Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-12-01 / 12. szám
Gondolatok az energiaválság körül ii. Az eddigi tapasztalat és gyakorlat is azt bizonyítja, hogy lényegében az energia- válság hazánkat nem érintette, az energiaellátás biztonságát nem zavarta. Ez annak eredménye, hogy az energiaellátásunk 94—9j százalékát hazai termelésnél és szocialista importból fedezzük. Ezen belül is legjelentősebb a Szovjetunióból származó kőolaj, földgáz és villamosenergia importunk. A tőkésországokból származó 5—6 százalék körüli energiamennyiség nem volt különösebb kihatással a népgazdaság energiamérlegére. A szocialista gazdasági együttműködés keretén belül hosszú lejáratú szerződésekkel biztosítja hazánk az import energiahordozókat. Emellett nagy jelentősége van a hazai energiatermelő iparágak termelési tervteljesítésének is, hiszen csak együttesen biztosítható az energiafogyasztás folyamatos, kiegyensúlyozott, tervszerű kielégítése. összességében a IV. ötéves tervidőszak energia- igénye biztosított egyrészt az energiát termelő hazai iparágak tervszerű fejlesztési és termelési tevékenységén keresztül, másrészt a megalapozott külkereskedelmi szerződéseken keresztül. Ilyen aspektusból vizsgálva a hazai energia igényeit, úgy tűnik, hogy semmi gond nincs és nem is lesz az elkövetkezendő időszakban. Ezt azonban nem lehet elintézni ilyen egyszerűen. Ma már nem mindegy, és nem is elégedhetünk meg azzal, hogy mennyiségileg rendelkezésre álljanak az energiahordozók. A .cél és a feladat az, hogy az energia- ellátásban is érvényesüljön a gazdasági hatékonyság, a műszaki fejlődés összehangolt követelményei, továbbá az, hogy az adott mennyiség a szükséges választékban legyen meg. Erre azért is kell különös figyelmet fordítani, mert az energiaellátás bármilyen zavarai gátolhatják az ipar, vagy az egész népgazdaság fejlődését. Biztosítani kell hogy a különböző fogyasztói területek olyan energiahordozókat kapjanak, amelyek a korszerű, új technológiák alkalmazását is lehetővé teszik. A népgazdaságnak igen komoly erőfeszítéseket kell tenni az évről-évre növekedő energiaigények kielégítésére. Az előjelzések szerint népgazdaságunknak évenként 3,5—4 százalékkal több energiára van szüksége, ezen belül villamos energiából 7—8 százalék növekedés várható. Különösen nagy erőfeszítéseket kell tenni az energiaellátás megalapozására fordított beruházások terén, amely a népgazdaság összes beruházásának 1/6-át teszi ki, az ipari beruházásokon belül ez a részarány megadja a 30 százalékot. Ma már ismeretesek az V. és a VI. ötéves terv energiahordozó mérlegeinek legfontosabb összefüggései. Ennek alapján az energetika jövőjét érintő legfontosabb kormány szintű elhatározások, döntések is megszülettek, a' következő feltételek szerint: továbbra sincs reális lehetőség arra, hogy a növekvő energiaszükségleteket hazai erőforrásokból elégítsük ki. Importból, ezen belül a szocialista gazdasági integráció • keretében kell gondoskodni a hiányzó energiaigényünk fedezetéről. Az eddigi legfontosabb elhatározások (a már működő létesítményeken túlmenően) — a leninvárosi komplex program megvalósítása — szovjet—magyar földgázvezeték létesitese — az adna kőolajvezeték megvalósítása — az első atomerőmű megépítése — megállapodás a villa- mosenergia-ímport növelésére. Mindezen létesítmények elsősorban az V. ötéves terv energiaellátási tervének tartozékai, szorosan illeszkedik be abba a képbe, amelyet egyben a forrásoldali lehetősegek is megszabnak, égvben a VI. ötéves terv energetikai képét is többé-kevésbé meghatározzák. Ezen ismeretek birtokában ■most már világosan látjuk, hogy energiapolitikánkon alapvetően a távlatban sem aEükséges módosítani. A hosz- szú távú energiakoncepciónk helyes, a végrehajtása során kell igazodni az adott időszak követelményeihez, lehetőségeihez. Végezetül azzal a megjegyzéssel fejezem be e gondolat sort, mellyel M. Grenon kezd te: Az energia éhes világ c könyvét: „Az energiaprobléma soha nem hiányzik az életünkből, ennek ellenére nem hiányzik maga az energia sem. És miután va lóban soha nem is hiányzott, úgy hisszük, hogy valószínűleg nem is fog hiányozni, ha kevesebb van belőle, okosabban használjuk, ha bővében vagyunk pazaroljunk.” És valóban úgj^ tűnik, á világ asszerint foglalkozik többet, vagy kevesebbet az erergiakérdéssel, ahogy bősé gét, vagy szűkét érzi élteti elemének, az energiának. Sóki Mihály Munkások az iskolapadban (Folytatás a 2. oldalról) legalábbis tartósan nem. Szerintem mindenki szeretne többet tudni, többet elérni annál, mint ami, csak ehhez nem rendelkezünk egyforma akarattal. — Ami a párthatározatot illeti —. a munkások képzésével kapcsolatban —, azt hiszem, mindenki csak helyeselheti, mert így már csak az emberen múlik. Ennyi segítség mellett, amit mi is kapunk a vállalattól, sokkal könnyebben el tudjuk végezni. De legyünk őszinték, valójában így van rá reális lehetőség a nőknek, akiknek még így is nehéz a család és a háztartás mellett dolgozni és tanulni. PePrényi János: tmk-lakatos a cigarettacsomagoláson. Érettségizett, műszerész szakmája van, 1969-ben elvégezte a marxista- leninista esti egyetemet. Jelenleg a vállalathoz kihelyezett dohányipari technikus minősítő tanfolyamon tanul, de emellett 10 hónapos közművelődés-politikai tanfolyamra is jár. így hát kérdésünkkel, mint kiderült, „közművelődési szakember”-hez fordultunk. — A munkásművelődés kérdése napirenden van a sajtóban, rádióban, televízióban éppúgy, mint a köznapi beszélgetések témáiban. Mit gondol, miért? — A munkásművelődés kérdése a pártás a gazdasági vezetés szempontjából ítélve úgy vélem, azért került ennyire a napi- - rendre, mert a társadalom további fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a mainál képzettebbek legyenek az emberek úgy szakmai, mint politikai tekintetben. A dolgozók, ezen belül a munkások szempontjából pedig azért, mert egyrészt senki sem akar lemaradni, másrészt a tudásnak ma fokozottabb tekintélye van, mint korábban bármikor. Aki érti a szakmáját, aki ha probléma van, rögtön felismeri a lényeget, arra az emberek másként néznek. — A dohányipari technikusi minősítő elvégzésére konkrétan mi motiválta? — Lehet, hogy most furcsán hangzik, de nem az anyagiak, már csak azért sem ez, mert az ugye köztudott, hogy egy beosztott technikus sem keres többet, mint egy szakmunkás, hogy később még hogyan alakul, azt most még nem tudom. Erről, illetve ilyesmiről akkor sem volt szó, amikor a tanfolyamra jelentkeztünk, sőt, még azt is későbben tudtuk meg, hogy a vállalat többek helyett kifizette a tandíjat, aminek természetesen nagyon örültünk. Én konkrétén szeretek érteni ahhoz, amit csinálok és mivel már 4 éve itt dolgozom, jdetartozónak érzem magam. Ezenkívül pártpropagandista is vagyok, hogy nézne ki, ha én agitálnék másokat, magam meg félre húzódnék a dologtól? — Milyen problémáik vannak a tanulással kapcsolatban, mert gondolom, vannak? — Vannak, annak ellenére, hogy a vállalat, a szakelőadók, egyáltalán azok az emberek, akikhez problémáinkkal fordulunk minden lehetségest megtesznek. A problé- nák többsége inkább a szakirodalommal való hiányos ellátottságból ered, a másik pedig, ami nehézséget okoz, hogy nagyon sok az anyag, főleg azoknak, akik nem dohányipari szakközépiskolát végeztek, és ilyenek vagyunk többségben. Végül is nekem például ráment az egész évi szabadságom, azon túl, hogy a vállalattól is kaptunk 6 napot, de úgy gondolom, megéri, mert egy évalatt végzünk, legalábbis reméljük, hogy végzünk. — A munkatársak körében milyen visszhangja van a tanulásuknak? — Szűkebb munkatársi körben helyeslik és szurkolnak, ha vizsgázni megyünk, persze szoktak a nagymühelyben viccelődni is. ha átmegyek, hogy „mi újság professzor", de az ilyesmi hozzátartozik a munkahelyi élethez. Vannak a műhelyben olyanok, akikkel együtt kezdtünk, de valami miatt kimaradtak, azok is úgy vélekednek, hogy el fogják végezni. Mint láthatjuk, a párthatározat visszhangja jó, eddig elért eredményeink is biztatóak, de ez nem azt jelenti, hogy teljesen elégedettek lehetünk. Vannak még — és sajnos nem is kevesen —, akik nem látják tisztán ennek a kérdésnek a fontosságát. És ezen a téren igen sokat lehet tenni még, és nagy segítséget adhatnak ehhez a munkához a szocialista brigádok, mint a munkásművelődés kérdésének következetes hordozói. Amikor lapunk megjelenik, az általános iskolában és a technikusi minősítőn már túl lesznek az első. illetve az utolsó ..gáton", a szakmunkástanulók pedig a második harmad vizsgáihoz készülődnek lázas igyekezettel. Mindnyájan bizakodók, remélik, hogy sikerül. Mi is reméljük, minden vizsgázónak őszintén szurkolunk és kívánjuk, hogy sikerüljön. — BM — Gít dohányipari szakosztályának ankét a gyárunkban Szocialista brigádok év végi juta mazása! ÜZEM- ÉS BRIGÁDVEZETÖK FIGYELMÉBE A vállalati munka versenyszabályzat rögzíti a szocialista üzemrészek és szocialista brigádok teendőit az éves kiértékelésekkel kapcsolatban. Részben felfrissítés,, részben pontosítás céljából úgy véljük hasznos lehet, ha néhány tevékenységet, határidőt kiemelünk és közlünk. — A szocialista brigádok eves kiértékelő értekezleteiket (gyűléseiket) 1975. január hóban tartják meg. Egyes brigádoknál- — jelleg szerint — december hó végén is megtartható. — Egy munkaterület, üzemrész brigádjai, több műszakos területeken az egy azonos műszakban dolgozó brigádok, célszerűen közösen szervezik meg az értekezletüket. Ily módon a vezetők részvétele biztosítható. A vállalatunk gazdasági és mozgalmi vezetői ugyanis minden brigádgyűlésen részt kívánnak venni. Az így kialakuló kötetlen párbeszéd kölcsönösen, igen hasznosnak bizonyult a múltban és ilyennek ígérkezik most is. Koordinálás , céljából a gyűlések idejét egyeztetni kell és bejelenteni a munkarverseny-ügyin- tézőnek. Üjlaki elvtárs nyitotta meg a GTE dohányipari szakosztályának ankétját. Az előadó a gyár igazgatója volt, a téma pedig különösen érdekes: „V. Ötéves terv fejlesztési koncepciók”. Az 1968— 70-ig tartó rekonstrukció óta a IV. ötéves terv időszakában a termelést lényegesen növelő fejlesztésre nem volt mód, hiszen a fejlesztési alap döntő részben elvonásra került, a belső tröszti elvonási rendszer keretében. Valamelyest módosult a helyzet az V. ötéves terv időszakában, mint az előadó ismertette. Gyárfejlesztésként új, korszerű fürdő, öltöző építése és a lakatos műhely korszerűsítése kerül sorra. Gyártásfejlesztésként korszerűsítjük a technológiánkat, a jelenlegi nagyrészt szubjektív ellenőrzések helyébe magasfokú műszerezettség lép. Biztosítani kívánjuk a műszeres ellenőrzést a technológia alapvető pontjain. Három* gyártó és két csomagoló gépcsoport beállításával lehet, hogy ez végül is két összeépített gyártócsomagoló gépsor lesz, mintegy 8 milliárd filteres cigarettára növeljük a jelenlegi 6—6,5 milliárdos éves termelési kapacitásunkat. Legnagyobb probléma a gyártmányfejlesztés. Enyhe fiziológiai hatású, új gyártmányokat vezetnénk be. A dohánygyártmányoknál érvényesülő jelenlegi adórendszer mellett ez csak olyan magas fogyasztói árpn volna lehetséges, amely sok fogyasztó pénztárcájának, elsősorban az e gyártmányok fogyasztásánál számbajövő belépő (új) fogyasztók pénztárcájának már magas. A gyártmányfejlesztési koncepcióink maradéktalan teljesítése az árrendszer (forgalmi adórendszer) ésszerű módosítását feltételezi, vagy ha úgy tetszik igényli.' Részletesen ismerteti az előadó, hogy a dohánygyártmányok forgalmi adójának észszerű módosítása egyidejűleg szolgálná az állam, a vállalat s a fogyasztó érdekeit is. Külön kiemelte az igazgató, hogy a fejlesztési munkát egyidejű továbbtanulás és képzés kell kísérje. A fiatal szakemberek, mérnökök részére minden feltétel biztosított a vállalatnál, világnyelvek. orosz, angol,, német tanulására. Tanulmányút lehetőségét is biztosítja. A fejlesztési tevékenység forrásaként mintegy 60—80 millió Ft-tal számíthatunk. Ebből mintegy 10 millió Ft-ot a szociális fejlesztésre fordítunk. Az V. ötéves tervezés az 1975. évben kezdődik, az .elhangzottak még módosulhatnak és feltétlenül pontosul- nak. Az azonban már bizonyos, hogy beruházási forrásaink az V. ötéves tervidőszakban nem teszik lehetővé a kettős műszakra való átállást. Az ankét résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást. Számos kérdező számos kérdést telt fel. melyeket az előadó rendre megválaszolt. A kérdés-válaszadás során még sok részlet. került tisztázásra. Az érdekes, hasznos ankét Újlaki elvtárs, zárószavaival ért véget. — A kiértékelést be • kell írni a naplóba. A javaslatokat a szpc. brigádvezetői, az érintett üzemrész (osztály) vezetőivel készítik el. — A javaslatokat (3 pld.) és kiértékeléseket a munka- verseny-ügyintézőnek (aláírások és a teljesítés igazolása utáp) kell leadni. — A kiértékelések gépelését február 17-ig iá terület szerinti gépírónő végzi el. — A szoc. üzemrész kiértékelések és javaslatok határideje február 17-ig. — A brigád és üzemrész naplókat naprakész állapotban a szocialista brigádfelelős gyűjti és átadja a mun- kaverseny-iigyintézőnek február 20-ig. — Csak a benyújtott javaslatokat értékelheti a bizottság. Az a brigád, üzemrész, mely határidőt nem tartja be, önmagát rekeszti ki az értékelésből, erkölcsi, anyagi ösztönzésből. — Követelmény, hogy az értékelések tömörek, konkrétak, jellegük szerint számokkal alátámasztottak legyenek. A teljesítéseket az elbírálásra jogosultak aláírással igazolják. — Fegyelmi esetek, késések mindaz, ami a részesedésből kizáró ok, az egyéni kitüntetésből való kizárást vonja maga Után. Ezért az ilyen tényezőket munkaügyi .osztállyal egyezően figyelembe kell venni. — A szocialista üzemrész címeit a műszaki konferencia, a szocialista brigád címet a termelési tanácskozás ítéli oda előzetes beszámoló alapján, nyüt demokratikus, egyszerű többségű szavazással, egyidejű jegyzőkönyvi rögzítés mellett. — Az új vállalásokat is ki kell alakítani, naplóban rögzíteni. A gépelt vállalásokat (3. pld.) február 28-ig kell átadni. Ez is feltétele az erkölcsi- anyagi ösztönzésnek. Esetleges határidő változásokat szóban és írásban közöljük. —• A kiértékelési rendszer hagyományos és jól bevált. Ezúttal a dokumentációk annál inkább jelentősek, hiszen a kongresszusi munkaverseny eredményeit rögzítik. üzemrészeink, brigádjaink eredményei kedvezőek. Reméljük ezt; tényszerűen és számszerűen dokumentálják a kiértékelések. Ez feltétele a kiérdemelt erkölcsi, anyagi ösztönzés, elismerés adományozásának. ífiijiujdíjas találkozó Hogy az Egri Dohánygyár kollektívája általában és ezen beiül a szocialista brig Idők törődnek a nyugdíjasaikkal nem újdonság, hanem élő hagyomány. Ezúttal csupán rövid hírt adunk arról, hogy a cigaretta csomagolás Zrínyi Miklós szocialista brigádja XII. 6-án (pénteken) délután találkozót rendezett nyugdíjasai részére. Az üdvözlés után, még a régi munkahelyet is megnézték a nyugdíjasok. Azután pedig frissítők, uzsonna mellett az esti órákig kellemes hangulatban idézték fel együtt az elmúlt időket, közös munka és együttélés kedves emlékeit. Méltó, szép órák voltak ... Köszönő levél Az „Egri Csillagok" Mezőgazdasági Termelőszövet- 7 kezet vezetősége levélben köszönte meg vállalatunk dől- f gozóinak a szüreteléshez nyújtott segítséget. A levelet I az alábbiakban — teljes terjedelmében közöljük. „Tisztelt Domán Elvtárs! | Az 1974. évi rendkívüli esős őszi időjárás termelő- i szövetkezetünk közel 40 milliós termelési értékéi ve- J szélyeztette. A vállalatok — hivatalok — intézmények dolgozóinak a város tanuló ifjúságának társadalmi összefogásával, rendkívül nagy segítségével sikerült a szüreti munkákat elvégezni. E társadalmi segítség katasztrofális helyzetből mentette ki a termelőszövetkezetet és erősítette meg tagságunkban a szocialista nagyüzemi gazdálkodásba vetett hitét. A nehéz körülmények között egészségük kockáztatásával végzett munkával teltek bizonyságot arról, hogy szívükön viselik közös gazdasagunk és tagságunk sorsát. E jelentős társadalmi segítségért a termelőszövetkezet tagsága és vezetősége köszönetét fejezi ki. a vállalatok — hivatalok —, intézmények dolgozóinak, — a szocialista brigádtagoknak, — a KISZ-szervezetnek, — a szakszervezetnek és mindazoknak, akik a társadalmi munkában, annak szervezésében részt vettek. Kérjük, hogy köszönetünket tolmácsolni szíveskedjék.” Elvtársi üdvözlettel: Bogi János sk. EGRI CSILLAGOK” párttitkár Mezőgazdasági Vinczepap Ferenc sk. Termelőszövetkezet tsz-elnök
