Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-04-01 / 4. szám

Az ifjú gárda parancsnoka Fiatalember. Alig több harmincnál, mégis ismerik, nemcsak mint elektroműszerészt és kollégát, hanem mint a gyári Ifjú Gárda parancsnokát is. Legutóbb az egri Dobó té­ren láttuk, ahol hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett ifjúsá­gi demonstráción a dohánygyári fiatalokat vezette. Hét esztendővel ezelőtt került a gyárba, már mint műszerész. Szülőföldjéről, Ki- ráldról jött Egerbe, ahová ismerősként érke­zett. A hatvanas évek elején ugyanis a Fi- nomszesrelvénygyárban tanult szakmát. Az­tán mégis visszament néhány évre a nógrá­di bányákba telefonszerelőnek. — Az unokabátyám itt dolgozik a gyár­ban — mondja Mihály Ferenc, felidézve az ■ utóbbi tíz esztendő eredményeit. — Az ő buzdítására jöttem feleségemmel Egerbe és hamarosan a dohánygyár munkása lettem. Mindössze három hónapot töltöttem a tmk- mühelyben, aztán idehelyeztek a cigaretta- gyártásra. — Melyik gépet kezeli? — Tulajdonképpen két nyugatnémet au­tomatát, amelyek a gyártócsarnokban a leg­hamarabb lettek felszerelve. Nem sokkal az­után hozták őket, amikor én is idekerül­tem. Akkor mindannyian újak voltunk. Nem volt különösebb szakmai tapasztalatunk, sze­relésüket, karbantartásukat tehát meg kel­lett tanulni. — Mennyire elégedett velük? —• Még ennyi idő után is jók. Noha most már egyre többször meghibásodnak. Hiába, nagyon igénybe vannak véve, nagy a kopás, az elhasználódás. De azért még min­dig sikerült kijavítani egyiket is, másikat i6. Így nem volt különösebb fennakadás a ter­melésben. Vigyázok is nagyon rájuk, hiszen ezekkel az automatákkal óránként 102 ezer cigarettát készítenek. A gépek most is zavartalanul működ­nek. Mihály Ferenc egyiket néhány másod­percre megállítja. A nyomdaszerkezeten ál­lít, új véseteket tesz föl és a Fecske helyett a Szövetkezet felirat jelenik meg a cigaretta- papír hosszú csikján. — A Fecskét most a Szövetkezettel cse­réljük fel, egy rövid Időre. Reklámcigaret­ta ez, amely éppúgy kapható az üzletekben, mint a többi más márka. Mihály Ferenc azonban nemcsak munká­ját szereti, hanem a virágokat is. Nemrég költözött a Rózsa Károly utcai háromszobás lakásba, ahol 6ok szép virág díszlik. — A gyár támogatásával jutottam ehhez a szép otthonhoz, amelyet már be Is ren­deztünk. A lakásba sokféle háztartási gépet szereztünk be, amely közül ha valamelyik elromlik, mindig én javítom meg, mert az automaták mellett más elektromos berende­zések javítása is érdekel. Tavaly fejezte be Debrecenben az élel­miszeripari szakközépiskolát, majd dohány- feldolgozó technikusi oklevelet szerziettt. Két év óita pedig brigádvezető. — A tragikus körülmények között el­hunyt Salvador Allende nevét vette fel a brigádunk, melynek tízen vagyunk a tagjai, zömmel szerelők és gépkezelők. Már elnyer­tük a szocialista címet, a múlt évi eredmé­nyeink alapján pedig nemrég a brigádzászlót is megkaptuk. Amellett, hogy brigádvezető, az ifjú gár­da parancsnoka, megbecsült tagja a gyár­nak, hiszen már kétszer tüntették ki a ki­váló dolgozó címmel. (mentusz) (Foto: Szigeti Zoltán) Nagyobb felelősséggel Munkásarcok: A TERMELÉS HELYZETE Amikor kollektívánk az éves termelési tervféladatot megismerte, rögtön felmerült, hogy az adott géppark mel­lett csupán a kapacitástarta­lékok feltárása és realizálá­sa teszi lehetővé teljesítését. Súlyosbította a helyzetet, hogy a szivarprogramhoz, melyet a nyári dohányválo­gatás miatt lényegében az első félévre kellett átcsopor­tosítani, létszámot kellett be­tanítani. Mindezt úgy, hogy a már emelt napi termelési feladatok teljesítése közben folyamatosan kellett a létszá­mot feltölteni. A komplex feladatot kollektívánk lénye­gében megoldotta. Igaz, a létszámot nem sikerült egé­szen terv szerintire feltölte­ni, de az adott létszám ha­tékonyságát, a kapacitás- tartalékok . erőteljes felszínre hozását, a jó technológiai ve­zetési és szervezési munká­val, termelésirányító szak­embereink, vezetőink bizto­sították. A munkaverseny és természetesen a DH-akcióbi- zottságok hasznos működése, szocialista üzemrészeink és brigáljaink, de gyárunk egész kollektívájának odaadó mun­kája együtt, tényezői a siker­nek. Hiszen ennek nevezhet­jük, habár elkiabálnunk még korai volna és nem is sza­bad. BIZONYÍTÓ SZAMOK Igen. A szavak erejét, tar­talmát gazdasági eredmé­nyeknél a számok igazolják. Lássunk hát néhányat ezek­ből, a göngyölített adatok­ból. A filteres cigarettaterme­lés alakulása: Termelés a bázisidőszakban 1484 millió db, tervezett termelés 1559 millió db. Tényleges termelés 1636 millió db, a bázishoz ké­pest 110,3 százalék, a terv­hez 104,9 százalék. Hasonló irányzatot tapasz­talhatunk a termelési érték­nél. Készáru-term. értéke a bá­zisidőszakban 171 M/Ft. Ter­vezett készáru-term. értéke 185 M/Ft. Tényleges készáru- term. értéke 195 M/Ft. A bá­zishoz 113,8 százalék, a ter­vezetthez 105,3 százalék. A termelési feladatok tel­jesítését tehát bizonyítják a számok. De milyen áron tör­tént? Vajon nem a termelékeny­ség rovására? A TERMELÉKENYSÉG A termelés emelését az új felvételek és a menet köz­beni betanítás ellenére, a termelékenység növekedése kísérte. Íme ismét néhány számadat szemléltetésül. Egy főre jutó termelési ér­ték bázisidőszakban 167 555 Ft. Égy főre jutó termelési értéktervezet 165 877 Ft. Egy főre jutó termelési érték ténylegesen 176 081 Ft. A bá­zishoz 105,1 százalék, a terv­hez 106,2 százalék. Minden rendben van te­hát? Nem ilyen egyszerű a helyzet. Elég nagy a fluktuá­ció. Állandó folyamat a fel­vétel. Küzdelem folyik meg­felelő dolgozókért, betanítá­sukért és nem utolsó sorban megtartásukért. Állandó és rendkívüli gondos technoló­giai szervező és irányító munkát követel a napi átlag termelési terv szerinti tar­tása is. Alacsony a fedezett- ségi hányad is. Mi várható akkor? Egyér­telmű a válasz. Kollektívánk megbirkózik e problémákkal és várhatóan rendszeresen teljesíti, sőt, túlteljesíti a termelési tervfeladatot. Az azonban bizonyos, hogy az utánpótlás megnyugtató meg­oldását, a fiatalkorúak létszá­mának mielőbbi jelentős fel­töltésében, így a belső — saját — munkásnevelés -kép­zés útján is keresnünk kell. Még akkor is, ha ezen állo­mány bérezését tovább kell emelnünk. BÉREK, PRÉMIUMOK A gondolatfűzésben elju­tottunk az anyagi ösztönzés­hez is. Egyelőre a bérszínvo­nal és átlagbér alakulása az 1974. április 1-i plusz 4 szá­zalékos alapbérfejlesztés ha­tását tükrözi. Ez évi alapbér- fejlesztés hatása — mely szintén 4 százalékos — csu­pán fokozatosan érvényesül­het. (Az alapbérfejlesztés III. 1-i hatállyal történt). Az előző évben igen jól beváltak a decentralizált pre­mizálási rendszerek. Ennek elemzése alapján továbbfej­lesztett változatát ez évben már az I. negyedévtől alkal­mazzuk a munkaverseny és a gazdaságosság, hatékony­ság, takarékosság anyagi ösz­tönzésére. 280 M/Ft került művezetői és osztályvezetői hatásköre e célra a munkás állományban. Mikor jelent­keznek a prémiumok? Kifi­zetésük az eredmények alap­ján folyamatos. Az összeg ogy_ jelentős része azonban a jórészt negyedéves célkitűzé­sek miatt esetleg csak ápri­lisban kerül kifizetésre. Az eredmények láttán azt kell mondanunk, hogy ebből az összegből nem kell majd csökkenteni, vagy visszatar­tani. A MUNKAVERSENY HÍREI A göngyölített számszerű értékelés egyértelműen do­kumentálja, hogy dolgozóink nemcsak teljesítik, hanem túlteljesítik munkaverseny- vállalásaikat. Néhány szám­adat jellemzésül. Készáru-term. érték túltelj. a bázishoz: vállalás plusz 13,9 M/Ft, teljesítés plusz 23,7 M/Ft. Kedvező eltérés 9,8 M/Ft. Fajlagos alapanyag-megta­karítás a bázishoz: vállalás 0,3 százalék, teljesítés 1,61 százalék, kedvező eltérés 1,31 százalék. Gyártási selejt csökkenté­1975. február 15-én, ax MSZMP Eger városi pártér­tekezletén a városi pártbizott­ság és a végrehajtó bizottság tagjai sorába választotta Szarvas Aladárnét — vagy ahogyan az Egri Dohánygyár­ban mindenki ismeri: Micikét —, a cigarettacsomagolási osztály művezetőjét. — £ rangos megbízatás kap­csán faggatom, milyen is volt az út, mely idáig vezetett? — 1955-ben, közvetlenül a dohányipari technikum elvég­zése után kerültem az Egri Dohánygyárba — mondja a törékeny, de határozottságot sugárzó fiatalasszony —, ahol a különböző technológiai osz­tályokon, különféle beosztá­sokban tevékenykedtem. így pl. voltam a ojKiretta gyár­táson segédműwzető, vagy 1964-ben művezető a szivar­ágazatnál. A jelenlegi beosz­tásomban 1966. január 15-e óta dolgozom. A mozgalmi élettel az ifjú­sági mozgalomban ismerked­tem. Már középiskolás ko­romban tagja és bizalmija voltam a DISZ-nek, így nem okozott gondot a bekapcsoló­dás megérkezésemkor agyá­ri KISZ-szervezetbe. A KISZ- nék megalakulásakor tagja lettem, az évek során külön­böző funkciókat töltöttem be, például titkára voltam agyá­ri KISZ-szervezetnek, majd tagja lettem az egri városi KISZ-bizottságnak, később a Heves megyei KlSZ-bizott- ságnak. 1960 decemberében, küldöttként részt vettem a KISZ kongresszusán, ahol be­választottak a KISZ közpon­ti bizottságába. A 60-as évek közepén a mozgalmi munkámban egy hullámvölgy következett, mi­vel két kisfiam megszületése se a bázishoz: vállalás 0,3 százalék, teljesítés 1,46 száza­lék, kedvező eltérés 1,16 szá­zalék. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a selejt- csökkenés minden százaléka, mintegy hatmillió Ft terme­lési értéket, vagy ha más as­pektusból értékeljük, mintegy 3 millió Ft költségmegtakarí­tást jelent. Tovább javítottuk a minő­séget, javultak a minőségi mutatók. Teljesítettük az 1 százalékos energiamegtakarí­tási, valamint a 0,1 százalé­kos gyártási és csomagolási közvetlen anyagmegtakarí­tási vállalást. A kongresszus tiszteletére alakult két brigád megkezd­te vállalásai teljesítését. Bri­gádjaink száma ezzel 39-re emelkedett. FELADATAINK A II. NEGYEDÉVBEN A II. negyedévi progra­munkból bizony megállapít­ható, hogy feladataink nem csökkennek, hanem növeked­nek. A II. negyedévben 1529 millió db cigarettát, ezen be­lül 1462 millió db filteres cigarettát, valamint 10,5 mil­lió db szivart kell előállíta­nunk, 181,4 millió Ft érték­ben. Ez magasabb, mint éves tervünk negyedéves bontása. Irreális ez a feladat? Nem! Az első negyedévi eredmé­nyek elemzése alapján azt kell mondanunk, hogy bár feszített, de reális. Végrehajt­ható tehát? Igen! És kollek­tívánk végre is hajtja, meg­felelve a fogyasztók és fel­sőbb szerveink bizalmának. Erre garancia szocialista brigádmozgalmunk csakúgy, mint folyamatosan fejlődő vezetési munkánk, ezen belül e szempontból különösen je­lentős tényezőként szembe­jövő, rendkívül gondos, elő­relátó, gyakorlatias és haté­kony technológiai vezetés. (I-i) nem tette lehetővé komolyabb megbízatások teljesítését, no meg a gyári rekonstrukció is sok energiát igényelt. 1968- ban tagja lettem a Magyar Szocialista Munkáspártnak. 1971 elejétől, 1975 januárjáig a II_es alapszervezetnél a szervezőtitkári teendőket bíz­ták rám. — Ügy tudom, lelkes támo­gatója a szocialista bri­gádmozgalomnak is. — Igen, még 1968-ban meg­alakult a Zrínyi Miklós szo­cialista brigád az osztályon, és patronálónak engem kér­tek meg. Rajtuk kívül ter­mészetesen támogatom az az­óta megalakult hét brigádot is, akik közül formailag csak az idén alakult tmk-s brigád patrónusa vagyok. De a tá­mogatás kölcsönös, hisz a szo­cialista brigádok segítségével vagyunk mér évek óta szocia­lista üzemrész. — Hogyan is alakultak az MSZMP választásai az ön szá­mára az idén? — Január 30-án, az össze­vont taggyűlésen a csúcsve­zetőség tagjává és a városi pártértekezlet küldöttjévé vá­lasztott a gyárt párttagsága. Február 15-én, a városi párt- értekezlet a városi pártbizott­ság tagjává, majd ez a végre­hajtó bizottság tagjai sorába választott, valamint delegált a megyei pártértekezletre. — Tehát az elkövetkezen­dő időben még több munka várja. Elgondolása szerint ho­gyan tovább? — A csúcsvezetőség és a városi pártbizottság munkájá­val még csak most ismerke­dem, hiszen ezek új feladato­kat jelentenek számomra. Tudom, hogy a megnövéke- dett feladatoknak csak a sa­ját munkám jobb megszerve­zésével tudok eleget tenni, de az emberekkel való foglalko­zás idejét nem szabad lerövi­dítenem. Azt is tudom, hogy az új megbízatás még sokkal nagyobb felelősséget jelent és ez a felelősség nagyobb felké­szülést is igényel, ezért egy­részt még az idén részt ve­szek a vállalat által szerve­zett vezetőképzésen és az elkövetkezendő évek­ben elvégzem a marxista—le­ninista esti egyetemet. A megbízásaimnak erőm és tudásom legjavát nyújtva igyekszem eleget tenni, de ah­hoz, hogy munkám eredmé­nyes legyen, ugyanolyan tá­mogatásra van szükségem, mint amit eddig is megkap­tam a párttagoktól, munka­társaimtól. — Mindnyájunk nevében ehhez jó erőt és egészséget kí­vánok! Petrányi János A DH része Ha valaki figyelmesen szemlélte a DH-hálótervet, ta­lált egy olyan vonalait, amely fölé az van írva: „segéd­anyagok optimális mintavétele’’. Mit is takar ez a felírás? Mi is ez a mintavételi eljárás? Mintát veszünk, azt ellen­őrizzük és abból következtetünk az egész minőségre. — Ennyi az egész egy mondatban. — „Ezt csináltuk eddig is (!), mi ebben az új?” — kérdezhetnék olvasóink. Hát nem sok, csupán annyi, hogy nem mindegy, mi­lyen nagy mintát veszünk, nem mindegy, hogyan vesz- szük a mintát, és nem mindegy, milyen biztonsággal dol­gozunk. Nézzünk talán egy példát. A Statisztikai Hivatal sze­retné tudni, hogy az Egri Dohánygyárban dolgozó embe­rek átlagmagassága mennyi. Két út járható: 1. Mindenki magasságát megmérjük. 2. Viszonylag kévé* ember magasságát mérjük meg. Az első rendkívül vontatott. Mire a végére érnénk, hárman elhagynák a gyárat, három új dolgozó jönne a gyárba. Nem lesz hiteles az adatunk. A másik út tetszető­sebb. De mennyi ez a viszonylag kevés ember? Attól függ, milyen biztonságot követelnek tőlünk. 95 százalékos biztonsághoz elég 70, vagy annál több ember magassága. Ezt egyszerű szorzási és osztási műveletekkel tudjuk ki­számolni. A következő lépésünk a minta vétele. Hibát követünk el, ha csak az előkészítőből, vagy ha csak a szivargyár­tásról „veszünk mintát”. Arra kell törekedni, hogy lehe­tőleg minden területről és az ott dolgozók közül véletlen­szerűen válasszunk ki. Ne foglalkozzunk olyannal, ki a legmagasabb, vagy ki a legalacsonyabb. Ez számunkra nem lényeges. A kiválasztott emberek adataiból már tu­dunk átlagot számolni. Az átlagszámítás után újabb szá­mítások útján meg tudom határozni azt az intervallu­mot (számközt), melyben 95 százalékos biztonsággal ben­ne van az az átlagmagasság, melyet úgy kaptunk volna meg, ha az első utat követjük. A 70 ember átlagmagassá­ga 168 cm, az intervallum, melyben benne van a gyár dolgozóinak átlagmagassága, 95 százalékos biztonsággal 165—171 cm. (Feltételezett adatokról van szó). Az „új” módszer nem tökéletes tehát, csupán bizton­ságosabb, mint az eddigi és tudományos alapokon nyug­szik. Ugyanis a statisztikai matematika bebizonyította en­nek helyességét, most rajtunk a sor, hogy gyakorlatban is bizonyítsunk. A bevezetés nehézségeit átvészelve az ilyen irányú munkánk leegyszerűsödik, megállapításaink egyér­telműbbé, biztonságosabbá válnak. Hol tudjuk e módszert gyárunkban alkalmazni? Mindenütt, ahol minőségellenőr­zés van. (Idegen anyag átvételénél, támponti ellenőrzés­nél, készáru-ellenőrzésnél stb.). Ezekre persze külön-kü- lön ki kell dolgozni az eljárást, figyelembevéve a speciá­lis sajátosságokat. Ezt az eljárást tehát nem egy és nem kettő embernek kell alkalmazni, hanem mindazoknak, kiknek valamilyen közük van a minőségellenőrzéshez. Az eddigi, tapasztalatot és a kidolgozott elméletet egyesítve jöhet létre egy új és nagyszerű dolog. (Molnár László)

Next

/
Thumbnails
Contents