Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-05-01 / 5. szám

Megkezdődött a vetélkedőre való felkészülés Az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezetének el­nöksége, valamint a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére meghirdette az élelmezés­ipari szocialista brigádok IV. országos vetélkedőjét. Gyárunkból 30 szocialista brigád nevezett be a vetél­kedőre. A vetélkedő célja: a cialista módon való élésre és a szocialista címért küzdő élelmezésipari brigádok vál­janak a szocialista életmód és tanulás közegeivé. Első­sorban a szocialista brigádok mozgósításával a hármas jel­szó, azon belül is különösen a művelődéssel kapcsolatos vállalások teljesüljenek. Meg kell valósítani a hár­mas jelszó egységét, azaz a vállalások között nocsak for­málisan legyen jelen a szo­cialista módon való élésre és a művelődésre, tanulásra vonatkozó rész. A demokrá­cia kiterjesztésének egy­szerre előfeltétele és követ­kezménye a magasabb tudati és műveltségi szint, amely meghatározza, hogy a brigá­dok, a dolgozók mennyire képesek áttekinteni munká­juk társadalmi öszefüggéseit, mennyire tudnak élni jo­gaikkal, mennyire érzik át kötelességeiket, egyéni, üze­mi és társadalmi szinten. A vetélkedő feladata, hogy 1975-ben egész évre szóló önművelésre ösztönző prog­ramot adjon, tömegeket ve­zessen rá az önképzés tu­dásszerzés útjára, felébresz- sze és ébren tartsa az igényt a folyamatos művelődés iránt. A cél elérése megköveteli a vetélkelő alapos előkészí­tését, amely kiterjed a felké­szítés és a szervezés teen­dőire, valamint a vetélkelő lebonyolításának feladatára. A felkészülés időszaka a rendszeres tanulás, önképzés, tudás gyarapítás ideje. En­nek érdekében állítottuk össze és adtuk ki a brigá­doknak azoknak a könyvek­nek és kiadványoknak jegy­zékét, amelyekből a vetél­kedő feladványai- készülnek. A vetélkedő témakörei: ha­zánk felszabadulása, a poli­A dohány története tele van ellentmondásokkal és tévedésekkel, de ebben az esetben az a figyelemremél­tó, hogy ezek a tévedések, még ha időközben mint ilye­neket el is ismerték őket, a megjelölésekben mind mos­tanáig tovább élnek. Amikor Kolumbus 1492. október 12-én partra szállt Közép-Amerika szigetein, szilárdan meg volt ró­la győződve, hogy Indiát érte el a híres nyugati úton. Már régen tudjuk, hogy té­vedett, mégis a Mexikói öböltől a Karib-tengeren át az Atlanti Óceánig terjedő, általa felfedezett szigetcso­portokat a mai napig „Nyu- gat-Indiának” nevezik. Kolumbus még egy téve­dést követett el. Minden bi­zonnyal bámulatos látvány volt számára, amikor látta, hogy a benszülöttek egy kis csövet tartanak az ajkaik között és egész füstfelhőket eregetnek a szájukból. Ko­lumbus természetesen valami közelebbit is meg akart tud­ni a benszülötteknek erről a sajátságos hobbyjáról. Az indiánok készséggel teljesí­tették kívánságát és ujjúk­kal a csőre mutattak, miköz­ben kimondták ezt a szót „tobago”. A szó az ő nyel­vükön a füstölőt jelentette, de Kolumbus félreértette: azt hitte, hogy a növényt jelenti a szó, amelyet a csö­vecskébe beletömködtek. Amikor hazatért, jelentette Izabella spanyol királynő­nek, hogy az érdekes nö­vényt, amelynek magvait és néhány levelét hazahozta, „tobago”-nak hívják és olyan tulajdonságokkal rendelke­zik, hogy elűzi a fáradtsá­got. Spanyolországban azon­ban akkoriban más gondok tikai, ideológiai, társadalmi, gazdasági, XI. kongresszus anyaga, munkásmozgalmi, szakszervezeti mozgalmi, Ma­gyar Szakszervezetek XXIII. és az ÉDOSZ XIV. kong­resszus anyaga, iparági, szak­mai kultúra és sport isme­retek, valamint városunkra, megyénkre vonatkozó ada­tok. A vetélkedő lebonyolítá­sát a szakszervezeti bizott­ság a Marie Curie szocialista brigád feladatává tette.. Megalakítottuk az operatív bizottságunkat, elkészítettük munkatervünket, sőt felada­tunknak most azt tartjuk, hogy biztosítsuk a jó felké­szülést, annak lehetőségeit, amelynek alapján a brigá­dok az anyagot elsajátíthat­ják. Az egyes témaköröknek megvannak a felelősei, bár­milyen nehézség adódik a felkészülés folyamán, fordul­janak a benevezett brigádok, az adott témakör felelősé­hez. Szakmai ismeretek felelő­sei: Domán Lászlóné, Tátrai Imréné, Szanyi N. Mihályné. Ideológiai, politikai, társa­dalmi »ismeretek felelősei: Nagy Béláné, Török Lajosné. Kultúra, sport ismeretek felelősei: Nyitrai Józsefné, Ruby István, Iványi Illés. Munkavédelem és munka­egészségügyi ismeretek fele­lősei : Balogh Miklósné, Czeglédi Lászlóné, Huszti Ferenc, Szarvas Aladár. Május 21-én, bensőséges kis ünnepség keretében kerültek kiosztásra a pályadíjak. Az ünnepségen részt vett a válla­lat gazdasági, társadalmi, po­litikai vezetése. Az eredmé­nyes pályaműveket Domán László igazgató értékelte, mg.jd átadta a nyerteseknek a díjakat. Az I. díj nem került kiadás­ra. A II. díj tulajdonosa Zagy­va Béla, pályamunkájának címe: Bérszínvonal-emelés tervezése az Egri Dohány­gyárban. Két III. díj került ki­adásra. Az egyiket Kelemen foglalkoztatták az embere­ket. Abban az évben Jean SNicot volt Franciaország lisszaboni követe. Nicot nemcsak diplomata volt, ha­nem orvos és tudós is. Fel­figyelt az addig számára is­meretlen dohánynövényre, kísérletezni kezdett vele és valóban sikerült a növénnyel bizonyos gyógyászati sikere­ket elérnie. Az eredmény felvillanyozta és elküldte a növényt a francia királyné­nak, akinek a fia állandó fejfájásban — migrénben — szenvedett. Ügy rendelte, hogy a dohányleveleket porrá kell tömi, majd a port felszippantani, mivel ez megkönnyíti a lélegzést. A beteg meggyógyult, s ennek az lett a következménye, hogy a tubákozás Franciaor­szágban egy csapásra divat­ba jött. A kiváló orvos és a dohány gyógyítóerejének fel­fedezője tiszteletére a do­hányt a tudományos nyelv­ben róla nevezték el és azó­ta is „Nicotina Tabacum” a neve. A nagy orvosról azon­ban nemcsak a növényt, mint olyat nevezték el, ha­nem leglényegesebb és leg­jellegzetesebb hatóanyagát, a „nikotint” is. Jean Nicot természetesen még mit sem tudhatott erről a hatóanyag­ról. Száz évvel később, hogy Kolumbus Kristóf először látott dohánylevelet, a do­hány benyomult Angliába és A vetélkedő lebonyolítása: az elődöntő 3 csoportban történik a kultúrteremben. I. csoport 1975. okt. 11-én. Irinyi János brigád, Ápri­lis 4 brigád, November 7 brigád, Kárpáthy Zoltán bri­gád, XI. Kongresszus brigád, Alkotmány 74 brigád, Cze- czei Éva brigád, Teleki Blan­ka brigád, Vlagyimir Koma­rov brigád, Kaffka Margit brigád. II. csoport 1975. október 25-én. Karikás Frigyes T. brigád, Dylski Aurél brigád, Béke brigád, Zalka Máté brigád, Zrínyi Miklós brigád, Ady Endre brigád, Lenin brigád, Gárdonyi Géza brigád, Mar­tos Flóra brigád, Kilián György brigád. III. csoport 1975. novem­ber 9. Karikás Frigyes brigád, Irinyi János II. brigád, Do­bó István brigád, Petőfi komplex brigád, Salvador Allende brigád, Braun Éva brigád, Kállai Éva brigád, Dobó Katica brigád, Kossuth Zsuzsa brigád, Egri Csilla­gok brigád. Kívánunk minden brigád­nak érőt, egészséget a felké­szüléshez és kitartást a ta­nuláshoz az elkövetkező hó­napokban. A Marie Curie, a vállalat kiváló brigádja Mihály—Szigeti Zoltán készí­tette. Pályamunkájuk címe: Az Egri Dohánygyár techno­lógiai területének főbb 'bal­eseti veszélyforrásait: A másikat Szigeti- Z.—Micz_ ki J.—Kiss P. műszaki hármas készítette. A pályamű címe: SZIMIKI ellenőrző, tesztelő és veszteségfeltáró műszer rész- - vételének lehetősége a műsze- .res munkamérés területén. Két külön díj is kiadásra került. Nyertese mindkét eset­ben Barta István volt. Pálya­munkáinak címe: A perem- lyukkártya alkalmazása az Egri Dohánygyárban. Hollandiába, ahol füstjét pi­pából szívták és ettől kezdve történelmet csinált. Hama­rosan mindenütt füstöltek Európában. Bár a dohány már akkor egész Európában számtalan rajongót szerzett, már kezdettől fogva megvol­tak ellenségei is. Ámde sem a legszigorúbb állami és ha­talmi intézkedések, sem az egyházi tilalmak és kiátko- zások nem tudták megaka­dályozni, hogy a dohány él­vezete mindinkább el ne ter­jedjen. Az évszázadok során alaposan változhattak a for­mák, amelyekben a dohányt élvezték, jobban mondva a régiek gazdagodhattak új for­mákkal, a dohányzás ma­ga mindinkább terjedt. A dohányfogyasztásnak egyet­len módja sem tűnt el telje­sen: miközben a tubákozás megmaradt, elterjedt a pipa; a pipa is maradt, de még jobban elterjedt a szivar; a szivar is megmaradt, de mindennél jobban elterjedt a cigaretta. Az államok meglehetősen hamar rájöttek, hogy a do­hány élvezetéből nagy jöve­delmet húzhatnak; így aztán a tilalmakat, kedvezmények és ösztönzések kísérték. A dohánytermesztés mindenütt állami monopólium lett; jellemző, hogy a magyar „dohány” szó egyenesen az olasz „dogana” változata, ami egyszerűen „vám”-ot je­lent. Harmincadik születésnap... Április 29-én bensőséges kis ünnepséget rendezett a Martos Flóra szocialista bri­gád. Egyik brigádtagjuk, Ha­rangozó Etelka a felszabadu­lás utáni első szabad május 1-én született. Az évforduló alkalmából szívből köszön­tötték a brigádtagok, a KISZ, a párt, a gazdasági vezetés, és a brigád részéről egy-egy képviselő. Virággal és apró ajándékokkal kedveskedtek az ünnepeltnek. Harangozó Etelka fiatal kislányként 1961. december 12-től dolgozik vállalatunk­nál, amely az első munkahe­lye és nagyon a szívéhez is nőtt. A cigarettacsomago­láson kezdte. Innen 1968-ban került a bérelszámolási osz­tályra, ahol rögtön belépett a Martos Flóra szocialista brigádba. Nagyon jó közössé­gi ember. A társadalmi mun­kákból aktívan kiveszi ré­szét. KISZ-műszakokban részt vesz és mindig a cigaretta­csomagolási osztályon dolgo­zik, termelő munkában. Főnökei nagyon meg voltak és vannak elégedve lelkiis­meretes munkájával. 1971- ben eredményes és jó mun­kájáért a Miniszteri Dicsé­ret boldog tulajdonosa lehe­tett. Jelenleg a közgazdasági szakközépiskola IV. osztályát végzi, levelező tagozaton-Eb­ben az évben érettségizik, melyhez és a további mun­kájához sok sikert kívánunk. Jakub Arnoldné Vezetőképzés Megkezdődött a KISZ, il­letve az FMKT rendezésé­ben á „vezetőutánpótlás” ve­zetőképző kurzusa. Két kon­zultáció már lezajlott a vál­lalat félsőtárkányi üdülőjé­ben, ahol Bóna Gyula, a Vállalati DH akcióbizottság tagja, vezette a vitát. A dohány magva a leg­kisebb magok közé tartozik a világon. 12 000 dohánymag súlya tesz ki egy grammot. Am nem elég a magot elvet­ni és az érett leveleket le­törni; a jó dohányhoz az is szükséges, hogy akárcsak a bort, a dohányt is hónapokig tartó gondozásnak és feldol­gozásnak vessük alá; csak így kapja meg teljes zamatát. A dohány csak a természet, va­lamint az emberi szorgalom és tudás harmonikus együtt­hatása nyomán kaphatja meg különleges, sajátos jellegét. Ügy látszik, a dohány az emberiség bizonyos valóságos szükségletét elégíti ki, mert a dohány tulajdonságai ép­pen olyan különösek, mint a növény maga és története: nemcsak különös, de para­dox is. Ha fáradtak és le­hangoltak vagyunk, a -do­hány elűzi a fáradtságot, megmozgatja képzeletünket és ismét képessé tesz pro­duktív munkára. Ha izga­tottak és idegesek vagyunk, gyakran elég egyetlen ciga­retta, hogy megnyugodjunk. Ezért a dohányt a jövőben is szívni fogják és a jövőben is könnyíteni, szépíteni fogja az emberek számára az éle­tet. Mértéktelen élvezete és minden óvóintézkedés nél­kül való szívása azonban mérgező és súlyos veszede­lem az egészségre. Éppen ezért minden erőfeszítésnek arra kell irányulnia,hogy a dohány élvezete és jó hatá­sa megmaradjon, de ártal­mait elhárítsuk. Egy régi török közmondás szerint „Isten azért teremtet­te a dohányt, hogy az em­bereket mosolygóvá tegye.” Mosolygóvá és nem beteg­gé. Eredményhirdetés A dohány I Európában Csalt így tovább Ismét kiállításra kerültek gyárunk kiskultúrtermé- ben Mérai József TMK-lakatos grafikái és festményei. A kiállítás megnyitására az elmúlt hónapban került sor. Az ünnepélyes megnyitó beszédet Búzás Lajos, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese tartotta meg. Búzás elvtárs méltatta a fiatal alkotó szor­galmát, törekvését a művészet belsőbb titkainak megis­meréséért tett fáradozásait. Mérai Józsefnek már 1972. év elején gyárunkban kiállításra kerültek a KISZ-klubban az addig elkészült képei. Az azóta elkészült és most kiállításra került ké­peiről és grafikáiról elmondhatjuk minden túlzás nélkül, hogy az elmúlt években nagy lépést tett előre a művészet e területén. A grafikái és festményeinek mondanivalója megra­gadja a néző gondolatait és mélyebb érzelmeket támaszt benne- Az alkotásokat a mondanivaló valóságos ábrázo­lása jellemzi. A képein az egyszerű emberek élete és problémái jelennek meg. A fiatal festő és grafikus most már a saját elképzelései szerint dolgozik. Kezdetben ugyanis még Kishonty Jenő festőművész útmutatása alapján készítette a képeit. Azonban a tapasztaltabb és a fiatalabb festő között a kapcsolat továbbra sem szakadt meg. Megkérdeztem Mérai Józsefet, hogy hol születtek ezek az alkotások? . — Édesanyám konyhájában festettem általában, a most kiállított képeket. Nem ide tartozik ugyan, de azért szeretném elmondani, hogy pont egy éve nősültem meg és ha minden jól megy, akkor a vállalat segítségével jú­nius elején lakást fogunk kapni. A most meglévői prob­lémáim így megoldódnak, ami hozzájárulhat a munkám színvonalának emelkedéséhez. — Kerültek már máshol is kiállításra a képeid? — Nemcsak itt a gyárban, hanem a Miskolcon min­den évben megrendezésre kerülő Rajzok kiállításán is részt vettek már alkotásaim. Júniusban lesz Kishonthy Jenő és Tróján Mariján Jó­zsef lengyel származású grafikusművész kiállítása Eger­ben. E két neves művész felkért engem, hogy az ő kiál­lításukon vegyek részt grafikáimmal és képeimmel. Űgv érzem, hogy ez igen nagy megtiszteltetés számomra. — Hogyan születik meg a képeid témája? — Erre a következőket tudom válaszolni- A képeim témái általában véletlenen alapszanak. Az ember a mun­kája során sokféle dologgal foglalkozik. Ha észreveszek számomra még eddig ismeretlen szituációt a valóság­ban, elhatározom, hogy azt megpróbálom megörökíteni. A célom azonban nem az, hogy sorozatban gyártsam a képeket. Ha a mostani kiállítást megnézzük, akkor ennek az anyagából Is kitűnik, hogy sokat foglalkozom a grafi­kával, mert szerintem a tudás alapja a jó rajz készíté­se. Tehát nem mindjárt látványos dolgokra törekszem. Ezzel tanulni, fejlődni akarok. Véleményem szerint van aki nem veszi komolyan a művészetnek ezt az ágát, és csak sorozatban gyártja a képeket. Az igaz viszont, hogy a „Fiatalok” című képet direkt a gyári KISZ-szervezet részére festettem. A KISZ ugyan­is mindig a legnagyobb támogatásáról biztosított. A mos­tani kiállítás megszervezésében is nagy segítségemre volt a gyári KISZ-szervezet és Czeglédi László KISZ csúcs­titkár. — Melyik a kedvenc képed, és milyen irányzatot kép­viselsz? — Az első kérdésedre csak annyit tudok válaszolni, hogy mindig az, amelyiket éppen festem. Az irányzatokról pedig az a véleményem, nem szabad belemerülni a „ku- bizmusba”. A „kubizmus” alapítója ugyanis Picasso spa­nyol származású festőművész, aki a modem művészet egyik legfontosabb alakja, ö is vallja azonban, hogy min­dennap rajzol, illetve fest a természet után. A kubizmus lényege, hogy a tárgyakat az alapvető formáikra, kúpok­ra, hasábokra, hengerekre bontja le. Manapság az abszt­rakt művészet a divatos. Így most a felszínen lévő álta­lánostól eltérő vagyok, mert a jelenkorban nem annyira a valóságábrázalás a divatos. A mostani irányzatok lehetnek absztrakt jellegűek, de talán éppen ezért karolt fel a gyár gazdasági és tár­sadalmi vezetése, hogy az ismételt elismeréssel az önbi­zalmadat növelje, hogy a munkádat töretlenül folytat­hassad- Mi pedig fiatalok gratulálunk munkád eddigi gyümölcséhez. Szigeti Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents