Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-04-01 / 4. szám

A barátságért -100 néppel Megnőtt a karbantartás jelentősége A dohánygyári GTE-csoport útja A szocialista Magy aronszag nem kevés országról mond­hatja el, hogy barátja. Ezek között azonban van_ egy, mely nem egyetlen nép, ha­nem 100 nép barátságát je­lenti — és ez a Szovjetunió. Az MSZBT vállalati tagcso­portja tehát 100 szovjet nép­pel való barátság ápolását vállalta magára. Van-e jobb mód a barát­ság ápolására, mint meglá­togatni a földkerekségnek ezt a kivételes országát? Az a 12 dohánygyári dolgozó, aki 1973-ban személyesen látta a Szovjetuniót, két hét alatt igen sok tapasztalatot szerzett és felejthetetlen él­ménnyel tért vissza. Ez an­nál értékesebb, mert 80 szá­zalékuk fiatal volt, a gyári KISZ-szervezet tagja. A dolgozók nagy többsége számára azonban képekben, szemléltető eszközökben kel­lett idehozni a gyárba Moszk­va, Kijev, Leningrad, Tbili­szi és még sok szovjet nagy­város, a sztyeppék, a tajga, a hófödte hegyek képét és üze­netét. Ezt a szolgálatot az MSZBT tagcsoportja vállal­ta. 13 MSZBT falitábla ad hírt a különböző osztályokon a Szovjetunióról, hordozható tablók szemléltették Brezs- nyev és Kádár elvtárs talál­kozásának eseményeit, az orosz szovjet köztársaság eredményeit és érdekességeit ismerhették meg a dolgozók. „A Balti-tengertől a Csen­des-óceánig” című képsoro­zatból. Ugyancsak képsoroza­tot tettünk közzé Maja­kovszkij születésének 80. év­fordulója alkalmából, hordoz­ható tablót felszabadulásunk évfordulójára, színes plaká­tok jelentek meg a gyárban, melyek az SZKP XXIV. kongresszusának és az MSZMP X. kongresszusának legfontosabb mozzanatait is­mertették, de nem hiányoz­tak a hazánk 1973. évi nép- gazdasági adatairól informá­ló falitáblák sem. A szivarágazaton dolgozó „Gárdonyi Géza” szocialista brigád szívvel lélekkel vett részt ezeknek a tablóknak, falitábláknak az elkészítésé­ben. Munkájuk maga is az élő barátság szép kifejezése volt. A vállalatvezetésnek is kö­szönet jár, nemcsak azért, mert anyagi segítséget nyúj­tott a Szovjetuniót megláto­gató csoport utazásához, ha­nem azért a további 20 pél­dány „Fáklya” folyóiratért, melyet a magyar—szovjet barátság ápolásáért végzett munkában kitűnt szocialista brigádok számára rendelt meg. Mindez azt bizonyítja, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság gyári tagcsoportja szervesen együttműködik a pártszervezettel, a tömeg­szervezetekkel és vállalatve­zetéssel. 1974-ben a tőlünk telhető módon segíteni akarunk az MSZMP XI. kongresszusának előkészítésében. Méltóképpen akarunk részt vermi a Fel- szabadulás és az MSZBT fennállásának 30. évforduló­jára tervezett ünnepségeken. Dolgozótársaink elé fogjuk tárni a KGST elmúlt 25 évé­nek eredményeit. Levelezés és személyes kapcsolatok ki­építését tervezzük a csüvas néppel, hozzá akarunk já­rulni a Csebokszári és Eger között kialakult baráti kap­csolatok mind szorosabbra fűzéséhez. Kuborczik József az MSZBT ügyvezető elnöke A Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportja 1969-ben alakult meg az Eg­ri Dohánygyárban, mindösz- sze 17 taggal. Célja a műsza­ki szakemberek tömörítése volt egy olyan társadalmi szervezetben, ahol képessé­geiket, alkotási vágyaikat magasabb szinten kifejthetik, illetve elégíthetik ki, és ahol lehetőségük nyílik a műsza­ki ismeretek bővítésére. Szakosztályunk alakulásá­nak ötödik évfordulóját ün­nepeljük ebben az évben és ez sajátságosán egybeesik a GTE negyedszázados jubileu­mával. Célszei'ű ilyenkor a visszapillantás, a megtett út­ra és az előretekintés, a számvetés a célkitűzésekkel. A szakosztály munkatervei mindig arra irányultak, )hogy a vállalat műszaki fejleszté­se egyre magasabb technikai színvonalon valósuljon meg. Ez annál is indokoltabb, mert hiszen az a beruházási keret, melyet a vállalat szá­mára a Dohányipari Vállala­tok Trösztje a IV. ötéves tervidőszakra biztosított, a megelőző időszakhoz képest mindössze 18,7 százalék. Ez pedig a vállalatok a korsze­rűsítő fenntartásokra és a házilag tervezett, olcsóbb, sa­ját vállalkozásban megvaló­sított beruházások és fejlesz­tések elvégzésére kénysze­ríti. ! ! i | A kezdet járatlan útjai, a nehézségek nem rettentették vissza azokat a szakosztályi tagokat, akik hajlandók vol­tak a műszaki fejlődés,, ha­ladás érdekében munkaidőn túl is többletenergiát befek­tetni. Ez a kis csoport je­lentősen hozzájárult a vál­lalat fejlesztési célkitűzései­nek eléréséhez; ezek az ered­mények biztosították a ter­melés hatékonyságának nö­velését, a nehéz és kedvezőt­len körülmények között végzett fizikai munka csök­kentését, a dolgozók munka- körülményeinek javítását, a technológiai színvonal, a kor­szerűség növelését. Termé­szetesen, a vállalat gazdasági vezetése igen nagy segítséget nyújtott a feladatok ilyen színvonalon történő végre­hajtásához, hiszen megte­remtette a lehetőséget arra, hogy a GTE műszaki és szakmai továbbképző kurzu­sain szakosztályunk egy-két tagja minden alkalommal — érdeklődésének megfelelően — részt vehessen. A GTE-ta- gok műszaki látókörének fej- lesztéshez, a korszerű tudo­mány és technika megisme­réséhez hozzájárultak a kül­földi és hazai tanulmány­utak, tapasztalatcserék, kon­ferenciák, üzemlátogatások. A szakosztály továbbra is arra törekszik, hogy mind magasabb szinten valósítsa meg a vállalat műszaki fej­lesztési célkitűzéseit. Kapcso­lódik továbbá a GTE me­gyei szervezetének TMK munkabizottsághoz, melynek célja a karbantartással fog­lalkozó szakemberek képzé­se, továbbképzése, a karban­tartással kapcsolatos elméle­ti kérdések tisztázása, a ta­pasztalatok kicserélése a GTE-en belül, hiszen ma már a termelékenység eme­lésében különösen megnőtt a karbantartás jelentősége. A feladatok sikeres végre­hajtásához biztosítékot nyújt jól képett szakembereink lel­kesedése az újért, a gazda­sági és tömegszervezeti veze­tők támogatása és nem utol­só sorban a mind ez ideiig elvégzett eredményes mun­ka. Sóki Mihály Munkásarcok Az automaták szerelője Másodszor a cigarettagyártásról Képes riport az egri Dohánygyárról a World Tobacco-ban A nemzetközi dohányipar egyik legrangosabb folyóira­ta a negyedévenként megje­lenő londoni WORLD TO­BACCO (magyarul: „Világ­dohány”). A folyóirat figye­lemmel kíséri öt kontinens dohányiparát és dohányter­mesztését, mindig beszámol a legfrissebb eredményekről, a technológiai újdonságokról, a világpiacról, a dohány­ipar helyzetéről és jövendő lehetőségeiről, valamint a legérdekesebb és legjelentő­sebb dohánygyárakról. Az 1974. évi 1. szám nagy cikket közöl a magyar do­hányiparról és a következő két oldalon képes beszámo­lót ad az Egri Dohánygyár­ról. Ismerteti a gyár terme­lési adatait, technológiai be­rendezéseit és megoldásait, termékeit, külföldi kapcso­latait és szociális intézmé­nyeit; beszámol a DH-mun- karendszer bevezetésére tett erőfeszítésekről és a szocia­lista brigádmozgalomról. Az érdekes cikket — mely nem mulasztja el néhány szóban Eger és az egri bor bemutatását sem — Pók Pálnak, a vállalat grafiku­sának nyolc fényképe il­lusztrálja. A cikk nagy feltűnést keltett a nemzetközi do­hányiparban, amint ezt töb­bek közt a svájci Baumgart­ner Papiers filtergyártó vál­lalat márciusban írt levele bizonyítja. íme a levél: „Igen kellemes volt szá­munkra olvasni a World To- baccóban az Egri Dohány­gyárról szóló cikket — írják a Baumgartner Papiers ve­zetői. — Különösképpen fel­figyeltünk azokra a részle­tekre, amelyek berendezé­sének magas műszaki szín­vonalára és szociális intéz­ményeinek haladott voltára vonatkoznak, hiszen mindez Egert jelentős tényezővé te­szi a cigaretta világában. Ez a cikk csak elmélyítette azt a kitűnő benyomást, ame­lyet látogatásunk alkalmá­val szereztünk önöknél. Fo­gadják legmelegebb szeren- csekívánatainkat. A jövőre nézve is a legjobbakat kí­vánjuk önöknek.’’ Az Egri Dohánygyárat te­hát most már az egész vi­lág dohányipara számon tartja. Ez azonban senkit sem tölthet el önelégültség­gel. Éppen ellenkezőleg: ' ez a figyelem mind jobb és jobb eredmények elérésére kötelez. S. A. Reggel haltkor kezdte a műszakot. A cigarettagyártó csarnokban egyenletesen dol­goztaik aiz automaták. A zöldre festett hármas gép mellett állít és percekig figyelte, hogyan tölti az meg apróra vágott dohánnyal a cigaretta papírt. A gép folyamatosan ontot­ta a cigarettákat, melyeket egymás után a csomagoló ba szállítottak. A délelőtt dere­kán rövid időre mégis meg­állt a gép. Az automatika „vérkeringésében” történt hi­ba. A széles szalagvezető gör­gője meghibásodott. Leper­dült róla a szalag. Mint a jó orvos, úgy sietett a betegé­hez a szerelő, Riczkó Csaba villámgyors mozdulatokkal kiemelte a megsérült alikait- nészt és hamar megjavította a perforált szalagot. Alig néhány perc múlva visszahelyezte a gépbe és az automata Ismét halk katto­gással megindult. Figyelmét percekig a mű­ködő gépen felejtette. Aztán megelégedett mosollyal llé­pett tovább. Fiatalember. Mindene a motor, a gép, az automatika. Mechanikai műszerész. Érett­ségi után, 1969-ben került az Egri Dohánygyárba. Azóta kitanulta a szakmát és meg­gyökeresedett a kollektívá­ban. A dohánygyár tanműhelyé­ben ismerkedett a szakmai alapfogásokkal. Az elméletet pedig az egri ipari tanuló in­tézetben sajátította éL — Tanultunk anyagiisme­retet, mechanikát, automati- kát — mondja a barna hajú fiatalember. — Sokat rajzol­tunk, de nekem nem volt ne­héz, mert középiskolában már tanultam ábrázoló geo­metriát A hármas gép mellett ál­lunk meg. „Együtt figyeljük az automata egyenletes mű­ködését. — Kedves nekem ez a gép — mutat a cigaretta rúdakat magából kilövő szerkezetre. — Ezen tanultam meg a ci­garettagyártást, és , február óta én irányítom. Visszatér­tem a régihez. Nagyon érde­kes a szerkezete. Nyugat-Né- metországból vásárolta a gyár hat és fél millió forin­tért. Nyolc órás műszak alatt 780 ezer cigarettát gyárt. — Általában úgy mondják a gyárban, hogy az a jó, ha a műszerész nem dolgozik, mert akkor nincs baj a ter­meléssel. — Ez valóban így van, mert mi teljesítményben dol­gozunk. Ha sok a meghibáso­dás, az nyilvánvalóan meigza­BESZÄMOLÖK, BESZÁMOLTATÁSOK — Az 1973-as esztendőt kö­vető értékelések, beszámolók és beszámoltatások sora vé­get ért. Januárban szocialista brigádjaink kiértékelő záró- értekezleteit tartottuk meg. Február elején a műszaki konefrencián, széles, demok­ratikus alapon értékeltük az elmúlt évet. E konferencián most először nemcsak az egyes szocialista brigádveze­tők, hanem az összes szocia­lista brigádunk vezetői részt vettek. A műszaki konferen­ciát a műhelyenként decent­ralizált termelési tanácsko­zások követték. — Sok szakemberünk köz­reműködésével kimunkálás­ra került az éves felügyeleti beszámoló. Vállalatunkat — a felsőbb szervek — III. 12-én Pécsett számoltatták be. E beszámoltatáson részt vett az igazgató, főmérnök, főköny­velő, a párt csúcsvezetőség titkára, az szb-titkár helyet­tese és a KISZ-titkár a vál­lalat részéről. A beszámolón elhangzottakat osztályvezetői értekezleten ismertette az igazgató. HOGYAN ALAKULT AZ ELSŐ NEGYEDÉV? — Élénkült az értékesítés az előző év azonos időszaká­hoz és ipari viszonylatban csökkentek a készletek. A szivarnál azonban — bár az előző évhez javultak az érté­kesítési számok, mégis — úgylátszik tartós degresszió­varja a munkát, a folyama­tos termelést és . az 'kiesést jelenít. Ezért állandóan őrkö­dünk a gépek felett és ha probléma van gyorsan meg­javítjuk. Most csendes ez a délelőtt, nincs fennakadás, zökikenőmieinites a termelés. — Nagyon szeretem a szak­mámat, de tudja szeretnék tovább tanulni és a dohány­ipari technikusi bizonyít­ványt megszerezni. Ehhez tá­mogatást kapok a gyártól. Az idén ősszel Debrecenbe je­lentkezők a dohányipari technikumba. Így még na­gyobb szaktudással segíthe­tem majd a termelést. (mentusz) (Foto: Szigeti Zoltán) val kell számolnunk. Az is va­lószínűnek látszik, hogy az ár­változás hatása még ezévben érződik, ha valamivel csök- kentebb mértékben is. Az ér­tékesítés növekedése lassú ütemű és a gyártási kapaci­tásnak teljes leterhelésére nem számíthatunk. — Más problémák is fenn­állnak és újak is jelentkez­nek: receptura átlagárnöve­kedés, begyűrűző belföldi és import árnövekedés. De a problémák arra valók, hogy feltárjuk azokat és szembe­nézve megküzdjünk velük. Az operatív tervünket a ne­gyedév végére teljesítettük. —Ezek után pedig lássuk mit mutatnak a számok. A cigaretta termelés az előző évhez 100 százalék, a filte­res cigaretta termelés 99,1 százalékos, a készáru terme­lési érték pedig 99,3 százalék, míg az operatív terv teljesíté­se 100,3 százalék. NÖVEKEDETT A TERMELÉKENYSÉG! Ezt jól érzékelteti az egy állományi létszámra jutó ter­melési érték plusz 1,6 száza­lékos növekedése. A bérfej­lesztés a központi koordiná­lás és így még a (cikk írása­kor) folyamatban lévő pre­ferencia kérelem elbírálásá­nak függvénye is. 3—4 száza­lékos bérfejlesztésre számít­hatunk előreláthatólag, ápr. 1-től történő folyósítással. Az év első hónapjaiban a bér­alakulás a tervezetten belül volt és fejlesztés nélkül is bérszínvonalunk az előző év A cigarettagyártáson 1972- ben a vállalati elhatározás és döntés után kísérleti jel­leggel három szocialista bri­gád, mely öt gépcsoportot foglalt magában, a DH- m unkarendszer keretében kezdett dolgozni. Az indí­tást megelőzően felmérések voltak annak érdekében, hogy feltáruljanak azok a hiányosságok, melyek akadá­lyozzák a jobb minőségű ci­garetták előállítását, a selejt csökkentését, a zavartalan üzemelést. Ezek a hiányos­ságfelmérő vizsgálatok ered­ményesnek bizonyultak. A meghozott intézkedések biz­tosították a munkarendszer kísérleti bevezetését. Az év végén megállapítást nyert az a tény, hogy nem elég és azonos időszakához 101,3 szá­zalék. NÉHÁNY CÉLKITŰZÉS Cigaretta termelés: 1.300 millió db, értékesítés: 1389,5 millió db. Szivar termelés 9 millió db. (II. n. évben.) MŰNK A VERSENY: „DH” MONDATOKBAN — Újjászervezett munka­versenyünk jól funkcionál. Szocialista brigádjaink, szo­cialista üzemrészeink, műhe­lyeink a termelési tanácsko­zásokon tárgyalták vállalá­saikat és végleges formában rögzítették. A „DH” akcióbi­zottsági programpontokat be­építették vállalásaikba. A DH koordinációs és akcióbi­zottság kimunkálta a dolgo­zók részére a vállalati DH ismeretanyagot. A nyomdában biztosított tetszetős kivitelben ápr. hó­ban minden dolgozóhoz el­juttatják a kijelölt szocialis­ta brigádtagok, akik el Is be­szélgetnek mindenkivel a DH-ról. (Lehet, hogy mire újságunk megjelenik már meg is történt.) — A munkaverseny — ki­emelt — vállalások teljesíté­sét érzékeltetik a következő számadatok. Alapanyagmeg­takarítás: vállalás 743 mFt, teljesítés 2464 mFt. Megtaka­rítás 1721 mFt. Minőségi:ki­emelt gyártmány vállalt: 3,4b mutató tényleges: 3,49 muta­tó. Sele j tcsökken tés — 0,10 százalék. I I nem lehetséges első lépés­ként a gyártáson bevezetni ezt az új munkarendszert, szükséges előbb azon a te­rületen, mély nagymérték­ben befolyásolja a jó minő­ségű cigaretta előállítását és ez a terület a filtergyártás. Így született az a döntés, hogy 1973-ban a filtergyár­táson kezdődik meg a beve­zetése, majd 1974-től a ci­garettagyártáson. Így történt, hogy 1973-ban csak előké­születek folytak a másod­szori nekirugaszkodáshoz, hogy ez már sikeres és vég­leges legyen. 1973-ban a cigarettagyár­táson dolgozó szocialista brigádok megerősödtek, tag­jaik szakmailag képzetteb­bekké, begyakorlottabbakká váltak, a filter és egyéb anyagok terén javulás állt be, a vezetés felkészülhe­tett a megfelelő indításra. Elkészült a minőség, a gaz­daságosság mérésére, figye­lésére szükséges mutatórend­szer, megalakult a DH-ak- cióbizottság. A DH akcióbizottság ösz- szetétele sokrétű. Tagjai kö­zött megtalálhatók üzemelő műszerészek, a párt, szak- szervezet, KISZ képviselői, szocialista brigádok vezetői, akik megismerve a DH je­lentőségét, feladatát, közö­sen kilolgozták az intézke­dési tervet 1974. évre. A tervben foglaltak megvaló­sítása esetén 1975-ben a ci­garettagyártás egésze megfe­lelő szinten képes lesz a munkarendszer keretében dolgozni. Jelenleg a kezdeti lépések­nél tartunk. Megvan az a 18 gépcsoport, (szocialista brigádok tagjai), mely első lépcsőben kapcsolódott a DH munkarendszerbe. A si­keres megvalósítás érdeké­ben ezen dolgozók oktatás­ban részesültek, hogy meg­ismerjék a DH lényegét, a minőségi munka követelmé­nyeit, feladataikat. Részlete­sen ismerkedtek a techno­lógiával. Feladatúk feltárni azokat az okokat, melyek gátolják a minőségi, gazdaságos ter­melést; felhasználásra ke­rülő anyagok megfigyelése, véleményezése és mindenek­előtt jó minőségű cigaretta előállítása. A dolgozók jó hozzáállá­sa, az akcióbizottság össze­tétele, aktivitása reméljük azt fogja eredményezni, hogy év végén sikerül fo­kozatosan előrelépni és 1976- ban már az egész üzemrész DH-munkarendszerben tud dolgozni, jól felkészülve és eredményesen. Sz. M

Next

/
Thumbnails
Contents