Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-04-01 / 4. szám
Az ifjú gárda parancsnoka Fiatalember. Alig több harmincnál, mégis ismerik, nemcsak mint elektroműszerészt és kollégát, hanem mint a gyári Ifjú Gárda parancsnokát is. Legutóbb az egri Dobó téren láttuk, ahol hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett ifjúsági demonstráción a dohánygyári fiatalokat vezette. Hét esztendővel ezelőtt került a gyárba, már mint műszerész. Szülőföldjéről, Ki- ráldról jött Egerbe, ahová ismerősként érkezett. A hatvanas évek elején ugyanis a Fi- nomszesrelvénygyárban tanult szakmát. Aztán mégis visszament néhány évre a nógrádi bányákba telefonszerelőnek. — Az unokabátyám itt dolgozik a gyárban — mondja Mihály Ferenc, felidézve az ■ utóbbi tíz esztendő eredményeit. — Az ő buzdítására jöttem feleségemmel Egerbe és hamarosan a dohánygyár munkása lettem. Mindössze három hónapot töltöttem a tmk- mühelyben, aztán idehelyeztek a cigaretta- gyártásra. — Melyik gépet kezeli? — Tulajdonképpen két nyugatnémet automatát, amelyek a gyártócsarnokban a leghamarabb lettek felszerelve. Nem sokkal azután hozták őket, amikor én is idekerültem. Akkor mindannyian újak voltunk. Nem volt különösebb szakmai tapasztalatunk, szerelésüket, karbantartásukat tehát meg kellett tanulni. — Mennyire elégedett velük? —• Még ennyi idő után is jók. Noha most már egyre többször meghibásodnak. Hiába, nagyon igénybe vannak véve, nagy a kopás, az elhasználódás. De azért még mindig sikerült kijavítani egyiket is, másikat i6. Így nem volt különösebb fennakadás a termelésben. Vigyázok is nagyon rájuk, hiszen ezekkel az automatákkal óránként 102 ezer cigarettát készítenek. A gépek most is zavartalanul működnek. Mihály Ferenc egyiket néhány másodpercre megállítja. A nyomdaszerkezeten állít, új véseteket tesz föl és a Fecske helyett a Szövetkezet felirat jelenik meg a cigaretta- papír hosszú csikján. — A Fecskét most a Szövetkezettel cseréljük fel, egy rövid Időre. Reklámcigaretta ez, amely éppúgy kapható az üzletekben, mint a többi más márka. Mihály Ferenc azonban nemcsak munkáját szereti, hanem a virágokat is. Nemrég költözött a Rózsa Károly utcai háromszobás lakásba, ahol 6ok szép virág díszlik. — A gyár támogatásával jutottam ehhez a szép otthonhoz, amelyet már be Is rendeztünk. A lakásba sokféle háztartási gépet szereztünk be, amely közül ha valamelyik elromlik, mindig én javítom meg, mert az automaták mellett más elektromos berendezések javítása is érdekel. Tavaly fejezte be Debrecenben az élelmiszeripari szakközépiskolát, majd dohány- feldolgozó technikusi oklevelet szerziettt. Két év óita pedig brigádvezető. — A tragikus körülmények között elhunyt Salvador Allende nevét vette fel a brigádunk, melynek tízen vagyunk a tagjai, zömmel szerelők és gépkezelők. Már elnyertük a szocialista címet, a múlt évi eredményeink alapján pedig nemrég a brigádzászlót is megkaptuk. Amellett, hogy brigádvezető, az ifjú gárda parancsnoka, megbecsült tagja a gyárnak, hiszen már kétszer tüntették ki a kiváló dolgozó címmel. (mentusz) (Foto: Szigeti Zoltán) Nagyobb felelősséggel Munkásarcok: A TERMELÉS HELYZETE Amikor kollektívánk az éves termelési tervféladatot megismerte, rögtön felmerült, hogy az adott géppark mellett csupán a kapacitástartalékok feltárása és realizálása teszi lehetővé teljesítését. Súlyosbította a helyzetet, hogy a szivarprogramhoz, melyet a nyári dohányválogatás miatt lényegében az első félévre kellett átcsoportosítani, létszámot kellett betanítani. Mindezt úgy, hogy a már emelt napi termelési feladatok teljesítése közben folyamatosan kellett a létszámot feltölteni. A komplex feladatot kollektívánk lényegében megoldotta. Igaz, a létszámot nem sikerült egészen terv szerintire feltölteni, de az adott létszám hatékonyságát, a kapacitás- tartalékok . erőteljes felszínre hozását, a jó technológiai vezetési és szervezési munkával, termelésirányító szakembereink, vezetőink biztosították. A munkaverseny és természetesen a DH-akcióbi- zottságok hasznos működése, szocialista üzemrészeink és brigáljaink, de gyárunk egész kollektívájának odaadó munkája együtt, tényezői a sikernek. Hiszen ennek nevezhetjük, habár elkiabálnunk még korai volna és nem is szabad. BIZONYÍTÓ SZAMOK Igen. A szavak erejét, tartalmát gazdasági eredményeknél a számok igazolják. Lássunk hát néhányat ezekből, a göngyölített adatokból. A filteres cigarettatermelés alakulása: Termelés a bázisidőszakban 1484 millió db, tervezett termelés 1559 millió db. Tényleges termelés 1636 millió db, a bázishoz képest 110,3 százalék, a tervhez 104,9 százalék. Hasonló irányzatot tapasztalhatunk a termelési értéknél. Készáru-term. értéke a bázisidőszakban 171 M/Ft. Tervezett készáru-term. értéke 185 M/Ft. Tényleges készáru- term. értéke 195 M/Ft. A bázishoz 113,8 százalék, a tervezetthez 105,3 százalék. A termelési feladatok teljesítését tehát bizonyítják a számok. De milyen áron történt? Vajon nem a termelékenység rovására? A TERMELÉKENYSÉG A termelés emelését az új felvételek és a menet közbeni betanítás ellenére, a termelékenység növekedése kísérte. Íme ismét néhány számadat szemléltetésül. Egy főre jutó termelési érték bázisidőszakban 167 555 Ft. Égy főre jutó termelési értéktervezet 165 877 Ft. Egy főre jutó termelési érték ténylegesen 176 081 Ft. A bázishoz 105,1 százalék, a tervhez 106,2 százalék. Minden rendben van tehát? Nem ilyen egyszerű a helyzet. Elég nagy a fluktuáció. Állandó folyamat a felvétel. Küzdelem folyik megfelelő dolgozókért, betanításukért és nem utolsó sorban megtartásukért. Állandó és rendkívüli gondos technológiai szervező és irányító munkát követel a napi átlag termelési terv szerinti tartása is. Alacsony a fedezett- ségi hányad is. Mi várható akkor? Egyértelmű a válasz. Kollektívánk megbirkózik e problémákkal és várhatóan rendszeresen teljesíti, sőt, túlteljesíti a termelési tervfeladatot. Az azonban bizonyos, hogy az utánpótlás megnyugtató megoldását, a fiatalkorúak létszámának mielőbbi jelentős feltöltésében, így a belső — saját — munkásnevelés -képzés útján is keresnünk kell. Még akkor is, ha ezen állomány bérezését tovább kell emelnünk. BÉREK, PRÉMIUMOK A gondolatfűzésben eljutottunk az anyagi ösztönzéshez is. Egyelőre a bérszínvonal és átlagbér alakulása az 1974. április 1-i plusz 4 százalékos alapbérfejlesztés hatását tükrözi. Ez évi alapbér- fejlesztés hatása — mely szintén 4 százalékos — csupán fokozatosan érvényesülhet. (Az alapbérfejlesztés III. 1-i hatállyal történt). Az előző évben igen jól beváltak a decentralizált premizálási rendszerek. Ennek elemzése alapján továbbfejlesztett változatát ez évben már az I. negyedévtől alkalmazzuk a munkaverseny és a gazdaságosság, hatékonyság, takarékosság anyagi ösztönzésére. 280 M/Ft került művezetői és osztályvezetői hatásköre e célra a munkás állományban. Mikor jelentkeznek a prémiumok? Kifizetésük az eredmények alapján folyamatos. Az összeg ogy_ jelentős része azonban a jórészt negyedéves célkitűzések miatt esetleg csak áprilisban kerül kifizetésre. Az eredmények láttán azt kell mondanunk, hogy ebből az összegből nem kell majd csökkenteni, vagy visszatartani. A MUNKAVERSENY HÍREI A göngyölített számszerű értékelés egyértelműen dokumentálja, hogy dolgozóink nemcsak teljesítik, hanem túlteljesítik munkaverseny- vállalásaikat. Néhány számadat jellemzésül. Készáru-term. érték túltelj. a bázishoz: vállalás plusz 13,9 M/Ft, teljesítés plusz 23,7 M/Ft. Kedvező eltérés 9,8 M/Ft. Fajlagos alapanyag-megtakarítás a bázishoz: vállalás 0,3 százalék, teljesítés 1,61 százalék, kedvező eltérés 1,31 százalék. Gyártási selejt csökkenté1975. február 15-én, ax MSZMP Eger városi pártértekezletén a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjai sorába választotta Szarvas Aladárnét — vagy ahogyan az Egri Dohánygyárban mindenki ismeri: Micikét —, a cigarettacsomagolási osztály művezetőjét. — £ rangos megbízatás kapcsán faggatom, milyen is volt az út, mely idáig vezetett? — 1955-ben, közvetlenül a dohányipari technikum elvégzése után kerültem az Egri Dohánygyárba — mondja a törékeny, de határozottságot sugárzó fiatalasszony —, ahol a különböző technológiai osztályokon, különféle beosztásokban tevékenykedtem. így pl. voltam a ojKiretta gyártáson segédműwzető, vagy 1964-ben művezető a szivarágazatnál. A jelenlegi beosztásomban 1966. január 15-e óta dolgozom. A mozgalmi élettel az ifjúsági mozgalomban ismerkedtem. Már középiskolás koromban tagja és bizalmija voltam a DISZ-nek, így nem okozott gondot a bekapcsolódás megérkezésemkor agyári KISZ-szervezetbe. A KISZ- nék megalakulásakor tagja lettem, az évek során különböző funkciókat töltöttem be, például titkára voltam agyári KISZ-szervezetnek, majd tagja lettem az egri városi KISZ-bizottságnak, később a Heves megyei KlSZ-bizott- ságnak. 1960 decemberében, küldöttként részt vettem a KISZ kongresszusán, ahol beválasztottak a KISZ központi bizottságába. A 60-as évek közepén a mozgalmi munkámban egy hullámvölgy következett, mivel két kisfiam megszületése se a bázishoz: vállalás 0,3 százalék, teljesítés 1,46 százalék, kedvező eltérés 1,16 százalék. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a selejt- csökkenés minden százaléka, mintegy hatmillió Ft termelési értéket, vagy ha más aspektusból értékeljük, mintegy 3 millió Ft költségmegtakarítást jelent. Tovább javítottuk a minőséget, javultak a minőségi mutatók. Teljesítettük az 1 százalékos energiamegtakarítási, valamint a 0,1 százalékos gyártási és csomagolási közvetlen anyagmegtakarítási vállalást. A kongresszus tiszteletére alakult két brigád megkezdte vállalásai teljesítését. Brigádjaink száma ezzel 39-re emelkedett. FELADATAINK A II. NEGYEDÉVBEN A II. negyedévi programunkból bizony megállapítható, hogy feladataink nem csökkennek, hanem növekednek. A II. negyedévben 1529 millió db cigarettát, ezen belül 1462 millió db filteres cigarettát, valamint 10,5 millió db szivart kell előállítanunk, 181,4 millió Ft értékben. Ez magasabb, mint éves tervünk negyedéves bontása. Irreális ez a feladat? Nem! Az első negyedévi eredmények elemzése alapján azt kell mondanunk, hogy bár feszített, de reális. Végrehajtható tehát? Igen! És kollektívánk végre is hajtja, megfelelve a fogyasztók és felsőbb szerveink bizalmának. Erre garancia szocialista brigádmozgalmunk csakúgy, mint folyamatosan fejlődő vezetési munkánk, ezen belül e szempontból különösen jelentős tényezőként szembejövő, rendkívül gondos, előrelátó, gyakorlatias és hatékony technológiai vezetés. (I-i) nem tette lehetővé komolyabb megbízatások teljesítését, no meg a gyári rekonstrukció is sok energiát igényelt. 1968- ban tagja lettem a Magyar Szocialista Munkáspártnak. 1971 elejétől, 1975 januárjáig a II_es alapszervezetnél a szervezőtitkári teendőket bízták rám. — Ügy tudom, lelkes támogatója a szocialista brigádmozgalomnak is. — Igen, még 1968-ban megalakult a Zrínyi Miklós szocialista brigád az osztályon, és patronálónak engem kértek meg. Rajtuk kívül természetesen támogatom az azóta megalakult hét brigádot is, akik közül formailag csak az idén alakult tmk-s brigád patrónusa vagyok. De a támogatás kölcsönös, hisz a szocialista brigádok segítségével vagyunk mér évek óta szocialista üzemrész. — Hogyan is alakultak az MSZMP választásai az ön számára az idén? — Január 30-án, az összevont taggyűlésen a csúcsvezetőség tagjává és a városi pártértekezlet küldöttjévé választott a gyárt párttagsága. Február 15-én, a városi párt- értekezlet a városi pártbizottság tagjává, majd ez a végrehajtó bizottság tagjai sorába választott, valamint delegált a megyei pártértekezletre. — Tehát az elkövetkezendő időben még több munka várja. Elgondolása szerint hogyan tovább? — A csúcsvezetőség és a városi pártbizottság munkájával még csak most ismerkedem, hiszen ezek új feladatokat jelentenek számomra. Tudom, hogy a megnövéke- dett feladatoknak csak a saját munkám jobb megszervezésével tudok eleget tenni, de az emberekkel való foglalkozás idejét nem szabad lerövidítenem. Azt is tudom, hogy az új megbízatás még sokkal nagyobb felelősséget jelent és ez a felelősség nagyobb felkészülést is igényel, ezért egyrészt még az idén részt veszek a vállalat által szervezett vezetőképzésen és az elkövetkezendő években elvégzem a marxista—leninista esti egyetemet. A megbízásaimnak erőm és tudásom legjavát nyújtva igyekszem eleget tenni, de ahhoz, hogy munkám eredményes legyen, ugyanolyan támogatásra van szükségem, mint amit eddig is megkaptam a párttagoktól, munkatársaimtól. — Mindnyájunk nevében ehhez jó erőt és egészséget kívánok! Petrányi János A DH része Ha valaki figyelmesen szemlélte a DH-hálótervet, talált egy olyan vonalait, amely fölé az van írva: „segédanyagok optimális mintavétele’’. Mit is takar ez a felírás? Mi is ez a mintavételi eljárás? Mintát veszünk, azt ellenőrizzük és abból következtetünk az egész minőségre. — Ennyi az egész egy mondatban. — „Ezt csináltuk eddig is (!), mi ebben az új?” — kérdezhetnék olvasóink. Hát nem sok, csupán annyi, hogy nem mindegy, milyen nagy mintát veszünk, nem mindegy, hogyan vesz- szük a mintát, és nem mindegy, milyen biztonsággal dolgozunk. Nézzünk talán egy példát. A Statisztikai Hivatal szeretné tudni, hogy az Egri Dohánygyárban dolgozó emberek átlagmagassága mennyi. Két út járható: 1. Mindenki magasságát megmérjük. 2. Viszonylag kévé* ember magasságát mérjük meg. Az első rendkívül vontatott. Mire a végére érnénk, hárman elhagynák a gyárat, három új dolgozó jönne a gyárba. Nem lesz hiteles az adatunk. A másik út tetszetősebb. De mennyi ez a viszonylag kevés ember? Attól függ, milyen biztonságot követelnek tőlünk. 95 százalékos biztonsághoz elég 70, vagy annál több ember magassága. Ezt egyszerű szorzási és osztási műveletekkel tudjuk kiszámolni. A következő lépésünk a minta vétele. Hibát követünk el, ha csak az előkészítőből, vagy ha csak a szivargyártásról „veszünk mintát”. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg minden területről és az ott dolgozók közül véletlenszerűen válasszunk ki. Ne foglalkozzunk olyannal, ki a legmagasabb, vagy ki a legalacsonyabb. Ez számunkra nem lényeges. A kiválasztott emberek adataiból már tudunk átlagot számolni. Az átlagszámítás után újabb számítások útján meg tudom határozni azt az intervallumot (számközt), melyben 95 százalékos biztonsággal benne van az az átlagmagasság, melyet úgy kaptunk volna meg, ha az első utat követjük. A 70 ember átlagmagassága 168 cm, az intervallum, melyben benne van a gyár dolgozóinak átlagmagassága, 95 százalékos biztonsággal 165—171 cm. (Feltételezett adatokról van szó). Az „új” módszer nem tökéletes tehát, csupán biztonságosabb, mint az eddigi és tudományos alapokon nyugszik. Ugyanis a statisztikai matematika bebizonyította ennek helyességét, most rajtunk a sor, hogy gyakorlatban is bizonyítsunk. A bevezetés nehézségeit átvészelve az ilyen irányú munkánk leegyszerűsödik, megállapításaink egyértelműbbé, biztonságosabbá válnak. Hol tudjuk e módszert gyárunkban alkalmazni? Mindenütt, ahol minőségellenőrzés van. (Idegen anyag átvételénél, támponti ellenőrzésnél, készáru-ellenőrzésnél stb.). Ezekre persze külön-kü- lön ki kell dolgozni az eljárást, figyelembevéve a speciális sajátosságokat. Ezt az eljárást tehát nem egy és nem kettő embernek kell alkalmazni, hanem mindazoknak, kiknek valamilyen közük van a minőségellenőrzéshez. Az eddigi, tapasztalatot és a kidolgozott elméletet egyesítve jöhet létre egy új és nagyszerű dolog. (Molnár László)
