Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-07-01 / 7. szám

Popovics Zoltán, Vass László és Fazekas Sándor a Niep- tnann 6-os gép karbantartását végzi. Kelemen Antal, Kovács László és Mlinkó Ferenc a fo­gaskerék beépítését végzi az egyik géprészben. It kéthetes nagykarbantartás mérlege: RENDSZERESSÉG, TERVSZ ERtíSÉG, HATÉKONYSÁG A vállalat, munkáiában már feszített munkaüteme bizo­Egri vélemény a szintetikus „Planet” cigarettáról A vállalat munkájában már rendszerré vált az évi kéthe­tes nagykarbantartás, ami­kor a cigarettaágazat teljes keresztmetszetében két hétig szünetel a termelés. Ez a két hét minden évben a gépi ka­pacitás, a programszerinti termelés, a munka- és üzem- szervezési tevékenység össze­hangoltságának próbája. Ezt a rendszert az tette szüksé­gessé, hogy a nagyrészt há­romműszakos termelés mel­lett sok olyan jellegű javítás van, amit év közben nem lehet elvégezni, tehát az üzembiztos termelés feltéte­leit 12 hónapi időtartamra ilyenkor kell megteremteni. Az idei nagykarbantartás tervezése során figyelembe kellett venni a korábbi évek hasznos és negatív tapasztala­tait egyaránt. A tervezést a termelési, a szervezési és a műszaki osztály közösen vé­gezte. A terv már a nagy­karbantartás megkezdése előtt egy hónappal végleges formában készen állt, teljes részletességgel előkészítve az élő- és holtmunkák szak­mánként és osztályonként va­ló programszerű elvégzését. A több hónapig tartó tervező munka lehetővé tette a meg­levő források lehető legész- szerűbb kihasználását. A terv egyik legjelentő­sebb eleme az volt, hogy a termelő és szolgáltató beren­dezések javítását az egyes osztályok önálló tevékenysé­gére bízta. Ez biztosította a legfontosabb követelmény teljesítését, vagyis azt, hogy a feltárt javítanivalók a hi­bák nagyságának sorrendjé­ben kerüljenek elvégzésre. Hibája volt a tervnek, hogy nem készült hálóterv, márpe­dig ez jelentősen elősegítet­te volna a vezetés számára az ellenőrzést. AZ ALKATRÉSZ­CSERÉK OPTTMALIZÄLASA A nagykarbantartás június 17-én megkezdődött, az ütem­tervnek megfelelően és a munka egész folyamán iga­zolva, hogy az igények és lehetőségek összehangolásán túl a folyamatok sorrendisé­gének meghatározása elen­gedhetetlen. A nagykarban­tartásban résztvevők vala­mennyien tisztában voltak a munkájuk jelentőségével és ezt az első időszak, a gé­pek vázig bontásának meg­feszített munkaüteme bizo­nyította. A munkák második szakasza, az alkatrészek, csa­págyak stb. cseréje egyetlen ;nagy optimalizálási és döntés- sorozat volt. Maga a gyakor­lat rajzolta óráról órára, napról napra a megoldás op­timum-görbéjét, melynek egyik koordinátája a nagy­karbantartás maximális mi­nőségi követelménye (az egyévi legbiztonságosabb üzemeltetés), másik pedig a gazdaságossági követelmény volt. A szakmunkásokból, technikusokból és mérnökök­ből, karbantartókból és üzemrészi technikusokból — köztük magukból az osztály- vezetőkből — álló kollektíva kiállta a próbát: a döntések általában helyesnek bizo­nyultak arról, hogy mely al­katrészeket cseréljenek ki és melyek maradjanak meg gazdaságossági okokból. AZONOSULÁS A MUNKÁVAL A nagykarbantartás egyik legértékesebb jelensége és tapasztalata volt az a nagy­fokú azonosulás a munkával, amelyet a résztvevők tanúsí tottak. Az egész munkát a célközpontúság jellemezte. Nem a szakmai elkülönültség nyomta rá a bélyegét az em­berek tevékenységére, ha­nem az egységben és rend­szerben látott cél. Ennek ér­dekében nem egyszer szak­májuktól távol eső munká­kat is elvégeztek. így azt lehet mondani, hogy az idei nagykarbantartáson már ki­rajzolódtak annak az új munkavégzési módnak a kör- ■ vonalai, amelyet ez a két be­tű jelez: DH. Ez a munka iz­galmas volt, örömet jelentett és sikerélményt hozott sze­mélyesen is minden résztve­vő számára. Június 29-én délelőtt az egyes osztályokon. megtör­tént a próbaüzemeltetés. A tiszta, újonnan festett gé­pek és berendezések, a ciga­rettagyártási osztály új vi­lágítótestei valósággal ün­nepi külsőt adtak a termelő üzemrészeknek. Elhangzottak az utolsó kritikai megjegyzé­sek, megtörténtek az utolsó simítások is: a cigarettaága­zat július 1-én rendben át­vehette a berendezéseket és megkezdhette, biztonságosan üzemelő termelő eszközök­kel a gyártást. Sóki Mihály Mint ismeretes, az Egri Dohánygyár degusztációs csoportja szakvéleményt adott a szintetikus angliai blendről, a „Planet”-ről, me­lyet a Courtaulds textilgyár hozott forgalomba. Angliában továbbra is komoly előké­születek folynak a szinteti­kus blendek forgalomba ho­zatalára. Az Imperial To­bacco mellett most már az USA-beli Celanese Fibers „Cytrel” nevű szintetikus do­hányzóanyaga is bekerül majd az angol cigarettákba: a Ce­lanese Fibers ilyen irányú szerződést kötött a Gallaher és Carreras-Rothmans angol dohánygyárakkal. Miközben a beruházások összege egy­re nő, még mindig gondot okoz a szintetikus anyag megfelelő aránya az új már­kák receptúrájában. Az an­gol cigaretták átlagos kát­ránytartalma darabonként 19 mg; ha ezt a mennyiséget 9 mg-mal csökkenteni akarják, legalább 50 százalékban kell szintetikus ányagot a termé­szetes dohányhoz keverni. Ez viszont eleve ellenállásra ta­lál a gyártó cégeknél, ame­lyek — joggal — féltik a ci­garetták ízét és zamatát. En­nek bizonyítékául a londo­ni World Tobacco folyóirat nyivánosságra hozta az egri degusztáció eredményét, mely [tudvalevőleg megállapította, hogy a szintetikus anyag 50 százalékos aránya minden tűréshatáron túl lerontotta a „Planet” cigaretta ízhatását. Harci riadó 14 dohányipari szakszervezet genfi konferenciáján Tizennégy tőkés ország dohányipari szakszervezetei­nek 55 küldötte gyűlt össze ez év elején Genfben, hogy a proletár internacionalizmust szegezze szembe a kizsákmá­nyolás internacionalizmusá­val. A nemzetközi dohányipar­ban mind nagyobb szerepet játszanak az úgynevezett „multinacionális”. vagyis többnemzetiségű, sőt, mond­hatnék, nemzetek fölötti óriás- vállalatok, amilyen a British- American Tobacco, a Rupert- Rembrandt-Rothmans cso­port, a Reynolds, a Phi­lip Morris, a Reemstma és a többiek. Ezek­kel a roppant kizsákmá­nyoló gépezetekkel szemben a munkásokat még saját kor­mányaik sem tudnák — ha akarnák — megvédeni. A rendszerint jobboldali szoci­áldemokrata vezetésű szak- g szervezetek most mintha rá­döbbennének a proletár-in­ternacionalizmus létkérdés voltára. A nemzetközi trösz­tök elleni heves kifakadások után elhatározták, hogy ál­landó tanácsot hoznak létre, „mely meghatározza az egy­séges nemzetközi szakszerve­zeti politikát a multinacio­nális dohányipari nagyválla­latokkal szemben”. A konferencián élesen bí­rálták a munkásnőket sújtó igazságtalanságokat, köve­telték az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének megva­lósítását, követelték annak a gyakorlatnak megszüntetését, hogy a dohányipari trösztök más ágazatokba fektetik be a nyereségből képzett tőkét, ahelyett, hogy a béreket emelnék és a munkafeltétele­ket javítanák a dohányipar­ban. A költségrobbanás... (Bécs, 1974. június). Musil vezérigazgató igen nehéz gaz­dasági helyzetről számolt be az Austria Tabakwerke RT, az osztrák dohányipari tröszt felügyelőbizottsági ülé­sén, mely az 1973. év mérle­gét tárgyalta. A múlt évi, igen sovány eredmény következ­tében 1959 óta először fordult elő, hogy a tröszt nem tudott osztalékot fizetni részvénye­seinek. 1973-ban olyan mér­tékben ugrottak meg a ter­melési költségek, hogy erre már a „költségrobbanás” ki­fejezést alkalmazzák. Az Austria Tabakwerke nem tud­ta ésszerűsítő intézkedések­kel kivédeni a kapitalizmus legújabb gazdasági válságá­nak hatásait. Musil vezérigazgató beszá­molójában a legnagyobb súly az anyagköltségekre esett. A már folyamatban le­vő nyersdohányvásárlások­nál 25—30 százalékos ár­emelkedés jelentkezik. Még nagyobb az áremelkedés ará­nya a csomagolóanyagoknál. A felügyelő bizottság, a vezérigazgatói beszámoló alapján, a veszteségesség fe­nyegető rémének távol tartá­sára, kilátásba helyezte a dohányáruk fogyasztói árá­nak fölemelését. Takács Gyula Ferthő Ernő és Pintér Lajos a bundázót cementlapozza. Foto: Szigeti Z. Kiküldetés... Vállalatunk dolgozói gyak­ran végeznek munkát a te­lephelytől — Egertől — tá­vol eső közigazgatási helyen. Ezt kiküldetésnek nevezzük. A kiküldetés időtartamára utazási, étkezési és szállás­költség-térítés illeti meg a vállalat dolgozóit. Még a leggyakrabban ki­küldetésben járó dolgozók sem ismerik, hogy mikor és milyen térítési díjak illetik meg. Ezt a megállapítást el­lenőrzéseink során tapasztal­tuk. Először az utazási költség­ről néhány szóval: A kiküldetési rendelvényen jármű vehető igénybe és an­nak díja számolható el. Külön igazgatói engedély esetén, ha az gazdaságosabb mint a közforgalmi jármű­vel történő utazás, saját sze­mélygépkocsi vehető igény­be. Ebben az esetben 2 Ft/km térítési díj illeti meg a gépkocsi-tulajdonost, ha CASCO-biztosítással rendel­kezik. Az elszámoláshoz szük­séges a gazdaságosságot iga­zoló igazgatói engedély és a CASCO-biztosítás száma. Saját gépkocsi igénybevé­tele lehetséges akkor is, ha az nem gazdaságos, de azt részére engedélyezték. Ebben az esetben azonban csak a közforgalmi jármű díjtéríté­se számolható el a gépkocsi­tulajdonos részére. Külön en­gedélyezni kell azt, hogy mi­lyen közforgalmi jármű díja számolható el. A kiküldetés helyén helyi közforgalmú költségként 10 Ft-nál többet csak akkor le­het elszámolni, ha azt külön engedélyezi a költségeket utalványozó. Élelmezési költségként egész napidíj jár akkor, ha a kiküldetés időtartama a 12 órát meghaladta, fél napidíj, ha a 8 órát meghaladta. Több napos kiküldetéskor az indulástól számított 24 óránként jár 1 napidíj. Pl. júl. 27-én reggel 8-kor indul a dolgozó és érkezik júl. 29-én 13 órakor, akkor 28- án 8 óráig jár 1 napidíj, 29- én 8 óráig jár plusz 1 na­pidíj és 29-én 8 órától 13 óráig (5 óra) plusz fél napi­díj. összesen: 2 és fél napi­díj. Amennyiben 29-én 16 óra 10 perckor, vagy azután ér­kezik vissza (8-tól 16 óra 10 percig, tehát 8 óra 10 perc), akkor 3 napidíj jár a részé­re. Szállásköltségként a szállo­da vagy az IBUSZ Fizető­vendég-szolgálat által bizto­sított számla szerint felme­rült összeg számolható el. Amennyiben kötelező reg­gelit felszámolja a szálloda, a napidíj 20 százalékával csökkenteni kell az élelme­zési költség összegét. Ha nem szállodát vesz igénybe, akkor Budapesten éjszakánként 12 Ft, vidéken 10 Ft-ot számolhat el szállás- költségként a kiküldött dol­gozó. Kiss Pál az előkészítés elektromos szekrényét javítja. Visnyci Miklós a MAX filterfelrakó gép javítása közben. Sülő Oszkár és Somkútfalvi Ferenc csomagológép ja­vítása közben. Kiss Béla a TMK-niühelyben egy munkadarabot he­lyez be az esztergagépbe.

Next

/
Thumbnails
Contents