek fel és a megváltozott körülményeknek megfelelően nem tették meg a szükséges intézkedéseket. Vállalatunk ezzel szemben ez év elejétől már felfigyelt és hozott is intézkedéseket az energiatakarékosságra, illetve a gazdaságosabb energiafelhasználásra. Ennek eredménye, hogy a fajlagos energiafelhasználásunk az elmúlt évhez viszonyítva, féléves szinten jelentősen kedvezőbben alakult, mint a múlt évben. A termelés kedvező növekedése miatt természetesen abszolút értékben megtakarításról nem beszélhetünk, azonban a tizenöt százalékos termelési érték növekedéséhez viszonyítva mindössze 1,2 százalékos értékbeni energianövekedésre volt szükség, mely mindenképpen jelentős eredménynek mondható. Az is igaz, hogy a termelési értékünkhöz viszonyítva az energiaköltségünk mindössze 1 százalék körüli érték, éves szinten, ez az 1 százalék 6 millió forint körül van, és ebből az aspektusból vizsgálva már érdemes felfigyelni az energiamegtakarításra és minden megtakarításnak jelentősége van. • • nkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy vállalatunk megtett-e mindent az energiatakarékosság érdekében. A válasz egyértelműen az, hogy sokat tettünk, de biztos, hogy nem tettünk meg mindent. Ezért úgy érzem, nekünk is érdemes komolyan megfontolni az egyik tőkés állam termelékenységi köz- ponja által megfogalmazott ajánlásokat. Ezek szerint biztosítani kell, hogy nemcsak a felső, hanem a közép és alsó szintű vezetők is megfelelő üzemgazdasági ismeretekkel rendelkezzenek, attól úgyis aki nem ismeri, hogy mi az energiaköltség, melyek a változásának hatásai, aligha várható, hogy érdemlegesen hozzájáruljon a kitűzött feladatok végrehajtásához. Kívánatos, hogy mindazok, akiknek érdemi lehetőségük van az energiamérséklésre megfelelő részfeladatokat kapjanak, lehetővé és kötelezővé kell tenni az egyes részlegek felelős vezetői részére a saját területükön az önellenőrzést. Ösztönözni kell az energiatakarékossági javaslatokat, azok megvalósítását, beleértve a pazarlás ellenőrzését, szankcionálását is. Az energiaköltségek alakulásáról állandó tájékoztatást kell adni az irányítóknak. Végül minden alsó, közép és felső szintű vezető csak any- nyit várhat el e vonatkozásban munkatársaitól, amit saját maga példamutatása útján tanúsít. Bár úgy érzem, az itt felsorolt szempontokból mi már sokat figyelembe vettünk, sőt alkalmaztunk, hiszen a vezetőképző tanfolyam, a DH Akcióbizottságok aktív működése, a takarékossági prémiumok, mind megannyi azt mutatja, hogy igenis foglalkozunk az energiatakarékossággal. néhány megszívlelen- dő tanácsot mégis azért mondom, hogy amit még ezidáig nem hasznosítottunk, azt az elkövetkezendő időben alkalmazzuk, hasznosítsuk, hiszen minden megtakarított forint vállalatunknál eredményt növel, népgazdasági szinten pedig a megtakarított energia jelentős töblet beruházást jelent. Szeretném azt is kihangsúlyozni, hogy az energiagazdálkodás nem lehet kampány szerű, nemcsak minden áron való takarékosság, hanem olyan ésszerű takarékosság, amely nem veszélyezteti az adott egység termelését,, a szükséges termékstruktúraváltozást, továbbá minden szervezet, vállalat alapvető hosszú távú célkitűzésének kell lennie, és a hosszú távú célkitűzést megfelelő energiafelhasználási 'tervvel kell alátámasztani. Sóki Mihály Az Egri Dohánygyár kollektívája a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny alapvállalásában előirányozta, hogy a két év során kommunista szombatokat, kommunista műszakokat szervez. Így volt ez az előző évben, a verseny I. szakaszában, és a II. szakasz során is az I. félévben. Augusztus 2-án, az alapvállalásnak megfelelően, ismét jól sikerült kommunista műszakot szerveztek. A részvevők száma mintegy 100 fő volt. A műszakban 3850 ezer db Fecske, 2680 ezer db F. Symphónia, összesen 6530 ezer db cigarettát állítottak elő, mintegy 8 millió Ft nettó termelési értékben. A szervezésben és a mun-- kában nagy részt vállalt a KISZ és a szocialista brigádok. A társadalmi munkaórák ellenértékeként jelentkező bérösszegből a városi ifjúsági park létesítését, illetve fejlesztését támogatják. (Ennek az összegnek pontosítása még folyamatban van. Előrejelzés szerint a teljes felmerülő bérösszeg 7—9 ezeír Ft körül várható). nyekre, XI. Kongresszus, SALT-tárgyalások ismeretére. Igen jelentős évfordulók voltak ebben az évben: fel- szabadulásunk, II. világháború befejezése, Varsói Szerződés, tanácsválasztás, stb. Nem lesz elegendő, ezekre vonatkozóan a tv, a rádió meghallgatása, vegyük elő az újságokat és a fontos eseményekre vonatkozó adatokat jegyezzük fel, így jobban megmarad emlékezetünkben. Ne elégedjünk meg azzal, hogy magát az eseményt pl. az európai béke biztonság és együttműködésre vonatkozóan annak eredményességét jelentő záróokmányok aláírását Helsinkiben megjegyeztük, előzményeire is fordítsunk időt. XI. Kongresszusra vonatkozó ismeretek, határozatok szerepelni fognak a politikai, sőt gazdasági, kulturális kérdések között. Török Lajosné sági • eredmény éves szinten mintegy 3000 MFt. Nagyon jó eredményeket ért el a „Salvador Allende” ifjúsági szocialista brigád. Teljcsítmányátlaguk például 105,6 százalék. A kongresszusi hét alkalmával, a kongresszus tiszteletére megalakult, cigarettacsomagolási tmk-brigád is vállalásaik kimagasló teljesítésével mutatkozott be. Ezenkívül megnyerték a vállalati munkavédelmi vetélkedőt, majd a tröszti vetélkedőn a rendkívül megbecsülendő II.. helyezést szerezték megl Brigádjaink általában július hóban tartották féléves kiértékelő gyűléseiket, melyeken vállalásaik teljesítéséről, sőt, túlteljesítéséről tudtak számot adni. A társadalmi munkát nem hanyagolták el. Az egész évre vállalt 6562 órából már az első félévben 4095 órát teljesítettek. A KISZ mind nagyobb szerepet vállal a munkaver- seny-mozgalomban is. Már kilenc ifjúsági szocialista brigád működik. A „kiváló” mozgalomba 27 fő nevezett be. Az „Alkotó ifjúság” pályázatra 15 pályaművet nyújtottak be és ebből 11 közvetlenül a műszaki színvonal emelésére, termelési problémák megoldására irányul. A szám és ez az arány is dicséretes. Közeledünk a brigádvezetökhöz Négy hónap telt el azóta, hogy a vetélkedőre való jó felkészülés érdekében a brigádok részére kiadtuk az ajánlott irodalom jegyzékét. Közben írásban felhívtuk a vetélkedő brigádokat, hogy az ajánlott középiskolai könyveket, magyar irodalom, történelem a vizsgák után szerezzék meg. Ugyanakkor adtunk értesítést arról is, hogy gyárunkban is lezajlottak a szakmunkásvizsgák, amelyek tananyagai (mun- keegészségtan, szakágazati technológia) szükségesek a vetélkedőn való jó szerepléshez. Bízom abban, hogy a brigádok közül sokan már birtokában vannak ezeknek a könyveknek és ha nem is rendszeresen, de olvasgathatják, tanulnak belőlük. A felkészülés időszaka a tanulás, önképzés, tudásgyarapítás ideje kell, hogy legyen. A vetélkedő tartalma, mint azt az áprilisi tájékoztatóban közöltük: Politikai ismeretekből: hazánk felszabadulása óta eltelt 30 év eredményei, melyek politikád, gazdasági, munkásmozgalmi, szakszervezeti mozgalommal kapcsolatosak. Szakinai ismeretekből: Saját iparág termelési, műszaki technológiai ismerete szakmunkás fokon. Saját vállalat és ipar története, fejlődésének iránya. Munkavédelem, munkaegészségügy: Ezekre vonatkozó szabályzatok, előírások ismerete, jártasság és készség fokán. Kultúra és sport köréből: tájékozódó képesség napjaink kulturális életében, szocialista művészetünk kiemelkedő alkotásainak ismerete. A magyar sport kiemelkedő teljesítményei. Nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet ez évben történt fontos eseméMINDIG CSAK A JÓRÓL? Nem. Ha baj van, arról is őszintén kell hírt adni a krónikásnak. És hát tényleg baj van? No azért pánikra nincsen ok, de legyintésre sem. Kétségtelen, hogy az I. félévi bérszínvonal 109,8 százalék a bázishoz. Ez a kisebbik baj volna, mert — habár aránytalanul magas —, ha a tervezettnek megfelelne, csak örömet okozna annak is, aki élvezi, meg a vezetésnek is. Sokkal inkább meghökkentő a mi gyakorlatunkban és ebből mindjárt következik, hogy szándékainkkal ellenkezik is, hogy a bérszínvonaltervet is túlléptük 2 százalékkal. Hogyan lehetséges ez, mi az oka? Vállalati kezdeményezések állami támogatására preferenciaigényt nyújtottunk be. A szervezési intézkedéseket megtettük, sőt, időarányosan teljesítettük. Jelentkezett természetesen az intézkedések bérvonzata és ezzel együtt a bérszínvonal-túllépés. A preferenciát viszont nem engedélyezték. Van tehát magyarázat, de sajnos ez nem elég. Takarékos gazdálkodással, melyre igazgatónk már kiadta a szükséges intézkedéseket, arra kell törekednünk, hogy a túllépést kigazdálkodj uk. Azért etikus is — gyakorlatilag szükséges is — az volna, hogy az intézkedések teljesítésének tudomásulvételén túlmenően, az igényelt preferenciát, vagy legalább egy részét megkapnánk. Információink szerint ez csak év végi tartalékból volna lehetséges és így esetleges. Egy további lehetőség, a dohányipar egészét érintő preferencia. Azt hiszem, nem állok egyedül azzal a véleménnyel, hogy minimálisan 5—5,5 százalékos éspedig adómentes — bérpreferencia volna szükséges, adott áremelkedések mellett. I. FÉLÉVES VÁLLALATI EREDMÉNY A közmondás azért vált azzá, mert az életben elég sűrűn előfordul. A baj tehát tényleg nem jár egyedül. Az 1974. I. félévi mérleg szerinti vállalati eredmény 39,8 MFt, az 1975. I. félévi pedig csupán 17,4 MFt. Ha valaki e puszta számokból azt gondolná, hogy a kollektíva rosszul dolgozott, rendkívül nagyot tévedne. Ilyen hatékonyan talán még sosem. Gépi beruházás nélkül 51 millió Ft-tal több termelési értéket hoztunk, mint az előző év azonos időszakában, jelentősen csökkentettük az alapanyagok fajlagos felhasználását, a selejtképződést, a fajlagos munkaóra-felhasználást. Hogy lehet ezekután, hogy az előző évinek felét sem éri el a mérleg szerinti vállalati eredményünk? Ügy, hogy a dohányanyagok re- ceptúraátlagárának emelése ■ 12,9 millió Ft, a gyártási és csomagolási közvetlen anyagoké pedig 20,6 millió Ft-ra tehető. Ha ez az áremelkedés nem következik be, akkor már az első félévben 8— 9 millió Ft-tal magasabb lenne eredményünk, mint a bázisidőszakban. Ez tehát igazolja, a kollektíva erőfeszítéseit, magyarázza is a számszerű eltérést. A realitás azonban az adott áremelkedések melletti alacsonyabb eredmény. Ezzel számolnunk kell és arra törekednünk, hogy stabilizáljuk, ha egyáltalán lehet, fokozzuk a naturális megtakarítások szintjét. Ebben nagy segítség a fokozott szervezési tevékenység, a DH-akcióprog- ram teljesítése és a jól funkcionáló munkaverseny. I MUNKAVERSENY Készárutermelési érték emelése a bázishoz: vállalás 37 953 MFt, teljesítés 51 027 MFt, kedvező eltérés plusz 13 075 MFt. Fajlagos dohánymegtakarítás a bázishoz: vállalás 0,3 százalék, teljesítés 1,35 százalék, kedvező eltérés 1,05 százalék. Fajlagos dohánymegtakarítás a normához: vállalás 1536 MFt, teljesítés 4283 MFt, kedvező eltérés 2749 MFt. Gyártási selejtcsökkentés a bázishoz: vállalás 0.3 százalék, teljesítés 1,30 százalék, kedvező eltérés 1,0 százalék. Termelékenység emelése a bázishoz: vállalás plusz 1 százalék, teljesítés plusz 7,5 százalék, kedvező eltérés plusz 6,5 százalék. Minőségi mutató: Kiemelt gyártmányoknál vállalás 3,46, teljesítés 3,46, egyéb gyártmányoknál a vállalás 90,6, teljesítés 92,65. Jól bevált a gyakorlatban a „Bolyai János” szocialista brigád két tagjának, Szántó Györgynek és Szilvási Imrének közösen benyújtott újítása. Az előkalkulált gazda-
