Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-02-01 / 2. szám

Szórakozzunk,

művelődjünk...

Ha felvetődik a kérdés, hogy hová menjünk szórakozni, sokaknak a színház, a mozi jut eszébe. Pedig igen sokszínű lehetőséget kínál a művelődni, szórakozni, kikapcsolódni vágyó embereknek a művelődési ház is.

Egerben a Megyei Művelődési Központ egyre változatosabb, sokszínűbb programmal jelentkezik.

Egyre gyakrabban találkozhatunk neves művészekkel a színpadon. Ezt a célt szolgálják az előadóestek.

Az ember személyes jelenlétét semmi sem pótolhatja. Hiába látjuk a művészeket nap mint nap a televízió képernyőjén, vagy filmen, egészen más, ha köztünk van. Ezek a találkozások mindig sikeresek, élményt adók, művésznek és közönségnek egyaránt.

A Megyei Művelődési Központ programjában ez évben is több előadóest szerepel. Februárban látogat el Har- sányi Gábor, márciusban: Oh, Éva, Éva című produkciót mutatják be Latinovics Zoltán, Váradi Hédi, Balázsoméi Lajos. Farádi István főszereplésével. Későbbi időpontra várják a Pege-triót, Ruttkai Évát, Tolnai Klárit és Bárdi Györgyöt. Reméljük, hogy a művészek tudják majd idejüket úgy egyeztetni, hogy ezek a tervek valóra is válnak.

Ez évben ismét megrendezésre kerül a Karnevál. Ennek időpontjában várják Egerbe Darvas Ivánt is.

Hagyomány már az is a Megyei Művelődési Központ programjában, hogy májustól szeptemberig Egri nyár címmel rendezvénysorozatot tartanak. A rendezvénysorozaton belül budapesti színházak vendégjátékára kerül sor.

Ez évben a Madách Színház a Névtelen levelek, vagy a Murányi kaland című darabjával vendégszerepei.

A Pesti Színház: Egy őrült naplóját — mutatja be. Sor kerül egy gyermekeknek szóló előadásra is. A fanyűvő című mesejáték kerül színre.

A zene bűvölete nélkül életünk szegényebb lenne. Érzéseinkről, a bennünk levő szavakban, megfogalmazha- tatlanról a muzsika tudósít, zenével mondjuk el. Az Egri Szimfonikus Zenekar idén is többször lép a közönség elé, de gyönyörködhetünk a Vándor Sándor munkáskórus előadásában is. A zene hallani tanít meg bennünket, az irodalom az emberi viszonyok szövevényét teszi érthetőbbé, a képzőművészet pedig megtanít látni a világot, a dolgokat.

Az elmúlt évben új sorozat kezdődött: A Magyar Tudományos Élet nagyjai címmel. Bármilyen elvontnak tűnő tudományos probléma megfejthetővé válik, ha látjuk mögötte az alkotó embert, ha a megállapításokon átsüt a személyiség varázsa. Érdemes figyelni a Megyei Művelődési Központ soron következő programját, mert színes, sokrétű, változatos és valóban szórakozva lehet tudásunkat gyarapítóDolgozóink

figyelmébe!

A szakszervezeti jogsegély- szolgálat március havi fogadóórái :

A szakszervezeti jogsegély- szolgálat tagjai minden kedden 13 órától 15 óráig fogadják a hozzájuk forduló dolgozókat az szó-irodában.

Az egyes fogadóórákat a jogsegélyszolgálat következő munkatársai tartják:

Dr. Szalóczi György március 4-én, 13—15 óráig Bárdos Miklósné március 11-én, 13—15 óráig Kelemen Mihály március 18-án, 13—15 óráig Buchölcz Ferencné március 25-én, 13—15 óráig.

Kérjük dolgozóinkat, hogy — a soronkívüli elintézést igénylő kéréseik és ügyeik kivételével — a jogsegély- szolgálat munkatársait lehetőleg a fenti fogadóóákban keressék fel.

Soronkívüli intézkedést igénylő esetekben természetesen a jogsegélyszolgálat bármelyik munkatársa a munkaidő alatt is rendelkezésre áll.

• •

Ülésezett az Ifjúsági Bizottság a Debreceni Dohánygyárban

Január 29—30-án a Debreceni Dohánygyár KlSZ-szer- vezetének rendezésében került sor az Ifjúsági Bizottság

ez évi első megbeszélésére.

Az ülésen résztvettek: Bordács István műszaki igazgató, a tröszti Ifjúsági Bizottság elnöke. Kovács János személyzeti osztályvezető, valamint a tröszthöz tartozó vállalatok KISZ-titkárai, ill. képviselői.

Határozat született a tröszti KISZ-szervezetek részvételéről az Egri Dohánygyár által meghirdetett verseny aktív támogatásáról. Szerepelt a napirenden a tröszti szintű KISZ-vezetőképzés, valamint a fiatalok továbbtanulási lehetőségeinek vizsgálata.

Az Ifjúsági Bizottság következő ülését áprilisban az Egri Dohánygyárban tartja.

1975. február 2-án lezajlott a felszabadulási KISZ vetélkedősorozat második fordulója — a városi elődöntő —, melyet gyárunkban tartottak.

A vasárnapi szellemi tornát, több részből álló feladatsor előzte* meg, melyek során az induló csapatok soksok ismeretre tehettek szert.

Ezekben a feladatokban, nemcsak a versenybe benelitikal fejlődésének bemutatása,

— a KISZ-szervezet történetének ismertetése,

— egy kiemelkedően működő szakkör, érdeklődési kör működésének bemutatása.

A kiállítást elkészítettük a tanárképző főiskola tudományos diákkörének munkájáról, amelyet sokan meg is

társai) kivétel nélkül elfogadtak.

A vetélkedő elődöntőjének napján a részt vevő üzemek csapatai dokumentumaikból kiállítást rendeztek.

3. sz. feladat egy fórum szervezése. Kiadott határidőn belül, megkaptak 5 városi vezető nevét, akikhez 1 —1 kérdést kellett intéznünk.

A kérdéseknek időszerűekvezett 5 fős csapatok oldottak meg feladatokat, hanem a KISZ-szervezet egésze részt vett.

1. feladat volt, egy titkosírás megfejtése, ami egy címet tartalmazott. Az adott helyen egy újabb boríték várta a játékosokat.

A megfejtésünk, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola volt. Feladatunk a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola KISZ-szervezetével a kapcsolat felvétele és egy kiállítás rendezése, az alábbi feltételekkel:

— az iskola gazdasági, potekintettek a KISZ-klubban.

A tanintézetek is hasonló feltételekkel indultak a vetélkedőn, így gyárunk KISZ- szervezetét a 212. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kapta megfejtésül.

2. következő feladat: 5

olyan dokumentumot kellett gyűjteni, amely a felszabadulással, és az újjáépítéssel kapcsolatos.

Versenyzőink ezt a feladatot nagyszerűen megoldották, több mint 30 dokumentumot gyűjtöttek össze, amit a bíráló bizottság (a múzeum és levéltár munkaniek, személyhez szólónknak kellett lenniük, A fórumot januárban megtartották a városi tanács nagytermében, ahol Hidi Pétemé, a Megyei Művelődési Ház igazgató- helyettese, Kovács János, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Orosz Illés, a megyei rendőrkapitányság osztályvezetője, Varga JÓ2sef,a városi tanács elnöke és Vass József, a városi KISZ- bizottság titkára feleltek, a feltett kérdésekre.

A felvetett problémákra adott válaszokból — a feladat szerint — ki kellett választani 1 témát, s azt riÚthengertől - a Golden Smartig

1944. november végén takarodtak ki a német fasiszta hordák Egerből, magukkal víve Eger legjelentősebb üzeme, a dohánygyár nyersanyag- és készáru-készletének nagyobbik hányadát, termelő berendezéseinek egy részét is. Eger felszabadulásának napján, 1944. november 30-án, szomorú képet mutatott a gyár. A mellék- épületek nagy része romokban hevert. A gyártási és raktári épületeken a tüzérségi találatok komoly rombolást okoztak, a kerítés egy része kidöntve, sem villany, sem víz, sem nyersanyag. A .kifosztott és súlyosan megrongált dohánygyár szovjet katonai vezetés alá került. Már a felszabadulást követő első napokban tömegesen jelentkeztek a dolgozók, hogy tájékozódjanak a gyár helyzetéről és megkezdjék a munkát.

1944. december 3-án primitív módon — a szétszórtan még fellelhető dohányanyagnak késsel történő felvágásával — megindult a munka. A legnagyobb problémát az üzemszerű beinduláshoz a villamos energia hiánya jelentette. A régi dohánygyári munkások még ma is emlékeznek rá, hogy az energia hiányának pótlását akkor úgy oldottuk meg, hogy két nithengert állítottak az udvarra, a falakat a megfelelő helyen áttörték, és az úthengerek lendkerekéről transzmisszióval hajtották meg a megmaradt gépeket. . .

Persze a fordulatszám lényegesen kisebb volt. ■ Mikor az adott lehetőséghez képest normalizálódtak a viszonyok, 1945. június 27-én, a szovjet hatóságok átadták a gyárat a Magyar Dohányiparnak, késztermékért cserébe nyersanyagot szállították, és ettől kezdve fokozatosan növekedett a termelés, amely 1946 elejére elérte a háború előtti szintet.

Az Egri Dohánygyár felszabadulás utáni igazi fejlődése a hároméves terv időszakában kezdődött. Az üzem modernizálódott, a munka- folyamatok átfutási ideje csökkent és a termelési feladatokat nagyobb szervezettséggel oldották meg.

Megváltoztak a munkások szociális körülményei is: nemcsak a termelőmunka körülményei váltak kedvezőbbekké, (munkavédelem, a termek portalanítása stb.), de sor került az üzemi bölcsőde és óvoda bővítésére, az orvosi rendelő korszerűsítésére. önkéntes társadalmi munkával elkészült a gyár kosárlabda- és tekepályája. A gyár termelési színvonala 1949-ben már minden korábbi időszakot felülmúlt. Ekkor még csak KOSSUTH. TERV és 'MUNKÁS cigarettát készítettek, de a munka- folyamatok jelentősen modernizálódtak : az elavult, alacsony termelékenységű kézi cigarettagyártást és csomagolást cigarettagyártó és csomagoló gépek beállításával korszerűsítették. Az 50- es évek elején nagy ütemben folytatódott a gyár fejlesztése. Szinte évenként történtek jelentős beruházások, beszerzések:

1950-ben:

3 db Rapid cigarettagyártó gép;

2 db Triumph in. cigarettagyártó gép;

2 db Niepmann cigarettacsomagoló gép;

4 db TS VT-os dohányvágó

gép;

1 db 1 to. és 1 db 0,5 to. felvonó;

emelő és cigarettatároló kocsi k ;

pneumatikus vágatszállítás;

gépesített anyagmozgatás.

1951-ben:

1 dib kocsányvágó gép;

1 db szávarbábkészíítő gép.

1952- ben:

2 db szivarfonó gép;

3 db Rapid cigarettagyártó gép.

1953- ban:

1 db szivarbáb gép;

4 db szivarfonó gép.

építkezések megkezdése,

technológiai tér bővítése.

1954- 56-ban:

szárnyépületek emelet-ráépítése ;

új bölcsőde;

üzemi fürdő és öltöző kialakítása.

1956-tól, a későbbi fejlesztés alapfeltételeinek megteremtéseként jelentős építészeti beruházások indultak be. Az eredeti gyártóépület és a raktárépület között egy 60 m hosszú, 15 m széles, háromszintes épületet emeltek, amely 1959-re készült el.

Ezzel egyidejűleg építették a modem kazánházat, amelyben 2 db 100 m2 fűtő- felületű BW-rendszerű kazán került beépítésre, alapjául szolgálva a korszerű „melegtechnológia” bevezetésének. Az építési beruházások befejezése új lendületet adott a technológiai berendezések, a gyártó- és csomagológépek korszerűsítésének is. Az 50-es évek közepén beszerzett „Rapid DK” cigarettagyártó gépek a korszerű cigarettagyártás követelményeit már nem tudták kielégíteni, így a cigaretta- gyártást a kocsánykiverővel is ellátott, jobb minőségű cigarettát .gyártó Skoda gyártógépekre kezdték átprofili- rozni.

1962-ben mintegy 6 millió Ft-ot kapott a gyár gépi beruházásokra és technológiai felszerelések üzembehelyezésére. Ebben az évben állt

munkába 1 db KT—400-as rotációs dohányvágó gép, amely a bevezetett melegtechnológia utolsó egységeként laza szerkezetű, nagy töltőképességű vágat előállítását tette lehetővé.

Beállításával az alapvető dohányfelhasználási mutatók ugrásszerűen megjavultak és ugyanígy javult a minőség is. A szivargyártás korszerű- sításe 8 db szivarfonó gép üzembeállításával realizálódott. Egy „Skoda” vácuum- nedvesítő berendezés üzembeállításával jelentősen korszerűsödött a cigarettaelőkészítés is. Ebben az időszakban az alapvető feladat az volt, hogy az előkészítési munka korszerűsítésével alapot teremtsünk a fejlettebb, modernebb cigarettagyártáshoz is. Ennek érdekében üzembeállítottak kondicionáló hengereket, dohánytároló és vágattároló silókat, a dohány továbbítását pedig a vágógépektől a cigarettagyártó gépek garatjáig pneumatikus szállítóberendezés

üzembeállításával oldották meg.

1964-ben a cigarettaelőké- szítés korszerűsítése szeletelőgép beállításával és a Lágymányosi Dohánygyártól átvett 1 db KT—400-as rotációs dohányvágó gép üzembehelyezésével folytatódott.

Megkezdődtek a pácolási kísérletek. A^cigarettaterme- lés ebben az időben egyre inkább a filteres cigaretták irányába fejlődött, ^tolódott el. A kormányhatározatnak megfelelően végrehajtott ipari kooperáció az Egri Dohánygyár történetében a legnagyobb fejlődést, korszerűsödést indította el.

A Lágymányosi Dohánygyár megszüntetésével a filteres cigaretták előállításának az Egri Dohánygyárba történő áthelyezése egyértelműen határozta meg a gyár fejlesztését. A 60-as évek közepe a gyár életében egyébként is kiemelkedő jelentő-/ ségű. A gyártmányok száma, a technológia bonyolultsági foka. a termelési érték, a létszám, a termelékenység és az átlagbér egyidejű és jelentős növekedése jellemző erre az időszakra. Az új profilnak megfelelő. modem technológiai berendezések alkalmazásával, a technológiai folyamatok részbeni automatizálásával. központi elektromos kapcsolószekrény felszerelésével és a műszerezettség növelésével tovább folytatódott a műszaki fejlesztés. A gyár szinte valamennyi dolgozója azon fáradozott, hogy az új profil, a filteres cigaretta gyártását átvéve eleget tegyen az új feladatoknak. A Lágymányosi Dohánygyárba, amelyben először gyártottak Magyar- országon filteres cigarettát, tapasztalatcserére küldött dolgozók csoportjai tanulmányozták az ottani módszereket. A lágymányosi tapasztalatokat azonban a fejlődés törvényei alapján nem lehetett „egy az egyben” alkalmazni. átültetni az Egri Dohánygyárra.

Az itt tanultak szolgáltak alapként szakembereinknek a további fejlődéshez. Magyar- országon ekkor viszkóz alapanyagú füstszűrőt és papír- füstszűrőt használtak. A viszkóz filtergvárfás Egerbe telepítésével annak korszerűsítése is megkezdődött. Legelőször is olyan eljárást kellett kidolgozni, amely megszüntette a hagyományos viszkóz filterrudgvártás

rendkívül nagy helyigényét, hiszen az Egri Dohánygyár az építési beruházások befejezésével sem rendelkezett nagv technológiai térrel.

Olyan eljárást kellett találni . amely csökkentette, lerövidítette az átfutási időt és- a korábbinál lényegesen kisebb energiaigényű volt. Ez u+óbbi feladatot a visz- kózfkábelra felvitt oreparáló- anyag összetételének megváltoztatásával oldották meg.

(Folyt, köv.)

R—B

portszerűen feldolgozva kellett bejuttatni a KISZ-bi- zottságra.

Az elérhető 300 pontból, cikkünkre, 262-t kaptunk.

A 4. sz. feladat értelmében. január 24-én közös rendezvényt. azaz vitadélutánt tartottunk, a főiskola 1. sz. alapszervezetével. melynek vitaindító előadását Sándor András inf. cs. v. tartotta. „Kulturális felemelkedés” címmel.

A részvevők aktivitását jellemezte a megszerzett pontszám. és a kellemesen eltöltött találkozó emléke.

Ezen feladatok megoldása után került sor 1975. február 2-án a szellemi tornára, melvet gvárunk megszépített kultúrtermében tartottunk.

A csaknem 5 órás vetélkedőn számot adtak a csapatok. mit tudnak a szabad 30 év politikai gazdasági, kulturális fejlődéséről. Az induló 10 csapat derekasan kitett magáért. A fej-fei mellett folyó harcból végül is az összesített pontszámok alapján (1—4. feladatokkal hozott pontokat Is beleértve), a városi döntőre továbbjutottak :

Berva II—I. csapata HAFE csapata MEZŐGÉP csapata

Minimális pontszám (8) választotta el csapatunkat a továbbjutástól, az V. helyen végeitek.

összegezve a tapasztalatokat, elmondhatjuk, hogy nagyon hasznos volt ez a vetélkedősorozat, hiszen széles skálán belül volt a témakör, nemcsak egyes emberek kaptak feladatokat, hanem a KISZ-szervezetek versenyeztek egymással.

Tóth Miklósné