Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Uj jogszabályaink BEVEZETÉSÜL Most induló — és állan­dónak tervezett — rova­tunkban jogszabályokról fogunk írni. Jogszabályok­ról, amelyek keresztül-kasul behálózzák életünket, meg­szabják az utakat amerre menjünk, meghatározzák a korlátokat, amiken túl nem mehetünk. Jogszabályokról, amelyek szabad életünk, jó képessé­geink kiteljesítéséhez min­dennel és mindenkivel szem­ben biztosítják a zöld utat, de figyelmeztetően villog­tatják a piros fényt minde­nütt, ahol a következő lépés már emberséges társadal­munk korlátain kívül vinne minket. A jogász szakemberek számára izgalmas tevékeny­ség folyik évek óta a tör­vényhozás berkeiben. Éle­tünk nagy területeit átfogó, új jogszabályok születnek a sok apró, részterületet sza­bályozó részben már el is avult jogszabályokat egysé­ges, széles ívű törvények váltják fel, nem kis részben azért is, hogy a joghoz — munkájuknál, hivatásuknál fogva — nem, vagy csak kevésbé értők is eligazod­hassanak köztük. Egységes szövetkezeti tör­vény jelent meg, új jog­szabályok egész sora hatá­rozza meg a polgári és bün­tető bíróságok, az ügyész­ségek, a bűnüldöző szervek tevékenységét — összeegyez­tetve a közrend védelmét az egyéni szabadság bizto­sításával, a közösség érde­keinek érvényesülését az egyének méltányos érdekei­nek érvényesülésével — átdolgozás alatt áll a csa­ládjogi törvény —, és még hosszan folytathatnánk a sort. Ebben a rovatban még­is — elsősorban — azokról az új jogszabályokról kívá­nunk tájékoztatást adni olvasóinknak, elsősorban ter­mészetesen vállalatunk dol­gozóinknak, amelyek éle­tünk mindennapjait befo­lyásolják. Alaposan megmozgatta a társadalom minden ténye­zőjét az ifjúsági törvény, munkásosztályunk vezető szerepének erősítését, a köz- műveltség kiszélesítését fog­ja biztosítani a jogszabá­lyoknak az a rendszere, amely a munkások tovább­képzését szabályozza, a nő és a férfi, a női munka és a férfi munka egyenjogúsá­gának egyenlő elbírálásának a megvalósítása is jogszabá­lyok meghozatalát kívánja meg. A gyakorlati tapaszta­latok teszik szükségessé a lakásépítésekkel, a lakás­elosztással, a lakásépítések támogatásával kapcsolatos rendeletek állandó finomí­tását is, és beszélnünk kell egy most, 1974. január 1-el induló és több évre szóló tervről a népesedéspolitikai célkitűzések megvalósításá­ról. Ezeknek a célkitűzések­nek a megvalósítását is jog­Üzemlátogatások Gyárunkban az elmúlt év folyamán a közvetlen munka­helyi vezetők részére továbbképző tanfolyamot szervez­tünk. A tanfolyamon mintegy 69 főt képeztünk ki, a tanfolyam befejezése után, mintegy záró akkordként 3 üzemlátogatást bonyolítottunk le. szabályok kívánják elősegí­tem, s a most következő egy-két számunkban erről a jogszabálysorozatról fo­gunk számot adni. Alapos és sokoldalú elő­készítés után került a Mi­nisztertanács elé megtár­gyalásra Magyarország — rózsásnak nem mondható — népesedési helyzete és a megjavításához szükséges intézkedési terv. A társada­lomtudósok, statisztikusok, közgazdászok, orvosok, poli­tikusok és e pedagógusok ál­tal kidolgozott elképzeléseket végül is jogi formába öntöt­ték, s így látott napvilágot 1973. októberében a Mi­nisztertanács 1040/1973. sz. határozata a népesedéspoli­tikai feladatokról. A határozat három oldal­ról közelít a kérdéshez, nevezetesen: — anyagi, — egészségügyi és — erkölcsi oldalról. ANYAGI FELTÉTELEK „Könnyíteni kell a gyer­mekes családok helyzetét, csökkenteni kell a gyermek- neveléssel járó költségeknek a családot terhelő részét, illetve növelni kell ebben a társadalom részvételét kész­pénzjuttatásokkal és más kedvezményekkel” — mond­ja ki a határozat. Ennek érdekében a koráb­bihoz képest anyagilag ked­vezőbben kell megállapítani — a családi pótlékot, — a gyermekgondozási se­gélyt, — az anyasági segély ösz- szegét, — a gyermekápolási táp- _ pénzjogosultságot. Bővíteni kell a többgyer­mekes családok üdülési le­hetőségeit— szigorúan ellen­őrzött árak mellett biztosí­tani kell a gyermekek ellá­tását szolgáló árucikkek megfelelő mennyiségét és minőségét. A többgyermekes dolgozó szülőknek munka­jogilag garantált fizetett szabadságot kell biztosítani. EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK „Annak érdekében, hogy a születendő nemzedékek egészségét már a fogamzás előtt is védjük, szükség van olyan egészségpolitikai in­tézkedésekre, melyek elő­segítik a családtervezést, védik a nők és utódok egész­ségét.” Ennek érdekében a kérdések két nagy csoport­jában van sürgős intézkedé­sekre szükség: 1. A családtervezési isme­retek elsajátításában széles körű segítséget kell nyújtani a lakosságnak. Ezt a határo­zat egyrészt a házasságkötés előtti kötelező orvosi tanács­adás és oktatás bevezetésé­vel, másrészt a családi- és nővédelmi tanácsadási tevé­kenység kiszélesítésével, a tanácsadói hálózat megyei, járási, városi és üzemi meg­szervezésével kívánja elérni. Sokat segíthet ezen a téren az orvosi képzés ilyen irá­nyú kiterjesztése és a med­dőség megszüntetését szol­gáló gyógyszerek és a fo­gamzásgátló gyógyszerek és eszközök megfelelő mennyi­ségben, minőségben és vá­lasztékban történő előállítá­sa és forgalomba hozatala is. 2. Felül kell vizsgálni a művi terhességmegszakítás jelenlegi rendszerét, s azt csak a jogszabályban meg­határozott esetekben és csak fekvőbeteg gyógyintézetben (kórházban, klinikán, szana­tóriumban stb.) szabad vé­gezni. AZ ERKÖLCSI OLDAL Miután a lakosság, külö­nösen az ifjúság nincs élet- tanilag, egészségügyileg, er­kölcsileg kellően felkészülve a kiegyensúlyozott családi élet megteremtésére, a kor­szerű családtervezés széles körű megvalósítására, ezért az állami oktatás minden formájába, továbbá a lakos­ság körében végzett egész­ségügyi ismeretterjesztésbe ezeket be kell építeni. Ennek megvalósítására a határozat a legkülönbözőbb intézkedé­sek egész sorát írja elő, s ezek eredményeként az ilyen irányú oktatásnak és ismeretterjesztésnek már ez évben meg is kell indulnia. A Minisztertanács határo­zata nyomán már jónéhány jogszabály meg is jelent, az anyagi feltételeket biztosítók legtöbbje 1974. január 1-vel hatályba is lépett. Ezeket vállalatunk dolgozói munka­helyeiken, vezetőik révén, lényegükben már megismer­hették. Ezekről, s az ezután megjelenőkről a következő számunkban adunk részlete­sebb tájékoztatást. Dr. SZALÖCZY GYÖRGY Isméi sikerült ••• A munkahelyi vezetők képzésében részt vett dolgozók egy csoportja, a Nyíregyházi Fermentáló Vállalatnál, üzemlátogatás közben. (Foto: Gyimesi János) A munkavédelmi tevékenység részletezésének igénye nélkül, két alapvető tevékenység tel­jesítéséről néhány szót. Az év során mind az újság, mind pedig különböző össze­jövetelek során sokszor és mélyen kellett foglalkozni ba­lesetelhárítási tevékenységgel. Megállapítható, hogy a dol­gozók megértették a jelentő­ségét a feladatoknak, és en­nek eredményeként az elmúlt év utolsó 2 hónapjában a vállalatnál munkanap kieséssel járó üzemi baleset nem követ­kezett be. így elmondható: a bázishoz viszonyítva minden munkavédelmi mutató jól ala­kult, javulást mutat. A 12 baleset és az általa bekövetkezett 213 kieső mun­kanap még így is jelentős eredménycsökkenést okoz a vállalat életében, nem is be­szélve ezek erkölcsi és már emberi hátrányairól. örvendetes, hogy balesete­ink súlyossága jelentős mérték­ben csökkent (átlagosan 6,3 kieső munkanappal). Az 1973-as évre tervezett munkavédelmi-fejlesztési ter­vünket túlteljesítettük, több mint másfél millió Ft-al. Ez­által 1974-ben jobb körülmé­nyek között végezhetik dolgo­zóink munkájukat, amire szük­sége is van, hiszen a felada­taink megnövekedtek, további javulás szükséges a balesetel­hárítási tevékenységben, hiszen a bázis az eddigi jó munkánk alapján javult. KELEMEN MIHÁLY A munkahelyi vezetők tanfolyamának 2. csoportja a Szolnoki Fermentáló Vállalatot látogatta meg. Képünkön a résztvevők egy csoportja. A Tisza II. vízlépcső részlete, melyet a 2. csoport még megtekintett. (Foto: Szigeti) A KRESZ 46. § (4) bekez­dés szerint: „A jármű vezetését a jár­művezető nem adhatja át olyan személynek: a) aki a KRESZ-ben meg­határozott feltételeknek nem felel meg; b) .... c) aki szeszesital, vagy más hasonlóan ható szer hatása alatt van, illetőleg akiről tudja, vagy akiről felismer­hető, hogy előzőleg sze­szesitalt fogyasztott.” Mátraháza és Mátrafüred között súlyos kimenetelű balesetnél a motorkerékpár tulajdonosa együtt italozott barátjával. Az italozás be­fejezése után együtt indul­tak el Gyöngyös irányába. Mivel a motorkerékpár tu­lajdonosa túl ittas volt, meg­kérte barátját — aki eddig pótutasként utazott —, ve­zesse ő tovább a motor- kerékpárt. Másért való Barátja átvette a motor- kerékpár vezetését, míg a tulajdonos pótutasként fog­lalt helyet. Az „újdonsült” vezetőnek sem vezetői enge­délye, sem megfelelő gya­korlata nem volt. 70—80 km/ óra sebességgel haladtak lefelé a szerpentines úton Mátrafüred irányában. Ami­kor az egyik balra ívelésű kanyarhoz értek, a gyakor­lattal nem rendelkező „veze­tő” — nem tudta követn' a kanyar ívét —, lehaladt a jobb oldali útpadkára, ahol elütötte a vele szemben sza­bályosan — gyalogosan — közlekedő sértettet, aki sú­lyos életveszélyes sérüléssel került kórházba. A járásbíróság mindkét személy bűnösségét meg­állapította, szeszesitaltól be­SZMT tanácsülés Egerben A múlt év végén megtar­totta ülését a Heves megye Szakszervezeti Tanácsa. Na­pirenden szerepelt a tájé­koztató a két tanácsülés kö­zött végzett SZMT elnöksé­gi munkáról, továbbá a ja­vaslat az SZMT éves prog­ramjára és az elnökség 1974. I. féléves munkatervére vo­natkozóan. Mudriczki Já­nos SZMT vezető titkár és Dorkó József titkár voltak a napirendi pontok előadói. Vállalatunk részére külö­nös érdeklődéssel bírt az a napirendi pont, amelyet Sza­bó István, az SZMT titkára ismertetett. „A szocialista munkaverseny-mozgalom to • vábbfejlesztésével, valamint az üzem- és munkaszerve­zéssel kapcsolatos határoza ­tok érvényesülésének tapasz­talatai és a további felada­tok” — címmel. Nagyon jó érzés volt hallani vállala­tunk jelenlevő aktíváinak, amikor az SZMT jelentése meleg elismerő szavakkal igen pozitívan értékelte e téren végzett munkánkat és a DH-munkarenddel kapcso­latosan ajánlotta a megyei vállalaltoknák, hogy tapasz­talatcsere céljából keresse­nek meg bennünket. Bár ez újabb terheket jelent, és bár még mi is gyakorló tanulók vagyunk, e téren a megtisz­telő bizalomnak igyekszünk majd megfelelni. Gyárunk vezetősége ne • vében a vita során főmér­nökünk is hozzászólt. JSZ •• •• • •• B Köszönjük • • • 1973. XII. 7. Ünnepi hangulat volt a kellemesen szép kultúrteremben. A szivarátfazati szocialista brigádok teadélutánra hívták az elmúlt öt esztendőben nyugdíjba vonult régi munkatársaikat. Fáradságot nem kímélve, mindent elkövettek, hogy mi, meghívott nyugdíjasok nagyon jól érezzük magunkat. Ez teljes mértékben sike­rült is, mert ezen a délutánon olyan jó volt a hangulat, hogy soha nem felejtjük el. Meleg fogadtatásban részesültünk már a gyár kapujá­ban, ahonnan felkísértek bennünket a kultúrterembe. Utána kedves, meleg szavakkal üdvözölte a résztvevőket Kiss Ferenc szivargyártási művezető, majd a gyár fő­mérnöke, Huszti Ferenc köszöntött bennünket és méltatta a regi dolgozók munkáját. Becsületesen helytálltak a nehéz időkben és türelmesen nevelték a fiatal dolgozókat, akik most a jelenlegi törzsgárdát alkotják. A beszélgetések során a nyugdíjasok is elmondták, hogy nagyon sokat fejlődött a gyár. A dolgozók fegyelmezettek, jó minőségű munkát végeznek. Meglátszik, hogy a fiatal, lelkes igazgató a tömegszervezetekkel együtt sikeres, eredményes munkát végez. Mindhárom vendéglátó brigád eredményeit figyelemmel kísérjük és örömteli, megnyug­tató érzés, hogy utódaink is becsülettel helytállnak, sikeres munkát végeznek. Minden elismerésünk az elmúlt nyáron végzett különleges és igen fárasztó eredményes munkáért. Különösen jó érzés volt hallani, hogy a kollektív szel­lem nagyon jó, szinte családi környezetben dolgoznak, amit külön alkalmam is volt tapasztalni, mert közöttük dolgozom. Volt alkalmam látni a megszépült éttermet, pinceklubbot, ahol a fiatalok kulturált körülmények között szórakozhatnak. Végezetül minden nyugdíjas nevében köszönetét mon­dok mindhárom brigádnak, mindazoknak, akik elősegí­tették, hogy ez a találkozó ilyen sikeres legyen, és nagyon köszönjük a szép ajándékot is. Kívánunk nagyon jó egészséget, eredményes jó munkát a gyár valamennyi dolgozójának. Nagyon reménykedünk és várjuk, hogy jövőre újra meglátogathatjuk régi munkahelyünket, amelyet annyira szeretünk. Igaz, munkatársi szeretettel és üdvözlettel: NAGY MARIA nyugdíjas lile folyásolt állapotban, mara­dandó testi fogyatékosságot okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétségben, és ezért az „újdonsült” vezetőt — fogházban letöltendő — 10 hónapi, míg a motor- kerékpár tulajdonosát 1 évi — szintén fogházban letöl­tendő — szabadságvesztésre, mint főbüntetésre, és 3—3 évi időtartamra minden­nemű jármű vezetéstől el­tiltásra, mint mellékbünte­tésre ítélte. Az „újdonsült” vezető a KRESZ 46. § (1) és (3), vala­mint az 57. § (1) bekezdés rendelkezéseit szegte meg, vezetői engedély nélkül, alkoholos befolyásolt álla­potban vett részt a közúti forgalomban és a kanyar­ban „kisodródott”. A motorkerékpár tulajdo­nosa a KRESZ 46. § (4) be­kezdés a) és c) pontjának rendelkezéseit szegte meg, és ezért a bekövetkezett balesetért büntetőjogilag fe­lelősséggel tartozik. Hasonlóképpen megálla­pítható a kölcsönadó tulajdo­nos felelőssége akkor is, ha a balesetet előidéző jármű­vön nem utazik, vagy ha az „újdonsült” járművezető — hasonló körülmények között közlekedve — saját maga sérül meg súlyosan, vagy kerül halálos balesetbe. Tanulság: Nem adható át a jármű vezetése olyan sze­mélynek, aki megfelelő ka­tegóriájú vezetői enged ély- lyel, illetve megfelelő gya­korlattal nem rendelkezik, vagy akiről tudható, vagy gondos előrelátás mellett felismerhető, hogy szeszes­italt fogyasztott. Dr. SÁPI JÁNOS közi. ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents