Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
Műszaki konferencia Október végén tartottált még a IV. negyedévi műszaki konferenciát az Egri Dohánygyárban. A tanácskozáson a gyár gazdasági, mozgalmi vezetőin kívül a középvezetők, önálló előadók, szocialista brigádvezetők, kiváló és kitüntetett dolgozók is részt vettek. Rendkívül sok problémát tárgyalt meg a konferencia. Így elsősorban az előző konferencia határozatainak teljesítését, amelyet az igazgató ismertetett. Az I—III. negyedéves tervek, programok teljesítését a közgazdasági osztályvezető elemezte. A főkönyvelő a mérlegbeszámolót ismertette. Tárgyalásra került az éves operatív terv és a IV. ötéves terv módosítása is. Az üzemrészek vezetői, az önálló előadók beszámolójában felvetett problémákra az igazgató eligazító választ adott. Tárgyalta a konferencia a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom helyzetét, a „DH”-munkarendszer lépcsőzetes bevezetésének eredményeit is. Megelégedéssel vette tudomásul a konferencia, hogy a vállalat a számok tanulsága szerint az időarányos operatív részletterveket teljesítette. Az adott helyzetben a közelítés az előző évi gazdasági mutatók optimális megközelítése részbeni elérése azonban még a IV. negyedben rendkívül komoly feladatokat ró a vállalat egész kollektívájára. Erre irányuló határozatokat hozott a konferencia az igazgató javaslatára. Ezeket a problémákat tárgyalták meg a gyár dolgozói a decentralizált termelési tanácskozásokon is, melyeket a műszaki konferenciát követően tartottak meg. „Kisodródott” majd... ANNAK IDEJÉN az újságok is hírt adtak arról a súlyos balesetről, amely a — régi — 3. számú fő útvonalon a 100-as km-kő közelében történt. A „Zsiguli” személygépkocsi vezetője, aki alig néhány hónappal előbb kapta meg a vezetői engedélyét feleségével, kis unokájával, egy szomszéd kisfiúval elindult a Dunántúlról Miskolcra rokoni látogatásra: A „Zsiguli” még új volt, alig volt benne több 5000 km-nél. A szerencsétlen gépkocsivezető elhagyva a Vécsi elágazást mintegy 100 km- rel előzte az előtte haladó Trabantot. Visszatérve a jobb oldalra közvetlenül a jobbra ívelésű kanyarban volt. A nagy sebesség miatt „kisodródott” a bal oldali útpadkára. Hirtelen kormány- mozdulattal igyekezett visz- szahozni a kocsit az úttestre, ami sikerült is. A gépkocsinak azonban már nem volt ura. Jobbra való kormányzás után a jobb oldali árok felé futott a kocsi. Az ismételt balra kormányzás a bal oldali útpadkára vitte a kocsit, ahol nekihaladt egy tehergépkocsinak. A BALESET KÖVETKEZTÉBEN a két 12 év körüli gyermek a helyszínen meghalt, míg a gépkocsi vezetője és felesége súlyos, életveszélyes állapotban került a kórházba, ahol néhány óra múlva a vezető is meghalt. Egyetlen baleset három halottal. Miért következett be ez a súlyos tragédia? Nyilvánvalóan azért, mert a gépkocsi vezetője megszegte a KRESZ 57. paragrafus (1) bekezdés rendelkezéseit. Lakott területen kívül ugyanis a KRESZ nem korlátozza a személygépkocsi és a motorkerékpár sebességét, hanem akként rendelkezik, hogy „Járművel csak olyan sebességgel szabad haladni, amely mellett a jármű közlekedése biztonságos, és a vezető járművének ura maradhat. A jármű közlekedése akkor biztonságos, ha a vezetője ...” járművét idejében meg tudja állítani, illetve a balesetet el tudja kerülni. A személygépkocsi vezetője mintegy 100 km/óra sebességgel vette a kanyart, nem tudta követni a kanyar ívét „kisodródott”. A „kisodródás” után nem volt ura a járművének, a jobbra, majd a balra való kormányzás végül is a „frontális” ütközéshez vezetett. Száraz útviszonyok mellett is elég gyakori az olyan kanyar, apai biztonságosan nem vehető be, még 50—60 km/ó- rával sem. Aki tehát nem ismeri a kanyar ívét, annak fokozott óvatossággal kell megközelíteni ezeket a kanyarokat. Sajnos, minden éles kanyar még nincs táblával jelezve — főleg mellékútvonalon — és így az út nem ismerése könnyen végzetes lehet. Nedves útviszonyok mellett a kisodródás veszélye fokozódik. Ha száraz útviszonynál 60 km/óra a kisodródás hatása, a nedves útviszonynál már 40 km/óra sebesség sem lehet — mindig — biztonságosnak mondható. Jeges, havas, tehát csúszós útviszonyok mellett, fokozottabb mértékben áll fenn a „kisodródás” veszélye. A „jégpáncéT’-t takaró 1—2 cm-es hóréteg pedig még alacsony sebességnél is végzetes lehet, nemcsak kanyarban, hanem egy hirtelen kormánymozdulat, vagy ráfékezés következtében ip. AZ ELKÖVETKEZENDŐ őszi és téli hónapokban mindig rosszabb és rosszabb útviszonyokra kell számítani. Előbb a nyálkás, majd a jeges, havas út teszi próbára a gépkocsi vezetőjét. Ha a jármű vezetője nem óvatos, nem vigyáz kellőképpen, már be is következhet a súlyos, halálos kimenetelű baleset. Amennyiben a jármű vezetője nem tudja követni az út vonalvezetését, arról le- vagy „kisodródik”, mindig a KRESZ 57. paragrafus (1) bekezdés rendelkezéseit szegi meg, függetlenül a sebességtől. Külön fel kell hívni a motorkerékpár-vezetők figyelmét a nyálkás, csúszós, havas; jeges útra, mert a „két keréken” való közlekedés még kevésbé biztonságos, mint a „négy keréken” való közlekedés, a baleseti veszély tehát még nagyobb. Legyünk óvatosak és a baleset elkerülhető. dr. Sápi János közlekedési ügyész Brigádkirándulás Az Egri Csillagok, szocialista brigád kétnapos brigádkiránduláson vett részt, a családtagokkal együtt a csipkéskúti Vörös Meteor síházban. Nagy volt az öröm a megérkezés pillanatában. A gyönyörű napos idő, a kis sík- ságos, a turistaház, körülötte zöld fenyőkkel igen szép látványt nyújtott és növelte a már amúgy is jó hangulatot. Az esti nyársalásnál a jókedvet tetőzte a tábortűz varázsa. Az éjszaka folyamán a brigád minden tagjával elindultunk szaruasbőgést hallgatni — amit nem hallottunk ugyan —, de egy pár nap múlva a rádió közölte. Másnap is igen frissen, jó hangulatban ébredtünk. A délelőtti program kettős volt. A brigád egyik része erdei mogyorót gyűjtögetett, a másik része pedig, hogy ne száradjon a torkuk Jávorkutat keresték fel. Szerencsére voltak olyanok is, akik a bográcsgulyás megfőzésére vállalkoztak. A munka nem volt hiábavaló, mert a sok kiéhezett ember biztatás nélkül fogyasztotta el a szabadban főzött igen jóízű ebédet. 8W»Í A DVT VI. ORSZÁGOS SZOCIALISTA BRIGADVEZETÖI TANÁCSKOZÁSA 1973. november 15-én került sor Pécsett a DVT VI. országos szocialista brigádvezetői tanácskozására. A Pécsi Dohánygyár igazgatójának üdvözlő szavai után Varga József ISZT-tit- kár elemezte az elmúlt év tanácskozása óta végzett munkát és ismertette a feladatokat. Dr. Móger János vezérigazgató vitaindítójában a IV. ötéves terv termelési és gyártási célkitűzéseit, tervfeladatait ismertette. Majd 16 szocialista bri- gád'vezető tartalmas hozzászólása következett. Vállalatunktól Fehér Gyuláné, a „Kossuth Zsuzsa” és Újlaki Sándor, az „Irinyi János” szocialista brigád vezetői szóltak hozzá. A Zrínyi Miklós, Kossuth Zsuzsa és a Dobó Katica szocialista brigádok pénzjutalomban részesültek. ff DH"- nap gyárunkban A címet az indokolja, hogy egy napot szántak a „DH” III. szeminárium első csoportjának részvevői az Egri Dohánygyárban teendő tapasztalatcsere-látogatásra. E munkarendszer magyarországi szélesebb körű elterjesztésére, bevezetésére néhány év óta mind kiterjedtebb ismeretterjesztő és oktatómunka folyik. Az Országos Vezetőképző Intézet pedig, egyebek mellett egy három részből álló szemináriumot is szervezett a különböző iparok, vállalatok részéről jelentkezett átlogasan 120—140 részvevővel. Az I. és II. szeminárium Budapesten zajlott le. A III. szemináriumot pedig Egerben rendezték meg, a Technika Házában. A részt vevők első csoportja mintegy részt vevő ezen oktatás keretében két elméleti nap után egy teljes napra az Egri Dohánygyárba látogatott el, ahol 1972. óta dolgoznak e munkarendszer kísérleti lépcsőzetes bevezetésén. A napot tapasztalatcsereelőadások vezették be. A megalapozó előadást a gyár igazgatója tartotta. Ismertette a bevezetés melletti döntés okait, majd a munkarendszer koncepcióit, számszerű célkitűzéseit. Az 1971. év alapján felmért tartalékok rendkívül jelentősek. Ismertette az eddigi elérteket, minőségi, gazdasági téren egyaránt, naturális mutatókban és összegszerűen is kimutatható eredményeket. A helyzet ismertetése mellett képet adott a bevezetés perspektívájáról is. A kísérletek sikere esetén a vállalatnál 1976. I. 1-től vezetik be átfogó vezetési koncepcióként e munkarendszert. (Jelenlegi helyzet szerint az ÉMM területén elsőként). Az igazgató előadásához két korreferátum kapcsolódott. A közgazdasági osztály vezetője a munkarendszer információs és mutatórendszerét, míg a szervezési osztály vezetője a műszaki előfeltételek biztosításának problémáit és eddigi gyakorlati eredményeit ismertette. Sándor András elvtárs a szervezési osztály fordítója pedig igen értékes körképet adott e problémakör nemzetközi irodalmáról. (Az előadások, konzultáció és a baráti ebéd színhelye a kultúrterem volt). Az előadások után a részvevők megtekintették a gyárat, gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából. A konzultáción rendkívül érdekesnek és hasznosnak ítélik a tapasztalatcserét és elégedetten nyilatkoztak a látottakról. Móga Győző, az OVK tudományos munkatársa, aki a „DH”-munkarenőszer egyik legismertebb magyar, sőt, nemzetközi szaktekintélye, szintén pozitívan ítélte meg a tapasztalatcserét. Decemberben várjuk a látogatók második csoportját. Pályázati felhívás A Dohányipari Vállalatok Trösztje és a MÉTE Dohányipari Szakosztálya az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó párt- és kormány- határozatok jobb végrehajtása, a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelése, a szervezettségi színvonal emelése céljából a mellékletben szereplő szervezési témakörökre pályázatot hirdet. PÁLYÁZATI TÉMAKÖRÖK 1. A dohánytermesztés kooperációjának bővítése, továbbfejlesztése, valamint a termésbecslési, területfelmérési és egyéb kapcsolatok korszerűsítése. 2. A hevesi és egyéb szárazdohány válogatásának hatékonyabbá tétele. 3. A kapacitáskihasználás, a munkatermelékenység növelése. 4. A termelőgépek és berendezések munkaidő-kihasználásnak növelése, karbantartási rendszer korszerűsítése. 5. Minőségjavítás, selejt- csökkentés, dohányhulladékhasznosítás lehetőségeinek vizsgálata. 6. A belső anyagmozgatás és szállítás további korszerűsítése. 7. Egységes önköltségszámítási rendszer kidolgozása. 8. Kiképző vállalatok, üzemi általános költségeinek csökkentése. 9. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, a vezetés hatékonyságának növelése. 10. A „DH” munkarend- szer bevezetésének, illetve kiterjesztésének elősegítése. 11. Ügyvitel korszerűsítése, elektronikus adatfeldolgozás bevezetése, illetve kiterjesztése. 12. Dohányértékesítő hálózat további korszerűsítése a várható értékesítés és az iparra ható külső tényezők figyelembevételével. 13. Az öntözési rendszerek korszerűsítése, ezen belül a bérelszámolás egyszerűsítése, illetve gépesítési lehetőségei. 14. Munkahelyek, munkahelyi légkör további korszerűsítése, a dolgozók kiválasztására, munkakörülményeik javítására és továbbképzési rendszerének korszerűsítésére vonatkozó szervezési javaslatok. A felsorolt témakörökön belül átfogó vagy részterületre vonatkozó munkák is beA tudósításokból tulajdonképpen annyi sok élmény maradt ki, hogy mindent leírni ma már „tudósításként” nem is lehet. Maradna az a lehetőség, hogy „Visszaemlékezések”, de ezt meg később szokták írni. Hogy most még „■tudósításokat” írok, annak érdekes „aktualitása” van. Brandt kancellár ugyan nem utazott szeptember 9-én Csehszlovákiába aláírni a két ország államközi szerződését, azonban beszédet mondott, mint egy tagállam kormányfője az ENSZ-ben, s ugyanezt tete Otto Winzer, az NDK külügyminisztere is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a tény a szociáldemokraták és vezetőjük Willy Brandt, reális „keleti politikájának” az eredménye, s ezen események bekövetkeztéhez döntően járult hozzá, hogy az SPD (a szociáldemokraták) a múlt év novemberében megtartott választásokon győzelmet aratott és az FDP-vel (szabaddemokrata párt) koalícióban kormányon tudott maradni. A választások annak idején világszerte nagy érdeklődést váltottak ki, hiszen nem volt rriindegy, hogy ratifikálják-e majd a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet szerződést és folytatódik-e a reális NSZK külpolitika. A választásokat a Szövetségi Köztársaságban is felfokozott érdeklődéssel várták... Az olimpia tragikus eseményeinek utóhangjai egy hónap elteltével lassan elcsitultak, s inkább már csak a kormány megkülönböztető Elmaradt tudósításokból politikája ellen tüntető arab diákok és munkavállalók akciói emlékeztettek és adtak egy-egy jó alkalmat a sajtónak. .. Az érdeklődés és a reklám homlokterébe lassanként a választások kerültek. Megjelentek a plakátok, rendszerint egymás mellett, vagy egyazon fa kétszembe- lévő oldalán a különböző pártokéi. Ezernyi Brandt, Barzel, Strauss, Scheel, meg Schmidt, Katzer, és így tovább, tekintett, nézett ösz- szehúzott szemmel, esetleg mutatott ujjal a járókelőkre, s még az is ki vcjlt írva helyenként, hogy „Jetzt hilft noch”, azaz „Most segít még” az NPD, amely tudvalevőleg a náci párt jogutódja. Az ilyen plakátok mellett azonban sohasem volt aktuális fénykép. Mintha már előre érezték volna a végeredményt. ★ Ugyanazon újságban, magazinban, képeslapban szintén rendszeresen volt a két fő ellenfél, az SPD és a CDU —CSU reklámjának egymásutánja. Az egyik lapon Brandt mutat: „Német, büszke lehetsz országunkra!”, rögtön utána a másikon Barzel ígér: „Mi a haladást a stabilitásra építjük!” Az utcákon röplapokat osztogatnak, választási gyűlésekre hívnak s lassanként a vezetők mellett a „fákra-falakra kerülnek” a képviselők, vagy inkább még jelöltek, portréi is. Önjelöltek is akadnak, akik egy-egy téren hangos szóval hirdetnek igét és ígérnek megváltást... Néha két város jelöltje között folyik a vita, mikrofon, hangszórók és SPD-jelölt az egyikben, ugyanaz a technika a CDU-jelölt a másikban, így vitatkoznak. A járókelők meg-megállnak, tapsolnak, fütyülnek, hahotáznak esetleg egyet, majd mennek tovább és újak állnak a helyükre. .. Nem tudom, menynyi ideig tartott el egy-egy liyen párbeszéd, én sem vártam ki egynek sem soha a végét. ★ Élmény a képernyő előtt! Fórum a ZDF műsorában! Akik válaszolnak: Willy Brandt, az SPD, Walter Scheel, az FDP, Rainer Barzel, a CDU és Franz-Josef Strauss, a CSU vezére. Akik kérdeznek: négy újságíró és a műsorvezető, aki ugyancsak — újságíró. A kérdések kényesek, a vita hamar felizzik. Négy politikai ász egy asztal mellett — ilyesmi is csak ilyenkor fordul elő. Brandt és Scheel a külpolitikai eredményeket dicséri, az ellenzék a belpolitikai és főleg a gazdasági nehézségeket veszi célba. Lassan jellemrajzot tudok készíteni. Brandt heves, szenvedélyes, sokszor már a kötelező udvariassági szabályokat is megszegi'. Aki ezt elsősorban előidézi, Stau ss. Támadó, agresszív, cinikus, sokszor egyértelműen sérteget, a finomságokhoz semmi érzéke, érződik érveinek megalapozatlansága, sokszor „csak mondja, hogy a másikat bosszantsa”. Barzel, mint egy hideg, számító tőzsdeügynök vagy kártyás. Érzelmeit visszafogja, kimért, rideg, amellett a cinizmustól sem mentes. Flegma marad, még ha arcán meg-meg is jelenik az indulat. A „ziccereket” nem hagyja ki, gyorsan vált — ha érve van. Scheel a diplomata. Enyhén gunyoros, árnyaltan fogalmaz, logikája megalapozott. A CDU—CSU húszéves külpolitikai „eredményeit” az ezek miatti nyugatnémet nehézségeket pillanatok alatt kipellengérezi, az udvariasság maró gúnyköntösébe öltöztetve. A vita természetesen eredménytelen, így a választók döntenek majd csak. Az újságírók azonban elemükben vannak, a legkényesebb kérdésekkel „piszkálják” az asztal körül ülőket... A végkövetkeztetések közül csak a legfontosabbat: az SPD— FDP-nek legalább külpolitikai síkon vannak koncepciói, a CDU—CSU-nak semmilyen nincs, csak bírál, kritizálja a kormányt és „áskálódik”. (Bőna Gyula) nyújthatók. Pályázni lehet továbbá a fentieken kívül más szervezési témájú pályaművel is. FELTÉTELEK: — A pályázaton részt vehet a Dohányipari Vállalatok Trösztjének és vállalatainak minden dolgozója, egyénileg vagy csoportosan, kivéve a magasabb vezető állásúakat. — A pályázaton csak olyan tanulmánnyal lehet részt venni, amelyet a szerző még nem közölt és nem nyújtott be közlés céljára, illetve amely nem egy már gyakorlatban véglegesen alkalmazott módszer leírása. — A pályaművéknek tartalmazniuk kell a kidolgozandó szervezési téma ismertetését, a javasolt megoldást, a megvalósítás feltételeit, módját, továbbá a várható gazdasági eredményt. — A pályamunkák 3 példányban küldendők be. A pályamunkák terjedelme maximum 50 gépelt oldal lehet — mellékletek nélkül. (Egy oldal 25 sor, soronként 56 betűhely.) — A pályázat jeligés. A tanulmányok benyújtásával egy időben a pályázók zárt borítékban mellékeljék nevüket és címűket. A postai borítékra írják rá: „Szervezési pályázat”. — A pályázatok benyújtásának határideje: 1974. március 31, A pályázatokat az alábbi címre kérjük beküldeni: Dohányipari Vállalatok Trösztje, szervezési osztály. 1111 Budapest, Budafoki út 59. — A pályamunkákat a vezérigazgató által kijelölt bírálóbizottság értékeli, amely egyben javas .tot tesz a gyakorlati megvalósításra is. Az elbírálásnál előnyben részesülnek a jelentősebb beruházást nem igénylő pályamunkák. — Eredményhirdetés: 1974. május 31. — Pályadíjak: 1 db 1 db 2 db 2 db amelyet I. díj: 10 000,— Ft II. díj: 8 000,— Ft III. díj: 6 000—6 000,— Ft különdí j: a MÉTE Dohányipari szakosztálya adományoz. A zsűri fenntartja magának a díjak visszatartásának, illetve megosztásának, továbbá a haszonsítható javaslatok külön díjazásának jogát. — A legjobb munkák megjelennek a „Dohányipar” c. szaklapban, a szokásos szerzői honorárium mellett. A pályázattal kapcsolatban felmerülő kérdésekre a tröszt, illetve a vállalat szervezői adnak felvilágosítást. (Dr. Móger János) vezérigazgató sk. (Győriványi Béla) MÉTE Dohányipari Szakosztály titkára sk.
