Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-07-01 / 7. szám

Munkásarcok:

A dohányvágó

(Fotó: Szigeti Zoltán)

Üfítasí ankét a

— Nagy itt a gőz, a pára. Ebben a dunsz- tos környezetben bizony nem könnyű dolgozni. Sokan nem is szívesen jönnek ide, sőt elmenekülnek és nem vállalják a munkát.

Lepres Bernát, az Egri Dohánygyár dohányvágó munkása így kezdte minap a beszélgetést. Pedig nem fél a munkától. Akik ismerik, mindannyian tudják róla, hogy makacsul szorgalmas, kitartó ember.

Alig volt 16 esztendős, amikor a gyárba került. Annak pedig már húsz esztendeje. Nem szívesen vették fel, mert fiatalkorú é6 vékonydongájú gyerek volt.

— Édesanyám is itt dolgozott a gyárban — mondja Lepres Bernát. — Tulajdonképpen ő volt a patronálom, neki köszönhetem, hogy ide kerültem. Először három hónapig anyagmozgató voltam. Faládákba pakolt dohányt cipeltünk a régi lendkerekes vágógépekhez. Előfordult, hogy egy műszakban 12 —13 mázsát megmozgattam.

— Azóta megváltozott a helyzet. Automata gépek kerültek ide is, és a nehéz fizikai munkát megkönnyítette a modern technika. Persze ez sem könnyű, mert van egy vezérlőpult, amely tele van kapcsolókkal. Ezekkel irányítjuk a gépeket, amelyek felaprítják a dohányt. A szakmám tehát egy kicsit megváltozott, amit nem is bánok.

— Hány műszakban dolgozik?

— Kettőben, de a harmadik — éjszakai műszakban feldolgozásra kerülő dohánymennyiséget is mi készítjük elő.

Lepres Bernát felesége is itt dolgozik a gyárban, a cigarettagyártási osztályon.

— Itt ismerkedtünk meg, aztán egy év múlva a feleségem lett. A gyár segítségével kaptunk lakást az egri Gólya utcában. Azóta három lányunk született. A legnagyobb most fejezte be az általános iskolát.

— Baj, probléma az mindig akad, de

mégis jól érzem itt magam. Szeretek dolgozni, a gyárban lettem igazán ember. Nagy felelősség ezen a munkaterületen dolgozni. Tagja vagyok a Béke szocialista brigádnak. Tavaly lettem a szakma kiváló dolgozója. Eddig háromszor kaptam meg ezt a megtisztelő címet. (mentusz)

Vezetőképzés gyárunkban

Talán kissé jobban az év eleje felé lehetett volna tartani az újítási ankétot. Elnézést is kért a résztvevőktől Erős Jánosné újítófelelős. Azonban az új rendelet alapján dolgozták ki az újítási szabályzatot és bizony az alapos munka hosszabb időt igényelt. Az ankétot Kaszás Imre ov. nyitotta meg, aki egyben a MÉTE szakosztályt is képviselte. A vitaindító előadást Domán László igazgató tartotta.

Dr. Szalóczi György igazgatási és jogi ov. tartott ezután jogszabály-ismertetést. Ennek során elemezte a régi és új rendelet lényeges tartalmi különbségeit. Míg a a régi rendelet fékezőjévé vált már az újítómozgalomnak, az új feltétlenül megfelel a bekövetkezett változásoknak és várhatóan a fejlődés egyik alapvető tényezője lesz.

Az előadásokat vita követte. A számos hozzászólónak az igazgató részletes választ adott. Ezután örömteli aktusra került sor. Az újítási verseny győztesének, helyezettjeinek és az értékelés, az elbírálás munkájában résztvevő dolgozóknak, szakembereknek jutalmat,

könyvvásárlási utalványokat adott át az igazgató.

A versenyben I. Szántó György, II. Prókai Kálmán, III. Kánya Nándor, IV. Kiss Béla, V. Kiss Pál.

Jutalmat, illetve könyvvásárlási utalványt kapott: Bárány Tibor, Kelemen Mihály, Szemán Mihály, Ürge László, Szanyi N. Mihály, Torba Imre, Sári József, Pelyhe Miklós, Újlaki Sándor, Bukucs Ferenc.

(Folytatás az 1. oldalról)

Az eddigi konzultációk azt bizonyítják, hogy a vállalat- vezetés kezdeményezése helyes volt, s hogy a tanfolyam eléri célját. Az eddigiek alapján az alábbiak állapíthatók meg:

1. Gyorsan fejlődik a középvezetői kollektíva, olymódon, hogy a kristályosodási pont ezúttal nem az informális csoport motivációja, hanem a (népgazdasági céllal egybeeső) vállr'ati cél.

2. Gyorsan fejlődik az önálló gondolkodásra való képesség, a problémák rendszerszemléletű és alkotó megközelítése.

3. Ezzel összefüggésben fejlődik a kritikai készség, önmagukkal, egymással és a kapott elméleti és gyakorlati információkkal szemben.

4. A rendszeres konzultációk azzal a célkitűzésekben nem szereplő járulékos, de igen jelentős előnnyel járnak, hogy a konzultációk során a középvezetői kollektíva élő, aktuális, gyakorlati vállalati problémák megoldását közelíti meg az anyag megvitatása alapján.

5. A konzultációknak igen nagy politikai jelentősége van, amennyiben a középvezetők önállóan képesek a kapitalizmus és a szocializmus közti áthidalhatatlan ideológiai különbségek felismerésére gyakorlati részletkérdésekben is. Ez igazolja annak a kísérletnek a helyességét, mely a polgári vitacikkeket kommentár nélkül, a résztvevők kritikai képességére és jelenlegi marxista-leninista képzettségére bízva bocsátotta rendelkezésre.

Ugyanez elmondható az utánpótlás tanfolyamára is, bizonyos különbségekkel. Itt ugyanis a kollektíva képződése lassúbb, tekintve, hogy a résztvevők elszigeteltebbek egymástól a mindennapi

mmum

munkában, más-más középvezető keze alatt dolgozván, mig a középvezetők kollektívája egységesen függ a felső vezetéstől. Másfelől viszont az utánpótlás csoportjában nagyobb az innovációs hajlam, az elsajátított anyag egyes vonzó részeinek azonnali megvalósítására irányuló türelmetlen követelés, kevesebb a megszokott gyakorlathoz való kötődés. Erősebb a vonzódás a mennél szélesebb beleszólási jog és részvétel iránt. Ugyanakkor, nem gyakorló vezetőkről lévén szó, természetszerűleg kevesebb a mindennapi gyakorlattal való szembesítése az elméletnek.

Mindkét csoportban bevált az a gyakorlat sugallta innováció, hogy a résztvevők maguk is tartsanak vitaindító előadásokat. Igen nagy jelentőségű az önbírálattal és bírálattal szemben való helyes magatartás irányában érezhető fejlődés. Egymáson gyakorolt bírálatokon nem sértődnek meg, tehát erősödik a közös célra motiváltság és csökken az önsajnálat.

GYAKORLATI

VÁLLALATI

PROBLÉMÁK

sikeres megközelítésére példa a gyártási műszerészek csoportbérezésének csoportmunkaként való felismerése és ilyen értelmű megközelítése, vagy az anyaggazdálkodás rendszerének olyan módosítására irányuló innováció, hogy el kell különíteni a gyártási nyers- és segédanyagok, illetve másfelől a műszaki anyagok beszerzését és az utóbbit alrendszerré kell képezni a TMK és a Műszaki Osztály rendszerében, az anyaggazdálkodási rendszer alkotóelemeiként az anyag- és áruforgalmi osztály műszaki anyagbeszerzési eleméhez kapcsolva.

A vezetőképzés bizonyos közművelődési és általános műveltséggyarapítási funkciókat is teljesít. A közölt anyagok olyan tudományágakhoz kapcsolódnak, mint a pszichológia, közgazdaság, matematika, szociológia, történelem. A kezdeti nehézségek után otthonosabbá teszi a résztvevőket a nemzetközi tudományos (latin, görög, angol) eredetű kifejezésekben.

Általános tapasztalat szerint az „elvonulásos” konzultációs forma igen jó. Ez lehetővé teszi a rutinmunkától való teljes elszakadást és így pszichológiailag is megteremti azt a szükséges távolságot, amely ahhoz is szükséges, hogy az ember saját tevékenységét szemlélje. A természeti környezet jó hatással van a közérzetre és elősegíti a tárgyra való motivációt.

Végezetül megállapítható, hogv a vezetőképzés felismerésének szükségessége, e képzés szervezett formájú lehetőségének megteremtése, e lehetőségek felhasználása kialakítja a feltételét e folyamat következő rendkívül fontos láncszemének megvalósításához, a bővült vezetési ismeretek gyakorlati alkalmazásához. Ez egy rendkívül lényeges dolog. Az egész vezetőképzési munka hatékonyságát a gyakorlati alkalmazás során mérhetjük fel. Bízom abban, hogv a különböző szintű vezetőképző tanfolyamon résztvevők a vezetési ismeretekben való na- gvobb jártasságukat helyesen alkalmazzák majd gyakorlati munkáiuk során, s ezzel nagymértékben hozzájárulnak a vállalati célkitűzések megvalósításásításához, a vállalatban, mint szervezeti, gazdasági egységben rejlő lehetőségek fokozottabb felhasználásához a vállalat, a népgazdaság, s nem utolsósorban a vállalatnál tevékenykedő emberek érdekében.

TAKARÉKOSSÁG!

MINDEN

MENNYISÉGBEN?

Igen és nem. Igen, mert mindnyájunk közös érdeke, népgazdasági és vállalati érdek, a takarékos gazdálkodás. Ezért szükség van minél több területen, minél nagyobb mértékű takarékosságra.

Speciális helyzetünkben, éppen a jelentős árváltozások árnövekedések folytán jobban tudjuk érzékelni is, irányítani is, a mennyiségi megtakarításokat. Ezek összegszerűen jelentősen ellensúlyozzák az árnövekedések kedvezőtlen hatását. Ha úgy tetszik lehet a felelet „nem” is. Annyiban, hogy nem kell a kritikátlan, ésszerűtlen, meggondolatlan v. formális, mindenáron való takarékosság. Takarékoskodni, de ésszerűen! Ez kollektívánk álláspontja is. Az ésszerű takarékosságot anyagi ösztönzéssel is elő kívánjuk mozdítani.

Igazgatói utasítás szabályozza az ésszerű takarékosságot előmozdító anyagi ösztönzési rendszert. A decentralizált negyedéves prémiumok döntő részét, de legalább 55 százalékát a takarékossági jterv- és munkaverseny-célki- tűzések ösztönzésére kell fordítani. Sőt, külön éves kereteket állapított meg az igazgatói utasítás a célkitűzések éves szintű teljesítésének premizálására is, megfelelve a vezérigazgató elvtárs leveleiben foglalt irányelveknek. Üj elemként kívánjuk alkalmazni a csoportos premizálást (zárt csoportoknál, gépcsoportoknál, szoc. brigádoknál). Ilyen premizálási forma esetén a csoport maga dönt a csoporton belüli felosztásról. Az üzemrészi keretek kitűzését a jövőben a DH akcióbizottságok is tárgyalják. Kísérletek? Igen!

De remélhető, hogy beválnak és növelik a gazdálkodás hatékonyságát. No és persze az üzemi demokrácia továbbfejlesztését is biztosítják.

IPARÁGI TAKARÉKOSSÁGI BIZOTTSÁG

Ha már a takarékosságról beszélünk, ejtsünk néhány szót e témáról is. Elég széles körben ismert, hogy az igazgatótanács megbízásából, igazgatónk vezetésével iparági takarékossági bizottság alakult. A három albizottság (I. gyári, II. Dohánybeváltói,

III. dohányértékesítés—kutató—tröszti) befejezte elemző munkáját. A jelentések összesítése most van folyamatban. A takarékos gazdálkodás további megjavítására vonatkozó ajánlások az igazgatótanács jóváhagyása után a vállalatokhoz kerülnek. Remélhetőleg jó szolgálatot tesznek. Nem akarok a még folyamatban levő munkának elébe vágni. Azt azonban, mint a munka egyik résztvevője azt hiszem már elmondhatom, hogy a végzett elemzések mélyrehatóak és sokoldalúak voltak. Sok új szempont merült fel, sok jó tapasztalat cserél gazdát az ajánlások közreadásával. Biztos vagyok benne, hogy hasznos volt és ezért szükséges is e bizottság megalakítása, munkája.

VANNAK-E MÉG KIAKNÁZATLAN LEHETŐSÉGEK?

A bizottság által feltárt további lehetőségek nem lebecsülendő nagyságrendűek.

Gyárunknál a takarékossági tervvel szemben, mintegy 1.296 mFt további lehetőséget tárt fel a bizottság. És dolgozóink még nem is mondták ki a végső szót ezzel kapcsolatban. Ami azt jelenti, hogy jó szokásunk szerint inkább még ennél nagyobb lesz a túlteljesítés. Az is bizonyossá vált. a bizottsági vizsgálat során, hogy az anyagár-növekedéseket nagyban ellensúlyozzák, de kiegyenlíteni nem tudják, a feltárt többletlehetőségek sem. Ez pedig erősíti azt a felfogást, mely sokunkban megfogalmazódott, hogy

szükséges mielőbb a termelői, általában a dohányipari ár és adórendszer revíziója, az önfinanszírozás lehetőségének, még hozzá dinamikus lehetőségének újbóli megteremtése.

AZ I. FÉLÉVI

GAZDÁLKODÁSRÓL

E sorok írásakor éppen bezárult az I. félév. Néhány nyers adat alapján már tájékozódni lehet azonban a lényegről. Teljesítette a vállalat kollektívája a feladatát? Egyértelműen pozitív a válasz. Igen! Az első félévi gazdálkodás megfelelő volt. Minden lényeges mutató jobb a tervezettnél és jelentősen fejlődő a bázishoz is.

Filteres cigarettából 3.070 millió db-t gyártottunk, ami a tervezetthez 104,0 százalék, a bázishoz 112,1 százalék. A készáru termelési érték 373 millió Ft, s ez +15,8 százalék növekedést jelent a bázishoz, míg az erre vonatkozó féléves tervünket + 5,1 százalékkal teljesítettük túl.

Rendkívül kedvezően alakult a termelékenység is. Az egy főre jutó termelési érték

a bázishoz + 7,5 százalékkal, a tervezetthez + 6,7 százalékkal emelkedett. A tervezett ■termeléssel szembeni növekedést 100 százalékban termelékenységgel fedeztük. Ha valaki azt hiszi ezek után, hogy mindez problémamentes, nagyon téved. A termelés és termelékenység emelkedése mögött ott leselkedik a nyomasztó gond. Az tudniillik, hogy nem tudtuk még mindig biztosítani a tervezettnek megfelelő háromműszakos létszámot. Hogy nagy a fluk- túáció. Hogy nem igen találunk megfelelő munkaerőt a munkapiacon. Sürgetően lép fel az igény a fiatalkorú létszám nagymértékű feltöltésére, a belső — saját — munkásutánpótlás eddiginél jobb megalapozására. Nem köny- nyű feladat. Nem irigyeljük a munkaügyi osztályt és vezetőjét. Hiszen e gondok — ha nem is egészen — őket terhelik, megoldásuk nagyrészt az ő feladatuk. Természetesen mindnyájunknak meg kell tennünk saját munkaterületünkön — nemcsak mindent — hanem mindazt ami a probléma megoldásához vezet.

KONGRESSZUSI

MUNKAVERSENY

A felmérések, kiértékelő értekezletek, tanácskozások, jelentések alapján azt kell jelentenem és ennek örömmel teszek eleget, hogy teljesítettük, sőt túlteljesítettük vállalásainkat.

Néhány számadat ennek bemutatására:

— fajlagos dohányanyag- megtákarítás a bázishoz:

vállalás 0,3 %

teljesítés 1,3 %

kedvező eltérés 1,0 %

— gyártási selejtcsökkenés a bázishoz:

vállalás 0,3 %

teljesítés 1,4 %

kedvező eltérés 1,1 %

Fajlagos alapanyagköltség megtakarítás a normához: vállalás 1.278 mFt

teljesítés 3.549 mFt

kedvező eltérés 2.271 mFt

Kiemelt termékek minőségi mutatója:

vállalás 3,46

tényleges 3,63

kedvező eltérés 0,17

Egyéb termékek minőségi mutatója:

vállalás 90,6

tényleges 92,9

kedvező eltérés 2,3

Igaz ezek az adatok még csupán a cikk írásakor rendelkezésre álló göngyölített számokon alapulnak. A lényeg azonban nem változik már a pontosítás során.

A krónikához tartozik, hogy az I. félévben öt új szocialista brigádunk is alakult. Igen tartalmas, megfelelő szintű vállalásokkal indulnak a cím elnyeréséért. Sok sikert kívánunk hozzá. Brigádjaink egyébként július hóban tartják I. félévi kiértékelő brigádgyűléseiket.

UTOLJÁRA A NEHEZE?

Kollektívánkra az 1975. év

II. félévében és már a III. n. évben nagy feladatok várnak. Lássuk egy részét számokban. (1975. III. n.)

Filteres cig. termelés 1.666 millió db,

Hengeres cig. termelés 81,2 millió db,

Szivar termelés 5,1 millió db,

Hevesi dohányválogatás:

— aug. hó 500 q

— szept. hó 1.000 q

Összesen 1.500 q

Rendkívül feszített termelési feladat nemcsak a bázisnál, hanem az éves tervezettnél is magasabb napi termelést irányoz elő.

Éppen ezért foglalkozott a műszaki konferencia olyan behatóan a műszaki, anyagi, személyi feltételek biztosításával. Ha még hozzávesszük, hogy a fogyasztói igények kielégítése még húsz millió db- os cigaretta termelési túlteljesítésre is határozatot hozott a konferencia, még világosabbá válik a feladat nehézsége. Ezért tárgyalták a megoldás módozatait kellő komolysággal a termelési tanácskozások is.

Nagyon sok múlik a vezetőkön és a vezetésen is. Ezért fogadta a műszaki konferencia nagy figyelemmel és tetszéssel igazgatónk elméleti fejtegetését a vezetőképzésünk eddigi gyakorlati tapasztalatainak összegezését, vezetési munkánk színvonalának emelésére. A műszaki konferencia a kiemelt témák, problémák megoldására 12 határozatot hozott Nem kétséges, hogy ezek hasznosan segítik majd a III. n. éves feladatok végrehajtását. Az azonban bizonyos, hogy bár a féléves vállalati eredménytervet teljesítettük, relatív eredménynövekedéstértünk el, az éves mérleg szerinti eredményünk csakúgy mint a féléves is, a bázisnál alacsonyabban alakul. Ennek egyértelmű oka a vállalat kollektívájának munkájától független anyagámövekedés. A III. n. éves feladatok megoldásával együtt, a továbbiakban is — az első félévet jellemző törekvésünk fenntartásával — azon kell lennünk, hogy naturális megtakarításokkal minél jobban ellensúlyozzuk az anyagárak növekedésének hatását.

Iványi Illés