Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-09-01 / 9. szám
11 vállalati gazdálkodásról ii. ü volumenalakulás és a költségek összefüggése A vállalat üzemrészei az évek folyamán kialakult termékösszetételt gyártják egy meghatározott volumenben (mennyiségben) és erre a statikus (egyensúlyi) állapotra épül fel az önköltségszámítás. A piac igényei azonban rákényszerítik a vállalatot arra, hogy megváltoztassa termelésének összetételét. Természetesen nemcsak a meglevő termékeit kell ösz- szetétel szerint változtatnia, hanem új termékeket is kell gyártania. Most csak azt az esetet vizsgáljuk, amikor a vállalat a volument változtatja. A vállalat vezetői látják (az előző számban közölt példát figyelembevéve), hogy a Kossuth cigaretta gyártására ráfizetnek. Tehát igen egyszerű megoldás lenne, ha nem gyártanák e terméket. Ezt azért nem tehetik meg, egyrészt mert a többi termék volumenét nem tudják növelni, másrészt nagy tömegű, a fogyasztás terén jelentős cigarettáról van szó. Ha viszont megemelnék a Kossuth cigaretta árát, a piacon nem tudnák eladni. Ez is mutatja, hogy a gyártmányfejlesztés mellett a vállalati vezetés legfontosabb feladata a költség- elemzés. A gyakorlatban a vállalatok részére a volumen növelése a legegyszerűbb megoldás a veszteségcsökkentés, illetve a nyereségnövekedés érdekében. Ezért vizsgáljuk azokat a törvényszerűségeket, amelyek a volumen és a költségek változása között fennállnak. Ha így elemezzük a költségeket, akkor feloszthatjuk őket; változó és fix (nem változó) költségekre. Ez a megoszlás vonatkozik az önköltségre, az üzemi és a vállalati általános költségekre. Ha ezeket a költségeket részköltségekre bontjuk és külön-külön megvizsgáljuk, hogyan reagálnak a volumenváltozásra, akkor a változó költségeket további három csoportra oszthatjuk: proporcionális, progresszív és degresszív költségekre. A változó költségek teljesen eltérően reagálnak a különböző költségnemeken belül. A költségek elemzésének tapasztalata a következőket mutatja: Progresszív (fokozatosan növekvő) költség túlterhelés folyamán jelentkezik, amikor az optimálisnál többet termel az üzem. Ilyenkor igen jelentősen megnövekszik a túlóradíj, aránytalanul sok a selejt, és a szokottnál több a gépállás esetleges géptörés is. Proporcionálisán (arányosan) változó költségek. Idesoroljuk: a felhasznált alapanyagot, (dohány, cigaretta- papír stb.) a. vásárolt és saját előállítású félkészterméket (filterrúd), teljesítménybéreket és ezek közterheit, a gyártás esetleges különkölt- ségeit (speciális szerszám) vagy az értékesítés külön- költségét (reklám) és az értékcsökkenési leírást (gépkocsiknál). Degresszíven (fokozatosan csökkenő) költség. Ezek zömét az üzemi általános költségek teszik ki; költségnemekre bonthatók és meghatározott tevékenységhez kapcsolódnak. Ilyenek: a karbantartás, az anyagmozgatás és a gépek üzemeltetésének költségei és az eszközlekötési járulék stb. Fix (nem változó) költségek: Minden olyan költséget és ráfordítást, amely egy meghatározott termelési volumenen belül több hónap átlagában nem változik jelentősen: fix költségnek nevezzük. Tapasztalatból tudjuk, hogy a költségek egy része folyamatos termelés mellett nem változik. Ezek a követ8. EGRI DOHÁNYGYÁR kezők: a kapacitás lekötéséből és fenntartásából származó ráfordítások, az igazgatási apparátus költségei, az épületek fenntartásával kapcsolatos összes költség stb. A költségekhez hasonlóan a termékek önköltsége is elemezhető. Ezek a tételek is négy csoportra oszthatók: fix proporcionális degresszív és progresszív költségekre. Köllségváltozási tényezők A költségek közül köny- nyen ki tudjuk választani a fix és a proporcionális tényezőket. Azt azonban már nehezebb megállapítani, hogy milyen törvényszerűség alapján változik a többi költségrész volumen és összetételváltozás esetén. Egy egyszerű példán vizsgáljuk meg! Legyen a karbantartás (TMK) Összköltsége: 200 000 Ft/hó ebből fix. költs. 80 000 Ft/hó és a proporcionálisán változó költség 120 000 Ft/hó A TMK-üzemben havonta 10 gépet javítanak ki. Az üzemi adatokból megállapítottuk, hogy a fenntartás fix költsége 80 OOO Ft/hó. A többi költség már változó, mert a gépek javításával kapcsolatban merült fel. Ilyen költség például a beépítésre került alkatrészek értéke. Ebben az egyszerű példában is láthatjuk, hogy a karbantartó üzem általános költségei két részre bonthatók; fix költségekre és a termeléssel proporcionálisán változó költségekre. Most már azt kell megállapítani, milyen törvényszerűség alapján változnak a költségrészek. A fenti adatokból any- nyit állapíthatunk meg, hogy az összköltségből milyen hányad változik proporcionálisán (arányosan). Ezt a ényezőt nevezzük költségváltozási tényezőnek. A példában: Költségváltozási tényező = proporcionális költség összes költség 120 000 __ 200 000 — 0,6 Ha a könyvvitel adataiból nem tudjuk a költségeket változó és fix költségekre felosztani, akkor a termelés folyamatára jellemző tényező segítségével kell a költségváltozási tényező értékét kiszámítani. Nem lehet ezt a változási tényező értékét teljes pontossággal kiszámítani, de a tervezésnél elég ilyen értékek megadása is, mert csak megközelítéssel lehet a különböző költségeket tervezni. Vállalati fedezet A vállalat a ráfordításokat az árbevételből fedezi. A ráfordításokból az egyes költségek mérhető módon megtérülnek a termék árában, de a költségek jelentős része nem mérhető benne. A költségek közül csakis a proporcionális költség tervezhető a termékben. A bevételt felbontjuk proporcionális és fix költségekre; ami ezek felett realizálódik, az a nyereség. Számokban kifejezve: Árbevétel: 25 000,— Ft Proporcionális költség 12 000,— Ft Fix költség 8 000,— Ft Nyereség 5 000,— Ft A további elemzés miatt az árbevétel két részre bontjuk: Árbevétel = Proporcionális költség + Fedezet 25 000 = 12 000 + 13 000 A fedezet az árbevételnek az a része, amely a proporcionális költségek levonása után marad. A fedezetnek biztosítania kell a vállalati fix költségek ellensúlyozását és a vállalati nyereséget. Vagyis: Fedezet = Proporcionális költség -j- Nyereség 13 000 = 8000 + 5000 Ugyanis, ha a fedezet csak a fix költséget fedezné, akkor; Fedezet = Proporcionális költség 13 000 =; 13 000 nincs nyereség, de ha nagyobb a fedezet, mint a fix költség 13 000 nagyobb a 8000-nél, akkor nyereséges a vállalat. Itt még annyit kell rögzíteni, hogy a vállalati fedezet az összes termék fedezetének az összege. Tudni kell azt is, hogy a sorrendet be kell tartani; vagyis a fedezet először a fix költségeket ellensúlyozza. Fedezeti pont A fentiekből következik, hogy a vállalat úgy állítja össze a termelési tervét, hogy a termékeiből származó fedezet először a fix költségeket egyenlítse ki. De ez azt is jelenti, hogy egy meghatározott termelési volumen feltétlen szükséges. Ezt a termelési és értékesítési értéket fedezeti poTttnakne- vezzük. Minden termékegység, amelyet e felett a fedezeti pont felett termelünk, már nyereséget képez. Természetesen a termékek között sorrendet kell megállapítani, és a tervezésnél azokat a termékeket kell előre venni, amelyek egyenként a legjobb fedezetet biztosítják. Ezután következnek a kevésbé előnyös termékek. A termelési feltételeket sem szabad szem elől téveszteni, mert a termelési kapacitás dönti el a gyárt- hatóságot. Figyelemmel kell lenni az erőforrásokra; sorrendet kell összeállítani az azonos gépeken gyártható termékekből. Azt is számításba kell venni, hogy a termék nemcsak egy gépen, hanem különféle teljesítményű gépekkel is előállítható. (Folytatása következik) Jászi Gusztáv főkönyvelő A Világgazdaság Nyolchónapos rekordidő alatt fektették le a nyugatszibériai kőolajlelőhelyeik és a Szovjetunió európai része közötti olajvezetéket. A csőrendszer kiindulópontja Sza- motlor, majd Tyumenyen és Ufán át Almetyevszkbe vezet, ahol összekapcsolják a már működő vezetékrendszerrel. A most épült szakasz 2200 kilométer hosszú. Az új vezeték elkészülte után a nyugat-szibériai olaj közvetlenül juthat el a Volga mentén levő finomítókhoz, valamint a KGST-or- szágaiba menő Barátság olajvezetékhez. Az új létesítmény évi kapacitása 90 millió tonna. ★ A hangsebességnél gyorsabb TU—144-es utasszállítógép hétfői próbarepülése során először vitt magával utasokat — jelenti moszkvai tudósítónk. A voronyezsi repülőgépgyárban készülő repülőgépek sorozatgyártása már tavaly megkezdődött, s a gépek jövőre állanak menetrendszerű forgalomba. A hétfői repülés alkalmával egy Reuter-jelentés szerint a TŰ—144-es 15 kilométer magasba emelkedett és óránként 2000 kilométeres sebességet ért el. A 24 utas között helyet foglalt Alek^zej Tupoljev, a gép tervezője is, a decemberben elhunyt Andrej Tupoljev fia. ★ A francia Alsthom cég 150 millió frank értékű megrendelést kapott a líbiai villamosipari társaságtól. A megrendelés napi 22 500 köbméter tengervíz sótalanítását végző berendezésre, és egy ehhez szükséges áramfejlesztő telepre szól. Ez utóbbi 65 megawattos. Líbia ezekkel a berendezésekkel akarja bővíteni az épülőfélben levő tri- poli sótalanító létesítményt. ★ Elrepült az Interflug rendszeres légi járatának első gépe Berlinből Helsinkibe. A Német Demokratikus Köztársaság légiközlekedési vállalata nemcsak a finn fővárosba indít tavasszal gépeket, hanem forgalomba állít egy TU—134-es típusú gépet a Berlin—Amszterdam vonalon is. A LOT lengyel légitársaság április 16-án New York-i járatját indítja meg. ★ Menetrendszerű hajójáratot indítottak a Dunán a Szovjetunió egyik feketetengeri kikötője és Csehszlovákia között. Az Izmail és Komamo között közlekedő hajók hetente háromszor indulnak, rakományuk vasérc és kohászati adalékanyag lesz. ★ Az idegenforgalom Ausztria számára 1973 első három hónapjában 7 milliárd 724 millió shilling bevételt hozott. Az idegenforgalmi kiadások 2 milliárd 607 millió shillingre rúgtak. A múlt évihez képest ez a bevételeknél 3 százalékos, a kiadásoknál 10 százalékos csökkenés. ★ Jugoszláviában emelték a cigaretta árát. Valamennyi cigarettafajta dobozonként 0,40 dinárral drágult. A hivatalos közlemény szerint az intézkedés hatására megoldódnak a dohánytermeléssel és feldolgozással kapcsolatos árproblémák. ★ Az évtized végére megvalósul a nagyüzemi gyártásra alkalmas elektronikus személygépkocsi. Az RCA amerikai konszern szerint az autó gazdaságos és biztonságos lesz. A rajta elhelyezett számítógép biztosítja majd a gyújtás elektronikus szabályozását, a sebesség irányítását .A radarkövető berendezés fokozza az autó biztonságát. ★ Üj gyárat nyitott a Citroen. Hamarosan megkezdődik a Wankel típusú bolygódugattyús motorok gyártása a saar-vidéki új telephelyen. A tervezett napi kapacitás 1974 elején 30 darab motor lesz, de ezt később fokozatosan 6000-re növelik. Az új gyárat a Comotor cég üzemelteti, amelyben a Citroen mellett még az Audi NSU- nak van még jelentősebb érdekeltsége. ★ Ausztriában a dohány adójának emelését tervezik. A pénzügyminiszter szerint a kormány elsősorban egészségügyi megfontolások miatt készül e lépésre. A miniszter ugyanakkor kizárta az alkohol árának új&bb emelését. (Sz—i) T Pártnap Augusztusban gyárunkban pártnapot tartottak. A pártnapot Jászi Gusztáv nyitotta meg, majd átadta a szót dr. Sípos Istvánnak, a Heves megyei Pártbizottság titkárának. A dolgozók igen nagy érdeklődést mutattak a színvonalas beszámoló iránt. Napjaink döntő külpolitikai eseményeit ismertette. Ez alkalommal adta át az igazgató elvtárs a kollektív szerződésben foglaltaknak megfelelően a 10—15—20—25— 30 éves törzsgárdatagoknak a jelvényeket és a vele járó hűségjutalmakat. 30 éves törzsgárda jelvényt és az ezzel járó aranygyűrűt hárman kapták meg: Balázs Bernátné, Szinok Lajosné, Jászi Gusztáv. (Foto: Szigeti)
