Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-05-01 / 5. szám

A pártélet eseményei Április hónapban pártszer­vezeteink pártvezetőségi ülé­seken, valamint taggyűlése­ken az alábbi napirendeket tárgyalták: 1. Az 1974. évi tevékenység értékelése és az 1975. éves gazdasági és gazdaságpoliti­kai feladatok. 2- A nők társadalmi, gaz­dasági, szociális helyzetének javítására készült vállalati intézkelési tervek végrehaj­tásának felülvizsgálata, az újabb feladatok meghatározá­sa. 3. A pártépítés eddigi ered­ményei és az ezzel kapcsola­tos 1975. évi feladatok. Az I-es pártalapszervezet, munkatervének megfelelően, taggyűléseken foglalkozott a területéhez tartozó szocialis­ta brigádok 1974. évi munká­jának rövid értékelésével és az 1975-ös vállalásokkal. Az I-es pártalapszervezet a nőpolitikái határozatok vég­rehajtását párttaggyűlésen az alábbiak szerint értékelte: A nőpolitikái határozat végrehajtása érdekében ho­zott legfontosabb intézkedé­seink. l.Az Egri Dohánygyárban dolgozó nők több évtizedes múltra tekintenek vissza, ré­gen élnek női egyenjogúsá­guk adta jogaikkal. Ez mutatkozik abban, hogy jelentős számban vesznek részt a gazdasági és közéle­ti vezetésben. Vezető "munkakörben a nők arányának alakulása: Ev Ossz. vez.sz. Ebből nők sz. Nők arár % 1971 90 36 40 1972 100 41 41 1973 86 37 43 1974 86 38 44 2. Nődolgozóink élnek a munkához való jogaikkal és a munkakör betöltéséhez szükséges képesítést köteles- ségszerűen megszerzik. Továbbképzési tervet ké­szítettünk már az V. 5 éves terv időszakára, ami részlete­sen tartalmazza nő és férfi bontásban, szakmánként az egyes csoportok képzési ter­vét. A nők képzésének alapfel­tételeként — 1972-ben beindítottuk a kihelyezett dolgozók általá­nos iskolájának VII. osztá­lyát, így a VIII. osztályt 24 nő végezte el. 1974-ben újra indítottuk a VII. osztályt, ahol jelenleg 10 nő tanul. A minisztérium 1968-ban szakmunkásnak minősítette a „Dohányos munkát”. Ennek érdekében rendkívül jelentős intézkedéseket tettünk a do­hányiparban, először a női szakmunkásképzésre, mely­nek eredményeként emelt szintű női szakmunkásképző tanfolyamot indítottunk be. munkaidő-kedvezménnyel, ingyenes oktatással, tankönyvellátással, tanulmányi szabadság, oktatás alatt gyermekfel­ügyelet, biztosítása bölcsődében, óvodában, szakmunkásvizsga után dohányfeldolgozó szak­munkás pótlékot biztosí­tunk. 1973-ban 47 nő végzett és várhatóan 1975-ben 36 nő fog végezni. Ezen kívül 1971-től 7 nő dohányfeldolgozó tech­nikus minősítő vizsgát tett, 3 pedig egyéb szakmunkás bi­zonyítványt szerzett. A vállalat igénye, hogy legalább 300 nődolgozó sze­rezze meg a dohányfeldolgo­zó szakmunkás bizonyít­ványt, mert egy jól képzett szakmunkástól több, jobb mi­nőségű munkát lehet elvár­ni. Nődolgozóink szakmai képzés mellett a politikai ok­tatásban is részt vesznek. 1971 1972 1973 1974 Marxista—Leninista fő fő fő fő Esti Egyetem Marxista—Leninista 1 2 — 1 Középiskola 12 — — 16 Pártoktatás 38 44 47 57 Szb-oktatás 147 128 158 148 3. A nők erkölcsi elisme­Az elmúlt években kitün­rése is biztosítva van a vál­lalatnál. tetésben részesült nők lét­száma: Munka Érdemrend 4 _ 1 2 E lelmiszerip. Kiváló Dóig­5 1 2 1 Honv. Érdemérem — — 1 _ Mi niszteri dicséret 1 1 2 1 SZOT-oklevél — — _ 1 Vá llalati Kiváló dolgozó 68 67 30 39 Megjegyzés: 1973—74. év­tettük a szombat este 22 őrá­ben az összes Vállalati Ki­tói vasárnap reggel 6 óráig váló Dolgozó létszám fele tartó műszakot úgy, hogy a volt az előző évnek. 4. A nők kiveszik részüket a termelésből minden tekin­tetben, elvégzik a rájuk bí­zott feladatokat, ezt igazol­ja, hogy — a vezetők 44 százaléka nő, — a nők 77 százaléka pe­dig 3 műszakban dolgo­' zik. Vállalatunk összlétszámá- nak 64 százaléka nő jelenleg. E néhány számadat pontosan tükrözi, hogy vállalatunk számíthat a nők munkájára. A nők aránya magas a szo­cialista brigádmozgalomban is. Jelenleg 37 szocialista bri­gádnak 481 tagja van, ebből 309 nő, az összes tag létszá­mának 67 százaléka. Az üzemi "demokrácia fóru­main a nők aktívan vesznek részt, — az üzemrészenként meg­tartott termelési tanácskozá­sokon, — DH akcióbizottságok­ban, — üzemi lapban, — szocialista brigádérte­kezleteken, — fórumládán keresztül hallatják hangjukat nődolgo- _ zóink. Nők érdekében hozott in­tézkedéseink: Munkakörülmények javítá­sára irányulnak — a 44 órás munkahét be­vezetése. — 1972. jan. 1 -tői megszün­háromműszakos üzemrészek­ben a 44 órás munkahetet 43 órára csökkentettük. Nődolgozóink munkahelyi közérzetének javítását, egész­ségük fokozottabb védelmét és munkájuk megkönnyítéséi szolgálják az alábbi intézke­dések: — a technológiai üzemré­szekben dolgozó nőknek kis­mamacipőt adtunk ki. — gyermekintézmények mosodájába új automata mo­sógépet vásároltunk és he­lyeztünk üzembe, — elkészítettük az öltözők, fürdők, mosdók MOTI elő­írásainak megfelelő terveket. — kismama-találkozót ren­deztünk, — nyugdíjas találkozót ren­deztünk (nyugdíjasaink 90 százaléka nő), — szabó-varró klubot léte­sítettünk, ahol a foglalkozá­sok szakvezető irányítása alatt és segítségével folynak. Egyéb intézkedések: — 1974-ben a vállalati la­kásépítési, illetve -vásárlási kölcsönben részesített dolgo­zók 57 százaléka volt nő. — Gyermékintézmények bővítése. A bölcsődét 40 négyzetméterrel, az óvodát 25 férőhellyel bővítettük. — A felsőtárkányi gyer­meküdülőt korszerűsítettük, felújítottuk, 1974-ben 3 cso­portot üdültettünk­— A dolgozó nők szabad idejének növelése érdekében az üzemi konyhától biztosí­tott vacsora elvitele. — Bevásárlási gondok csökkentésére, megkönnyíté­sére az üzemi büfét bővítet­tük, felújítottuk. — A gyár közelében a ta­náccsal közösen zöldségboltot létesítettünk. 5. Szocialista bérezés érvé­nyesülése. Az egyenlő munkáért egyenlő bér érvényesül válla­latunknál, a nők és férfiak azonos feltételek között, azo­nos bérezésben részesülnek. Bérfejlesztésnél igyekszünk a nők bérét nagyobb arány­ban emelni, hogy a nők át­lagkeresete megközelítse a férfiak átlagkeresetét. Itt a dohányfeldolgozó szakmunká­sokra gondolunk, hogy köze­lebb kerüljenek a vasipari munkások béréhez. A kollektív szerződés 1974. évi módosításában rögzítet­tük „Vállalatunk a nők bé­rének fejlesztését hasonlóan az 1973. évihez, szakszámon­kénti — férfiakénál nagyobb mértékű — százalékos arány­ban tervezi végrehajtani 1974. évben is. így közvetle­nül érvényesül a nők kereset- arányának fokozottabb emel­kedése a férfiakéhoz viszo­nyítva.” Ez érvényesül is az 1974. évi bérfejlesztésnél. A nők alapbérét 4 száza­lékkal, a férfiak alapbérét 2,7 százalékkal emeltük. A pártszervezet vezetőségi ülése: A pártszervezet vezetősége vezetőségi ülésen április 22- én az alábbi napirendeket tárgyalta: 1. A nők társadalmi, gaz­dasági és szociális helyzeté­nek javítására készült válla­lati intézkedési tervek végre­hajtásának felülvizsgálata, az újabb feladatok meghatáro­zása. 2. A Il-es pártalapszervezet beszámoló jelentése a párt­építés eddigi eredményéről és az 1975-ös feladatokról. Fenti napirendeken túlme­nően a pártvezetőség a május 1-i ünnepséggel kapcsolatos feladatokat tárgyalta meg. Molnár Jenő Tanácskozott a DVT Ifjúsági Bizottsága Vállalatunknál tartotta so­ron következő tanácskozását a DVT ifjúsági bizottsága. A kétnapos tanácskozáson meg­jelent Bordács István, a DVT műszaki igazgatója, az I. B- vezetője és Kovács János, a DVT személyzeti vezetője, valamint a Tröszthöz tartozó vállalatok KISZ-titkárai. Meghívott vendégként részt vett a tanácskozáson Szanyi Nagy Mihály, pártszerveze­tünk szervezőtitkára, Huszti Ferenc főmérnök és Bóna Gyula meó-vezető. tását, amely nagyon kedve­ző benyomást tett rájuk. A kiállítás mindenkinek na­gyon tetszett. Ebéd után a vállalat felsőtárkányi üdülő­jében folytatódott a munka- értekezlet. A délutáni prog­ram a „DH” munkarendszer megismertetése volt Bóna Gyula elvtárs tartott egy át­fogó elméleti-gyakorlati vo­natkozású vitaindító előadást, majd a felmerült kérdésekre adta meg a választ. Az esti órákban — nem hi­vatalos formában ugyan, de munkra, hogy a vetélkedő zsű­rijében helyet kapott Szanyi Nagy Mihály elvtárs is. Határozat született az Al­kotó Ifjúság pályázat kiállí­tásának megrendezésével kapcsolatban. A kiállítást május hónapban az Egri Dohánygyárban rendezzük meg. Megtárgyalásra került, hogy augusztus 26-tól a vál­lalatok KISZ-titkárai részé­re Balatonszabadiban egy­hetes vezetőtovábbképzés lesz. A kétnapos tanácskozás Domán László igazgató kö­szöntötte a résztvevőket. Az első napirendi pont a veze­tőségválasztó taggyűlések ta­pasztalatairól való beszámo­ló volt. Igen érdekes véle­mények hangzottak el. A tit­károk elmondták, hogy az áprilisi határozatnak megfe­lelően zajlottak le a válasz­tások. Amit kifogásoltak, az az volt, hogy a két taggyű­lés között rövid a 3 hetes időtartam, valamint, hogy a március, április hónapok zsúfoltak. (Taggyűlések, FIN- program stb.) Szó volt az ifjúsági tör­vény végrehajtásáról, a vál­lalat! intézkedési tervekről. Domán László — mint a XI. kongresszuson részt vett küldöttek egyike — tartott a XI. pártkongresszusról egy összefoglalót ólménybeszó mólóval egybekötve. A mint­egy 40 perces előadás egy­öntetű vélemény szerint na­gyon hasznos és érdekes volt. Az ifjúsági bizottság tag­jai ezután megtekintették Mérai József festménykiálli Befejeződtek a szakszervezeti bizalmi választások Szakszervezeti bizottsá­gunknál április 22-ével meg­kezdődtek a választások. El­ső lépcsőként a bizalmivá-, lasztások folytak. Április 22- én, 23-án és 24-én a három műhelybizottságnál összesen 104 főt választottak meg de­mokratikus úton. Ebből 52 főt bizalminak és 52 főt bi­zalmihelyettesnek. A választásokon — melyek csoportértekezleten történtek meg — a bizalmiak beszá­moltak az elmúlt választás óta végzett munkájukról. A beszámolókból kitüröződött a szakszervezeti munka folya­matos fejlődése, a gazda-sági tevékenység, a szocialista bri­gádmozgalom fejlődése, a dol­gozók érdekében kifejtett ér­dekvédelmi-nevelési munka. A csoportértekezletek aktí­vak voltak. Dolgozóink el­mondották véleményüket, a felmerült problémákat, nagy megelégedéssel szóltak a bi­zalmiak jó munkájáról. Eze­ken a csoportértekezleteken a dolgozók elmondották, hogy a létszámhoz viszonyítva ke­vésnek találják az üdülője­gyeket. E problémát már to­vábbították felsőbb szerve­inkhez. A felmerült problé­mákra a szakszervezeti bi­zottság részéről jelen levő megbízottak minden esetben kielégítő választ adtak. Ezeken a csoportértekezle­teken lettek megválasztva a műhelybizottságok választá­sán funkcionáló bizottságok, melyek már el is kezdték munkájukat. Május 20-án az I-es műhelybizottságnál, 21-én a Il-es műhelybizott­ságnál, és 23-án a III-as mű­helybizottságnál lesznek a választások, melyeken a mű­helybizottságokat és a kül­dötteket választják meg. Érdekességként meg kell említenünk, hogy a III-as műhelybizottságnál kétlép­csős lesz a választás. Mit is jelent ez és miért lesz így? A SZOT határozata értel­mében — jelenleg kísérlet­ként — kell megvalósítanunk. A SZOT e határozatával — ha a kísérlet sikerül — to­vább akarja szélesíteni az üzemi demokráciát, illetve a szakszervezeti munkát még demokratikusabbá akarja tenni. Az első napon lesz meg­tartva a műhelybizottság be­számolója az elmúlt választás óta végzett munkáról. A be­számolót a küldöttek megvi­tatják, illetve jóváhagyják és felfüggesztik másnapig a választást. Másnap a mun­kapadoknál történik a szava­zás, úgy, hogy a szavazatsze­dő bizottság minden egyes dolgozót felkeres és a dol­gozók leadják szavazataikat. Ha ez a kísérlet jónak bizo­nyul, akkor az elkövetkezen­dő választást, amely előre­láthatólag 1980-ban lesz, így fogják megvalósítani. A megválasztott bizalmiak­nak és helyetteseiknek az el­következendő időszakban munkájukhoz sok sikert, erőt, egészséget kívánunk. SM — tovább folytatódott a ta­nácskozás. A második napon került sor egyéb aktuális kérdések megtárgyalására. Így végle­gessé vált, hogy május 17-én a Debreceni Dohánygyárban lesz megrendezve a tröszti KISZ-szervezetek vetélkedője 4 fős csapatok részvételével. Külön megtiszteltetés szá­eredményes volt, és nekünk, mint vendéglátóknak, külön örömünkre szolgált, hogy az ifjúsági bizottság tagjai kel­lemes emlékekkel, jó benyo­másokkal távoztak. Az ifjúsági bizottság követ­kező ülésére július hónapban. Nyíregyházán kerül sor. Czeglédi László Szakszerűen Egy kis pszichológia Ha fellapozzuk a lexikont, pszichológia címszó alatt a következőket olvashatjuk: „pszichológia = lélektan: az emberi gordolkodás és a lelki élet képességével, mint az agy küönleges, a valósá­got visszatükröző funkciójával foglalkozó tudományág. Feladata a lelki jelenségek kialakulásának es iejióaese- nek vizsgálata, amelyet a környezettel való szoros köl­csönhatás figyelembevételével végez”. Az ember tevékenysége során kapcsolatot teremt a környezettével- E közben olyan kapcsolat jön létre, mely alakítólag hat a környezetre, ugyanakkor a külső felté­telek is befolyásolják a tevékenykedő ember személyi­ségét. A SZEMÉLYISÉG: a pszichológiában gyűjtőfogalomként ismert, az egves em­berek lelki életének egyéni összjellegét értjük alatta. A lelki élet jelenségei a korábbi vallásos, idealista elképzelésben teljesen megfoghatatlan, anyagtól függet­len valamiként jelentkeztek. A dialektikus materializmus úgy tekinti a lelki je­lenségeket, mint az emberi idegrendszer működésének termékeit, mivel az idegrendszerünk működése révén fi­gyelünk, emlékezünk, gondolkodunk, s vannak érzel­meink stb. A pszichológiai vizsgálatok során, de köznapi beszé­dünkben is evakmn említjük az egyéniséget. AZ EGYÉNISÉG: az egyik embert a másiktól megkülönböztető jegyekre vonatkozik, azokra a vonásokra, amelyek az ember sze­mélyiségéből különösen kiemelkednek. A jellem az ember egyik személyiségjegye. Az egyén­re jellemző lelki sajátosságokat nevezzük személyiségje­gyeknek. Ilyenek pl: érdeklődés, vérmérséklet és a ké­pesség­Személyi<5égiesvejnk plakiüását bizonyos fokig örök­lési tényezők is meghatározzák, de az életkönü rpánvek és a nevelés jelentős hatást váltanak ki feilődésnukheu. Teoinkább a vérmérsékletet határozzák meg az öröviatt saiátosságok, az érdeklődés és a képesség nagymérték­ben fejleszthető neveléssel. A munkavégzés szempontjából is fontos szerepet kan mindegyik személyiségjegy, mivel az érdeklődés és ké­nesség nagymértékben befolyásolia hogy egy adott mun­kát menrvi íáá aiqtt tudunk elvégezni. A KÉPESSÉG: az a lelki saiátosság, amely a tevékenység sikeres végre­hajtásának és az egyéni teljesítménynek az egyik fel­tétele. A képességek a nevelés és a tevékenység során ala­kulnak ki. A pszichológiai értelemben vett munkaalkalmasság mesáHanítása is kénességvizseálatokkal történik. Ilven vizsgálatokat már vállalatunknál is többször végeztek, a cigaretta»vártási, csomagolási műszerészek és gépkeze­lők körében. A kén°sségvizseálatnk során a vizsgált dolgozókkal olyan tevékenységet végeztettek, amelyből egyrészt m“g- állsnöhaitó volt pl: hogy müven a kézügyessége, a mun­kamódszere, a munkaeszközök kezolése. ezt nevezzük sz-^knyelven motorikus képességvizsgái atnqk. másrészt milyen a figyelem, a gondolkodás, az emlékezőképessége, ezt pedig mentális képességvizsgálatnak. E vizsgálatok alatt azonban a vérmérsékletre vonat­kozó információkat is feliegyezték. A motorikus kénossóizv;7t;CTá1atok alatt ugyanis a különböző vérmérsékletű emberek a kudarc si^Pr­élményt, másk-h-mon fcip-riic ki. Van aki dúdol és óira próbálkozik, de van aki csapkod és káromkodik, és mind­ezt csak azért, mert más a vérmérsékletük­A következő számban •,Motiváció és ösztönzés” cím alatt azt tudhatjuk meg, hogy miért is szeretjük a pénzt-

Next

/
Thumbnails
Contents