Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-03-01 / 3. szám
A „DH” munkarendszer bevezetésének perspektívája Az Egri Dohánygyár mintegy 100 milliós rekonstrukcióval a DVT reprezentása lett. A tröszt testvérgyárai az alapanyag felhasználás mutatója és a kiemelt filteres cigaretta gyártmányok szűkített önköltsége a legalacsonyabb. között legmagasabb a termeA fejlődést néhány számlékenység szintje, legkisebb adaptációja mellett. év term. ért. fiit. átlag jövedelmezőség term. bér (vól. kalkulatív) 1963 100% ___ 1 00% 100% 1964 118,2 — 104,1 132,1 1965 218,9 too 104,7 257,1 1966 285,7 174,4 106,1 348,2 1967 277,9 181,3 114,2 357,1 1968 308,3 224,7 116,5 401,7 1969 367,3 273,4 118,8 392,8 1970 439,8 393,7 123,1 675.0 1971 471.6 419,8 127,5 735,2 A termelékenység emelkedését az egy főre eső terme- lésiérték-mutatón keresztül érzékeltetjük: Év mutató 1964 250 626 Ft 1965 356 502 Ft 1966 390 825 Ft 1967 423 215 Ft 1968 423 561 Ft 1969 487 825 Ft 1970 549 869 Ft 1971 691 942 Ft A GYÁR IV. ÖTÉVES TERVFELADATAI Megváltozott a helyzet részben 1971-ben és mégin- kább 1972-től. A tröszti belső elvonás keretében jórészt az előző évek fejlesztése hiteltörlesztésre is, a fejlesztési alap nagyrésze elvonásra vagy trösztön belüli átcsoportosításra kerül. így 1971-ben már csupán egy gépkomplexumot ruházott be a gyár, míg a továbbiakban 1975. december 31-ig lényeges gépi beruházásra nem számíthat. Az ötéves terv feladatai a számadatokkal érzékeltetve: Filteres cigaretta termelés mill, db 1970 év 5626 1975 év 6140 feji. feladat 4- 514 mül db,év Termelési érték 1971. január 1-1 árszinten 1970 év 579 M/Ft 1975 év 675,1 M/Ft telj. feladat + 96,1 m/Ft/év De a munkaügyi feladatok sem kisebbek: Termsoros. term, mill. db. 1970 év 31 836,5 1975 év 34 245,8 össz. létsz. tő 1046,4 1055,0 feladat 2 409^/év 4- 8,6/év+ 8% munkásbérrendezés még ban.) TERMELÉKENYSÉG: Béralap Bérszínvonal mill. Ft. Ft/fő 23,1 22 038 26,4 25 530 3,3/év + 3 492/év nem szerepel az adatokgálhatják. Ezen kiemelt megfontolások alapján döntött a vállalat gazdasági-mozgalmi vezetősége e munkamódszer adatációja mellett. MELYEK A FONTOSABB vállalati célkitűzések? a) A „DH” munkamódszer (munkarendszer) lépcsőzetes bevezetése. b) A „DH” munkarendszer továbbfejlesztése vállalatvezetési munkamódszerré (rendszerré). c) A cigarettagyártás selejt csökkentése, 1972-ben 1— 2 százalékkal; 1975-ig 3—4 százalékkal, mint minimális célkitűzéssel. (Optimális kapacitás tényezőinek feltárása) . d) A minőség megjavítása, (kiemelt konkrét minőségi paraméterek alapján mérve). e) Világszínvonalon álló li- cenc gyártmány bevezetése és gyártása. f) A gyártmánystruktúra további javítása minőségi alapokon nyugvó eredményorientációs tendenciával. g) önellenőrzés hiba- és veszteségfeltárás módszereinek bevezetése és széles körű alkalmazásának biztosítása. h) Bekapcsolódás a piackutatásba, marketing tevékenység fokozása. i) Exporttevékenység fokozása, minden oldalú export- lehetőség felkutatása. j) Versenyképesség a KGST-piacon, tőkés piaci elhelyezési lehetőségek biztosítása, a gyártás-csomagolási minőség és a rentábilis költségalakulás oldaláról. k) 1972—75-ben 3 százalékos bérfejlesztést biztosító bérfejlesztési mutatóhoz szükséges termelékenység, és eredmény. (Minimális célkitűzés). Sokoldalú széles alapú célkitűzésrendszer s természetesen több év távlatának felrajzolására szántuk. HOL INDULT EL A „DH”, ÉS MELYEK A TAPASZTALATOK? A tanulmánykészítő és szervező munka nyomán a cigarettagyártáson indítottuk be, lépcsőzetesen egy műszakban néhány kiválasztott gépcsoportnál. Néhány tapasztalat mások és magunk okulására, részben magyarázatul is: a) A ,.DH" bevezetés célszerű sorendje: Vezetés, vezetési osztályok (munkaügy, terv- és számvitel). Ellátó osztályok (anyagáruforgalom. műszaki osztály, TMK, labor, minőségellenőrzés.) Technológiai ' osztályok és itt is 1. Előkészítő jellegű műhelyek, 2. Gyártás jellegű műhelyek, 3. Csomagolás jellegű osztályok, műhelyek. Ezt a sorrendet vállalatunknál nem tudtuk betartani. Részben mert nem hogy elegendő irodalom, de a legkevesebb tapasztalat sem áll rendelkezésünkre. Másrészt azért sem, és ez még talán döntőbb, mert az adott gazdasági helyzetben e munka- módszer segítségét is igénybe kívántuk venni a szűk keresztmetszetek feloldására, gazdaságosság mielőbbi javí- . fására. így emeltük ki a ciga- írettagvárVási osztályt. (Felmérésnél, hibaelhárításnál természetesen kapcsolódó osztályok bevonásra kerültek.) ' . b) A tanulmánykészítő munka; a szervező munka; a bevezetést előkészítő munka sokkal gyakorlatiasabb és konkrétabb kell legyen, mint a mi esetünkben volt. A bevezetésre kimunkált tanulmány általánosságban mozgott. Ez tájékoztató, elvi adaptációs és perspektívát adó célra jó, sőt szükséges, de nem elég. A siker csak a részletekbe menő, konkrétumokat. tartalmazó, gyakorlatias szervező és bevezető, munkát jutalmazza. c) Mindezek ellenére vagy ezekkel együtt, a tapasztalat általában a gyártási kísérletek során pozitív volt. Az 1-es 3-as, 5-ös és 8-as Garant cigarettagyártó gépkomplexumok műszakjának személyzetei vállalták — (bár vállalás nélkül is bevezethető, hiszen munkamódszer) az ebben való munkát, illetve elemeinek megvalósítását. Számszerű jellemzésül néhány adat: 3-AS GARANT Július Szeptember telj- % selejt % telj. % selejt % 1. műszak 105,2 9,70 99,9 12,7 11. műszak 106,5 7,44 105,5 7 „39 DH műsz. III. műszak 91,3 10.79 102,1 7,77 3-AS GARANT Augusztus Szeptember telj- % selejt % telj. % selejt. % 1. műszak 98,63 9,63 110,6 6,83 II. műszak 105,55 5,04 108,9 5,46 DH műsz. ■ 11. műszak 90,61 12,07 105,2 7,40 ' A több havi adatból, torek. Másutt kell keresni a vábbá a külön kezelt cigaretták minőségi pontszámából, a „DH” akcióbizottság és a vállalati „DH” akcióbizottság elemző jelentéseiből az alábbiak voltak leszűrhetők: a) Azokon a gépeken ahol a „DH” elemeit bevezettük, általában javul a teljesítményszázalék, csökken a selejt más gépekhez összehasonlítva is e gépcsoportok ilyen mutatói kedvezőbben alakulnak. Javul a minőség. b) Elég rapszodikusak még az eredmények időnként negatívumok jelentkeznek, nem eléggé tisztázottak a módszegyorsabb továbblépés lehetőségét. Ezek és más megfontolások alapján döntött úgy a vállalat vezetősége, hogy a cigarettagyártási osztályon lassabban, módszeresebben, időben és helyileg jobban ..lépcsőzve folytatja e munka- módszer lü terjesztését. A cigarettagyártás jól vezetett osztály. Szocialista - brigádok ■működnek. A Komplex vezetési szocialista brigád igen jelentős mozgató erő. Néhány jellemző számadat az osztályműködésére, előző éves azonos időszakhoz mért dinami-. kus fejlődés: Termelékenység: 1972/1971 augusztus Term/fő 104,5% óra/fő 100,5% Remélhető, hogy a megfontoltabb, lassabb, módszeresebb lépések a bevezetés sikerét hozzák. (Folytatjuk) Term. érték/Fő/Ft 1970 569 767 1975 639 870 Feladat +70 103/év Vállalati korrigált ered- mény/mill. Ft. 1970 év 25 402 1975 év 50 741 Feladat 25 339/év BERUHÁZÁS (még változás -alatt álló variációk 1973—74— 75). 1971 2282 1972 2006 Nyilvánvaló, hogy a mintegy 200 milliós állóeszközállomány figyelembevételével fenti összegek még szinttartásra sem elegendők. A vállalatnak gépi beruházás hiányában más eszközöket és módszereket kellett és kell keresnie, hogy a feladatul kapott termelési, munkaügyi és jövedelmezőségi feladatokat teljesíteni képes legyen. N A „DH” MUNKAMÓDSZER, MINT A GAZDASÁGOSSÁG ÉS HATÉKONYSÁG MEGJAVÍTÁSÁNAK TÉNYEZŐJE E feltétlenül szükséges eszközök és módszerek keresése közben, a lehetőségek elemzése, a rendelkezésre álló irodalom és tapasztalatok alapján megállapították, hogy erre alkalmasnak látszik: a) A fokozott üzem- és munkaszervezési tevékenység különösen a gazdaságosság és hatékonyság belső tartalékainak feltárására irányuló komplex team-tevékenység; b) A munka verseny és szocialista brigádmozgalom átszervezése, céljaiban és módszereiben közelebb a gyár termelési-gazdasági feladatai teljesítéséhez; c) A gvártmány-struktúra megváltoztatása, a piaci igényeknek és vásárlóerő rugalmassági .mutatójának megfelelő minőségű és árú, de az eredményre kédvezően ható összetétel irányában. Mindezen tényezők ^ realizálására igen számottevő érőt ..és időt fordítottunk kedvező eredménnyel. Bar .igen nagymértékű , yplt, á. begyűrűző áremelkedés,.,.. ellensúlyozni az 1972,, éyh&x* á termelés, emelése., mellett ezt''is," sikerült. 'lgy, a( korrigált vállalati erednj^'.me^’a. vázolt móTermelés/íő/m/db soros 29 671 32 460,4 + 3 789,4/év dón fejlődőén előirányzott tervnél is kedvezőbben alakult. Ezen eredményekben már érvényesül a „DH” munkamódszer megvalósított elemeinek hatása is. E munkamódszert ugyanis nemcsak a minőségjavításra, hanem mint a gazdaságosság és hatékonyság megjavításának tényezője is, igyekeztünk egyelőre néhány cigaretta- gyártó gépcsoportnál kísérletképpen megvalósítani. A „DH” ATVEHETŐ-E, ÉRDEMES-E FOGLALKOZNI VELE? A vázolt nehéz helyzetben a lehetőségekkel arányban nem állónak látszó feladatok teljesítéséhez vezető tényzők és módszerek felkutatása közben, az ÉDOSZ hívta fel a figyelmet e munkamódszerre. Tanulmányoztuk az egyidejűleg rendelkezésre bocsátott „VMSZ” tanulmányt, amelv vállalatunknál már megvalósult: A következőket szűrtük le. a) E munkamódszert az USA-ban és kaoitalista országokban alkalmazzák, sőt terjed. A nyereség alakulására is kedvező lehet. b) A Szovjetunióban a Szaratovi Dohánygyárban indult ki alkalmazása, de mind a Szovjetunióban, mind más szocialista országokban kiterjedten alkalmazzák. Tehát szocialista viszonyok között alkalmazható; c) Hazánkban több KGM- vállalat bevezette, az eddigi tapasztalatok jók; d) Eredetileg nehéziDari. alapon indult el e munka- módszer, de már külföldön, mind a szocialista, mind a tőkés viszonyok között, a köny-j, nyű- és élelmiszerioarban is sikerrel alkalmazható az iro-j dalom szerint. Ezért: 1. alkalmazható nálunk is; Jl. feltétlenül adaotálni kell a gyár (ipar) jellegzetessé^: geinek megfelelően; e) Bár- eredetileg lényegéi ben mint hibátlan termék; • önellenőrzés melletti határi Idős kibocsátásának módszeré jelen+meg; módszerei a ' minőség javítása mellett- i rj* .gazdaságosság, ; hatékonyság javítását , is:.: kedvezően ;A?plA szakszervezetek jogai A VÉTŐ JOG JELENTŐSÉGE A dolgozók hatékonyabb érdekvédelmének biztosítása érdekében az MT új jogként lehetővé tette, hogy a vállalati szakszervezeti szerv kifogást emelhet, ha úgy látja, hogy a gazdasági vezető intézkedése sérti a munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat. Eltér a szakszervezeti szervvel kötött megállapodástól, vagy a vezető döntése nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel. A vétó-jog növeli az üzemi demokráciát. Hatékonyabbá teheti a szakszervezetek ellenőrző tevékenységét, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek vizsgálata során. Jelentékeny szerepet játszik abban, hogy a vállalati szak- szervezeti szervek is eredményesen léphessenek fel a törvénysértő, valamint a szocialista erkölcsi szabályokat sértő vállalati intézkedésekkel szemben. A vétó-jog sajátosan jelentkezik a hagyományos szakszervezeti jogok sorában. E jog csupán vállalati szinten gyakorolható. Mivel a vállalatok önállóságát, hatáskörét, elsősorban, gazdasági tevékenységükben növelték, ennek megfelelően természetes dolog, hogy a szakszervezeti szervek közül is elsősorban a vállalati szintű szakszervezetek hatáskörét, jogkörét volt szükséges megnövelni, kibővíteni. SZABÁLYOKBA ÜTKÖZŐ INTÉZKEDÉSEK VÉTÓZASA A vállalatoknál a szak-, szervezeti szervek kifogásolásra jogösultak. á . gázdasági vezetők oly döntéseivel, szemben, amely a munkavi- • szonnyal, a dolgozók jogai- ,. , val és kötelezettségeivel ösz- szefüggő jogszabályokat - Bér- u- ti. - ' . V \ SZOCIALISTA ERKÖLCSÖKET SÉRTŐ INTÉZKEDÉSEK VÉTÓZASA Vétó emelhető olyan intézkedésekkel szemben is, amelyek eltérnek a szocialista erkölcs és bánásmód szabályaitól, sértik a dolgozók érdekeit. Ilyen esetek akkor fordulnak elő, amikor az élet- és munkakörülményekre vonatkozó döntések károsan befolyásolják a dolgozók termeméi őked vét, sértik a szocialista humanitást és az adott üzemrészben kialakult egészséges légkört. ' A VÉTÓ BENYÚJTÁSÁRA JOGOSULTAK KÖRE Mivel a vitás ügyek rendszerint a vállalatoknál fordulnak elő, ezért azokat ott is kell rendezni. Vétó jogot tehát csak a vállalati szintű szakszervezeti szerv gyakorolhat. Ezt á jogot az MT a felsőbb szakszervezeti szervek számára nem biztosítja. A vétóra jogosult szerveket az MT, illetve a SZOT tételesen meghatározza. Az ott megjelölteken kívül más nem alkalmazhat, vétót. Azonban az illetékes szak- szervezeti szervhez bárki fordulhat ilyen javaslattal, vagyis kezdeményezheti a vétó benyújtását. így a bizalmitól kezdve bármely tisztviselő, a KlSZ-szerve- zet, a pártszervezet, a társadalmi bíróság ~stb. Joguk van ilyen kezdeményezésre a nem szakszervezeti tagoknak, de még a külső szakszervezeti és egyéb szerveknek is, sőt bármely állampolgárnak is. A VÉTÓJOG ÁTRUHÁZÁSA A kifogásolási jog gyakorlása a legmagasabb vállala- ' ti — szakszervezeti —. képviseleti szervet illeti .meg. .. Ez' a szerv a vállalati szakszervezeti tanács.A VSZT-nak azonban módjában áll a vétójoggal kapcsolatos jogkörét decentralizálni. A kifogásolási jogkört csak választott testületek gyakorolhatják. A vétójog decentralizálásánál a következőket kell figyelembe venni: — a vállalati szakszervezeti tanács döntsön a kifogásolás benyújtásáról, ha az intézkedés a vállalati kollektívát, vagy a dolgozók nagyobb csoportját érinti; — a szakszervezeti bizottságot illesse meg a kifogásolási jog gyakorlása, ha az intézkedés kisebb dolgozói csoportot, vagy egy-egy dolgozót, tehát egyedi ügyet érint; — a vállalati szakszervezeti szervek illetékességet adhatnak a kifogásolási jog gyakorlására az szb-titlcár- nak is. Ez a felhatalmazás egyedi, egy embert érintő jogszabályba ütköző, vagy az egyetértésben kiadott vállalati szabályt sértő intézkedések kifogásolására vonatkozhat. A VÉTÓVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS A kifogásolást' a szakszervezet vállalati szervének, a vállalat igazgatójának kell bejelentenie. Amennyiben a kifogást alsóbb szakszervezeti szerv emelte, erről a közvetlen, felsőbb vállalati szervet tájékoztatni kell. Egyedi ügyben bejelentett kifogás esetén ugyancsak helyes a dolgozó ügyében illetékes Munkaügyi Döntőbizottságot is értesíteni. A szakszervezeti szerv által tett kifogás halasztó hatályú, vagyis az illetékes szervek döntéséig az intézkedés végrehajtását fel kell függeszteni. Ez a jog biztosítja, hogy a kifogásolt intézkedést az érintett gazdásági Vezető mindaddig : nem hajthatja végre, amíg a döntésre fél- jogosított szervek állást nerti • foglalnak, a gazdasági ve- ■ zetá .és. az illetékes;. szakszprvezti szerv között kialakult vitában. ' KÉPVISELETI JOG A szakszervezet részt vesz a munkaügyi vitát eldöntő szervek megalakításában és működésében — mondja ki az MT. 15. §-ának (1.) bekezdése. Ez a szabály szolgálja jogi alapját azoknak a végrehajtási rendelkezéseknek, amelyek a vállalati és területi Munkaügyi Döntő- bizottságok összetételéről szólnak. E rendelkezés alapján a szakszervezetek vállalati és iparági szinten egyaránt a döntőbizottság tagjainak kiválasztásával, tagjai delegálásával vesznek részt, a munkaügyi vitát eldöntő szervek megalakításában és működésében. Hasonlóan közreműködnek a szakszervezetek a bírósági népi ülnökök kiválasztásánál is. A Munkaügyi Döntőbizottság állandó elnökét és elnökhelyettesét a szakszervezeti bizottság és a vállalat közös javaslata alapján a területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke bízza meg. A bizottság többi tagját és póttagjait azonos arányban a szakszervezeti bizottság, illetve a vállalat jelöli ki olyan létszámban, hogy a Munkaügyi Döntőbizottság működésének zavartalansága biztosítva legyen. A vállalatoknál és a vállalati egységeknél alakítandó munkaügyi döntőbizottságok számát a vállalat igazgatója, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben határozza meg. A szakszervezet a dolgozót az /élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben, a hatóságok, minisztériumok, vagy más szervek előtt képviselheti — rögzíti az MT. 15. §-ának (2.) bekezdése.. A munkaviszonyt nem; érintő kérdésekben azonban a. szakszervezetek csak írásbeli meghatalmazással járhatnak • eh a dolgozók jogi 'képviselőiként:- : ' (Folytatjuk)
