Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
'&M I S fogyasztási szerkezei azonos é a oénzkiailási szeri A METE Dohányipari Szakosztályának 1975. évi munkaterve AZ ELMŰLT NAPOKBAN felmerült az a kérdés bennem, hogy a fogyasztási szerkezet azonos-e a pénzkiadása szerkezettel. Megvizsgálva ugyanis az életfenntartási költségeket, rádió-, tv-előfi- zetési és közlekedési díjakat kiderülnek, hogy a családi jövedelemből meglehetősen nagy összegeket kell eleve elkölteni ezekre az általános költségekre. Ezeknek a kiadásoknak az a jellemzője, hogy viszonylag stabilak, és nagymértékben determináltak. Az első csoportba tenném ezeket a költségeket, ugyanis nem döntés kérdése, hogy kiadjuk őket vagy. sem, ez a pénz eleve el van költ- ve. Nem kell, nem is lehet gazdálkodni vele. Olyanok ezek, mint a vállalati általános költségek. Vannak aztán olyan kiadásaink, amelyek szintén a nagyfokú stabilitásukkal és determinált- 6águkkal tűnnek ki globális összegüket tekintve, de ösz- szetételükben lassan változnak. Ilyenek az alapvető élelmiszerekre, mosó- és mosogatószerekre, piperecikkekre, fűtésre fordított kiadások, persze ezek stabilitását is úgy kell érteni, hogy stabilan emelkednek, függetlenül a családi jövedelem változásától és az árak változásától. A második csoportba tenném a rugalmas és kiszámít- hatalan változó kiadásokat, pl.: a beruházási, az egészség- ügyi, a kulturálódáshoz és a szórakozáshoz szükséges tételekét. Ha így mérnénk a fogyasztási szerkezet alakulását és ezen alapulna az előrebecslés is, nagyon érdekes eredményeket kaphatnánk az életszínvonal eddigi és várható alakulásáról. Növelné a tisztánlátást az is, ha a családi lakossági kiadásokat két nagy csoportra bonthatnánk: 1. A mindennapi szükséglet ráfordítására. 2. Felhalmozásra. A FELHALMOZÁS csoportjába tartozna a pótló és bővítő beruházás. Pótló beruházás például az elhasználódott hűtőgép, rádió, háztartási gép, vagy például bútor cseréje. Bővítő beruházás pedig a ruha- és bútorállomány bővítése, a háztartás gépesítése. a kocsi- és telekvásárlás. Nagyon érdekes lenne annak az előrebecslése is, hogy ilyen meggondolások alapján hogyan változik a fogyasztás úgynevezett szerkezete. Tapasztalataim szerint kiderülne például, hogy a szoros értelemben vett háztartási rezsiköltségek gyorsabban nőnek, mint az összes kiadás. A szélesebb értelemben vett rezsiköltségek azonban lassabban nőnek, részarányuk csökken. Kiderülhetne az is. hogy bizonyos korszerűsítő és bővítő családi beruházások folyamatosan és rendszeresen növekvőbb fenntartási és üzemeltetési kiadásokkal járnak, amelyek lassan rezsijellegűek lesznek, vagyis távlatban alig nő. az úgynevezett szabad rendelkezést jövedelem. Tehát a családi fogyasztói kapacitások bővítése nagymértékben megnöveli a determinált költségek nagyságát és arányát. Ha megfigyeljük, hogy változik az egy családtagra jutó lakás mértéke, a bútor- és ruhaállomány, háztartási gép és mekkora benne a vagyonúnknak az éves normális értékcsökkenése a szinttartásokkal, sőt, a dinamikus szinttartartá- Sukkal járó évi átlagos költség, akkor látnunk kellene, mekkora terhet jelent a szelte!? családnak a már megszerzett eszközállomány puszta léte, használata. Ha a lap hasábjain lenne rá hely, azt is vizsgálhatnánk részletesebben. hógy mibe kerül egy családnak az ingyenes oktatás és ingyenes egészségügyi ellátás. Ugyanis szerintem pénztárcánk egy-egy betegséget a családban jobban érzékel, mint egy hatósági áremelést. Végül jó lenne külön vizsgálni a szórakozásra. utazásra, üdülésre fordított összegek alakulását is, mert itt is jelentős lehet a felfutás, legalábbis általában. Végül, akik vezetik a kiadásokat, azoknak be kell látni, hogy a fogyasztási szerkezet nem azonos a pénzkiadási szerkezettel. Ugyanis például aki sokat költ élvezeti cikkekre, az lehet, hogy a legésszerűtlenebb fogyasztási szerkezettel rontja családja és önmaga életszínvonalát és közben úgy tűnhet, mintha azt bizonyítaná, hogy a fejlődés, ami szintjén a családok egyre kevesebbet fordítanak alapvető élelmiszerekre és egyre többet élvezeti cikkekre, annál is zavarosabb ez a kép, mert az élvezeti cikkekre magas az adó, az alapvető élelmiszerekre pedig inkább állami támogatást juttatnak. MINDEZT EGYBEVETVE csak azt akarom bebizonyítani, hogy a kiadások szerkezete nem jellemzi a fogyasztási szerkezetet, már csak azért sem, mert ennivalón, lakáson, ruhán kívül még igen sok mindenre szükségünk van, sok mindent fogyasztunk, amelyek ingyen vagy olcsón kaphatók. Ezek benne vannak a fogyasztási keretben, de nincsenek benne a kiadási szerkezetben. Szigeti Zoltán 1974. évi munkánkat a kialakult gyakorlatnak megfelelően a szakosztályi vezetőség kollektív munkája alapján kialakított munkatervünk szerint bonyolítottuk le. A betervezett 10 rendezvényünkön kívül 1 vezetőségi ülést és 5 szerkesztő bizottsági ülést tartottunk. A betervezett 10 rendezvény közül csupán 1 nem került megtar- tásra_ (a gyártási munkabizottság gondozásában tervezett ankét a 400 db/perc teljesítményű cigarettagyártógépek működéséről azok késedelmes beérkezése miatt 1975-re tolódik), ehelyett a Dohányipar és a MÉTE Dohányipari Szakosztály által közösen kiírt pályázat eredményhirdetését iktattuk be. Rendezvényeinken 768 fő vett részt, 124 fővel több mint 1973-ban. 25 ezer forintos költségvetésünkből a házi nyilvántartás szerint 18 ezer forintot költöttünk el. 4000 forintot külföldi tanulmányútra 1975- re vittünk át, 2000 Ft pedig a pályázatok kiírásánál maradt meg. így voltaképpen 1000 Ft-tal költöttünk kevesebbet a tervezettnél. 1973. év végén 495 tagja volt szakosztályunknak, amely 1974-ben 34 fővel emelkedett, úgyhogy jelenleg 529 fő, szakemberlétszámunk: több mint fele tagja egyesületünknek. 1974-ben sikerült a „Dohányipar” című szaklapunk helyzetét rendezni, a megjelenésben mutatkozó jelentős kérdést felszámolni. Az úion- nan belépett tagok részére a szaklapot összekötőnkön keresztül a szakosztály juttatja el, mert az adrémajegy- zék nagyon késve követi csak a tagságban beállott változásokat. FŐBB CÉLKITŰZÉSEK 1975. évi munkatervünket a szakosztály vezetősége a területi csoporttitkárokkal együtt kollektíván állította össze. Munkatervünk összeállításánál az ipar előtt álló közvetlen feladatok mellett nagy súlyt helyeztünk a műszaki fejlesztés legújabb eredményeinek ismertetésé- re. Részletes munkaterv a kiadott számjelrendszer alapján: DOHÁNYIPARI SZAKOSZTÁLY 1—4-ig. Nagyrendezvény (az Agrár- tudományi Egyesülettel közös rendezésben). Tárgya: Dohán vtermelési ankét, automata törőgép bemutatása. Részt vevők száma: kb. 200 fő. Helye: Nyírtass. Időpontja: Augusztus. Tárgya: Vezetőségválasztás. Részt vevők száma: 70 fő. Helye: Budapest. Ideje: November. ELŐADÁS Tárgya: a) Üj adalékanyagok alkalmazásának lehetőségei a szelektív szűrőhatás fokozására. b) Szabványosítási koncepciók. Előadók: a) Bogdán Lajos- né, Hanza Jánosné. b) Győri István. Részt vevők száma: kb. 40 fő. Helye: Pécs. Időpontja: Május. Tárgya: A munkások továbbképzésének eddigi tapasztalatai és további feladatok. Előadó: Kovács János. Részt vevők száma: 30 fő. Helye: Sátoraljaújhely. Ideje: Október. i ANKÉT — VITAÜLÉS Tárgya: a DH-munkarend- szer helyzete a dohányiparban, és Célkitűzések az V. ötéves tervben. Előadók: Domán László — Márkus Béla. Részt vevők száma: kb. 50 fő. Helye: Eger. Ideje: Március. Tárgya: Koosányozott dohányok gyártási felhasználásával kapcsolatos tapasztalatok. Előadók: Szabó Lajos — Réthelyi László. Részt vevők száma: 60 fő. Helye: Nyíregyháza. Ideje: December. KIADVÁNYOK Tárgya: „Dohányipar” szaklap szerkesztése. Részt vevők száma: 6x8. Helye: Budapest. Ideje: Folyamatos. KLUBÉLET Tárgya: Dohánytermesztési tapasztalatok Kanadában. (Ütibeszámoló). Előadó: Bordáes István. Részt vevők száma: kb. 70 fő. Helye: Debrecen. Ideje: Február. KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚT Tárgya: Dohányfeldolgozó technológiák tanulmányozá- sa. Részt vevők száma: 4 fő. Időtartama: 7 nap. Helye: NDK. Ideje: Szeptember. Körkérdésünk: Mit vár 1975-től? Balogh József fejlesztő- mérnök: KISZ-vonalon azt várom, hogy az 1974. áprilisi KISZ- ko határozat — az éves tagkönyvvel kapcsolatban — munkánkat aktívabbá, tervszerűbbé teszi. Ez a módszer most kerül először kiértékelésre. Az eddigi tapasztalat az, hogy a személyekre bontott feladatterv már 1974-ben is fokozta a tagok aktivitását, az alapszervi vezetők felelőssége és önállósága is nagyban megnövekedett. Azt szeretnénk, ha 1975- ben az elmúlt időszakhoz hasonló — ha lehet egv kicsit még jobb — eredményeket érnénk el. Szakmai területen: a munkában folyamatosan jelentkező feladatok megoldásán túl szeretném, ha az idén indítanának a műszaki egyetemen olyan szakmérnöki tagozatot, ami az érdeklődésemnek megfelel, ahol tovább képezhetném magam. Talán nem tűnik úgy, mint a bűvös három kívánság, de még azt is várom 1975-től, hogy a haromhónapos angliai tanulmányutamra sor kerüljön. Az Országos Ösztöndíj Tanácsnál pályáztam erre az angliai ösztöndíjra, ahol is két témát szeretnék tanulmányozni : — a cigaretta-előkészítési berendezésék és azok auto- matizálhatóságát, valamint — a cigarettacsomagolási gépek, és ezen belül is a gyűjtőcsomagolási rendszer kialakítását. A pályázati feltétel politikai és szakmai szempontokon túl középfokú nyelvvizsgát is megkíván, s minthogy a középfokú angol nyelvvizsgát már azóta tettem, amióta a vállalatnál dolgozm, s éhben, valamint eddigi szakmai fejlődésemben is a vállalat igen sokat segített, úgy gondolom, e tanulmányút tapasztalatainak a hasznosításával valamit maid „visszatörleszthe- tek” a vállalatnak. Bárdos Józsefné szb-títkár: Sok munkánk, gondunk van, ezek megfelelő megoldását várom 1975-től. Pontosabban? — A szakszervezeti jogsegélyszolgálat kísérleti működtetését (mint köztudott, az országban 50 vállalatot jelöltek ki erre, s közöttük az Egri Dohánygyárat), remélem a várt eredményeket hozza úgy dolgozói, mint vállalati részről. — Aztán az üdülőjegy felemelt térítési díjához szeretnénk megoldani a vállalati hozzájárulást. Az ehhez szükséges alapképzést és ennek az alapnak a nagyságát illetően kell a vállalat gazdaság- vezetésével megoldást találnunk. — Igen nagy, talán egyik legnagyobb feladatunk 1975- ben a szakszervezeti választás. Igaz. nagy öröm és elismerés és aktívahálózatunk fejlődését bizonyítja, hogy aktíváink egy része továbblép. s várhatóan, mint pártaktíva dolgozik majd, de ugyanakkor ez is újabb gondot és munkát jelent. Az új aktívák kiválasztása, munkájuk segítése és részletekbe menő irányítása is nagyobb munkával jár együtt. — A kollektív szerződés felülvizsgálata és az élet. a fejlődés diktálta szükség szerinti módosítása szintén jelentős feladataink egvikét jelenti, mivel a kollektív szerződés a dolgozói érdekeltség alaodokumentumát képezi. Azt várom, hogy ezeket a feladatainkat jól oldjuk meg 1975-ben és kapcsolatunk a vállalni: gazdaságvezetésével, a párttal és a többi tömegszervezetekkel épp oly jó. ha lehet még jobb legyen, mint eddig, hogy sikerül továbbra is dolgozóinkat a társadalmi, a vállalati célok maradéktalan megvalósítása érdekében eredményesen mozgósítani. Fehér Gyuláné, a „Szakma kiváló brigádja” címmel kitüntetett Kossuth Zsuzsa szocialista brigád vezetője: A brigádmunkában legfőbb feladatunk lesz 1975- ben, hogy színvonalas vállalásunkkal segítsük a vállalat munka- és takarékossági versenyfelhívásában foglaltak megvalósítását és a DH 1976. január 1-i teljes bevezetését. A pártoktatás sikeres befejezését is várom. mivel ketten a marxista középiskolában tanulunk, többen pedig a pártszemináriumon. Mint szivaros azt szeretném, ha minél több szivart gyártanánk 1975-ben. Ezt minőségi munkánkkal is szeretnénk biztosítani, mivel a fog} asztok a jobb minőségű szivart szívesebben fogyasztják. Az 1975-ös év legnagyobb eredménye számomra mindenképpen az lesz, ha tagje- loliségem után felvesznek a párt tagjainak sorába. Én ezeket várom ettől az évtől, remélem megvalósulnak. Kiss László filíergyártási üzemeltető műszerész: Igen, decemberben sikerült a dohányipari technikusi minősítést megszereznem, részben ezért, részben korábbi elképzeléseim szerint szeretnék az idén felvételt nyerni az épületgépészeti főiskola levelező tagozatára. Nagyon érdekelnek a műszaki dolgok, ezért is dolgozom most inkább mint műszerész, valamilyen termelés- irányítási beosztás helyett. És azt hiszem, hogy a főiskolán szerzett ismereteket is jól tudom majd itt, a vállalatnál hasznosítani. A filtergyártás vonatkozásában azt várom, hogy az a műszaki fejlesztés, ami már 1974-ben megindult, ez évben is folytatódjon és megfelelő eredményeket hozzon. A _ filterrúdselejt-felbontás és -hasznosítás problémájának a megoldása lenne igen fontos feladat még ez évben, tekintve, hogy az anyagmegtakarítást ennek megoldása nagyban elősegítené. A lakás ..., sajnos azt hiszem, az nincs olyan reális közelségben, hogy ez évben megvalósuljon, pedig nagyon jó lenne, mert albérletben lakunk, de talán majd 1976- ban, ha szabad már most attól az évtől is kívánni valamit. — BM — MUNKABIZOTTSÁGI TEVÉKENYSÉG Tárgya: A 4000-es gyártógépek működésének kezdeti tapasztalatai. Részt vevők száma: kb. 40 fő. Előadó: Héjas Ferenc. Helye: Debrecen. Ideje: Április. Tárgya: A hevesi dohányválogatás gépesítési lehetőségei, egy konkrét megoldással. Részt vevők száma: kb. 40 fő. Előadók: Jóna Pál — Kaj- tár János — Várhelyi József. Helye: Pécs. Ideje: Szeptember. VEZETŐSÉGI ÜLÉSEK Tárgy: Vezetőségválasztás előkészítése, jutalmazásokra javaslattétel. Helye: Debrecen. Ideje: Szeptember. Tárgya: Munkaterv és költségvetés teljesítésének számbavétele, munkaterv és költségvetés készítése. Helye: Budapest. Ideje: November. Győriványi Béla 5 SZÁZALÉKKAL NŐTT A CIGARETTATERMELÉS Az Osztrák Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1974. I—III. negyedévében, az 1973- as év hasonló időszakához viszonyítva, 5 százalékkal nőtt a cigarettatermelés. Ugyanakkor visszaesést mutat a szivar és egyéb dohányáruk gyártása. Számszerűen: 1973. I—III. negyedévében 10,2 milliárd, 1974.1—III. negyedévében 10,7 milliárd cigarettát gyártottak Ausztriában. Ugyanebben az időszakban 1973-ban 49,01 millió db, 1974-ben már csak 48,1 millió db volt a szivargyártás. A pipadohány az 1973-as 210 000 kg-mal szemben 1974-ben csak 192 ezer kg-ot ért el. Legfeltűnőbb a tubák hanyatlása: az 1973-as 2200 kg-mal szemben 1974-ben mindössze 560 kg.
