Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
November 7-i ünnepség — .. . , t v ^ xmxmmuxt: . . ' V Ä A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójára megtelt az Egri Dohánygyár kultúrterme. Az ünnepséget Jászi Gusztáv, a párt-csúcsvezctöség tagja nyitotta meg. Ezek után Kaszás Imre a csúcsvezetőség titkára mondotta el ünnepi beszédét. Megemlékezett a történelmi évfordulóról és új korszakot teremtő hatásáról napjainkig, sőt perspektivikus jelentőségéről is. A nagy érdeklődéssel fogadott megemlékezés után Domán László igazgató két kitüntetést nyújtott át. Szanyi Nagy Mihály a cigarettagyártás művezetője az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozó” kitüntetést, míg Szarvas Aladár, az szb-titkár helyettese, a „Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója” kitüntetést vette át. Az ünnepség elnöki zárószó után, az Intcrnacionálé hangjai mellett ért véget. „Újpesti napolt brigádtalálhazó Egerben Egerben, az újpesti napok programja alkalmából a művelődési házban tanácskozásra jöttek össze az újpesti „Duna cipőgyár”, a „Magyar pamutipar”, az „Egyesült Izzó”, a „Gyapjúszövő”, az Egri Dohánygyár, a Hajtóműgyár, a KAEV, és a Finom- szerelvénygyár szocialista brigádjainak kiküldött vezetői, a gazdaságvezetés képviselői, munkaversennyel és művelődéspolitikával foglalkozó szakemberek. A nagyon közvetlen hangú, baráti találkozón a tapasztalat és véleménycsere, korunk egyik fő követelménye, a „Művelődni!” célkitűzés elvi és főleg gyakorlati problémáiról folyt, a szocialista brigádélet oldaláról megközelítve a kérdéskomplexumot. A tanácskozást Búzás Lajos, az egri városi pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg, mejd Komáromi Mária, az újpesti „Némethy Ernő” klubkönyvtár igazgatója tartott vitaindító előadást. Az előadást konzultáció követte, mélynek vitavezetője Hatky Jánosné, a Duna művelődési ház igazgatója volt. E vitában felszólalt az Egri Dohánygyár részéről elsőként Szarvas Györgyné, cig. előkészítési szocialista brigádvezető. Nagyon őszintén és eredeti ízes egri humorral teli hozzászólásában ismertette a művelődés helyzetét brigádjában, és ezzel kapcsolatos felfogásukat, az előrehaladás problémáit. Nagyon érdekes volt Török Lajosné szocialista brigád vezető felszólalása, aki a dohányipari laboratórium „Marie Curie” szocialista brigádjánál bevezetett úttörő jellegű, teljesen újszerű és követésre méltó önművelés, továbbművelés módszereit ismertette, elismerést bizonyító nagy érdeklődés és tetszésnyilvánítás közepette. A dohánygyári gazdaságvezetés és szb képviseletében az szb termelési felelőse, a gyár dolgozóinak művelődési, továbbképzési helyzetének rövid, de átfogó keresztmetszetét adta hozzászólásában. Az Egri Dohánygyárban 748 fő, azaz a dolgozók 75 százaléka vesz részt szervezett oktatásban. A szocialista brigádmozgalom 587 tagja pedig feltétlenül részt vesz valamilyen szervezett továbbképzésben. A részvevő brigádvezetőknek módjuk nyílott beszélgetésre, tapasztalatcserére, brigádnaplóik bemutatására. Az egri brigádtagok ajándékokkal kedveskedtek újpesti szomszédainknak. Baráti, jó hangulatú találkozás volt, jó gondolatébresztő és a továbbművelés ügyét a tartalmas brigádéletet jól elősegítő találkozás. Az Grszágos Vezetőképző Intézet szervezésében a „DH” II. szemiinárhum résztvevői X. 24-én egy napot az Egri Dohánygyárban töltöttek, üzemlátogatással egybekötött tapasztalatcserén. Erről részletesen külön is beszámolunk. December elején még egy ilyen csoportos üzemlátogatás várható. Milyen tényezők tették szükségessé operatív terv (program) kimunkálásót? Az eredeti éves tervvel szemben, a fogyasztásalakulás következményéként a trösztünk által koordinált programok alacsonyabb termelést és értékesítést irányozgyedben az előző év azonos időszakához a filterrúd- gyártás érte el (133,9 százalék), átlagbér-növekedésben élenjáró a cigarettaágazati osztályok között a cigarettacsomagolás 108,4 százalék. (Iványi) 4 dohánygyár orvosa volt Újsághír: Dr. Joób Géza nyugalmazott egri kórházi főorvosnak ötvenéves munkássága elismeréseként aranydiplomát adományoztak Debrecenben. A bordó vászon borítású oklevélen még alig száradt meg a tinta, az öröm és a meghatottság perceiben mégis fél évszázad dolgos hétköznapjainak gazdag eseményei peregnek. Dr. Joób Géza így emlékezik : — Galgahévízi pedagógusdinasztiába születtem. Engem is annak szántak, mégis orvos lettem. Szomorú élmények fűznek ehhez. Családom tagjai egymás után haltak meg különböző betegségekben, mert nem tudott rajtuk segíteni az akkori orvostudomány. Ezek alapján figyeltem fel a betegségek okaira és elhatároztam, hogy orvos leszek, gyógyítani fogok. 1918 októberében egyenesen az olasz frontról érkeztem Budapestre, ahol az orvostudományi egyetemen megkezdhettem tanulmányaimat. Lenhossék Mihály- tól, a világhírű professzortól tanultuk az anatómiát, a fizikát pedig nem kisebb híresség, mint Eötvös Loránd tanította. Nagyon alapos képzést kaptunk. Nagyobb klinikai gyakorlatra mégis Debrecenben tettem szert, az akkoriban alakult orvostudományi egyetemen. Munkált bennem a régi vágy, hogy embereket gyógyítsak. Kórházba szerettem volna kerülni. Kilincseltem előbb Kecskeméten, Gyulán, Gyöngyösön, de állást nem kaptam, mígnem Egerben sikerült. A várost jól ismertem, hiszen néhány évig itt jártam gimnáziumba. Dr. Joób Géza, az irgal- masrendiek akkori kórházába került, ahol lehetőséget adtak arra, hogy szegény betegeket ingyen kezelhessen. Hosszú évekre nyúló, fáradságos munka után megszervezte a bőrgyógyászati osztályt. — Nagyon kezdetleges volt a kórház felszerelése, szinte alig voltak műszerek és az ágyak száma is kevés volt. Nem beszélve arról, hogy Eger papi város volt, ezért a bőrgyógyászattal szemben nagyon konzervatív álláspont alakult ki. Orvostársaimmal, dr. Holló Géza sebésszel, dr. Magyar Árpád szülész-nőgyógyásszal és dr. Ebner Bélával, szemésszel azonban összefogtunk. Laboratóriumot szerveztem, ahol már volt mikroszkóp, polariméter, centrifuga és ther- mosztát. A laboratóriumot később már más osztályok is igénybe vették. A kezdő lépések igazolták a bőrbetegségek kezelésének szükségességét. Hosszú huzavona utánv a harmincas évek közepén a megye és a város vezetőinek támogatásával létrehoztuk az első szervezett bőr- és nemi- beteg-gondozó intézetet Egerben, amely azóta is működik. Később a gondozást a megye valamennyi járására kiterjesztettük. A negyvenes években kórházi tevékenysége mellett a dohánygyár munkásait is rendszeresen kezelte. Jól ismerték a hóstyákon, a munkásnegyedekben, mindig mosolygó arcát, élénk tekintetét, ahol esetenként, sőt, ha kellett, éjszakánként gyakran megjelent és gyógyított. A háború alatt az 5547-es egri hadikórház parancsnoka volt. Több ezer sebesültet kezeltek irányítása mellett. A felszabadulás utáni évtizedekben újabb feladat várt rá. Kitartó, szívós munkával szinte újjávarázsolta a kórház bőrgyógyászati osztályát és kezei alatt fiatal orvosak váltak a szakma ismerőseivé. Negyvenkét esztendeig dolgozott az egri kórházban és hetvenéves korában tért pihenőre. — Ha még egyszer pályát választanék, akkor is csak orvos lennék. Az elért eredmények tudatában elégedett vagyok. Úttörő munkát végeztünk társaimmal Egerben, a bőrgyógyászat megszervezésében. És ami a legfontosabb, emberek százainak adtuk vissza az egészségét. Kívánhat-e ennél többet egy ember? (mentusz) Tűzoltóverseny ★ Vállalati eredményünk kedvezőbb az operatív tervnél! Dolgozóink törekvése úgylátszik nem csökkent az irányban, hogy feltárják a tartalékokat és realizálják is. A „DH” munkarendszer lépcsőzetes bevezetése, az üzem- és munkaszervezési tevékenység is komoly indítékot, segítséget nyújt ehhez. Mindenesetre örömmel állapíthatjuk meg, hogy az alapanyag-felhasználásban jelentős a megtakarítás, mind az előző évhez, mind a tervezetthez. Így érthető azután, hogy az operatív (programozott) eredménytervnél tényleges eredményünk az I—III. n.-ben kedvezőbb. Számokban: korrigált vállalati eredmény : program (operatív terv) 19,2 millió Ft; tény 21,5 millió Ft. Kedvező eltérés 2,3 millió Ft. ★ Jól gazdálkodtunk a bérekkel! Az ilyen cím mindig gyanakvást ébreszt az olvasóban. Nem-e azt jelenti, hogy csökkent a bérezés. Nem bizony. Sőt éppen ellenkezőjét igazolják. Az I—III. n.-évi göngyölített számok. A bevezetett differenciált bérrendezés nyomán munkásaink átlagbére az előző évhez + 8,4 százalékkal emelkedett, alkal- mazottainké pedig -f 3,7 százalékkal. A gyár dolgozóinak bérszínvonala + 7,6 százalékos felfutást mutat 1972. I— III. n.-évi bázishoz viszonyítva. A bérgazdálkodás egyben, tervszerű is. Mindösz- sze 1,1 százalék lemaradás a tervezett bérszínvonalhoz, jórészt az áthúzódó prémiumok miatt. A negyedik negyedévet nyugodtan várjuk. Még a szivarágazatok munkáinak külön anyagi elismerésére is lesz mód. Éves programunkról Is ejtsünk néhány szót. tak elő. (Ez az éves tervezett készletek növekedésével is jár.) Jelentősen növekedett a begyűrűző áremelkedés. A termelt dohányok örvendetes minőségi arányváltozása, mint a felhasznált alapanyag (receptúra) árnövekedése. vállalatunknál és az összes dohánygyárnál költségnövelő tényezőként jelentkezik. E jelentős változások logikus igénye és következménye volt, hogy megfelelő, e tényezőket is reálisan tükröző operatív tervet, programot kellett kimunkálnunk. Melyek e terv főbb adatai? Filteres cig. termelés: 5662 millió db. összes cigaretta 5900 millió db. Szivar 31 millió db. Értékesítés filteres cigaretta 5504 millió darab, összes cigaretta 5752 millió db, szivar 31 millió db. Kész- árutermelés értéke 654 millió Ft. Készáru-értékesítés 640 millió Ft. Korrigált vállalati eredmény 19,7 millió Ft. ★ Mit kell tudnunk vállalati IV. ötéves tervünk módosításáról? A dohánygyártmányok fogyasztási árának hatósági árváltozása következtében beállott átmeneti fo- gyasztáscsökikentés hatása a kidolgozott matematikai modell szerint csökkenő mérvben ugyanaz, de áthúzódik az 1974. és 1975. évre is. Szükségessé vált a tröszt és vállalatunk IV. ötéves tervének módosítása e realitásnak megfelelően. A módosítás munkája véget ért. (Műszaki konferencia és termelési tanácskozások mindkét tervet tárgyalták.) összefoglaló információként néhány jellemző számadat. ★ Üzemrészeink közül az egy főre eső termelésben a legjobb eredményt a III. neA Dohányipari Vállalatok Trösztje időszakonként megrendezi a Dohányipari Vállalatok tűzoltóinak országos vetélkedőjét. Ezek az országos vetélkedők több hasznos célt szolgálnak: a vetélkedésre való felkészülés során a versenyző rajok tagjai alaposabbá. elmélyültebbé teszik elméleti és gyakorlati felkészültségüket : a verseny során mindegyik vállalat tűzrendészed vezetése reálisan felmérheti, hogy önkéntes tűzoltóinak felkészültsége milyen fokú, és nem utolsósorban alkalmat adnak ezek a vetélkedők a különböző vállalatok tűzrendészet! vezetőinek és önkéntes tűzoltóinak tapasztalatcseréjére, egymás alaposabb megismerésére, meg egy kis baráti beszélgetésre is. Vállalatunk férfi önkéntes tűzoltóraja utoljára 1971-ben vett részt egy polgári védelmi gyakorlattal kombinált tűzoltóversenyen Sátoraljaújhelyen és ekkor negyedik helyezést ért el. Ebben az évben a tűzoltó- verseny tisztán tűzrendészeti jellegű volt és két vállalatnál került lebonyolításra. Az önkéntes női tűzoltórajok versenyére Debrecenben, az önkéntes férfi tűzoltórajok versenyére pedig nálunk került sor. A női rajok versenyében sajnos nem tudtunk elindulni, mert vállalatunknál — annak ellenére, hogy a dolgozóink mintegy 65 százaléka nő — női tűzoltórajt mind mostanáig nem sikerült szervezni. Elindult azonban a férfi tűzoltórajunk és öt másik vállalat tűzoltórajaival versenyzett két számban, a 400 Egerben l/p kismotorfecskendő szerelési, majd a staféta szerelési gyakorlatban. A verseny lebonyolítására a Kinizsi SC pályáján, meglehetősen rossz időben, barátságtalanul csapkodó esőben, nedves, felázott pályán került sor, szép számú néző előtt. A verseny nézői között üdvözölhettük kedves vendégeinket, dr. Kovács Mihály tűzoltó alezredes elvtársat, a BM TOT tűzrendészeti osztályvezetőjét, Jermen- dy Károlyné elvtársnőt, a Dohányipari Vállalatok Trösztje vezérigazgató-helyettesét, dr. Gaál Dezsőmé elvtársnőt és Nagy Tibor elvtársa, a DVT osztályvezetőit, dr. Németh József elvtársat, a DVT vezető tűzrendészét, Mótyovszky György elvtársat, az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettesét, Toronyi István tűzoltó alezredes elvtársat, a Heves megyei tűzrendészet, és Hortobágyi Ferenc tűzoltó őrnagy elvtársat, az Egri Városi és Járási Tűzrendészet parancsnokát, a debreceni, nyíregyházi és sátoraljaújhelyi tűzrendészeti parancsnokságok képviselőit, és a társvállalatok igazgató elvtársaát, illetve képviselőit. A verseny megnyitására 12 órakor — Somlai József tűzrendészet! előadó jelentéstétele után — Huszti Ferenc főmérnök elvtárs, az Egri Dohánygyár tűzrendészeti bizottságának elnöke adott engedélyt. Az egyes férfirajok a következő sorrendben követték egymást: 1. Debrecen, 2. Sátoraljaújhely, 3. Eger, 4. Pécs, 5. DDT Kápolnai Beváltója, 6. Nyíregyháza. Az egyes versenyszámok lebonyolítását, az időmérést és végül a két versenyszám során elért pontok alapján a verseny kiértékelését és a helyezések eldöntését egy háromtagú zsűri végezte, amelynek vezetője Román István tűzoltó százados, iaz Egri Városi és Járási Tűzoltóparancsnokság parancsnok- helyettese, tagjai pedig Tóth Sándor, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat tűzrendésze és Kiss Lajos tűzoltó főtörzsőrmester, voltak. A verseny egy óra leforgása alatt véget is ért és azt még a Debreceni Dohánygyár nemrégiben nemzetközi versenyen részt vett féfi tűzoltó- rajának bemutatója követte. A bemutató után a részt vevők is, vendégek is dideregve ugyan, de megelégedetten vonultak fel a kultúrterembe, ahol már terített asztal várta őket. A jól kiérdemelt ebéd előtt dr. Németh József elvtárs, a DVT vezető tűzrendésze kihirdette a verseny eredményét, és a jutalmakat. Az I. helyet és az ezzel járó 2000 forint pénzjutalmat a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat, a II. helyet és az ezzel járó 1200 forint pénz jutalmat az Egri Dohánygyár, míg a III. helyet és az ezzel járó 800 forint pénzjutalmat a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár férfiraja szerezte meg. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat férfirajának örömét az első hely mellett még az is tetézte, hogy a BM Országos Tűzrendészeti Parancsnokság képviselője, dr. Kovács Mihály tűzoltó alezredes egy szép ólomkris- tály vázát is átadott az első helyezettnek. Az első helyezettnek szívből gratulálunk, de őszinte elismeréssel kell szólnunk az Egri Dohánygyár férfi tűzoltórajának a teljesítményéről is, amelyik sok-sok gyakorlással járó előkészület után megérdemelten szerezte meg ebben az erős mezőnyben a II. helyet, ami — egy kis szerencsével — az első is lehetett volna, hiszen a győztes csapattól mindössze néhány ponttal maradt csak el. Kívánjuk, hogy a jó helyezés birtokában ne elégedjenek meg az eddigi eredményekkel, további szorgalmas felkészüléssel és önfeláldozó munkával védjék gyárunkat a tűztől és érjenek el a jövő versenyein is hasonló, vagy még jobb eredményeket Sz. Gy.
