Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
9 JH" munkarendszer bevezetésének perspektívája gyárunkban A szivarágazat „DH" lehetőségei 2. fennálló igény. A szivarágaA szivarigény a fogyasztó zat gazdasági súlyának, he- közönség részéről degresszív, lyének jellemzésére néhány csökkenő, de permanensen számadatot bemutatunk: Szivarágazat Megoszlási u/o Termelési érték m/Ft Terméksoros m db Korr. vál. er. m, Ft 1 főre e. té. Ft Létszám (összes) fő A szivarágazat a termelési érték mindössze 2,6 százalékát termeld, veszteséges (eredetileg is dotációs termék volt), munkaigényes ágazat. A közönség igénye miatt a termelési ágazatot fenn kell tartani. Sorsáról voltak olyan elképzelések is közszájon, hogy a Fermentáló Vállalathoz kerülnek át, ahol az idény jelleget, munkásmegtartási gondokat csökkenthetné. E kérdés eldőlt. Vállalatunk és a DVT távlati fejlesztési (1970—85 éves) tervtanulmányában, ezen ágazat műszaki- gazdasági megújulása Egerben került előirányzásra. Modern géppark, folyamatos szivargyártás, szivarcsomagológépek. ésszerű struktúraváltozás; jelentősen növeli a termelés gazdaságosCig. ág. Szív. ág. 16.348,0 97.4 2.6 5.143.000 85.6 14.4 1.564.0 — veszt. 107.552.6 113.1 18.9 152 86.1 13,9 ságát ezen az ágazaton is. E fejlesztéssel megszüntetik veszteséges gyártmányokat előállító, teher jellegét. Addig is törekedni kell a gazdaságosság javítására, termelékenység növelésére és a minőség javítására. Ez az ágazat nagyon jól vezetett, a címet ismételten elnyerő szocialista üzemrész. Három szocialista brigádja közül a „Kossuth Zsuzsa” brigád kiváló brigád kitüntetést nyert és várományosa a szakma kiváló brigádja címnek. Gyártmányaik közül több a kiállításon, kiváló áruk fórumán díjat, kitüntetést nyert. Működésük dinamikájának jellemzésére közlünk néhány számadatot (1972. július hónapról): Szivarelőkészítés Szivargyártás Szivarcsoniagolás Bár a termelés a hullámzó igényekhez igazodóan rap- szodikus e hónapban az általános degresszívitással ellentétben például emelkedő, az ágazat termelékenységének dinamikája elismerésre méltó. Az ágazat sokoldalú elemzése feltárta, hogy a) e jól szervezett és vezetett ágazatban a „DH” módszerek alkalmazásának, főleg a minőség javítása és stabiTermelés 1 főre cső term. 136.5 127,4 126.5 108,3 107,8 118,6 lizálása szempontjából tág tere nyílik; b) hogy a módszerek egy része azonnal és az egész ágazatra alkalmazhatónák látszik. Ennek alapján döntött a vállalat vezetősége úgy, hogy a szivarágazaton 1973. január 1-től bevezeti a „DH” munkamódszert, elemeiben, kísérletképpen és értelemszerű belső lépcsőzéssel, de az egész ágazatra. Helyes-e sorrendben a Fiiterrúdgyártást előre venni? Nemcsak helyes. hanem kell, sőt elengedhetetlen feltétel. Megkíséreltük az említett okok miatt e sorrendtől az eltérést. Az élet, a gyakorlat mutatta meg, hogy ezen próbálkozásunk a teljes siker akadálya. A cigaretta- gyártás a filterrúdgyártási műhely végtermékét használja. A filterrudak minősége döntően befolyásolja a cigarettagyártó gépeken keletkezett selejt mennyiségét, a cigaretta minőségét is. A filterrúdgyártás (mint általában a filteres cigaretta- gyártás is) néhány éves, fiatal gyártási ágazat. Beindulása óta hatalmas fejlődésen ment keresztül, bár gépparkjának korszerűsítése még nem befejezett. A filterrúdgyártás technológiája is többféle változás lehetősége előtt áll. Hazai-külföldi alapanyag, viszkóz, v. ace- tát filter, a főbb lehetőségek. A jövő az acetát filteré, kombinált, aktív, szénszűrős megoldással. A filterrúdgyártás jól vezetett, jól szervezet technológiai műhely (osztály). Jelenleg, mint szocialista üzemrész működik. Szocialista brigádjai rendszeresen teljesítik sokoldalú vállalásaikat. Működése dinamikájának jellemzésére néhány számadatot közlünk: (bázis 1971. azonos időszakra = 100%) 1971. VIII. hó 1972. VIII. hó Termelés m/db Termelés/fő/db Termelés/óra/db 72.248 79.211 881.073 1.056.147 5.971 6 641 Index 109.6 % 119,9 % 111.2 o/o A sokoldalú elemzés nyilvánvalóvá tette, hogy a) a eigarettagyártási osztály minőségének és gazdaságosságának lényeges előfeltétele a filterrudak minősége; b) a cigarettagyártás „DH ’ munkamódszer bevezetésének teljes sikeréhez elkerülhetetlen e munkamódszer előzetes bevezetése a filterrúdgyártáson; c) a filterrúdgyártási műhelyen megvannak a bevezetés feltételei. Mindezek alapján úgy döntött a vállalat vezetősége, hogy 1973. január 1-től, a filterrúdgyártási műhelyen, értelemszerű belső lépcsőzéssel és kísérletképpen, de az egész műhelyre bevezeti a munkamódszert. Egy kis kronológia, ami már megvan és ami várható Az eddigiek után, azt hisz- szü.k időszerű, hogy az időtényezővel is foglalkozzunk, egy kis áttekintést nyújtva térben és időben arról, hol is tart a „DH” és mi várható a jövőben. Mit mutat a „DH” naptár vállalatunknál, szedjük össze időrendben a múltbeli, jelen és jövőbeni végzett, vagy végbemenő és előirányzott tevékenységet. a) Az ÉDOSZ által rendelkezésre bocsátott „VMSZ” irodalom tanulmányozása; döntés; bevezetési kísérlet 1972. január. b) Intézkedés kiadása tanulmánykészítő csoport alakítására, adaptációs tanulmánykészítésre. c) Elkészül a tanulmány, amelynek alapján a vezetőség döntése; lépcsőzetes kísérleti bevezetés, elsőnek a szűk keresztmetszetet jelentő cigarettagyártás 4 gépcsoportján, egy (2) műszakban, mérsékelt célkitűzéssel, a módszer elemeivel. d) 1972. július 1. a kiadott intézkedési terv alapján beindul a kísérlet a cigarettaágazaton. Rapszodikus eredmények, lényegében azonban pozitív átlaggal, dinamikusan. e) 1972. október. A kísérletről készített elemző jelentés alapján a műszaki konferencia határozata: Tanulmány készítendő a szivarágazati és filterrúdgyártási „DH” munkamódszer bevezetésére. f) 1972. október. Szuhay et. SZOT osztályvezető és Farkas et. ÉDOSZ osztályvezetőhelyettes látogatása megerősíti a „DH” tendenciákat. g) ugyané hónapban az szb-titkár és az szb termelési felelős Velencén tanfolyamon vesz részt. Egyik fő téma a „DH”. h) 1972. december 20. Elkészül a tanulmány, kiadásra kerül az intézkedés. i) 1973. január 1. A szivarágazaton és a filterrúdgyártá- son bevezetésre kerül a „DH” munkamódszer (folyamatában). j) 1973. Ill—IV. negyedév. Az előző osztályok tapasztalatok alapján tanulmány készül a munkamódszer kiterjesztésére a cigarettaelőkészítési és a cigarettacsomagolási osztályon. k) 1973. december 31-i. A tanulmány alapján kiadásra kerül az intézkedési terv a bevezetésre. l) 1974. január 1. Az összes technológiai osztályon beindul a ,.DH”. (folyamatában). m) 1974. II. negyedév. Tanulmány készül a „DH” teljes vállalati kiterjesztésére, vezetési módszerként, rendszerként való alkalmazására. n) 1975. december 31. A „DH” munkamódszer (rendszer) teljes vállalati kereszt- metszetre bevezetésre kerül és funkcionál. (Ez utóbbit egyelőre csak erősen reméljük. Ügy lesz-e? A kísérletek mutatják majd meg!) Melyek is hát azok a sokat emlegetett „DH" módszerek? Két tanulmány áll csupán rendelkezésre, de azok KGM vállalatokra vonatkoznak. Vállalatunknál a nehézipari módszerek adaptációjáról lehet csupán szó. De ezek is másként jelentkeznek az ipar, a vállalat jellegének megfelelően. És mennél inkább megyünk a technológiai részletei felé, annál inkább erősödik az adaptáció mértéke és iránya, annál inkább specializálódik a módszer, annál inkább konkrétabb — egyszerűbb és speci- fikáltabb lesz, ilyen keli hogy legyen a megvalósítandó elemi módszer — (vagy ha úgy tetszik rendszer) — elem. E helyütt említsünk néhányat az alapvető módszer elemkomplexumokból, _ néhány adaptációs jellegű megfontolást is, hozzáfűzve. a) Hiba, veszteségforrások feltárása, kijavítása, mint alapvető módszer. Lényeges elengedhetetlen elemkomplexuma a „DH”- nak, megjelenik, mint 1. Egyszerű átfogó hiba (ön) -feltárás-j avítás 2. Állandó és rendszeres hiba (ön)-feltárás-javítás. Vállalatunk a szervezés eszközével valósítja meg. Komplex-teamek (közgazdász, technológus, mérnök, munkaügyi szakember) kiegészítve fizikai szakemberekkel, mozgalmi aktivistákkal végeznek sokoldalú hibafeltárást. Forgatókönyv segítségével történik az előkészítés, időbeli szabályozás. Javaslat és intézkedési terv segíti elő a realizálást. Igen sikeres volt a cigarettagyártáson optimális kapacitás tényezőinek feltárására irányuló ilyen team-tevékenység. Enélkül a termelési és eredménytervet sem lehetne teljesíteni. Ilyen team-felmérések előzik meg mindenütt a „DH” bevezetését, vagy annak részét képzik. E felméréseket a munkapadig, dolgozókig ki kell egészíteni (ön) feltárás formájában. A hibák kijavítására intézkedéseket kell hozni és azokat ki kell javítani. A feltárásokat majd nemcsak a technológiai munkára, hanem az összes vállalati osztályokra, előadókra, vezetőkre, sőt a módszerekre is el kell végezni. A „DH” tehát vállalatunknál úgy jelenik meg és úgy kell megvalósuljon, mint a munkavégzés, vezetés, irányítás sokoldalú tényezőinek minden oldalú megjavítására irányuló tevékenység. Ebben benne értendő a minőség megjavításán kívül a gazdaságosság, hatékonyság megjavítására is, mint az előzőekben más aspektusból utaltunk reá. A „DH” a minőség mellett az eredményorientációs vezetés és tevékenység (vállalati viselkedés) módszere is. A szervezés minden módszere, a közgazdasági és információs munka színvonalasabbá tétele, a hatékonysági mutatók alapján számítógépen végzett döntés előkészítő gazdasági variációs számítások, mind a „DH” tényezőkké válnak e vázolt menetben. (Cél 2 feltárás+ hibakijavítás = eredmény). Természetesen — (mint később utalunk rá még egyszer más nézőpontból) ez még a részletes vállalati szintű adaptációs tanulmány tárgya lesz. (Lásd előzőekben „m” alatt). Az állandó hiba (ön) feltárás a folyamatos ilyen jellegű — kimondottan társadalmi tartalmú „DH” munkamódszer. Ezt mint állandó és folyamatos módszert (rendszer) különösen a technológiai műhelyen belül, gépek között és mellett gondosan meg kell szervezni, és funkcióját fenn kell tartani. Hibák egyszeri átfogó felmérése és a folyamatos hibafeltárás legfontosabb kiemelt irányai, területei: a) Szervezet, vezetés, irányítás. korszerűsítésére, hibák hiányosságainak felszámolására (döntés-előkészítés hiányosságai, variációs magasfokú döntés-előkészítési munka, kialakítása, számítógép esetleges igénybevétele; adminisztráció, készlet-beszerzés gépesítése, stb.) b) Műszaki színvonal, kapacitás ; átbocsátóképesség területén jelentkező hibák, tartalékok feltárása, kijavítása. c) Technológiai színvonal, átfutási idő, gépesítés, automatizálás területén mutatkozó hibák, hiányosságok kijavítása (anyagmozgatás, gépesítése). d) Anyagi, műszaki, személyi feltételek biztosítása terén fellelhető hibák, hiányosságok, tartalékok feltárása, realizálása; e) Marketing tevékenység, piaci realizálás, export elhelyezés területének hibafeltárása, realizálása; f) Munkaintenzitás, munkakörülmények, hiba feltárása és kijavítása (képesség- vizsgálatok, pszichológiai, üzemi közérzet, stb.) g) Megkoronázza az egész kiemelt irányt és területi felsorolást, az alapvető terület, a minőség biztosítása területén fellelhető hibák feltárása, kijavítása, műszerezettség magas szintjének biztosítása; (Hibátlan munkavégzés, hibátlan termék, iparunkban még+sele j tcsökkentés). h) Végül zárja a sort a gazdaságos élő- és holtmunka felhasználás területén fellelhető hibák, tartalékok feltárása; kijavítása. (Ehhez a mutató, mérő-számviteli és operatív rögzítő rendszerek — módszerek, információ módszerek, hibáinak feltárása, kijavítása.) Mindeme kiemelt irányokban, mind a hibafeltárás, mind a kijavítás tevékenységénél erős a kapcsolódás és átfedés az üzemszervezéssel és az egyébként is ügyrendben meghatározott vállalati tevékenységgel. Ezzel más helyeken foglalkozunk. Itt csupán ennyit. E területeken hibákat felmérni, feltárni, kijavítani bármikor lehet, sőt célszerű. A „DH”-nak azonban a feltárás (egyszeri és folyamatos) — méghozzá társadalmi töltésű munkával, továbbá a hibakijavítás alapvető módszere. Enélkül nem lehet e munkamódszert elképzelni, bevezetni, gyakorolni. Ez maga módszer, illetve annak legfontosabb eleme). Ismétlődése, illetve folyamatossága teszi éppen módszerré, sőt talán rendszerré. b) önellenőrzés. Társadalmi tartalmú ellenőrzés megvalósítása, elsősorban a minőség megjavítása érdekében. Ezt is gondosan műhelyek között és ezen belül a teljes technológiai fázisban és munkapadig, dolgozóig kell megszervezni, funkcióját fenntartani. Nem jelenti ez okvetlenül a támaszponti belső ellenőrzés vagy létszámának okvetlen csökkentését, bár ilyen következményei is lehetnek. Feltétlenül eredményeznie kell azonban a minőség javulását, stabilizálását. A szocialista brigádok általában a munkaverseny szerepe is felvethető itt. Elősegíthetik, vállalhatják megvalósítását, de ez nem előfeltétele e módszer bevezetésének, miután egyértelműen tisztázódott, hogy nem mozgalom. Ha azonban — és ezt célszerű iniiciativálni mozgalmi vonalon — vállalják e módszer elemeinek megvalósítását, vagy abban való részvételt, úgy azt feltétlenül konkretizálni kell. Ilyen vállalás, hogy „brigádunk vállalja a „DH”-t,” helytelen, formális, haszontalan. Amit vállalnak, azt tömören, de konkrétan kell megfogalmazni, az jelentsen is valamit; előrehaladást, a minőségben, a gazdaságosságban, a munkavégzés megjavításában. Éppen ezért az „a” és „b” alatt említett módszerek — mint a „DH” munkamódszer alapvető meghatározási és alkotó elemei kívánják — a leggondosabb; a legszakszerűbb előkészítő és szervező munkát. Minőségi vonatkozásban a labor és a MEO nélkül, technológusok nélkül és így tovább a módszerek nem alakíthatók ki. c) Célok megjelölése, kitűzése. A vállalati komplex, konkrét célokat már előzőekben részleteztük. Foglalkozni kell azonban néhány gondolatban általában és elméletileg is — bár tömören a célkitűzések formai jellegével, formájával. A „DH” munkaimódszer elengedhetetlen része, hogy célt tűzzünk ki, melyet e módszerekkel kívánunk elérni. Milyenek legyenek e célok, kitűzések? a) mindig konkrétak, körülhatároltak szövegben is, számokkal is egyértelműen megjelöltek; b) minél beljebb haladunk rendszer-szer vezeti leg például a technológia vonalán, annál konkrétabban kell meghatározni a célokat. c) a célok hosszabb időszakra dinamikájuk irányát és mértékét számokkal leírtán kell kitűzni. d) a minőségi célokat azonban a dinamika mellett feltétlenül paraméterekkel kell megjelölni. (Minőségi mutató, selejt százalék). E téren a technológiai sorban eddig alkalmazottaktól természetesen a munka megjavítása során új paraméterek kikísérletezése és alkalmazásának bevezetése is hasznos és megengedett. e) a termelékenységi, gazdasági, hatékonysági célokat is konkrétan dinamikával, vagy paraméterekkel kell jellemezni. Minthogy hosszabb időszakról, folyamatról van szó, általában a minimummaximum megjelölés ajánlható. Néhány alapelvet már ennél a gondolatnál is — melyet lehetne még folytatni természetesen — meg kell említeni, bár nem mindegyik szorosan ide kapcsolódik. Ilyen a „DH” és szervezés kapcsolata. Lényeges, hogy a határokat tisztán lássuk, betartsuk. A szervezés sokkal szélesebb fogalom és tevékenység. A „DH” is szervezési tevékenység, bevezetése szervezési tevékenység. Gyárunk szervezési tervének, programjának egyik pontját képezi. Nem helyettesíti azonban a szervezést. Egyes elemei, módszerei viszont átfogó szervezési tevékenységet kívánnak. (Például teamek munkája a hiba, tartalékok felmérésénél). A „DH” vezetési eljárás és szervezési rendszer elsődlegesen: munkamódszer részleteiben. Fel kell vetni a munkaverseny összefüggéseit is. A „DH” nem mozgalom. Nem szabad egyszerűen, mint jelszót felfogni, vállalni. Be lehet vezetni és alkalmazni lehet anélkül, hogy ennek előfeltétele legyen az érintettek vállalása. Ez olyan fogalom, melynek gyakorlati jelentősége van. A SZOT részéről az előadó egy erről tartott előadásában mindezt külön is kihangsúlyozta. Természetesen, mint minden vállalati munkát, ezt is átfedi a munkaverseny mozgalom. Lehet, sőt célszerű, ha munkaverseny vállalásaikba az erre alkalmas elemeket beépítik dolgozóink, a szocialista brigádok. A „DH” azonban lényegében állandósult rendszerré lesz, módszereinek stabilizálásával (és ismétlődésével), míg a munkaverseny rövidebb távú, éves részben változó vállalásokkal és az adott gazdasági, társadalmi célok szerinti mozgósításhoz alkalmazkodó. Egyik sem kampányszerű! Egymást átfedő, de egymástól jól el is különíthetők a nézőpont szerint. „DH” és technológia. Ismét határozottan le kell szögezni, nincs és nem lehet külön „DH” technológia. Amennyiben a technológia előírások változását vonja maga után a „DH” módszerek alkalmazása (mint a hibafeltárás kijavítás a technológiai előírásokat az adott szervezeti rendszerben és ügyrend szerinti hatáskörökben módosítani kell). Ügyrendi vonatkozása. Ha a „DH” módszereinek alkalmazása a fennálló ügyrendet érinti, azt az előírt módon és fennálló hatáskörökben (igazgatói) kell rendezni. Nem lehet külön „DH” ügyrend. (Átmeneti, igazgatói szabályozás igen, ügyrendi módosításig ez az irányadó). Célszerű viszont „DH” működési szabályzatot készíteni, ezt mi is tervezzük. (Folytatjuk) Területi elődöntőn Második lett az Irinyi brigád Március végén Budapesten az EDOSZ-székházban került sor az ÉDOSZ szocialista brigádok vetélkedőjének területi elődöntőjére. Nyolc vállalat csapata vett részt a versenyben, amelynek témaköre felölelte a művészetek, a sport, a munkavédelem, a szakszervezeti élet és szakmájuk ismeretének különböző kérdéseit. A zsűri elnöke dr. Szilágyi László, az ÉDOSZ osztályvezetője volt. A Szűcs Miklós játék- vezetésével lezajlott vetélkedőn a Győr-Sopron Állatforgalmi Húsipari Vállalat „Vörös Október” szocialista brigádja bizonyult a legjobbnak, 270 ponttal, második az Egri Dohánygyár „Irinyi János” szocialista brigádja lett 234 ponttal, harmadik helyezett pedig a Kőbányai Sörgyár komplex brigádja. Az első két helyezett jutott tovább az Élelmiszer- ipari Szocialista brigádok szellemi vetélkedőjének májusban megrendezendő országos döntőjébe. Az „Irinyi János” brigád elért szép eredményéhez szívből gratulálunk. E sikeres szereplés után remélhetjük, hogy az utolsó fordulóban is helytállnak, tudásuk, tehetségük alapján a legjobbakkal is a jó helyezés reményében vehetik fel a versenyt. (J-né)
