Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-02-01 / 2. szám

Rá rtélet Körkép 1973-ról Szocialista brigádok Január, az év első hónap­ja, a szocialista számadásé az elmúlt évi munkáról. Harmincnégy szocialista bri­gádunk van — hogyan szó­laltathatnám meg valameny- nyit? Csak arra vállaikozha­tom, hogy néhány kiragadott példából alkossak körképet: a legfiatalabbtól a legidő­sebbig, a legkülönbözőbb te­rületeken dolgozó szocialista brigádok nyilatkoznak az elmúlt évi brigádéletről. AZ ELSŐ LÉPÉS A vállalat legfiatalabb brigádja az 1973-ban alakult Komplex-brigád; vezetője Szántó György főműszerész. — Amikor megalakultak, milyen vállalásuk volt? Mi volt a Komplex-brigád el­képzelése a jövőről? — Hét taggal alakultunk, célunk a DH-munkarendszer bevezetésének elősegítése volt. Vállaltuk a gyártási hibák gyors elhárítását, a selejtcsökkentés módszerei­nek kidolgozását és terjesz­tését, azonkívül vállaltuk a tanműhely tanulóinak patro- nálását. Egy év a brigád éle­tében, az első — nos, ez az első lépés. De ha sikerrel tették meg, akkor a legne­hezebb lépést tették meg. — Sikerült az első lépés? — Ügy érzem, igen. Kiala­kult a kollektív szellem, munkában és munkán kívül. Az eredmények? Vannak, például az átállásoknál a minőségi cigaretták gyártá­sában, részünk van a selejt- csökkentésben, brigádunk minden tagja újít, egy még a szakvéleményezésben is részt vesz. Az elmúlt évben újításaink csaknem 500 ezer forintnyi megtakarítást je­lentettek a vállalatnak. Az újításokért kapott pénz 25 százalékát közös kasszába tesszük: ebből fedezzük a kirándulásokat. Közös ki­rándulást tettünk Csehszlo­vákiában és ez alkalommal két dohánygyárat látogat­tunk meg. SZOCIALISTA JViODON GONDOLKODNI Az ezüstérmes Marie Cu­rie szocialista brigád 17 tag­ja a laboratórium, a MEO, és a termelési osztály terii­I. letérői tevődik össze. Mun­kájuk nagy jelentőségű a fogyasztók kezébe kerülő ci­garetták minősége szem­pontjából. Eredményes mun­kájuk bizonyítékai a brigád­tagok vállalati és kormány­kitüntetései. Értelmiségi brigád. A bri­gádmozgalom hármas „szo­cialista módon” jelszavából náluk nagy jelentőségű a szellemi alapvetés: a szoci­alista gondolkodás. Ezért így tettem fel a kérdést a brigádvezetőnek. Török La- josnénak, a laboratórium vezetőjének: — Panni néni, milyen a brigád életének belső, gon­dolati tartalma? — Már eredeti célkitűzé­seink között is nagyon fon­tos volt, hogy a szellemi munka tartalma kerüljön előtérbe. Önmagunkat a munkában kell megvalósíta­nunk, jelszavunkká vált, hogy „ismerj többet” — vagyis szüntelenül és folya­matosan kell tanulnunk. 1974. évi vállalásainkat már úgy készítettük el, hogy ébe­ren figyelünk a párt leg­újabb útmutatásaira. Szoci­alista módon gandolkozni — ez a szocialista módon való cselekvés alapja. BRIGÄDVEZETÖK A DH-AKCIÖ- BIZOTTSÄGBAN A filtergyártáson három szocialista brigád dolgozik. Munkájuk kitűnő ismerője Komóczi Mihályné műszak­vezető. Mondhatnám, mindhárom brigád tagja; életükben nemcsak a munka során, ha­nem azon kívül is részt vesz. így hát kínálkozik az alka­lom, hogy egyszerre három brigád felől kérdezzem meg. — A filtergyártás már szorgalmasan készíti elő a DH-munkarendszer beveze­tését. Milyen szerepet vál­lalnak ebben a szocialista brigádok? — Mind a három már a DH előkészítésének ismere­tében tette meg az évi vál­lalását. Itt, a filtergyártá­son minden hibát jeleznek a dolgozók a műszakvezetők­nek és javaslatokat tesznek a hiba elhárítására. A fel­tárt hibákat a DH akció-bi­zottság ülésein tárgyaljuk meg. Ezeken részt vesz mindhárom brigádvezető. Már az egész gyárban isme­rik a mi DH-dobozunkat. Minőségi munkánk javulá­sát a cigarettagyártás selejt- jének csökkenésén lehet le­mérni. Ha ez a selejtcsök- kenés 1 szézalákos és ehhez mi csak 0,1 százalékkal já­rulunk hozzá, már akkor is sokszorosan megtérült a rá­fordított költség és a kol­lektíva energiája... MINT EGY NAGY CSALÁD A Teleki Blanka szocialis­ta brigád vállalásának is már az a lényege, hogy a szivargyártáson 1973. január 1-től kezdve bevezették a DH-münkarendszer egyes elemeit. Már 1973-ban önel­lenőrzési rendszerben dolgo­zott a brigád a dobozkészí­tési munkakörben és a mi­nőségi szivarok csomagolá­sán. Mennyiségi eredményük 103 százalékos volt, ráadásul a vállalt 100 óra helyett 170 óra társadalmi munkát vé­geztek. Az elmúlt évben négy brigádtag szerezte meg a szakmunkásbizonyítványt. Közben egy hónapot dolgoz­tak a Kápolnai Dohánybe­váltóban, két hónapot töl­töttek bent dohányválogatás­sal — s ehhez tudni kell, hogy mindnyájan család­anyák. — Hogyan voltak képesek minderre? — A mi brigádunk egyet­len nagy család — feleli Csizik Istvánná brigádveze­tő. — Amikor szakmunkás- vizsgára készültünk, Agócs Magdi, a brigád tagja, két délelőtt bejött segíteni, csakhogy ne legyen a bri­gádnak lemaradása. Még azokra is lehet számítani, akik gyermekgondozási se­géllyel otthon vannak. Akár hívás nélkül bejönnek, ha hallják, hogy kell a segítő kéz... Nem hiába mondta Ka­szás Imre, az üzemi párt- szervezet csúcstitkara a brigádgyűlésen: „A brigád minden tekintetben a maxi­mumot adta.” (Folytatjuk) Bessenyei Sándorné TAGDÍJKÉRDÉSEK Az elmúlt hónapban a párt- alapszervezeti vezetőségi ülé­sek fő napirendi pontjai a következők voltak: — tagdíjbesorolás; — az 1973. december 13- án megtartott beszámoló tag­gyűlés határozati javaslatai­nak végrehajtásából adódó feladatok; — az 1974 első félévi mun- katerv-javaslat megvitatása. A tagdíjfizetési alap kiszá­mításánál a párt vezetősége figyelembe vette a Központi Bizottság titkárság 1970. de­cember 21-.i határozatát. A határozat tartalmazza, hogy a besorolásnál figyelembe kell venni a béralap terhére elszámolt kiegészítő keresete­ket, prémiumot és nyereség- prémiumot is. Nyugdíjasoknál is a Szer­vezeti Szabályzat alapján ál­lapították meg a tagsági díj értékét, figyelembe vették a december, ill. január havi nyugdíj összegét. A tagdíj fii zetése február hónaptól az új besorolás alapján történik AZ „EMLÉKEZTETŐ” A következő napirendi ponton belül az „emlékezte­tő” rendszeres vezetéséről és az írásban kiadandó pártfela­datokról esett szó. A Közpon­-v Bensőséges ünnepség szék­helye volt az ÉDOSZ székhá­za január 8-án. Éppen akkor volt 25 éve annak, hogy négy élelmezési szakszervezet egyesült. Dabronaki elvtárs, államtitkár tartotta a meg­nyitót, majd Dr. Tamás Lász­ló főtitkár mondott ünnepi beszédet. Megható volt, ami­kor a beszéd után a főtitkár a 60 és 50 évi szakszervezeti munkát végző veteránoknak emléklapot és jutalmakat adott át. Ezen az ünnepi ülé­sen vette át az ÉDOSZ főtit­ti Bizot&ág titkársága megál­lapítja, hogy az 1973 január­jától bevezetett emlékeztetőt az alapszervezetek többségé­ben jól vezetik. Nyomon kö­vethetők a taggyűlések, a ve­zetőségi ülések rendszeressé­ge, a munkatervekben fog­lalt feladatok végrehajtása. 1974. január 1-től új emlé­keztető tömböt használnak a titkárok, melyek hasonlóak az előzőekhez, de még tömö­rebben tartalmazzák a doku­mentációs anyagokat. BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG Az elmúlt évben mind a 121 párttagnak volt pártmeg- bizaitása. Voltak olyanok, akik hosszas betegség miatt nem tudták teljesíteni a rá­juk bízott feladatokat. A pártmegbízatás végrehaj fásá­ról vezetőségi üléseken, párt- csoportértekezleteken szá­moltak be az alapszervezeti tagok. A csúcsvezetőség és gazdasági vezetés az elmúlt évben is jutalomban, erköl­csi elismerésben részesítette á női aktívákat március 8-án, a legkiemelkedőbb társadal­mi munkásokat november 7-én. Az év folyamán csak annyiban változik a rend­kárától a „Szakszervezeti Munkáért” Érdemérem ezüst fokozatát Iványi Illés, válla­latunk közgazdasági osztály- vezetője. A veteránok és kitüntetet­tek nevében Marosán György elvtárs mondott köszönetét. Igen szép, magas színvonalú kultúrműsor zárta a megem­lékező, jubileumi ünnepséget. Az elnökség, a kitüntetettek, az országból meghívott szak- szervezeti vezetők, aktivisták, vendégek még sokáig együtt voltak ebéd és baráti beszél­getés mellett. szer, hogy a pártfeladatokat minden egyes párttag névre- szólóan írásban kapja meg és elvégzett munkájáról köteles akár a csúcsvezetőségnek, akár az alapszervi vezetőség­nek vagy a taggyűlésnek be­számolni. A pártfeladatok írásbeli kiosztása az I. alap­szervezetnél már megtörtént, de a többi alapszervezet sem késett, hiszen a határidő már­cius 31. HÍREK AZ I. ALAPSZERVEZETBŐL A vállalat igazgatója az I. alapszervezet vezetőségét kérte, éljen véleményezési jogával, 2 megüresedett gaz­dasági csoportvezető kineve­zésére, illetve kijelölésére. A Központi Bizottság nagy fi­gyelmet szentel a káderkép­zésre, illetve továbbképzésre. Ennek szellemében a párt- szervezet Markovics Gyulait küldte szeptemberben 5 hó­napos pártiskolára, mely ja­nuár 25-én ért véget. Reméljük, hogy az ott szer­zett ismereteket és tapaszta­latokat jól fogja hasznosítani az I-es pártalapszervezetnél. Mázán Györgyné csúcsvez. tag, párt- és tömegszervezeti összekötő GTE-tanfolyam Az elmúlt héten újabb cso­port látogatta meg gyárun­kat. A GTE rendezésében a Technika Házában több na­pos „DH”-tanfolyamot tar­tottak. A tanfolyam részt­vevői egy délelőttöt az Egri Dohánygyárban töltöttek. Itt a technológia megte­kintésén kívül tájékozódtak a lépcsőzetes bevezetés alatt álló „DH” munkarendszerről. A vállalat szakemberei konzultációval is rendelke­zésre állottak és igyekeztek a nagy érdeklődést, kielégí­teni, minden kérdésre ki­merítő és őszinte választ ad­ni. Reméljük ez a tapasztalat­csere-látogatás is előbbre vi­szi a hatékonyabb minőségi munka ügyét, mely mind­nyájunk közös igyekezete. Az ÉDOSZ 25 éves jubileumi ünnepélyén UJ Jogszabályaink íég egyszer a népesedéspolitikai feladataitól Januári számunkban nagy vonalakban ismertettem a né­pesedéspolitikai feladatok végrehajtására már eddig napvilágot látott intézkedé­seket. Lássuk most részle­tesebben azokat, melyek az anyagi feltételek megterem­tését biztosítják. A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY A dolgozó nők részére ed­dig egységesen — gyerme­kenként — 650 Ft-ban meg­határozott gyermekgondozási, segély összege 1974. január 1- töl, az első gyermek után 800,— Ft, a második után 900,— Ft, míg a harmadik és minden további gyermek után 1000,— Ft-ra emelkedik. Ezzel a rendelkezéssel ösz- szefüggő kedvezmény az is, hogy a második és további gyermekek után mindenkép­pen magasabb összeget kell fizetni még akkor is, ha az anya az idősebb gyermeke után korábban nem igényelt gyermekgondozási segélyt vagy, ha az már — bármily oknál fogva is — megszűnt. Jó, ha azt is tudják, hogy eb­ből a szempontból nemcsak a vér szerinti, de az örökbe­fogadott és a segélyt igénylő háztartásában élő mostoha és nevelt gyermeket is figyelem­be kell venni. Természetesen az anyát mindegyik gyermeke után kü- lön-külön illeti meg a segély ikerszülés esetén és akkor is, 'ha több, gyermekgondozási segélyre jogosult gyermeke van. A rendelkezés céljából és szelleméből következik az a további kedvezmény is, hogy az egy időben több gyermek után folyósított gyermekgon­dozási segélyek közül az ala­csonyabb összegűt kell meg­szüntetni akkor, ha a gyerme­kek egyike meghal, állami gondozásba vagy — örökbe­fogadással — más családba kerül. EGYSZERI ANYASÁGI SEGÉLY ÉS BABAKELENGYE­JUTTATÁS A terhességi orvosi vizsgá­laton való részvétel gyakori­ságához igazodóan emelke­dik az egységessé tett anya­sági segély és babakelengye- juttatás, mégpedig: Az anyasági segély összege gyermekenként 2500,— Ft ab­ban az esetben, ha a nő ter­hességének ideje alatt négy­szer, koraszülés esetén egy­szer terhességi orvosi vizsgá­laton részt vett és az első, il­letőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezde­tétől számított 140 napon be­lül volt. Ugyancsak 2500,— Ft az anyasági segély összege gyer­mekenként, az 1974. január 1. és június 30. között bekö­vetkezett szülés esetén akkor is, ha a nő terhességének ide­je alatt háromszor — kora­szülés esetén egyszer — ter­hességi orvosi vizsgálaton részt vett. Ez esetben nem feltétel az, hogy ez a vizsgá­lat a terhesség kezdetétől szá­mított 140 napon belül tör­ténjék. 1000,— Ft az anyasági se­gély összege gyermekenként akkor, ha a szülő nő legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizsgálaton — illetőleg 1974. január 1. és június 30. között bekövetkezett szülés esetén akkor is, ha egyszer sem volt orvosi vizsgálaton. 1974. június 30. után bekö­vetkezett szülés esetén nem jár anyasági segély annak, aki terhességének ideje alatt ter­hességi orvosi vizsgálaton egyszer sem jelent meg. Ez a szabályozás — amel­lett, hogy anyagilag sokkal kedvezőbb — lényegesen egy­szerűbb is a korábbinál. Nem kívánja meg előfeltételként a legalább 270, illetve 180 nap előzetes biztosítási időt, ha­nem az anyasági segélyt mindazon szülő nő részére biztosítja, aki akár saját jo­gán, akár családtagként, a be­tegségi biztosítás keretében orvosi gyógykezelésre jogo­sult. Igaz, hogy ugyanakkor eggyel több terhességi orvosi vizsgálaton való megjelenést ír elő, de a juttatás is ma­gasabb, hiszen a korábbi ren­delkezések szerint az anyasá­gi segély legmagasabb össze­ge dolgozó nő esetében 700,— Ft, dolgozó férfi felesége és élettársa esetében pedig 460,— Ft lehetett csupán. GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZJOGOSULTSÁG Jelentős változás történt a gyermekápolási táppénzjogo­sultság időtartamában is. An­nak a rendelkezésnek a fenn­tartása mellett, hogy az egy­évesnél fiatalabb, beteg gyer­mek ápolásának egész tarta­lmára táppénzre jogosult a gyermekét ápoló anya és egyedülálló apa, valamint a kórházban fekvő gyermekét szoptató anya — az egyéves­nél idősebb, beteg gyermek ápolása miatti táppénzjogo­sultságot a gyermek 2 éves kora helyett 6 éves koráig terjesztették ki. Az a dolgozó nő ugyanis, aki egyévesnél idősebb, de há­roméves életkorát még túl nem haladott, beteg gyerme­két ápolja és emiatt foglal­kozását nem folytathatja, évenként és gyermekenként ezen a címen 60 napig jogo­sult táppénzre. Ugyancsak évenként és gyermekenként 60 napig jár táppénz annak az egyedülálló dolgozónak, ide­értve az egyedülálló dolgozó férfit is, aki egyévesnél idő­sebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét betegsége esetén ápolja és emiatt foglalkozását nem folytathatja. Az előző eseteket kivéve, évenként és gyermekenként 30 napig jár táppénz annak a dolgozó nőnek, aki 3 éves­nél idősebb, de 6 évesnél fia­talabb, beteg gyermekét ápol­ja. A TERHESSÉGI — GYERMEKÁGYI SEGÉLY A korábbi 50 százalékkal szemben, a munkabér 65 szá­zaléka illeti meg terhességi — gyermekágyi segély címén a dolgozó nőt akkor, ha a szü­lést megelőző két éven belül 270 napnál kevesebb ideig, de legaláb 180 napon át volt biztosított. A terhességi — gyermek­ágyi segély (a szülési szabad­ság idejére biztosított jutta­tás) egyéb feltételei nem vál­toztak. FIZETETT SZABADNAP BIZTOSÍTÁSA A munkaügyi jogszabályok eddig annak a dolgozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább két, 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozta, kérelmére, a ház­tartás ellátása érdekében ha­vonként egy fizetés nélküli szabad napot biztosítottak. Ennek a rendelkezésnek a fenntartása mellett, 1974. ja­nuár 1-től, azokat a dolgozó nőket és gyermekeiket egye­dül nevelő apákat, akiknek 14 évesnél fiatalabb gyerme­kük van, egy gyermek esetén 2 két gyermek esetén 5 három és ennél több gyer­mek esetén 9 fizetett szabadnap illeti meg úgy, hogy ezeket a szabad­napokat a dolgozó kívánsága szerint kell kiadni. A szabad­napokra való jogosultság meg­állapítása szempontjából a gyermeket utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amikor 14. életévét betölti. VÁLLALATUNK KOLLEKTIV SZERZŐDÉSE már a rendelkezés előtt is biztosított az egyedülálló anyák részére rendkívüli sza­badságot, mégpedig egy gyermek esetén 2 napot, két gyermek esetén 3 napot és három vagy ennél több gyermek ese­tén 4 napot. Miután az új — központi rendelkezés ezt az intézkedést fölöslegessé teszi, a kollektív szerződés 1974. évi módosítása során ezek az intézkedések a kollektív szerződésből kima­radnak. Az eddig ismertetett ren- dlkezéseket már 1974. január 1-től alkalmazni kell. A CSALÁDI PÓTLÉK felemelésével kapcsolatos rendelkezések viszont — me­lyeket most ismertetek — majd csak 1974. június 1-től lépnek életbe. Ettől az időponttól kezdve az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege: két gyermek után összesen 600 Ft, három gyermek után összesen 960 Ft, minden további gyermek után, gyermekenként 320 Ft. Az egyedülálló dolgozónak, illetve a vak szülőknek fi- zetenedő családi pótlék egy naptári hónapra egy gyermek után 300 Ft, két gyermek után 640 Ft, minden további gyermek után gyermekenként 320 Ft. Természetesen fenntartotta az új jogszabály azt a rendel­kezést is, hogy az esetben is jár egy gyermek után család’ pótlék, ha a szülő nem tarto­zik ugyan az előbbi csoport­ba, de a gyermeke szenved olyan testi vagy szellemi fo­gyatékosságban, amely miatt állandó ápolásra vagy fel­ügyeletre szorul. A családi pótlék összege ez esetben is 300 Ft, illetve — két ilyen gyermek esetében — 640 Ft. A korábbi 150 Ft összegű családi pótlékkal szemben 300 Ft családi pótlék jár an­nak a dolgozónak, aki két vagy több gyermek után volt jogosult családi pótlékra, de a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekei­nek száma egyre csökkent. Ezek lettek volna tehát azok a legalapvetőbb rendel­kezések, melyek a népesedés- politikai feladatok megvaló­sulását anyagi intézkedések­kel kívánják elősegíteni. Ezeket — összehangoltan — egészítik ki azok az intézke­dések, amelyek az egészség- ügyi feltételek javításával és az egészséges tudat kialakítá­sával szolgálják ugyanezt a célt, amelyek azonban a min­dennapi élet egy másik terü­letén jelentkeznek, s így azokkal itt most nem foglal­kozunk. Dr. Szalóczi György

Next

/
Thumbnails
Contents