Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
Rá rtélet Körkép 1973-ról Szocialista brigádok Január, az év első hónapja, a szocialista számadásé az elmúlt évi munkáról. Harmincnégy szocialista brigádunk van — hogyan szólaltathatnám meg valameny- nyit? Csak arra vállaikozhatom, hogy néhány kiragadott példából alkossak körképet: a legfiatalabbtól a legidősebbig, a legkülönbözőbb területeken dolgozó szocialista brigádok nyilatkoznak az elmúlt évi brigádéletről. AZ ELSŐ LÉPÉS A vállalat legfiatalabb brigádja az 1973-ban alakult Komplex-brigád; vezetője Szántó György főműszerész. — Amikor megalakultak, milyen vállalásuk volt? Mi volt a Komplex-brigád elképzelése a jövőről? — Hét taggal alakultunk, célunk a DH-munkarendszer bevezetésének elősegítése volt. Vállaltuk a gyártási hibák gyors elhárítását, a selejtcsökkentés módszereinek kidolgozását és terjesztését, azonkívül vállaltuk a tanműhely tanulóinak patro- nálását. Egy év a brigád életében, az első — nos, ez az első lépés. De ha sikerrel tették meg, akkor a legnehezebb lépést tették meg. — Sikerült az első lépés? — Ügy érzem, igen. Kialakult a kollektív szellem, munkában és munkán kívül. Az eredmények? Vannak, például az átállásoknál a minőségi cigaretták gyártásában, részünk van a selejt- csökkentésben, brigádunk minden tagja újít, egy még a szakvéleményezésben is részt vesz. Az elmúlt évben újításaink csaknem 500 ezer forintnyi megtakarítást jelentettek a vállalatnak. Az újításokért kapott pénz 25 százalékát közös kasszába tesszük: ebből fedezzük a kirándulásokat. Közös kirándulást tettünk Csehszlovákiában és ez alkalommal két dohánygyárat látogattunk meg. SZOCIALISTA JViODON GONDOLKODNI Az ezüstérmes Marie Curie szocialista brigád 17 tagja a laboratórium, a MEO, és a termelési osztály teriiI. letérői tevődik össze. Munkájuk nagy jelentőségű a fogyasztók kezébe kerülő cigaretták minősége szempontjából. Eredményes munkájuk bizonyítékai a brigádtagok vállalati és kormánykitüntetései. Értelmiségi brigád. A brigádmozgalom hármas „szocialista módon” jelszavából náluk nagy jelentőségű a szellemi alapvetés: a szocialista gondolkodás. Ezért így tettem fel a kérdést a brigádvezetőnek. Török La- josnénak, a laboratórium vezetőjének: — Panni néni, milyen a brigád életének belső, gondolati tartalma? — Már eredeti célkitűzéseink között is nagyon fontos volt, hogy a szellemi munka tartalma kerüljön előtérbe. Önmagunkat a munkában kell megvalósítanunk, jelszavunkká vált, hogy „ismerj többet” — vagyis szüntelenül és folyamatosan kell tanulnunk. 1974. évi vállalásainkat már úgy készítettük el, hogy éberen figyelünk a párt legújabb útmutatásaira. Szocialista módon gandolkozni — ez a szocialista módon való cselekvés alapja. BRIGÄDVEZETÖK A DH-AKCIÖ- BIZOTTSÄGBAN A filtergyártáson három szocialista brigád dolgozik. Munkájuk kitűnő ismerője Komóczi Mihályné műszakvezető. Mondhatnám, mindhárom brigád tagja; életükben nemcsak a munka során, hanem azon kívül is részt vesz. így hát kínálkozik az alkalom, hogy egyszerre három brigád felől kérdezzem meg. — A filtergyártás már szorgalmasan készíti elő a DH-munkarendszer bevezetését. Milyen szerepet vállalnak ebben a szocialista brigádok? — Mind a három már a DH előkészítésének ismeretében tette meg az évi vállalását. Itt, a filtergyártáson minden hibát jeleznek a dolgozók a műszakvezetőknek és javaslatokat tesznek a hiba elhárítására. A feltárt hibákat a DH akció-bizottság ülésein tárgyaljuk meg. Ezeken részt vesz mindhárom brigádvezető. Már az egész gyárban ismerik a mi DH-dobozunkat. Minőségi munkánk javulását a cigarettagyártás selejt- jének csökkenésén lehet lemérni. Ha ez a selejtcsök- kenés 1 szézalákos és ehhez mi csak 0,1 százalékkal járulunk hozzá, már akkor is sokszorosan megtérült a ráfordított költség és a kollektíva energiája... MINT EGY NAGY CSALÁD A Teleki Blanka szocialista brigád vállalásának is már az a lényege, hogy a szivargyártáson 1973. január 1-től kezdve bevezették a DH-münkarendszer egyes elemeit. Már 1973-ban önellenőrzési rendszerben dolgozott a brigád a dobozkészítési munkakörben és a minőségi szivarok csomagolásán. Mennyiségi eredményük 103 százalékos volt, ráadásul a vállalt 100 óra helyett 170 óra társadalmi munkát végeztek. Az elmúlt évben négy brigádtag szerezte meg a szakmunkásbizonyítványt. Közben egy hónapot dolgoztak a Kápolnai Dohánybeváltóban, két hónapot töltöttek bent dohányválogatással — s ehhez tudni kell, hogy mindnyájan családanyák. — Hogyan voltak képesek minderre? — A mi brigádunk egyetlen nagy család — feleli Csizik Istvánná brigádvezető. — Amikor szakmunkás- vizsgára készültünk, Agócs Magdi, a brigád tagja, két délelőtt bejött segíteni, csakhogy ne legyen a brigádnak lemaradása. Még azokra is lehet számítani, akik gyermekgondozási segéllyel otthon vannak. Akár hívás nélkül bejönnek, ha hallják, hogy kell a segítő kéz... Nem hiába mondta Kaszás Imre, az üzemi párt- szervezet csúcstitkara a brigádgyűlésen: „A brigád minden tekintetben a maximumot adta.” (Folytatjuk) Bessenyei Sándorné TAGDÍJKÉRDÉSEK Az elmúlt hónapban a párt- alapszervezeti vezetőségi ülések fő napirendi pontjai a következők voltak: — tagdíjbesorolás; — az 1973. december 13- án megtartott beszámoló taggyűlés határozati javaslatainak végrehajtásából adódó feladatok; — az 1974 első félévi mun- katerv-javaslat megvitatása. A tagdíjfizetési alap kiszámításánál a párt vezetősége figyelembe vette a Központi Bizottság titkárság 1970. december 21-.i határozatát. A határozat tartalmazza, hogy a besorolásnál figyelembe kell venni a béralap terhére elszámolt kiegészítő kereseteket, prémiumot és nyereség- prémiumot is. Nyugdíjasoknál is a Szervezeti Szabályzat alapján állapították meg a tagsági díj értékét, figyelembe vették a december, ill. január havi nyugdíj összegét. A tagdíj fii zetése február hónaptól az új besorolás alapján történik AZ „EMLÉKEZTETŐ” A következő napirendi ponton belül az „emlékeztető” rendszeres vezetéséről és az írásban kiadandó pártfeladatokról esett szó. A Közpon-v Bensőséges ünnepség székhelye volt az ÉDOSZ székháza január 8-án. Éppen akkor volt 25 éve annak, hogy négy élelmezési szakszervezet egyesült. Dabronaki elvtárs, államtitkár tartotta a megnyitót, majd Dr. Tamás László főtitkár mondott ünnepi beszédet. Megható volt, amikor a beszéd után a főtitkár a 60 és 50 évi szakszervezeti munkát végző veteránoknak emléklapot és jutalmakat adott át. Ezen az ünnepi ülésen vette át az ÉDOSZ főtitti Bizot&ág titkársága megállapítja, hogy az 1973 januárjától bevezetett emlékeztetőt az alapszervezetek többségében jól vezetik. Nyomon követhetők a taggyűlések, a vezetőségi ülések rendszeressége, a munkatervekben foglalt feladatok végrehajtása. 1974. január 1-től új emlékeztető tömböt használnak a titkárok, melyek hasonlóak az előzőekhez, de még tömörebben tartalmazzák a dokumentációs anyagokat. BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG Az elmúlt évben mind a 121 párttagnak volt pártmeg- bizaitása. Voltak olyanok, akik hosszas betegség miatt nem tudták teljesíteni a rájuk bízott feladatokat. A pártmegbízatás végrehaj fásáról vezetőségi üléseken, párt- csoportértekezleteken számoltak be az alapszervezeti tagok. A csúcsvezetőség és gazdasági vezetés az elmúlt évben is jutalomban, erkölcsi elismerésben részesítette á női aktívákat március 8-án, a legkiemelkedőbb társadalmi munkásokat november 7-én. Az év folyamán csak annyiban változik a rendkárától a „Szakszervezeti Munkáért” Érdemérem ezüst fokozatát Iványi Illés, vállalatunk közgazdasági osztály- vezetője. A veteránok és kitüntetettek nevében Marosán György elvtárs mondott köszönetét. Igen szép, magas színvonalú kultúrműsor zárta a megemlékező, jubileumi ünnepséget. Az elnökség, a kitüntetettek, az országból meghívott szak- szervezeti vezetők, aktivisták, vendégek még sokáig együtt voltak ebéd és baráti beszélgetés mellett. szer, hogy a pártfeladatokat minden egyes párttag névre- szólóan írásban kapja meg és elvégzett munkájáról köteles akár a csúcsvezetőségnek, akár az alapszervi vezetőségnek vagy a taggyűlésnek beszámolni. A pártfeladatok írásbeli kiosztása az I. alapszervezetnél már megtörtént, de a többi alapszervezet sem késett, hiszen a határidő március 31. HÍREK AZ I. ALAPSZERVEZETBŐL A vállalat igazgatója az I. alapszervezet vezetőségét kérte, éljen véleményezési jogával, 2 megüresedett gazdasági csoportvezető kinevezésére, illetve kijelölésére. A Központi Bizottság nagy figyelmet szentel a káderképzésre, illetve továbbképzésre. Ennek szellemében a párt- szervezet Markovics Gyulait küldte szeptemberben 5 hónapos pártiskolára, mely január 25-én ért véget. Reméljük, hogy az ott szerzett ismereteket és tapasztalatokat jól fogja hasznosítani az I-es pártalapszervezetnél. Mázán Györgyné csúcsvez. tag, párt- és tömegszervezeti összekötő GTE-tanfolyam Az elmúlt héten újabb csoport látogatta meg gyárunkat. A GTE rendezésében a Technika Házában több napos „DH”-tanfolyamot tartottak. A tanfolyam résztvevői egy délelőttöt az Egri Dohánygyárban töltöttek. Itt a technológia megtekintésén kívül tájékozódtak a lépcsőzetes bevezetés alatt álló „DH” munkarendszerről. A vállalat szakemberei konzultációval is rendelkezésre állottak és igyekeztek a nagy érdeklődést, kielégíteni, minden kérdésre kimerítő és őszinte választ adni. Reméljük ez a tapasztalatcsere-látogatás is előbbre viszi a hatékonyabb minőségi munka ügyét, mely mindnyájunk közös igyekezete. Az ÉDOSZ 25 éves jubileumi ünnepélyén UJ Jogszabályaink íég egyszer a népesedéspolitikai feladataitól Januári számunkban nagy vonalakban ismertettem a népesedéspolitikai feladatok végrehajtására már eddig napvilágot látott intézkedéseket. Lássuk most részletesebben azokat, melyek az anyagi feltételek megteremtését biztosítják. A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY A dolgozó nők részére eddig egységesen — gyermekenként — 650 Ft-ban meghatározott gyermekgondozási, segély összege 1974. január 1- töl, az első gyermek után 800,— Ft, a második után 900,— Ft, míg a harmadik és minden további gyermek után 1000,— Ft-ra emelkedik. Ezzel a rendelkezéssel ösz- szefüggő kedvezmény az is, hogy a második és további gyermekek után mindenképpen magasabb összeget kell fizetni még akkor is, ha az anya az idősebb gyermeke után korábban nem igényelt gyermekgondozási segélyt vagy, ha az már — bármily oknál fogva is — megszűnt. Jó, ha azt is tudják, hogy ebből a szempontból nemcsak a vér szerinti, de az örökbefogadott és a segélyt igénylő háztartásában élő mostoha és nevelt gyermeket is figyelembe kell venni. Természetesen az anyát mindegyik gyermeke után kü- lön-külön illeti meg a segély ikerszülés esetén és akkor is, 'ha több, gyermekgondozási segélyre jogosult gyermeke van. A rendelkezés céljából és szelleméből következik az a további kedvezmény is, hogy az egy időben több gyermek után folyósított gyermekgondozási segélyek közül az alacsonyabb összegűt kell megszüntetni akkor, ha a gyermekek egyike meghal, állami gondozásba vagy — örökbefogadással — más családba kerül. EGYSZERI ANYASÁGI SEGÉLY ÉS BABAKELENGYEJUTTATÁS A terhességi orvosi vizsgálaton való részvétel gyakoriságához igazodóan emelkedik az egységessé tett anyasági segély és babakelengye- juttatás, mégpedig: Az anyasági segély összege gyermekenként 2500,— Ft abban az esetben, ha a nő terhességének ideje alatt négyszer, koraszülés esetén egyszer terhességi orvosi vizsgálaton részt vett és az első, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül volt. Ugyancsak 2500,— Ft az anyasági segély összege gyermekenként, az 1974. január 1. és június 30. között bekövetkezett szülés esetén akkor is, ha a nő terhességének ideje alatt háromszor — koraszülés esetén egyszer — terhességi orvosi vizsgálaton részt vett. Ez esetben nem feltétel az, hogy ez a vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történjék. 1000,— Ft az anyasági segély összege gyermekenként akkor, ha a szülő nő legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizsgálaton — illetőleg 1974. január 1. és június 30. között bekövetkezett szülés esetén akkor is, ha egyszer sem volt orvosi vizsgálaton. 1974. június 30. után bekövetkezett szülés esetén nem jár anyasági segély annak, aki terhességének ideje alatt terhességi orvosi vizsgálaton egyszer sem jelent meg. Ez a szabályozás — amellett, hogy anyagilag sokkal kedvezőbb — lényegesen egyszerűbb is a korábbinál. Nem kívánja meg előfeltételként a legalább 270, illetve 180 nap előzetes biztosítási időt, hanem az anyasági segélyt mindazon szülő nő részére biztosítja, aki akár saját jogán, akár családtagként, a betegségi biztosítás keretében orvosi gyógykezelésre jogosult. Igaz, hogy ugyanakkor eggyel több terhességi orvosi vizsgálaton való megjelenést ír elő, de a juttatás is magasabb, hiszen a korábbi rendelkezések szerint az anyasági segély legmagasabb összege dolgozó nő esetében 700,— Ft, dolgozó férfi felesége és élettársa esetében pedig 460,— Ft lehetett csupán. GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZJOGOSULTSÁG Jelentős változás történt a gyermekápolási táppénzjogosultság időtartamában is. Annak a rendelkezésnek a fenntartása mellett, hogy az egyévesnél fiatalabb, beteg gyermek ápolásának egész tartalmára táppénzre jogosult a gyermekét ápoló anya és egyedülálló apa, valamint a kórházban fekvő gyermekét szoptató anya — az egyévesnél idősebb, beteg gyermek ápolása miatti táppénzjogosultságot a gyermek 2 éves kora helyett 6 éves koráig terjesztették ki. Az a dolgozó nő ugyanis, aki egyévesnél idősebb, de hároméves életkorát még túl nem haladott, beteg gyermekét ápolja és emiatt foglalkozását nem folytathatja, évenként és gyermekenként ezen a címen 60 napig jogosult táppénzre. Ugyancsak évenként és gyermekenként 60 napig jár táppénz annak az egyedülálló dolgozónak, ideértve az egyedülálló dolgozó férfit is, aki egyévesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét betegsége esetén ápolja és emiatt foglalkozását nem folytathatja. Az előző eseteket kivéve, évenként és gyermekenként 30 napig jár táppénz annak a dolgozó nőnek, aki 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb, beteg gyermekét ápolja. A TERHESSÉGI — GYERMEKÁGYI SEGÉLY A korábbi 50 százalékkal szemben, a munkabér 65 százaléka illeti meg terhességi — gyermekágyi segély címén a dolgozó nőt akkor, ha a szülést megelőző két éven belül 270 napnál kevesebb ideig, de legaláb 180 napon át volt biztosított. A terhességi — gyermekágyi segély (a szülési szabadság idejére biztosított juttatás) egyéb feltételei nem változtak. FIZETETT SZABADNAP BIZTOSÍTÁSA A munkaügyi jogszabályok eddig annak a dolgozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább két, 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozta, kérelmére, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabad napot biztosítottak. Ennek a rendelkezésnek a fenntartása mellett, 1974. január 1-től, azokat a dolgozó nőket és gyermekeiket egyedül nevelő apákat, akiknek 14 évesnél fiatalabb gyermekük van, egy gyermek esetén 2 két gyermek esetén 5 három és ennél több gyermek esetén 9 fizetett szabadnap illeti meg úgy, hogy ezeket a szabadnapokat a dolgozó kívánsága szerint kell kiadni. A szabadnapokra való jogosultság megállapítása szempontjából a gyermeket utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amikor 14. életévét betölti. VÁLLALATUNK KOLLEKTIV SZERZŐDÉSE már a rendelkezés előtt is biztosított az egyedülálló anyák részére rendkívüli szabadságot, mégpedig egy gyermek esetén 2 napot, két gyermek esetén 3 napot és három vagy ennél több gyermek esetén 4 napot. Miután az új — központi rendelkezés ezt az intézkedést fölöslegessé teszi, a kollektív szerződés 1974. évi módosítása során ezek az intézkedések a kollektív szerződésből kimaradnak. Az eddig ismertetett ren- dlkezéseket már 1974. január 1-től alkalmazni kell. A CSALÁDI PÓTLÉK felemelésével kapcsolatos rendelkezések viszont — melyeket most ismertetek — majd csak 1974. június 1-től lépnek életbe. Ettől az időponttól kezdve az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege: két gyermek után összesen 600 Ft, három gyermek után összesen 960 Ft, minden további gyermek után, gyermekenként 320 Ft. Az egyedülálló dolgozónak, illetve a vak szülőknek fi- zetenedő családi pótlék egy naptári hónapra egy gyermek után 300 Ft, két gyermek után 640 Ft, minden további gyermek után gyermekenként 320 Ft. Természetesen fenntartotta az új jogszabály azt a rendelkezést is, hogy az esetben is jár egy gyermek után család’ pótlék, ha a szülő nem tartozik ugyan az előbbi csoportba, de a gyermeke szenved olyan testi vagy szellemi fogyatékosságban, amely miatt állandó ápolásra vagy felügyeletre szorul. A családi pótlék összege ez esetben is 300 Ft, illetve — két ilyen gyermek esetében — 640 Ft. A korábbi 150 Ft összegű családi pótlékkal szemben 300 Ft családi pótlék jár annak a dolgozónak, aki két vagy több gyermek után volt jogosult családi pótlékra, de a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekeinek száma egyre csökkent. Ezek lettek volna tehát azok a legalapvetőbb rendelkezések, melyek a népesedés- politikai feladatok megvalósulását anyagi intézkedésekkel kívánják elősegíteni. Ezeket — összehangoltan — egészítik ki azok az intézkedések, amelyek az egészség- ügyi feltételek javításával és az egészséges tudat kialakításával szolgálják ugyanezt a célt, amelyek azonban a mindennapi élet egy másik területén jelentkeznek, s így azokkal itt most nem foglalkozunk. Dr. Szalóczi György