Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
A vállalati gazdálkodásról ÁRKÉPZÉS ÉS KALKULÁCIÓ Ebben a részben a népgazdasági árrendszer néhány főbb elemével és vállalati vonatkozásával ismerkedünk meg. A továbbiakban a vállalatnál folyó árképzési, kalkulációs munkát látjuk, figyelembe véve a költség és eredménytervezés szempontjait is. A NÉPGAZDASÁGI ÁRRENDSZERRŐL Az árak alapvető feladata, hogy helyes tájékoztatást, ösztönzést nyújtsanak a termelőknek és felhasználóknak gazdasági döntéseikhez. Árrendszerünk rugalmas, célját a direkt utasítások mellett a gazdasági szabályozókkal igyekszik elérni. Az árakat három tényező befolyásolja: — a termelés költségei (vállalati ráfordítások), — a piac értékítéletei és — az állami preferenciák (kedvezményezések). Az áraknak általában fedezniük kell a termelés, vagy forgalmazás költségeit, valamint a vállalati önálló gazdálkodáshoz szükséges nyereséget. Ennek megfelelően a vállalati árkalkulációnál fel kell mérni az összes felmerülő költséget, és figyelembe kell venni a saját nyereségképzési elgondolásokat. A tényleges árak igen sok esetben eltérnek a termelés és a forgalmazás költséghányadaitól, mert a piac más tényezők szerint értékel. A piac értékítélete függ az egyes termékek iránti kereslettől, valamint a kínálat mennyiségétől és összetételétől. A hazai piac ma nagymértékben tükrözi a világpiaci tendenciákat: ezen kívül fontos szempont a he- . lyettesíthetőség is. A gazdaságpolitikai célok megkövetelhetik, 'hogy az árak és az értékarányok ne csak a költség és a piaci tényezők hatására térjenek el; erre fontos gazdaságii-társa- dalmi célok érdekében is szükség lehet. Az állami preferenciák (kedvezményezések) ennek érdekében léteznek. Árrendszerünk — elméletileg — az úgynevezett termelési ártípusú árrendszerhez áll közel, amelynek az a lényege, hogy az áraknak az igénybevett összes termelőerő mennyiségét tükröznie kell, nemcsak a korskrétmun- ka ráfordítást. Ilyen árelemek az eszköz- lekötési járulék, a telekhasználati díj, az értékcsökkenési leírás egy része, az eszskö- arányos nyereség stb. Árformák szerint megkülönböztetünk: — rögzített (fix) hatósági árakat, — megkötéssel mozgó (maximált) áraikat és — szabad (megállapodásos) árakat. A rögzített hatósági árak általában a fontos alapanyagokra mezőgazdasági termékekre és az alapvető fogyasztási cikkekre (cigaretta, szolgáltatások) terjednek ki. A maximált árak szabályozása az alsó és felső árhatárok megállapításából áll, amelyen bedül a felek megállapodhatnak. Fő alkalmazási területük az építő-szerelő munkák, továbbá a közvetítő termékforgalom egyes tevékenységei. A szabad megállapodásos ár —a piaci árviszonyok figyelembevételével — az áru- kapcsolatok során alakul ki. Itt nagyon fontos tényező a felek egymással szemben elfoglalt helyzete, az egyes helyettesíthető cikkek mennyisége, határidőkérdések stb. Az alsó határt elvileg a költségráfordítások, a felső határt más beszerzési források árai jelentik. A piacon jelentkező termékek legnagyobb része szabad árformába tartozik. Számottevő a maximált ár is, viszonylag alacsonyabb hányadot képeznek a rögzített árak. Az áruforgalom különböző szakaszaiban elhatárolhatók — a termelői, — a nagykereskedelmi és — a fogyasztói (kiskereskedelmi) árakra. Az egyes árak tartalmát nagyvonalakban jellemzi például egy fogyasztási cikk kiskereskedelmi ára, amely magában'foglalja a termelő költségeit és nyereségét, a nagykereskedelmi vállalat költségeit és nyereségét, valamint az esetleges forgalmi adót, vagy állami támogatást, továbbá a kiskereskedelem költségeit és nyereségét. A kereskedelem beszerzési és értékesítési ára közötti ösz- szeget árrésnek nevezzük. Az árhatósági tevékenység hatásköri és szervezett keretek között folyik, és a hatásköröket az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke határozta meg. Összefoglalva: A vállalatok tehát az árral kapcsolatos tevékenységüket népgazdasági árrendszerben, az . árpolitikának megfelelő irányelvek és szakmai utasítások szerint végzik. Az ármunkáknál is fontos, hogy a vállalat külső és belső információikon alapuló saját elgondolását (koncepciót) alakítson ki, — az árszabályok keretei között. Ilyenek lehetnek pl.: egy jó export piac megszerzése érdekében nyújtott árengedmény, vagy egy várható nagyobb felfutás reményében elhatározott alacsonyabb, esetleg a költségesebb műszaki továbbfejlesztés miatt magasabb induló ár. AZ IPARVÄLLALATI ÁRKÉPZÉS, KALKULÁCIÓ Az árképzési tevékenység folyamatát általában az ár kidolgozásának érdekében kifejtett előkészítő munka az árvetés elkészítése, az ár jóváhagyása (elfogadtatása) és nyilvántartása jelenti. Általában árvetést kell készíteni — tekintet nélkül az árformákra —, minden sorozatgyártási termékről (szolgáltatásról), valamint 5000—, Ft értékhatárt meghaladó egyedi termékekről. Az árvetésnek azonos alakban és egyforma részletességgel kell készülniök. ^.z árvetés alapadatait műszaki kalkulációikból és a költségek tényszámainak elemzéséből egyaránt előállíthatok — követelmény azonban, hogy az adatok helytállóak legyenek. Az árvetéseket, az alap- adatbkat és a számításokat 5 évig meg kell őrizni. A kialakult árakat — felfelé — csak megfelelő szabályok betartása mellett lehet megváltoztatni; viszonylag kisebb piaci árváltozások, vagy belső, például pótlékkulcs változások nem indokolnak áremelést. Az árakról naprakész, teljes körű és áttekinthető nyilvántartást kell vezetni. AZ IPARVÄLLALATI ÁRVETÉS TARTALMA Az ipari árvetés a következő részekből áll: — tájékoztató adatok, —• árvetési főalap, — a közvetlen anyagköltség részletezése, — a közvetlen bérek részletezése és az általános költségek kiszámítása, — a gyártási és értékesítési különköltségek kiszámítása és felosztása. A „tájékoztató adatok” c. rész tartalmazza a termék, a termék pontos meghatározását, típusmegnevezését, műszáki leírását, valamint egyéb árkialakítást befolyásoló adatokat (tervezett volumen, sorozatnagyság, főbb megrendelők első igényei stb.) Az árvetés levezetését kalkulációs tételenként az ún. „árvetési főalap” tartalmazza az alábbr-szerkezetben: Közvetlen anyagköltségként azokat a nyers- és alapanyagokat (dohány, cigarettapapír, doboz, címjelzések stb.) félkésztermékek (filter) kell beállítani, amelyeknek az adott termék előállításához szükséges mennyisége és értéke meghatározható, közvetlenül utalványozható és elszámolható. Ide tartozik még az import vám, távolsági fuvardíj stb. is. A közvetlen anyagköltség kimunkálására — a már említett — külön munkalap szolgál. Közvetlen bérköltséget a korszerű normák alapulvételével az egyes tehcnológiai idők és szakmai órabérek alapján kell kiszámítani és összegezni. Közvetlen bérek kiegészítő fizetései, bérpótilékai és közterhei azokalt a bérköltségeket tartalmazzák, amelyeket a közvetlen (produktív) állományú dolgozóknak ki f izetnek ezen a címen (fizetett ünnep, fizetett szabadság, éjszakai pótlék stb.), valamint a munkabérek és kiegészítő fizetések után fizetendő közterhek (illetményadó, SZTK- j árulék). Gyártási különköltségként vehető számításba az árvetésnél, mindazok a ráfordítások, amelyeket a termék előállítása során máshol nem lehet elszámolni (célszerszámok, különleges nyomda- szerkezet) . Értékesítési különköltség címén azok a költségek számolhatók az árvetésnél, amelyek kizárólag az adott termák értékesítésével kapcsolatban merül fel. Ilyenek lehetnek a kifejezett célrsklámok költségei (pl. az export piacok megszerzésére fordított költségek). Az üzemi általános költségeket közvetetten számítják fel. Ez nem más, mint a termelést végző üzemek rezsi- költségeinek egy meghatározott hányada. A felosztását az ún. vetítési alap módszerrel végzik pl. közvetlen bérek arányában. A szűkített önköltség tehát nem más, mint az árvetési tételekből a költségek ösz- szegezése. Jelentősége abban áll, hogy tulajdonképpen az itt szereplő költségtételek a termelés üzemi szintű környezetében merülnek fel. Sok vállalat (vállalatunk is) ezen a szinten értékeli saját termelésű készleteit. A szűkített önköltségen kívül jelentkeznek még a vállalati, általános költségek is. Ezek a költségek a vállalat irányításával kapcsolatosak. Az anyagigazgatási költségek általában az anyagbeszerzés és -gazdálkodás költségei, beleértve a vele kapcsolatos anyag-, bér és egyéb jellegű költségeket. A ter- mékegységire eső hányadát ugyancsak vetítéssel képezzük. azonban itt a vetítési alap legtöbb esetben a közvetlen anyagköltség. Az anyagigazgatási költségekkel bezárólag áll rendelkezésre az ún. gyártási önköltség. A műszaki fejlesztési költséget termékcsoportonként előírt kulcs (százalék) szerint kell képezni és az árvetésbe (kalkulációba) beállítani. Előírás, hogy az értékesítendő termékek árában képzett összegnek hány százaléka marad a vállalatnál, illetve hány százalékát vonják el központilag. A vállalatnál maradó részből képezik a műszaki fejlesztési alapot, amely igen fontos fejlesztési forrós lett. Garanciális javítási költség, a gyártó (szállító) vállalat jótállási kötelezettségének költségeihez biztosít forrást. A költség beállítását az árvetésbe (kalkulációba) külön rendelet szerint a termelői árhoz igazodva végzik. Ilyen költség vállalatunknál nem jelentkezik. A nyereség árvetésbe való beállítása rugalmas. Általában nincs számszerűen meghatározva. A termék ráfordításait használhatóságának figyelembevételével határozzuk meg. amelynek korlátjait a vevő értékítélete jelenti. Tájékoztató jelleggel az előző időszak bázis számai szintén figyelembe vehetők. Az iparvállalat árvetése sok számos különféle adat, kulcs, vetítés és összegezés révén áll össze. A műszaki adatokat anyag- listák, műveleti idők stb., a termelési osztály dolgozza ki, a rezsi költségek a számviteli osztály adataiból számíthatók, az egyes kulcsokat külön előírások tartalmazzák. A költségek alapján összeállított ár tehát rendkívül szintetikus adat, benne a termékegység költségeit, vagyis az önköltséget állítjuk szembe a termékegység árbevételével, ezen túlmenően azonban a vállalat egész gazdálkodásának főbb jellemzőit is tükrözi. Ilyen módon megállapítható, hogy az ár kialakítása a vállalat szélesebb értelemben vett' kalkulációs gazdálkodási tevékenységének fontos része. Jászi Gusztáv főkönyvelő GAZDASÁGI HÍREK Termelékenység, mint permanens téma Mert hiszen tényleg az. Nálunk még mindig is az volt. Hiszen növelése érdekében a legkülönbözőbb szervezési felmérések, intézkedések voltak. Sajnos, éppen az átmeneti fogyasztás és termeléscsökkenés következtében ezek hatása nem érvényesülhet. Így például a feltárt kapacitástartalékok egy részét nem is tudjuk leterhelni. Ilyen körülmények között a termelékenység emelésére irányuló erőfeszítéseink csak relatíve mutatkoznak. Abszolút módon csupán a programmal szemben okoznak, illetve eredményeznek termelékenységemelkedést, íme a nyers számadatok. Az egy főre jutó termelési érték a bázishoz 95,2 százalék, az éves tervhez 98,2 százalék. Még a programhoz, amelyben a beváltói munkát is figyelembe vettük, már kedvezőbb a kép, 101,7 százalék. Arról is valamit, ami mindenkit nagyon közelről érdekel. Változott-e a helyzet a bérszínvonal alakulásánál. Nem. Jelentős az emelkedés éspedig kereken plusz 9,0 százalék, a bázishoz. A teljesítés tervszerű, azaz 99,1 százalék. Ez azt jelenti, hogy még egy- kis változó bér — premizálási lehetőség is ígérkezik, ha vigyáznak és lényeges összetételváltozás nem lesz a hátralevő időben. A „DH” KOMPLEX brigád vendégül látta a Csehszlovák Dohányipar Szepesbélai és Szamolnoki Dohánygyár két szocialista brigádját. Képünk a vendégek gyárlátogatásának egyik mozzanatát mutatja be. Foto: Szigeti Zoltán \f endcgniunkában A dohánybeváltókkal való hivatalos megállapodás után dolgozóink, július 23 óta dolgoznak Jászberényben, Kál, Verpelét, Matkócspuszta, Kápolna, Kiskunfélegyháza do hánybeváltó munkahelyein. A vendégmunkában 68 dolgozónk vesz részt. A képen látható dolgozók a Jászberényi beváltéban dolgoznak. Fiatal dolgozóink a Hevesi zölddohány felfűzését végzik. Dohányválogatás a szivarelőkészítési osztályon. Fotó: Szigeti. „Az ötlet a miénk volt” Október 1-én beléptünk az 1973-as év utolsó negyedévébe a brigádok most kezdik számolgatni a vállalásuk teljesítését. Ebben az évben gyáron belül társadalmi munka végzésére kevés lehetőségünk volt, így ki-ki leleményességén múlott, hol és mikor teljesítik a vállalt társadalmi munkát. A csomagoláson dolgozó három szoc. brigád, az Ady Endre, a József Attila és a Kállai Éva brigád teljesen egyéni elképzelés alapján kopogtatott be az I. és IV. sz. , általános iskola igazgatójánál még nyár elején, s munkát kértünk. Az igazgatók nagy örömmel fogadtak bennünket, s megegyeztünk az időpontban. Mivel nyáron szinte minden iskolát tataroznak, így aug. 27-én tanítás kezdés előtt egy héttel, a lehető legjobbkor érkeztünk. A József Attila brigád a IV. sz. ált. iskolába végzett igen nagy munkát. A tornaterem súrolását és fényesíté- sét végezték el, s jutott idő még az udvar parkosítására is. Közben pihentetőül kipróbálták a bordásfalat, a gyűrűt. No ez jól jött egy kis frissítőnek is, no meg egy- egy ügyetlen gyakorlat elvégzése közben jókat derültek. Mentségükre szolgáljon, hogy a Niepp VII-es gépen sokkal biztosabb kezekkel dolgoznak, mint a gyűrűn. Az I. számú általános iskolában az Ady Endre és a Kállai Éva brigád szorgoskodott. Itt már nem volt takarítás, de az osztályok átrendezése még hátra volt. Nyolc tantermet rendeztünk át, valamint a könyvtárat. Férfitagjaink a zárakat, kilincseket javították, közben arra emlékeztek, hogy valamikor ők is ebbe az iskolába jártak. Jó volt felidézni, a régi iskolaéveket, a régi diákcsínyeket. A padok, asztalok, pakolása közben minden anyuka arra gondolt, egy hét, s odahaza is megkezdődnek az iskolás gyermekükkel a foglalkozás. A folyosón elhaladva a kirakott tablókon nyári ismerőseinket találtuk meg. A tanárnők már készítették elő a saját osztályukat, s közben érdeklődtek, hogyan jutott eszünkbe, hogy pont iskolapatronálást vállaljunk. Ügy gondolom a válasz nem nehéz. Minden brigádtagnak volt, van, vagy lesz iskolás gyermeke, így tudjuk milyen hasznos munkát tudunk végezni, ha gyermekeink második otthonát az iskolát patronáljuk. Délben egy órakor végeztünk a munkával, s ekkor az igazgató elkérte a brigádnaplót, s igen kedves, meleg szavakkal köszönte meg azt a 72 órát, amelyet saját elhatározásunkból végeztünk el. Műszakváltás után a munkát folytatta a Zrínyi Miklós brigád. így is lehet társadalmi munkát végezni, s nagyon örülünk neki, hogy az ötlet a miénk volt. D. 1 -né
