Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-07-01 / 7. szám
Popovics Zoltán, Vass László és Fazekas Sándor a Niep- tnann 6-os gép karbantartását végzi. Kelemen Antal, Kovács László és Mlinkó Ferenc a fogaskerék beépítését végzi az egyik géprészben. It kéthetes nagykarbantartás mérlege: RENDSZERESSÉG, TERVSZ ERtíSÉG, HATÉKONYSÁG A vállalat, munkáiában már feszített munkaüteme bizoEgri vélemény a szintetikus „Planet” cigarettáról A vállalat munkájában már rendszerré vált az évi kéthetes nagykarbantartás, amikor a cigarettaágazat teljes keresztmetszetében két hétig szünetel a termelés. Ez a két hét minden évben a gépi kapacitás, a programszerinti termelés, a munka- és üzem- szervezési tevékenység összehangoltságának próbája. Ezt a rendszert az tette szükségessé, hogy a nagyrészt háromműszakos termelés mellett sok olyan jellegű javítás van, amit év közben nem lehet elvégezni, tehát az üzembiztos termelés feltételeit 12 hónapi időtartamra ilyenkor kell megteremteni. Az idei nagykarbantartás tervezése során figyelembe kellett venni a korábbi évek hasznos és negatív tapasztalatait egyaránt. A tervezést a termelési, a szervezési és a műszaki osztály közösen végezte. A terv már a nagykarbantartás megkezdése előtt egy hónappal végleges formában készen állt, teljes részletességgel előkészítve az élő- és holtmunkák szakmánként és osztályonként való programszerű elvégzését. A több hónapig tartó tervező munka lehetővé tette a meglevő források lehető legész- szerűbb kihasználását. A terv egyik legjelentősebb eleme az volt, hogy a termelő és szolgáltató berendezések javítását az egyes osztályok önálló tevékenységére bízta. Ez biztosította a legfontosabb követelmény teljesítését, vagyis azt, hogy a feltárt javítanivalók a hibák nagyságának sorrendjében kerüljenek elvégzésre. Hibája volt a tervnek, hogy nem készült hálóterv, márpedig ez jelentősen elősegítette volna a vezetés számára az ellenőrzést. AZ ALKATRÉSZCSERÉK OPTTMALIZÄLASA A nagykarbantartás június 17-én megkezdődött, az ütemtervnek megfelelően és a munka egész folyamán igazolva, hogy az igények és lehetőségek összehangolásán túl a folyamatok sorrendiségének meghatározása elengedhetetlen. A nagykarbantartásban résztvevők valamennyien tisztában voltak a munkájuk jelentőségével és ezt az első időszak, a gépek vázig bontásának megfeszített munkaüteme bizonyította. A munkák második szakasza, az alkatrészek, csapágyak stb. cseréje egyetlen ;nagy optimalizálási és döntés- sorozat volt. Maga a gyakorlat rajzolta óráról órára, napról napra a megoldás optimum-görbéjét, melynek egyik koordinátája a nagykarbantartás maximális minőségi követelménye (az egyévi legbiztonságosabb üzemeltetés), másik pedig a gazdaságossági követelmény volt. A szakmunkásokból, technikusokból és mérnökökből, karbantartókból és üzemrészi technikusokból — köztük magukból az osztály- vezetőkből — álló kollektíva kiállta a próbát: a döntések általában helyesnek bizonyultak arról, hogy mely alkatrészeket cseréljenek ki és melyek maradjanak meg gazdaságossági okokból. AZONOSULÁS A MUNKÁVAL A nagykarbantartás egyik legértékesebb jelensége és tapasztalata volt az a nagyfokú azonosulás a munkával, amelyet a résztvevők tanúsí tottak. Az egész munkát a célközpontúság jellemezte. Nem a szakmai elkülönültség nyomta rá a bélyegét az emberek tevékenységére, hanem az egységben és rendszerben látott cél. Ennek érdekében nem egyszer szakmájuktól távol eső munkákat is elvégeztek. így azt lehet mondani, hogy az idei nagykarbantartáson már kirajzolódtak annak az új munkavégzési módnak a kör- ■ vonalai, amelyet ez a két betű jelez: DH. Ez a munka izgalmas volt, örömet jelentett és sikerélményt hozott személyesen is minden résztvevő számára. Június 29-én délelőtt az egyes osztályokon. megtörtént a próbaüzemeltetés. A tiszta, újonnan festett gépek és berendezések, a cigarettagyártási osztály új világítótestei valósággal ünnepi külsőt adtak a termelő üzemrészeknek. Elhangzottak az utolsó kritikai megjegyzések, megtörténtek az utolsó simítások is: a cigarettaágazat július 1-én rendben átvehette a berendezéseket és megkezdhette, biztonságosan üzemelő termelő eszközökkel a gyártást. Sóki Mihály Mint ismeretes, az Egri Dohánygyár degusztációs csoportja szakvéleményt adott a szintetikus angliai blendről, a „Planet”-ről, melyet a Courtaulds textilgyár hozott forgalomba. Angliában továbbra is komoly előkészületek folynak a szintetikus blendek forgalomba hozatalára. Az Imperial Tobacco mellett most már az USA-beli Celanese Fibers „Cytrel” nevű szintetikus dohányzóanyaga is bekerül majd az angol cigarettákba: a Celanese Fibers ilyen irányú szerződést kötött a Gallaher és Carreras-Rothmans angol dohánygyárakkal. Miközben a beruházások összege egyre nő, még mindig gondot okoz a szintetikus anyag megfelelő aránya az új márkák receptúrájában. Az angol cigaretták átlagos kátránytartalma darabonként 19 mg; ha ezt a mennyiséget 9 mg-mal csökkenteni akarják, legalább 50 százalékban kell szintetikus ányagot a természetes dohányhoz keverni. Ez viszont eleve ellenállásra talál a gyártó cégeknél, amelyek — joggal — féltik a cigaretták ízét és zamatát. Ennek bizonyítékául a londoni World Tobacco folyóirat nyivánosságra hozta az egri degusztáció eredményét, mely [tudvalevőleg megállapította, hogy a szintetikus anyag 50 százalékos aránya minden tűréshatáron túl lerontotta a „Planet” cigaretta ízhatását. Harci riadó 14 dohányipari szakszervezet genfi konferenciáján Tizennégy tőkés ország dohányipari szakszervezeteinek 55 küldötte gyűlt össze ez év elején Genfben, hogy a proletár internacionalizmust szegezze szembe a kizsákmányolás internacionalizmusával. A nemzetközi dohányiparban mind nagyobb szerepet játszanak az úgynevezett „multinacionális”. vagyis többnemzetiségű, sőt, mondhatnék, nemzetek fölötti óriás- vállalatok, amilyen a British- American Tobacco, a Rupert- Rembrandt-Rothmans csoport, a Reynolds, a Philip Morris, a Reemstma és a többiek. Ezekkel a roppant kizsákmányoló gépezetekkel szemben a munkásokat még saját kormányaik sem tudnák — ha akarnák — megvédeni. A rendszerint jobboldali szociáldemokrata vezetésű szak- g szervezetek most mintha rádöbbennének a proletár-internacionalizmus létkérdés voltára. A nemzetközi trösztök elleni heves kifakadások után elhatározták, hogy állandó tanácsot hoznak létre, „mely meghatározza az egységes nemzetközi szakszervezeti politikát a multinacionális dohányipari nagyvállalatokkal szemben”. A konferencián élesen bírálták a munkásnőket sújtó igazságtalanságokat, követelték az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének megvalósítását, követelték annak a gyakorlatnak megszüntetését, hogy a dohányipari trösztök más ágazatokba fektetik be a nyereségből képzett tőkét, ahelyett, hogy a béreket emelnék és a munkafeltételeket javítanák a dohányiparban. A költségrobbanás... (Bécs, 1974. június). Musil vezérigazgató igen nehéz gazdasági helyzetről számolt be az Austria Tabakwerke RT, az osztrák dohányipari tröszt felügyelőbizottsági ülésén, mely az 1973. év mérlegét tárgyalta. A múlt évi, igen sovány eredmény következtében 1959 óta először fordult elő, hogy a tröszt nem tudott osztalékot fizetni részvényeseinek. 1973-ban olyan mértékben ugrottak meg a termelési költségek, hogy erre már a „költségrobbanás” kifejezést alkalmazzák. Az Austria Tabakwerke nem tudta ésszerűsítő intézkedésekkel kivédeni a kapitalizmus legújabb gazdasági válságának hatásait. Musil vezérigazgató beszámolójában a legnagyobb súly az anyagköltségekre esett. A már folyamatban levő nyersdohányvásárlásoknál 25—30 százalékos áremelkedés jelentkezik. Még nagyobb az áremelkedés aránya a csomagolóanyagoknál. A felügyelő bizottság, a vezérigazgatói beszámoló alapján, a veszteségesség fenyegető rémének távol tartására, kilátásba helyezte a dohányáruk fogyasztói árának fölemelését. Takács Gyula Ferthő Ernő és Pintér Lajos a bundázót cementlapozza. Foto: Szigeti Z. Kiküldetés... Vállalatunk dolgozói gyakran végeznek munkát a telephelytől — Egertől — távol eső közigazgatási helyen. Ezt kiküldetésnek nevezzük. A kiküldetés időtartamára utazási, étkezési és szállásköltség-térítés illeti meg a vállalat dolgozóit. Még a leggyakrabban kiküldetésben járó dolgozók sem ismerik, hogy mikor és milyen térítési díjak illetik meg. Ezt a megállapítást ellenőrzéseink során tapasztaltuk. Először az utazási költségről néhány szóval: A kiküldetési rendelvényen jármű vehető igénybe és annak díja számolható el. Külön igazgatói engedély esetén, ha az gazdaságosabb mint a közforgalmi járművel történő utazás, saját személygépkocsi vehető igénybe. Ebben az esetben 2 Ft/km térítési díj illeti meg a gépkocsi-tulajdonost, ha CASCO-biztosítással rendelkezik. Az elszámoláshoz szükséges a gazdaságosságot igazoló igazgatói engedély és a CASCO-biztosítás száma. Saját gépkocsi igénybevétele lehetséges akkor is, ha az nem gazdaságos, de azt részére engedélyezték. Ebben az esetben azonban csak a közforgalmi jármű díjtérítése számolható el a gépkocsitulajdonos részére. Külön engedélyezni kell azt, hogy milyen közforgalmi jármű díja számolható el. A kiküldetés helyén helyi közforgalmú költségként 10 Ft-nál többet csak akkor lehet elszámolni, ha azt külön engedélyezi a költségeket utalványozó. Élelmezési költségként egész napidíj jár akkor, ha a kiküldetés időtartama a 12 órát meghaladta, fél napidíj, ha a 8 órát meghaladta. Több napos kiküldetéskor az indulástól számított 24 óránként jár 1 napidíj. Pl. júl. 27-én reggel 8-kor indul a dolgozó és érkezik júl. 29-én 13 órakor, akkor 28- án 8 óráig jár 1 napidíj, 29- én 8 óráig jár plusz 1 napidíj és 29-én 8 órától 13 óráig (5 óra) plusz fél napidíj. összesen: 2 és fél napidíj. Amennyiben 29-én 16 óra 10 perckor, vagy azután érkezik vissza (8-tól 16 óra 10 percig, tehát 8 óra 10 perc), akkor 3 napidíj jár a részére. Szállásköltségként a szálloda vagy az IBUSZ Fizetővendég-szolgálat által biztosított számla szerint felmerült összeg számolható el. Amennyiben kötelező reggelit felszámolja a szálloda, a napidíj 20 százalékával csökkenteni kell az élelmezési költség összegét. Ha nem szállodát vesz igénybe, akkor Budapesten éjszakánként 12 Ft, vidéken 10 Ft-ot számolhat el szállás- költségként a kiküldött dolgozó. Kiss Pál az előkészítés elektromos szekrényét javítja. Visnyci Miklós a MAX filterfelrakó gép javítása közben. Sülő Oszkár és Somkútfalvi Ferenc csomagológép javítása közben. Kiss Béla a TMK-niühelyben egy munkadarabot helyez be az esztergagépbe.
