Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-12-01 / 12. szám
A pártélet eseményei Polgári védelmi kötelezettség November hónap folyamán került sor mindhárom alap- Bzervezet beszámoló taggyűlésére. Sorrendben először a III- as alapszervezet, majd a lies alapszervezet, november 28-án pedig az egyes alapszervezet beszámoló taggyűlése volt megtartva. Az alapszervezetek vezetőségének titkárai adtak számot az eltelt négy év munkájáról, értékelve az eltelt négy év eredményeit és a végzett munka során tapasztalt hiányosságokat. Az alapszervezet munkáját értékelte a csúcsvezetőség. Az alapszervezeti taggyűlések vendégei voltak: Kovács Gábomé és Póti Jenő- né, a megyei pártbizottság képviselőiként, valamint Kovács János elvtárs. a városi pártbizottság titkára. Az alapszervezetek beszámolói nagyon reálisan értékelték az eltelt négy év munkáját. A beszámolókból kitűnt, hogy az 1970-es párt- választásokat követően, amikor az alapszervezetek megalakultak, bizony megvoltak a kezdeti nehézségek. Bárány elvtárs, a Il-es alapszervezet titkára ki is hangsúlyozta, hogy az alapszervezetek megalakulását követően a határozatot fenntartással fogadta, félve attól, hogy az alaoszervezetek. az alap- szervezetek vezetősége vajon eleget tud-e majd tenni a magasabb követelményeknek. A beszámolókból egyértelműen kitűnt, hogy az alapszervezetek a felada+oVqt maradéktalanul megoldották, a párthatározatokból reájuk eső részt teljesítették. A beszámolók részletes ismertetésére nincs lehetőség, hiszen akkor lapunk teljes terjedelmére szükség lenne. Azonban a beszámolókból néhány epizódot érdemes kiragadni. A Il-es alaoszervezet beszámolója például foglalkozott az eltelt időszak eredményeinek értékelésével, kihangsúlyozva, hogv ebbe az alaoszervezetbe tartoznak a háromműszakos területek, ahol mintegy 450-en dolgoznak. A háromműszakos munkarend ellen éré is az az általános tapasztalat, hogv a párttagok a reájuk bízott feladatokat maradéktalanul elvégezték, és az itt dolgozókat minden esetben mozgósíA TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL ES A TŰZOLTÓSÁGRÓL Közel 2 évtizedes jogszabály helyére lépett múlt év júniusában a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1973. évi 13. számú törvényerejű rendelete, amely újra szabályozta a tűz elleni védekezést és a tűzoltóságot. Ez a törvényerejű rendelet — a végrehajtására a Miniszter- tanács által alkotott 14/1973. (VI. 2.) MT. számú, és a 4/1974. (Vili. l.h B M. számú belügyminiszteri rendelettel — adja meg azt a jogi keretet, amelyet a tűzrendészei! hatóságoknak, a tűzoltóság különböző intézményeinek és az állampolgároknak kell tartalommal megtölteni. A technika hallatlan arányú fejlődése, a vegyipar legkülönfélébb termékeinek, a műanyagoknak ipari és mezőgazdasági felhasználása a tűz veszély ességet a termelés minden területén felfokozta, s ezek között a körülmények között a tűzrendészettel, tűzoltósággal szemben is egyre nagyobbak a követelmények, — a tűz keletkezése megelőzésének jelentősége egyre inkább előtérbe kerül. Ezek is indokolják és magyarázzák a tűz elleni védekezés újraszabályozását. Az új jogszabályok szervezeti és tartalmi változásokat egyaránt hoztak. Ebben a tájékoztatóban nincs hely arra, hogy ezeknek a jogszabályoknak minden tani tudták a politikai és gazdasági feladatok maradéktalan végrehajtására. Ezen alapszervezet a pártépítés területén is igen komoly munkát végzett, hiszen az eltelt időszakban 10 fő fizikai dolgozót vettek fel pártunk soraiba. A pártoktatás területén végzett munkájuk is dicsérendő, hiszen ezen a területen igen sokan végezték el a marxista—leninista középiskolát igen jó eredménnyel és az évenként ismétlődő pártszemináriumokon erről a területről viszonylag nagy a részvétel és a megfelelő aktivitás sem marad el. Az I-es alapszervezet beszámoló taggyűlése is átfogóan értékelte az eltelt időszak pártmunkáját. A párttagok kivétel nélkül írásban kaptak feladatot és ezen feladatokat teljes egészében teljesítették. Igen jónak értékelhető a pártcsoportok munkája, hiszen minden' pártcsoport-ér- tekezletet időben megtartották, igen aktívan foglalkoztak a napirendi feladatokkal és igen élénken reagáltak a felvetett kérdésekre, A beszámoló taggyűlésen a tagság a beszámolót egyhangúlag elfogadta, azonban a, tagság élénken reagált a felvetett kérdésekre, igen sokan szóltak hozzá, kiegészítve a beszámolóban elhangzottakat és véleményezték a határozati javaslatokat. A beszámolók kiemelték a KISZ szerepét és kihangsúlyozták, hogy a párt és a KISZ kapcsolata' ma már nem formális, ezek a kapcsolatok igen élőek, a KISZ- alanszervezet a pártszervezettől minden segítséget megkap, és a KISZ-szervezet ezen segítséget igényli is. ugyanakkor a KlSZ-szerve- zet megfelelő segítséget nyújt a pártszervezet által meghatározott feladatok végrehajtásában. A III-as alaoszervezet beszámoló taggyűlése is részletesen értékelte az eltelt négy év munkáiét. Feladataikat teljes egészében végrehajtották. Az alaoszervezet vezetősége mozgósítani tudta a párttagságot a feladatok végrehajtására és a pártmegbízatások mellett a tagság példás magatartást tanúsított a gazdasági feladatok végrehaitásáHan iq Ezt példázza az a tény Is, hogy ebben az évben is az rendelkezését részletesen ismertessük, de nincs is szükség rá, mert azok túlnyomó része tűzrendészeti-igaz- gatási jellegű. Ezért elsősorban azokkal foglalkozóink, melyek az állampolgárokra vonatkoznak általában, vagy (amelyeket az állampolgároknak is szükséges, hasznos ismerni, — másodsorban pedig azokkal, melyek a vállalatokra, az egyes vállalatok belső tűzrendészetére írnak elő különböző tennivalókat. A TŰZVÉDELEM Általában A tűz elleni védekezés (a tűzvédelem) feladata a tűzkárok megelőzése, a tüzek eloltása és keletkezésük körülményeinek vizsgálata. Ezeket a feladatokat a tűzoltóság, továbbá feladatkörükben a költségvetési szervek, vállalatok, szövetkezetek, egyéb gazdálkodó szervek és társadalmi szervezetek — az állampolgárok közreműködésével — látják el. A tűzoltás és kárelhárítás terén a tűzoltóság feladata: — tűzesetnél a veszélyeztetett személyek mentése, az anyagi javak védelme, a tűz terjedésének megakadályozása, a tűz eloltása; — közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén közreműködés a biztonsági intézkedések végrehajtásában ; (Folytatjuk) elmúlt évhez hasonlóan, a hevesi dohányanyag válogatását az ezen területen dolgozók maradéktalanul teljesítették. Mindhárom alapszervezet taggyűlésén csaknem teljes volt a részvétel, a tagság nagy figyelemmel hallgatta a beszámolókat és élénken reagált a felvetett kérdésekre. Igen sokan szóltak hozzá annak ellenére, hogy a beszámolók anyagát a tagság párt- csoporf-értekezleteken már megvitatta és értékelte, az esetleges problémákat már ott felvetették. A csűcsvezetőség mindhárom alaoszervezet munkáját jónak tartotta, kihangsúlyozva, hogy az alapszervezetek az eltelt időszakban a párt- határozatokat végreb a ito‘ ták. a tagság a konkrét névre szóló pártfeladatokat is teljesítette. A csűcsvezetőség értékelésében kitért arra is. hogy az alaoszervezetek vezetősége a vezetőségi üléseket időben m eltartóba. M' mkatervüket a pártbizottságtól. vagy a csúcsvezetőségtől karvott szempontoknak megfelelően állították össze, A napirendek előkészítése jó volt és általában a kollektív munka eredménye volt egv-egy napirend összeállítása. A csúcsvezetőség a jövőre vonatkozóan mindegyik alapszervnél feladatként jelölte meg, hogy gondoskodni kell a vezetőségi tagok egyenletesebb leterheléséről, hogy mindegvik vezetőségi tag a képességének megfelelően végezzen rendszeres pártmunkát, továbbá növelni kell az információs munka színvonalát. A taggyűléseken részt vevő vendégek az alapszervezetek négyéves munkáját igen jónak értékelték, és kérték a tagságot, hogy a továbbiakban is hasonló színvonalon végezzék munkájukat. A taggyűlésen a beszámolókat követően javaslatot tettek a januárban megtartandó vezetőségválasztó taggyűlések tisztségviselőire. A tagság a beszámolót, a határozati javaslatot, valamint a tisztségviselőkre tett javaslatot egyhangúlag elfogadta. Molnár Jenó 1975. január 1-től új — vagy inkább újszerűén szervezett érdekképviseleti szolgálat fűzi szorosabbá a szak- szervezet és a dolgozók közötti kapcsolatot. A Központi Bizottság kezdeményezésére és a Minisztertanács felhívására a Szak- szervezetek Országos Tanácsa — egyetértve az igazságügy-miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel — irányelveket dolgozott ki a szakszervezeti jogsegélyszolgálat bevezetésére. Az irányelvek 1974. november 12-én láttak napvilágot, s kiadásukat közel féléves kísérleti munka előzte meg. A kísérlet során az ország 20 különböző nagyságú és jellegű üzemében szervezték meg a jogsegélyszolgálatot, minden' ilven jellegű előzetes tapasztalat nélkül. (Korábban is joga volt a szakszervezetnek a taglai legkülönbözőbb ügyeiben eliárni és tagiéit a bírósagok és más hatóságok előtt is képviselni. ez azonban kevésbé volt köztudott és kevesen éltek vele). A 20 vállalatnál szerzett tapasztalatok elemzése alapján készültek el az Irányelvek, hogy egy újabb, most már számban és időben is nagyobb szabású kísérlet alapijai legyenek. 1975. január 1-ig az ország 50 vállalatánál kell megszervezni és január 1-től bevezetni a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot, hogy az 1975. évi tapasztalatok alapján javítva és kiegészítve a rendszert, azt minél előbb az ország minden vállalatánál bevezethessék. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának — az 1972. évi I. törvénnyel módosított 1949. évi XX. törvény — 79. paragrafus (1) bekezdése szerint: „A haza Védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége”. Ennek az alkotmányos kötelezettségnek — amely lényegében az állampolgárok általános védkötelezettségét jelenti — részletes törvényi meghatározását a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény (a továbbiakban: törvény) tartalmazza. E törvény szabályozása révén válik az általános véd- kötelezettség alkotmányos elve konkrét magatartási kötelezettséggé. A törvény szerint egyébként a honvédelmi kötelezettség részkötelezettségekre tagozódik, amelyek a következők: a) hadkötelezettség, b) polgári védelmi kötelezettség, c) honvédelmi munka kötelezettség, d) anyagi jellegű honvédelmi szolgáltatás kötelezettsége. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettségei közül egy-egy állampolgárra egyes esetekben több is kiterjedhet, pl.: a honvédelmi munkára kötelezett a honvédelem érdekében anyagi jellegű szolgáltatásra is köte’ez- bető, vagy a hadköteles — feltéve, hogy nem teljesít fegyveres erők állományában szolgálatot — a polgári védelmi kötelezettség, illetőleg a honvédelmi munka kötelezettség teljesítésére is köte- ’ezhető, illetve igénybe vehető. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettséaei közül a polgári védelmi kötelezcJt- ség a törvény rendelkezése szerint: a) a férfiakra a 14. életévük betöltésétől a 65. életévük betöltéséig; CÉLOK ÉS FELADATOK Mi a célja, mik a feladatai a jogsegélyszolgálatnak? Az Irányelvek szövegét idézem: „A szakszervezeti jogsegélyszolgálat célja az üzemi dolgozók érdekeinek jogi védelme, jogi tájékoztatás, tanácsadás, a szükséges mértékű segítségnyújtás és jogi képviselet biztosítása. Rendeltetése az, hogy a vállalatok, üzemek dolgozói mind a munkahelyen belüli vitákban, mind a különböző szintű állami (tanácsi stb.) szervek előtti ügyeikben, eljárásokban és perekben szakszervezeti jogsegélyben részesüljenek. Ezeknek a céloknak az elérése két úton valósul meg: 1. Rendszeressé, szervezetté kell tenni a felvilágosítást, tanácsadást, a jogi propagandát. Ennek érdekében a jogi felvilágosítás és tanácsadás során biztosítani kell, hogy á dolgozók minél szélesebb köre megismerje a jogszabályokban foglalt jogokat és kötelezettségeket, elsősorban a munkajoggal, a társadalombiztosítással, a munka- védelemmel összefüggő kérdésekben. A szakszervezeti jogsegélyszolgálathoz forduló valamennyi dolgozó ügyében (munkajogi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, állam- igazgatási, családjogi, polgári jogi ügyekben stb.). a felvilágosítás és a tanácsadás kötelező. b) a nőkre a 14. életévük betol lésétől a 60. életévük betöltéséig terjed ki. A polgári védelmi kötelezettség tehát az állampolgárok rendkívül széles körét érinti. A korszerű védelemre való felkészülés érdekében ennek a lehetőségnek a biztosítását nagyon sok szempont indokolja. A nukleáris fegyverek alkalmazása esetén egyrészt a közvetlen csapás - helyén nagy kiterjedésű kárterület keletkezik, ahol a lakosság tömegeinek mentésére, mentesítésére kerülhet sör, másrészt a csapás másodlagos következményeként hatalmas kiterjedésű területek válhatnak radioaktív szennyezetté, ahol ugyancsak biztosítani kell a lakosság, az élőlények és anyagi javak védelmét, illetőleg mentését, mentesítését. A törvény — a szocialista jogra jellemző humanizmus alapján — a kötelezettség alól mentességet is állapít meg. Rendelkezései szerint mentes a kötelezettség alól: a) a terhes nő, a terhesség 4. hónapjától kezdve, a szoptató anya a szoptatás 6. hónapjának végéig (a mentesség alapjául szolgáló tény fennállását a lakóhely szerint illetékes terhestanácsadói orvosi vagy szakorvosi bizonyítvánnyal igazolni kell); b) az az anya, aki 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza (az anya gondozása alatt állónak kell tekinteni azt a gyermeket is, akire napköziben — míg az anya munkáját végzi — közeli hozzátartozó, nagyszülő, testvér vagy szomszéd stb. 2. El kell látni — kérelmére — a dolgozó jogi képviseletét általában a munkaviszonnyal, a munkavédelemmel, a társadalombiztosítással összefüggő vitás ügyekben, de a szakszervezeti bizottság ezen túlmenően egyéb ügyekben is a jogsegélyszolgálatra bízhatja a dolgozó jogi képviseletének ellátását. Felvetődik az a kérdés, hogy mik lehetnek ezek az egyéb ügyek, mi lehet ezek társadalmi köre? Ügy látjuk, hogy erre a kérdésre egyértelmű és egyszer s mindenkorra szóló választ nem lehet adni. Ä felvilágosítás, tanácsadás keretében a jogsegélyszolgálat minden elébe vitt üggyel kell hogy foglalkozzon, s hogy megfelelő felvilágosítást. tanácsot adjon. Ennek során kell majd — nézetünk szerint — esetenként eldönteni, hogy a jogi képviselet Igénylése és ennek alapján annak biztosítása mely ügyekben nem áll ellentétben a szakszervezeti jogsegélyszolgálat elveivel, rendeltetésével. Az Irányelvek úgy rendelkeznek, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot az adott vállalat, üzem minden dolgozója Igénybe veheti, függetlenül attól, hogy szak- szervezeti tag-e. Ugyancsak igénybe vehetik a nyugdíjas dolgozók és a szakmunkás- tanulók is. A Szakszervezetek Országos Tanácsa vállalatunkat is vigyáz, illetőleg felügyel, továbbá, aki gyermekét óvodában, napközi otthonban, bölcsödében helyezi el), c) az, akiiek munkaképes- sége legalább kétharmad részben csökkent. A polgári védelmi kötelezettség alatt állók köréből polgári védelmi szakszolgálatra lehet kiielölni azokat, akik képzettségüknél, illetőleg képességeiknél fogva különleges polgári védelmi feladatok fsunktól adatok) ellátására alkalmasak. A kötelezettek közül szak- szolgálatra nem jetölhetők ki: a) az 55 éven felüli nők, b) a 60 éven feviu férfiak. cl árok az anvák akik 14 éven aluli gyermeküket maguk gondozzák, dl azok, akiket a f OS állami ér*aAVkől a f el fi rrvM a- tét gvakorlő miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a szakszóiéul af ál él mentesít. A polgári védelmi kötelezettség és a polgári védelmi szakszolgálat teljesítésére csak a község, illetőleg a város területén állandó lakhellyel rendelkező, vagy az ezek területén levő állami szervekkel (vállalat, intézmény, hivatal stb). társadalmi szervezetekkel és szövetkezetekkel munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban álló személyt lehet beosztani. A beosztáson felül a polgári védelem illetékes államigazgatási vezetője (tanácselnök, járási stb. hivatal elnöke), illetőleg az üzem vezetője (vezérigazgató, igazgató, termelőszövetkezet elnöke, hivatalvezető stb.) határoz, akinek határozata ellen 15 nap>on belül a felettes polgári védelmi vezetőhöz fellebbezésnek van helye. Dr. Szalay László alezredes sk. aközé az 50 vállalat közé sorolta be, amelyben 1975. jai: ár 1-től be kell vezetni a zakszervezeti jogsegély- szolgálatot. AZ ELŐFELTÉTELEK BIZTOSÍTOTTAK A szakszervezeti bizottság a jogsegélyszolgálatot megszervezte és minden előfeltételt biztosit ahhoz, hogy az 1975. január 1-től hatékonyan működhessen. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat vezetője: Szarvas Aladár. A jogsegélyszolgálat ügyintézője: Dr. Szalóczi György. A jogsegélyszolgálat munkatársai: Bárdos Miklós- né, Bucholcz Ferencné, Kelemen Mihály, Nagy Béláné, Veres Jánosné. A jogsegélyszolgálat 1975. január 1-től minden hét keddi napján, délután 13 órától 15 óráig félfogadást tart. A félfogadás helye: szak- szervezeti iroda. Kérjük vállalatunk dolgozóit, problémáikkal keressék fel a szakszervezeti jogsegélyszolgálat tagjait. Arra is figyelemmel, hogy a jogsegélyszolgálat munkatársai ezt a tevékenységüket a vállalati rendes munkájuk mellett látják el, az a kérésünk, hogy problémáikkal, panaszaikkal. kérésükkel elsősorban a szakszervezeti jogsegély- szolgálat félfogadó óráin keressenek meg minket. Természetesen soron kívüli és halasztást nem ftűrő ügyekben a1 jogsegélyszolgálat munkatársai a vállalati munkaidő alatt Is felvilágosítást, tájékoztatást adnak dolgozóinknak. Bárdos Józsefné ezb-tltkár Űj jogszabályaink Szakszervezeti jogsegélyszolgálat
