Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-09-01 / 9. szám

Á pártélet eseményei... W.AZ ALAPSZERVEZETEINK MUNKÁJÁBÓL: . A hónap folyamán az I. és III. alapszervezetek tar­’> toltak vezetőségi- és tag­"gyűléseket. V, ' A vezetőségi- és taggyíyé- , iek fő témái: az első féléves munka értékelése, az II. fél­éves munka terv előtérjeszté- 7 se..; Beszámoltatás történt a ráktárak munkájáról: melyet Fodor Ferenc, Szarvas Ala­dár, Gimesi János tartott. A 11/ féléves munkaterveket ;egy-két kibővítéssel a tagság elfogadta A tagság elé ter­jesztették 4 fő tagfelvételi kérelmét, melyet megvitat - tak. ULEST TARTOTT A CSÚCSVEZETŐSÉG: Ki augusztus 2-i csúcsve­zetőségi ülés napirendjén: V. A XI, kongresszusra va- ló felkészülés, 2. a dolgozó nők politikai, szakmai továbbképzésének feladatai, 3. a pártélet időszerű fel­pH pFpi 4. a’KISZ-kb 1974. ápr. 17 —18-i határozatának feldol­gozása és eddigi tapasztala­tai szerepeltek. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975. márciusára összehívja a XI. kongresz- szust. Ennek tiszteletére és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára Eger városban, de országszerte széleskörű munkaverseny-mozgalom bontakozott ki. A Központi Bizottság il­letékes szervei most dolgoz­nak az alapdokumentumo­kon, a kongresszusi határo­zaton és a szervezeti sza­bályzaton. Gyárunkban november 15— december 15. között meg kell tartani a taggyűléseket, melyeknek napirendje a X. kongresszustól napjainkig beszámoló a vezetőség 4 éves munkájáról, megválasztásra Szakszervezeti í'iaíí^íí I'd Si tagsági könyvek cseréje v-' • \ SZOT Elnökségének 1973 november 26-i határozata alapján 19IÍ elején a szakszervezeti mozga lomban teljes körű tagkönyv- és . lag nyilvántartó karton cserét kell végrehajtani. f Fontos politikai és szer- vezeti feladat ez, melynek helyes előkészítése, lebonyo- i tiltása: hozzájárulhat a moz­galmi tevékenység javításá- vi hoz és a' szervezett dolgozók­kal kialakított jó kapcsolat további erősítéséhez. Előkészítési munkához mi is- tartozik? ' ' Operatív bizottságot kell *' létrehoznunk 3—7 taggal. Vezetője az szb-titkár és ’* 5 egyik tagja a gazdasági felelős. Fel kell mérni a tagdíjhát­ralékot, a szakszervezeti tag- jaink kötelessége, hogy ren­dezzék hátralékaikat. '. E. téren sok a félreértés 1 már eddig is. Mi a lényeges .tudnivaló? A tagdíjhátrálé- ' köt novémber hó 30-ig kell rendezni. Nem fontos azon­nal és egyszerre. Lehet fo­lyamatosan ési részletekben. A bizalmiaknak el kell a szakszervezeti ■ tagokkal be­szélgetni és megbeszélni a rendezés módozatait. Ha a szakszervezeti tag tagdíjelmaradása folyamato­san vagy összevontan 1—6 hónapra terjedő, az elmara- t; ,dás rendezéséhez az szb hoz­zájárulása szükséges. >. Ha az elmaradás 7—12 ha­vi/a rendezéshez a megyebi­zottság, ha 12 hónapnál is több, úgy a rendezéshez az EPOSZ Központi Szervezési és Káder Osztálya, illetve Pénzügyi Gazdasági Osztálya : : jóváhagyása szükséges. Tudni kell azt is, hogy el- . • veszeü tagdíjbélyeg, csak újabb tagdíjbélyeg vásárlásá­■ r val pótolható. Ha valaki elmaradt a tag­■ díjbefizetéssel, vagy elve- . szett- a tagdíjbélyege, a pót­A lás csak az adott évre vonat­kozó besorolás alapján tör­ténhet.- Mielőtt a szakszervezeti bi- - zalmiaink, a besoroláshoz a v tagsági könyvet összegyűj­tik, minden tag részére adja­nak ki egy-egy adatlapot, melyet a tagok, az adatok 1 pontos és hiánytalan kitölté­- se után a tagsági könyvvel együtt adnak át a bizalmi­nak: Az adatlapon a „foglako­zás” rovatban a betöltött munkakört kell írni, és nem a szakképzettséget. , tagsági könyvek és tag- nyilvántartó kartonok egyezte- ’■ tésekör ellenőrizni kell, hogy a .segélyek, üdültetések fel- vezetése a tagnyilvántartó kartonokra megtörtént-e. A tagsági könyvekben min- ' den. (1963—1974) években vá­sárolt bélyeget felül kell bé- ', lyegezni. Az új tagnyilvántartó kar­tonokat a fenti egyeztetések .. után. 1974. november 30-ig ki kell állítani. .... A szakszervezeti tagok az 'új tagsági könyvet a csere során térítésmentesen kapják. Viszont az 1975, január 1-e v után belépő új tagok 3,— Ft térítést fizetnek az új tag- , könyvért. A tagkönyvcsere költségei a csoportvagyont terhelik. Így ezt az 1975 éves költség- vetésünkben kell megtervez­nünk. A tényleges katonai szol­gálatot teljesítő dolgozók ré­szére a tagkönyvcsere a szol­gálati idő letelte után törté­nik. A nyugdíjasokat és gyer­mekgondozási segélyben levő tagokat kiértesítjük és ré­szükre a tagkönyvcserét elin­tézzük. A felszabadulás előtti ta­gokról külön nyilvántartást készítünk. A felszabadulás előtti tagság keletkezésének időpontját, valamelyik szak- szervezeti központ elnöksége korábban igazolta, úgy azt külön igazolás nélkül el kell fogadni. Rendkívül sok munkát kell el- végeznünk a tagkönyvcserevel kapcsolatban, gondosan és pon­tosan. Ebből csak olyan részié- teket emeltünk ki, amelyekről ygy véljük, mindenki szamara fontosak, amit általában minden dolgozónak jó tudni e kérdés­ről. Kérjük bizalmijainkat, hogy a szóbeli eligazításnak megfelelő­en, politikusán, türelmesen es nagy gonddal végezzék munká­jukat. Kérjük dolgozóinkat, hogy legyenek segítségünkre, saját és közös érdekeink felismerése alap­ján, hogy tagkönyvcserénk sike­res legyén. A tagkönyvcsere munkálatainak előrehaladásáról, a menet közben felmerülő általános érdekű prob­lémákról újságunkban, ha dől- gozóink igénylik, havonta besza- mólunk, A munkálatok befejezé­se után pedig feltétlenül adunk rövid, tömör, átfogó értékelést, beleszőve a tapasztalatokat is. SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG kerüljön ezen a taggyűlésen a jelölőbizottság, szavazat­szedőbizottság és a levezető elnök. A január 2—20. kö­zött a második taggyűlésen napirendi pontként kell sze­repelni a kongresszusi hatá­rozat vitájának, a szervezeti szabályzat módosításévá] kapcsolatos feladatok mégvi- íatásának, csúcsvezetőség, alapszervi vezetőség és a küldöttek megválasztásának. Az alapszervezetek beszá­molójának tartalmaznia kell a X. kongresszus és 'azóta megjelent határozatokat, foglalkoznia kell a párt bel­ső életével, eszmei, politikai; erkölcsi fegyelemmel, kultu­rális élettel, gazdaságpoliti­kai, az állami és tömegszer­vezetek tevékenységével,' ezek ellenőrzésével, segítsé­gével. A pártbizottság javaslata, hogy minden alapszervezet hozzon létre munkacsopor­tokat, akik kidolgozzák az egyes reszortok munkáját. A jelölőbizottságnak min­den párttaggal beszélni kell. meghallgatni véleményüket, javaslataikat. A 2. napirendi pont tár­gyalásakor határozatot ho­zott a csúcsvezetőség arra vonatkozóan, hogy a nők szakmai továbbképzését nem köti korhatárhoz, mindenki tanulhat tovább, ha az elbe­szélgetés folyamán felvételt nyert, a követelményeken nem tudunk változtatni, aki elvégzi az iskolát egy szin­ten kell, hogy mozogjon a többivel, segítséget tudnak a tanárok nyújtani, csak szólni kell, 1 mely, anyagrész okoz problémát. Elsőrendű pártfeladat a káderutánpótlás. A csúcsve­zetőségnek meg kell 'tár­gyalni a káderutánpótlás­tervet. Célunk, hogy minden párt­tag végezze el a Marxista- Leninista középiskolát. Min­ien nő csak egy funkciót vállalhat, a többi alól . fel kell menteni. A 4. napirendi pontként foglalkozott a .csúcsvezető­ség a KlSZ-kb 1974, április 17—18-i határozatával. Meg­állapította, hogy erősíteni kell a KISZ kommunista jel­legét. Egyszerűsíteni kell a szervezési és irányító mun­kát, a tagoknak konkrét egyéni feladatokat kell adni, amelynek teljesítése számon- kérhető. A felszabadulási 'akció- programot ki kell dolgozni egyéni vállalásokat el kell készíteni a KlSZ-alapszerve- zeteknek. Ennek a határozatnak nem az a célja, hogy a KISZ- tagság létszáma csökkenjen, hanem az, hogy növekedjék a KISZ-tagok politikai' akti­vitása, erősödjék a KISZ kommunista jellege. Egyéb bejelentések meg­tárgyalásával a csúcsvezető- ség ülését bezárta. Mázán Gyórgyné Egy óra a könyvtárban ' Lapunk tavaly januári szá­mába^ .-olvastunk cikket az - üzemi •könyvtárról, ahol a cikk '.írója azt panaszolta, hogy nincs megoldva a könyvtár rendszeres nyitva ■ tartása, ezért lassan elmara­doznak áz-olvasók. Most, másfél év elteltével megnéztük, mi a helyzet az üzemi könyvtárban: Tavaly június óta Bárdos Miklósáé kezeli a könyvtárat, tőle kértünk információt. — A tavalyi probléma megoldódott, a könyvtár rendszeresen, heti két alka­lommal nyitva van. Sok új könyvet hoztunk, van bőven választék, szinte minden té­mában. — A könyvtár látogatottság ez évben, azt hiszem megha­ladja a korábbi legjobb éve­két is, persze nekem, könyv­tárosnak ez sok munkát je­lent, aminek természetesen nagyon örülök —, s így bri­gádom egyik tagja is besegít a munkába. A Dilsky Aurél . szocialista brigád vállalása ugyanis a könyvtár üzemel­tetésére is kiterjed. Ez évben a szocialista bri­gádok figyelmét felhívtuk, hogy kössenek szerződést a könyvtárral. Ennek nyomán a brigádok többsége vállalta, hogy rendszeres látogatója és olvasója lesz a könyvtárnak. a könyvtár pedig vállalta, ‘-hogy segítséget nyújt a bri­gádoknak különböző képzé­sekhez és vetélkedőkhöz szükséges irodalom beszerzé­sében. A könyvtárban levő dolgozókat is megkérdeztük és az alábbi válaszokat kap­tuk: Sütő Rudolfné és Tamasi Sándorné a cigarettacsomago­lási Braun Éva szocialista brigád tagjai új olvasók, ez évben kapcsolódtak be, az ő brigádjuk is szerződést kö­tött'. Sütő né inkább Jókait, Mó­riczot olvassa szívesen, bár nagyon kevés ideje van, mi­vel vidéki, de azért egy ke­vés időt tud az olvasásra is szakítani. Tamasiné érdeklődési köre azért is szélesebb, mert a család számára is válogat és véleménye szerint ez azért nehéz, mert elég sok jó könyv van. Gyurcsik Ernőné régi és rendszeres olvasója a könyv­tárnak, sőt, korábban a fil­tergyártási Dobó Katica szo­cialista brigád részére is ő válogatott könyveket. Gyur- csikné szerint a könyvtárnak délutáni órákban is nyitva kellene tartani, mert így, hogy csak délelőtt van nyit­(Foto: Szigeti) va, ritkábban tudnak köny­vet vinni. Bár tudjuk, a dél­utáni nyitva tartás a terem foglaltsága miatt nehézkes. A tmk Dobó István szocia­lista brigádjából Molnár An­tal és Holló Sándor jött könyvet cserélni, ők is új olvasók. Arra a kérdésre, hogy mit olvasnak szívesen, mindketten a „könnyebb" műfajhoz tartozó irodalmat sorolták, ami szórakoztató és nem kell túlságosan odafi­gyelni. „Egyelőre — mond­ja Molnár Antal —, mert ha az ember belejön az olvasás­ba, akkor már komolyabb könyveket is szívesen kézbe vesz.’’ Kívánjuk, így legyen! —B— Ezen cikkel induló cikkso­rozaton keresztül szeretnénk vállalatunk dolgozóival szé­les körben a bizonylati sza­bályzatot megismertetni, részben munkájuk megköny- nyítése, részben ismeretük bővítése érdekében. A bizonylati szabályzat összefoglalva rögzíti mind­azokat, amelyeket a bizony­latokról általában, és külön- külön egy-egy bizonylatról tudni kell. Ebből 1—1 pél­dány a vállalat felsőszintű vezetőinél, egy példány pe­dig a pénzügyi osztályon ta­lálható meg. Akinek munká­ja során a jelen ismertetésen túlmenően részletesebb in­formációra van szüksége, a pénzügyi osztály példánya rendelkezésére áll. A 9/1969. P. M. sz. rende­let értelmében minden vál­lalatnak el kellett készítenie a bizonylati szabályzatát és annak mellékletét képező bi­zonylati albumot 1970. de­cember 31-ig. Vállalatunk 1971. január 1- től lett önálló vállalat, így nálunk a bizonylati szábály- zatot 1971. december 31-ig kellett elkészítenünk. Miért is van szükség egy vállalatnál a bizonylati sza­bályzatra?^ bizonylati sza­Vállalati bizonylati szabályzat bályzatban kell meghatároz­ni: — az információ és adat­hordozókat (okmányok, ira­tokat, nyomtatványokat, a gépi és technikai adat hor­dozókat), amelyek a bizony­lat fogalomkörébe tartoz­nak, — azok keletkezési helyét, a rögzítés szabályait és to­vábbításuk . rendjét, — kezelésük, földolgozá­suk, megőrzésük általános előírásait, ... — előírja az egyes szér- vek adatfeldolgozási és el­lenőrzési feladatait a bi­zonylatok kezelésével kap­csolatban. Mindezen keresztül a bi­zonylati szabályzat célja, hogy — megszilárdítsa a bizony­lati fegyelmet, — szervezettebbé tegye az ügyviteli munkát és emelje annak színvonalát. Milyen információkat és adathordozókat (okmányokat, iratokat, nyomtatványokat stb.) kell bizonylatnak te­kinteni, és/a5- bizonylati sza- báttyáátbáftí rögzíteni ? — Minden olyan gazdasági eseményről, amely a vállalat aktív (eszközei) vagy pasz- szív (forrás) vagyonrészei, állományát, vagy összetéte­lét megváltoztatja, bizonyla­tot kell kiállítani és a köny- ' velési nyilvántartásokba a gazdasági esemény megtör- . téntét igazoló összes bizony­latok adatait' rögzíteni kell. Bizonylat tehát minden olyan okmány, feljegyzés, kimutatás, (gépi könyvelési tabló), amely a gazdasági esemény megtörténtét, hatá­sának értékét, mennyiségi és minőségi adatait hitelt ér- ' demlően igazolja. Tehát mindazok az iratok, amelyek adatai közvetve, vagy közvetlenül a vállalat raktári, analitikus, üzemi és főkönyvi nyilvántartásaiban rögzítésre kerülnek. Nem tekinthetők tehát bi­zonylatnak például: •-á gyártási receptúrák, teehhólőjAai- előírások, norma nyfl’iftótártá’sok,- < termelési programok és azok módosításai, anyagigénylés, anyag megrendelések és azok nyilvántartásai, munkaszerződések, felmondási és áthelyezési okmányok, termelés és teljesítés ada­tai és azok számításai, statisztikai jelentések stb. Ezeknek az alapelveknek megfelelően elkészült a bi­zonylati szabályzatunk, mely 3 fő részből áll: 1. Általános részből, 2. Végrehajtási részből, 3. Mellékletből áll (bizony­lati album, leltározási sza­bályzat, önköltségszámítási szabályzat, kollektív szerző­dés, szigorú számadásra kö­telezett nyomtatványok keze­lésének szabályzata, házi­pénztár kezelési szabályzat, vállalati munkavédelmi sza­bályzat, számlarend, ügy­rend, munkaköri leírások, újítási szabályzat, iratkeze­lési szabályzat.) Az általános rész tartal­mazza: a szabályzat érvény­be-lépésének idejét és kiál­lításának célját, a bizonylati felelőst és annak feladatait, az érvényben levő joghatá­lyos rendelkezéseket, válla­lati szabályzatokat és egyéb belső és tröszti utasításokat. A bizonylati szabályzatban meghatározottak 1972. január 1-től léptek érvénybe válla­latunknál. A bizonylati felelős a számviteli osztályvezető. Fel­adatát a szabályzat részlete­sen tartalmazza. A végrehajtási rész meg­határozza a bizonylat fogal­mát és mindazokat az okmá­nyokat, amelyeket vállala­tunknál bizonylatnak tekin­tünk. Lapunk legközelebbi szá­mában az állóeszköz-gazdál­kodás bizonylatait ismertet­jük. Minden egyes bizony­latnál meghatározva, hogy miért kell kiállítani a bi­zonylatot, kinek kell kiállíta­nia, ki a felelős a kiállítá­sáért és ki annak ellenőrzé­séért, hogyan, hány példány­ban, és azokból a példá­nyokból melyik szerv ré­szére kell példányokat to­vábbítani, melyek a követel­mények, amelyeket a bizony­latoknak tartalmaznia kell és hogyan lehet a bizonyla­tokon beírt téves adatokat helyesbíteni. Kovács Gyuláné

Next

/
Thumbnails
Contents