Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

Gazdasági hírek POK nnrn • . VEZETŐK AKTf V AÉRTEKEZLETE Igen jelentős volta mellett vállalatunk külön kapcsoló­dása miatt is megemlékezünk a gazdasági és politikai veze­tők egri aktívaértekezletéről. A megyei pártbizottság által' megrendezett aktívaértekez­leten minisztériumi vállala­tok és megyei gyáregységek gazdasági, politikai vezetői tanácskoztak, megvitatva Bartha Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottsága tit­kárának referátumát. Az ér­tekezlet kicsengése: még ha­tékonyabb vezetési érdekelt­ségi rendszerre van szükség. Bár éppen vállalatunknál is e téren rendkívül nagy a fej­lődés, nem lehet megállni, s megkezdett úton. Trösztünk és vállalatunk is keresi a to­vábbfejlődés célját. Az eh­hez vezető gyakorlati mun­kához adott nagy segítséget ez az aktívaértekezlet is. HASZNOS VOLT Rendkívül hasznos, érdekes volt a dohányipar szocialista brigádvezetőinek értekezlete. Kiemelten megerősítette a. következőket: a) A termelés és hatékony­ság, valamint a minőség nő- ‘ velése, javítása ma már köz­ponti kérdése a brigádmoz­galomnak. b) A „DH” munkarend- szer már ipari szinten is a bevezetés előkészítő szaka­szához érkezett, bár egyelő­re konkrétan és behatóbban csak vállalatunk foglalkozik vele. c) A termelési struktúra javítása, a fogyasztók igé­nyeinek optimális teljesítése a mozgalom gondja is. Tehát ismét bebizonyult, hogy a gazdasági kérdések szorosan véve munkaverseny-problé- mák is. — A kettő összefo­nódása a siker egyik alapve­tő feltétele. TOVÁBBKÉPZÉS A „DH” ÉRDEKÉBEN BRIGÁDMOZGALOM ÉS A „DH" Űj brigád alakul a tmk-nál Szántó elvtárs főműszerész vezetésével. A cél egyebek között az éjszakai, rendkívüli ' időkben tmk (szabad szom­baton stb.) előálló gyártási hibák elhárítása. Tipikus „DH” brigád. Az első, amely már ilyen jellegűvé alakult. Üdvözöljük és sok sikert kí­vánunk. TÁVLATI FEJLESZTÉSÜNK ÉS A KGST Év vége felé hazánkban üléseztek és tárgyaltak a KGST mezőgazdasági küldöt­tei. Megtárgyalták, egyeztet­ték a 15 éves távlati fejlesz­tési’ koncepciókat. Ebben a mi iparunk és gyárunk táv­lati (1975—85) fejlesztése is szerepelt. Ahogy annak ide­jén jeleztük, most megtörtént az első nagyobb lépés. A ta­nulmányterv megindult a megvalósulás útján. Ezt az utat figyelemmer kísérjük és rendszeresen tájékoztatást adunk. BIZONYÍTÓ SZÁMOK Kollektívánk erőfeszítései­nek sikerét bizonyítják az I—XI. havi kiemelt szám­szerű mutatók. Filteresciga- retta-termelés: a bázishoz 103,1 százalék, a tervhez 101,5 százalék; termelési érték a bázishoz 107,7 százalék, a tervhez 105,3 százalék; tér melékenység a bázishoz 108,2 százalék, a tervhez 104,8 szá zalék; bérszínvonal bázishoz 105,9 százalék, tervhez 100,8 százalék; végül a korrigált vállalati eredmény bázishoz + 21 002 M/Ft, tervhez + 12 891 M/Ft. Az éves ered­mények ugyan még nem áll­nak e cikkírás közben ren delkezésre, de várhatóan minden vonatkozásban ked­vezőbbek lesznek, mint a bá­zis és a terv. A gondot a jö­vő év, az 1973-as okozza. A cigarettaár-változás, a kész­letalakulások miatt, átmene­tileg kisebb termelésesökke nésre kényszerülhetünk és kényszerülünk is, ha export piacot nem sikerül találnunk. Bízunk benne, hogy sikerül. MUNKAVERSENYRÖL TŐMONDATOKBAN Az I—XI. havi megtakarí­tási vállalás 3491 m/Ft, a tel­jesítés 4887 m Ft. Kiemelt gyártmányok minősége vál­lalása 3,40 mutató, teljesítés 3,44 mutató. Dolgozóink, üzemrészeink brigádjaink ki- | tettek magukért. M n nkaverseny—1 0 . ÜZEMRÉSZEINK TELJESÍTMÉNYE Dinamikus százalékok 1971. nocember havi tényszámok Az 1972. évben a munka versenyünket a KB 1971. de­cember 1-i határozatának megfelelően, átszerveztük. A szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny általában és átfogó keresztmetszetében az átszervezés után közelebb került a termeléshez. Az 1972. éves minden vonatko­zásban rendkívül kedvező eredményei ezt jól érzékel­hetően dokumentálják. Ezen az 1973. évi dohánygyárt­mány-változás következmé­nyeképpen átmeneti terme­léscsökkenéssel kell számol­nunk. Ezzel kapcsolatban a munkaverseny-mozgalom 1973, éves legfőbb célkitűzé­se: a) Az alapvető gazdasági mutatók szinttartása, b) a dolgozók életkörül­ményeinek továbbjavítása, c) a minőség továbbjaví­tása. (A fogyasztók a gyárt­mányok -áremelkedése követ­keztében is, várhatóan növe­lik a minőség iránti kívánal­maikat). Ezekhez kapcsolódóan: a) A brigádmozgalomban a minőségi fejlődést a „DH”. munkamódszer elterjeszté­sének, megvalósításának tá­mogatása. (mint egyik fő célkitűzés), jelentené. b) a műhelyek vállalásaik, ba feltétlenül építsék be a hatékonyság tartalékainak feltárását, a „DH”-munka- módszer bevezetésére, to­vábbfejlesztésére, vagy a be­vezetés előkészítésére vonat­kozó konkrét vállalásaikat. Részletes vállalási nyok: MINŐSÉG Gyárunk rendkívüli igye­kezetei fejt ki, hogy mind az exportnál, mind a belföl­di szállításoknál biztosítsa a kiváló minőséget, a fogyasz­tók megelégedettségét. 1972- ben tovább gazdagítottuk a gyártmánystruktúrát. Az új filteres Syphóna-gyártmány és az osztrák licenc alapján forgalomba hozott Golden Smart cigaretta kedvező fo­gadtatásra talált a fogyasz­tóknál. Ezek továbbgyártása mellett, Eger elnevezéssel, igen jó minőségű filteres ci­garettát hozunk forgalomba 1973-ban. A minőségi szín­vonal biztosítására minősé­gi intézkedési tervet készí­tünk és hajtunk végre. Mind. ezek alapján: Kiemelt gyártmányok mi­nősége vállalás 3,44 mu­tató. Általános cigaretta minő­sége vállalás 89,2-es muta­tó. módszert. A filterrúdgyártás és a szivarágazat január 1- től folyamatában és kísér­letképpen, de az egész osz­tályra, illetve ágazatra meg­kezdi bevezetését. A cigaret­taelőkészítés és a cigaretta­csomagolási osztály valamint az ellátó műhelyek pedig az év végéig elvégzik a beveze­tés javaslati tanulmányké­szítés munkálatait. A „DH”-munkarendszer to­vábbfejlesztéséről nemcsak a minőségi munka járulását, hanem a munkavégzés min­den oldalú javulását és fo­kozatos kijavítását várjuk, reméljük. E munkarendszer bevezetésének keretében is keressük a vezetési — irá­nyítási — módszerek hatéko. nyabbá tételét is, és ami rendkívül fontos, a műszaki —anyagi—személyi feltéte­lek biztosításának megjaví­tását. ILI |3j íra­ÜZEM- ÉS MUNKASZER­VEZÉS Az üzem- és munkaszerve­zési tevékenység igen foko­zott és eredményes volt az 1972-es évben. Az 1973. év­ben a tevékenységet, az újonnan alakult üzemszer­vezési osztály koordinációja mellett, az üzemszervezési terv és a csatlakozó progra­mok alapján tovább kíván­juk fejleszteni. ^ LU Megnevezés 1 órára eső term. 1 főre e. term. átlag. bér Cigaretta-elők. 98.1 101,9 104.6 Cigarettagyártás 110,3 115,3 122,8 Cigarettacsomagolás 102,5 104,6 113,8 (I—i) KÖLTSÉGMEGTAKARÍ­TÁS A selejt, és melléktermék­csökkentéssel a gondos tech­nológiai rezsim vezetéssel a gépi normákkal szemben je­lentős megtakarítást kívá­nunk elérni. Alapanyag-felhasználás, megtakarítás 701 q 4838 m/Ft. A „DH’-MUNKÁREND- SZER TOVÁBB­FEJLESZTÉSE 1972-ben megkezdtük a „DH”-munkamódszer kísér­leti lépcsőzetes bevezetést. A kezdeti eredmények bár kis­sé rapszodikusak, de általá­nos tendenciájukat tekintve pozitivek voltak. 1973-ban to­vább kívánunk lépni. A ci­garettagyártástól azt várjuk, hogy év végéig az összes gépre kiterjeszti e munka­Kollektívánk ismerkedik vele; egv része már műveli a „DH”-t. Ez ügyben az or­szágos vezetőképző rendezé­sében szemináriumsorozat in­dult. Az első XI. 29-től XII 2-ig tartott, és a szervezési osztály kiküldöttjein kívül az szb termelési felelőse is részt vett az oktatáson. A tanulta­kat tovább adják majd a vállalati sorozatos oktatáso kon, érvényesítik a beveze­tés munkájában. Mind mé lyebben hatolnak e még is­meretlen munkarendszer tit­kaiba. De nem szabad elfe­lejtenünk, ez csak eszköz reméljük egyik jó eszköze a gazdaságosabb, minőségi ter­melésnek, mind célnak, no és persze a növekvő vállalati és egyéni jövedelem növelésé­nek. Ez a cél pedig minden­kit, igen közelről érdekel. Meg kell értenünk, hogy te­vékenykedni is kell érte. MENNYI LESZ A BÉRFEJLESZTÉS? Ez is mindenkit érdekel. Elég kósza hírek és vélemé­nyek is tapasztalhatók e té­ren. Reménykedés, kételke­dés, találgatás. A miniszté­riumok még dolgoznak a konkrét intézkedéseken úgy, hogy végleges egészen pontos számot várhatóan csak már­cius körül tudhatunk és pub likálhatunk. Egyelőre azt mondhatjuk, hogy a munká saink részére a bérfejlesztés kb. 9—10 százalék körül lesz, természetesen differen­ciálva. Az alkalmazottak bér- fejlesztése három százalék körül tervezhető, kivételek a művezetők, akikre ugyanaz vonatkozik, ami a munkások­ra. Tehát márciusban már konkrétumot tudunk. Addig türelem. Persze ezt az erényt a legnehezebb gyakorolni. A „DH” munkarendszer bevezetésének feltéteiei gyárunkban II. rész 2. DOHÁNYGYÁR Az előző cikkemben az elvi kérdések tárgyalásánál már utaltam arra, hogy a „DH” bevezetésének feltéte­lei a gazdaságirányítási rend. szer reformjának következté­ben különböző mértékben, de adottak a legtöbb válla­latnál, így vállalatunknál is. A „DH” alkalmazása elősegíti a vállalatok előtt álló feladatok optimá­lis teljesítését. A továbbiak­ban olyan kérdéssel szeret­nék foglalkozni, amely szük­ségszerűen felvetődik az új munkarendszer bevezetésé­vel kapcsolatban. A „DH”- munkarendszer azon az egy­szerű tényen alapul, hogy a termék, az előállított áru és a termelési folyamat terve­zése és végrehajtása — a ráfordított emberi munka minőségétől és — , a feltételek biztosításá­tól függ. Természetesen ebbe a folyamatba beleértendő a vállalat legfelsőbb vezetésé­től valamennyi dolgozóig be­zárólag. Ebből adódik, hogy ezen munkarendszert a gyár teljes- keresztmetszetében alkalmazni kell, vagyis, ki kell terjednie a legkisebb részfeladatokra is. Ezért nem lehet részletes receptet, elő­írást adni a rendszer beve­zetésére. A legtöbb vállalat­nál ugyanis még a fő tech­nológiai folyamatokban is komoly eltérés van, de nincs az országban egyetlen egy olyan vállalat, ahol a rész­feladatok ne különböző for­mában jelentkeznének. Szükséges biztosítani a ..DH” bevezetésének főbb szempontjait, módszereit. Nagy súlyt kell fektetni a bevezetés előkészítésére. A munkarendszer bevezetésé­nek jó előkészítése már fél sikert jelent, de egy hiányos előkészítés olyan kedvezőt­len hatást válthat ki a dol­gozóknál, hogy esetleg a munkarendszer bukásához vezethet. Ilyen esetben a rendszer bevezetésének újbó­li előkészítése rendkívüli ne­hézségekbe ütközik. 1^1 int már említettem, * * döntő fontosságú a vállalat felső vezetési szint­jén a „DH”-munkarendszer bevezetését, Illetve annak fő célkitűzését meghatározni. Nem engedhető meg egy vállalatnál sem, hogy csupán kirakatpolitikából, előre meghatározott cél nélkül, a kívülállók számára vezesse­nek be „DH”-rendszert. Ilyen rendszertől gazdasági eredményt nem várhatunk és nem szolgálja a minőség ja­vítását sem. A bevezetéssel kapcsolat­ban felmerül egy-két prob­léma. Elsősorban az, hogy a ,,DH”-munkarendszert egy­szerre, az egész vállalat te­rületére szervezzük és vezes. sük be, vagy pedig a foko­zatosság elvét betartva lehet egy gyártmányra, egy mű­helyrészre, vagy üzemrészre a munkarendszert bevezetni. Mind a kettőnek meg van a maga előnye és hátránya is. Az egész vállalat területén történő egyidejű megvalósí­tása a „DH”-munkarendszer. nek komoly előkészítő mun­kát követel, hosszú felmé­rést, és óriási feladat elé ál­lítja a gazdasági vezetőket, a szervezőket és a dolgozókat is. Ezzel szemben előnye az, hogy a rendszer fokozatosan ugyan, de egyszerre valósul meg a vállalat egész terüle­tén. Ha az egész területen al­kalmazzuk az új munka- rendszert, akkor probléma­ként merül fel a hibák kor­rigálásának lehetősége. Sok­kal nehezebb feladat, ha pl. az előkészítéssel kapcsolat-, ban felmerülő hiányosságo­kat próbáljuk kiküszöbölni, ha az az egész területre vo­natkozik. A részterületeken történő bevezetés nagyobb lehetősé­get biztosít' a hiányosságok kiküszöbölésére, ezzel szem­ben hátránya az, hogy vál­lalaton belül a régi és az új rendszer dolgozik egymás mellett. igyelembe véve a lehe. ■ tőségeket, vállala­tunknál úgy döntöttünk, hogy azokon az üzemrésze­ken, azokon az osztályokon vezetjük be a „DH”-munka- rendszert, amelyek a többi­ektől jól elkülöníthetők, munkájuk során csak a készgyártmányok kapcsolód­nak az egyéb osztályokhoz. Ilyen nálunk a szivargyár­tási osztály és a filtergyár­tási osztály. A „DH”-munkarendszer bevezetése előtt ezeken a te­rületeken felmérést végez­tünk, hogy biztosítva van­nak-e a személyi, tárgyi és anyagi feltételek. A felmé­rés azt bizonyította, hogy ezeken az osztályokon mind­ezek rendelkezésre állnak. A szivargyártásban működő szocialista brigádok már ed­digi munkájuk során is olyan kedvező eredményt érték el a termelés során, hogy ez feltétlenül alapul szolgálhat az új munkarendszer beve- zetésé->°k és alkalmazásának sikeréhez. Mint fő célt. a szivargyár­táson az önköltség csökken­tését jelöltük meg. Az el­múlt évek során ugyanis a szivargyártás vállalatunknak nem hozott eredményt, a szi vargyártás ráfizetéses volt. A filtergyártás helyzete hasonló a szivargyártáséhoz, mivel az előkészítéstől a gyártásig teljesen függetle­nek a többi osztálytól, csak a kész filtert adják tovább .a cigarettagyártás részére. Itt is adottak a személyi, tárgyi és anyagi feltételek a munkarendszer meghonosí­tására. Ezen az osztályon vi­szont a fő célkitűzés a mi­nőség javítása. A filterrúd- gyártásnál ugyanis külföldi tapasztalatok alapján tud­juk, hogy a jelenlegi minő­ség nem kielégítő. A filter- rudak mérethűsége, alakhűsé­ge a. legfontosabb minőségi feltétel. A minőségi filterrudak a cigarettagyártásnál kelet­kező filteres cigarettaselejt csökkentésének egyik alap­vető lehetőségét biztosítják. A kijelölt fő célkitűzé­^ sek elérése, illetve teljesítése érdekében feltét­lenül szükséges a „DH: munkarendszer meghonosí­tása ezeken a munkaterüle­teken. Gyárunk gazdásági, párt. és szakszervezeti veze­tői támogatásukról biztosít­sák dolgozóinkat e munka- rendszer meghonosításával kapcsolatban. A ,.DH”-mun- karendszer vállalatunknál történő bevezetése kitűzött céljaink teljesítése érdeké­ben szükséges, ezt mindnyá­junknak tudomásul kell ven. ni és jó munkánkkal pél­damutatóan kell dolgozni e munkarendszer eredményes alkalmzása céljából . Huszti Ferenc főmérnök EREDMÉNY ÉS JÖVE­DELMEZŐSÉG Az 1973. január 1-i do­hányárak változása követ­keztében átmeneti fogyasz­tási és így termeléscsökke­néssel számolunk. A mun- kaverseny-vállalásokban fel­sorolt 1—4. pontban foglal­tak és egyéb, itt ki nem emelt tényezők, a műhelyek, szoc. üzemrészek, szoc, bri­gádjaink vállalásai és ezek teljesítése is elő kell segít­se azt a törekvésünket, hogy a) az 1 főre eső eredmény a termelés átmeneti csökke­nése ellenére megközelítse az előző évit. b) A bérfejlesztési mutató alakulása tegye lehetővé tröszti koordinációban a még kedvezőbb bérfejlesztést. A március 1-től számított plusz 8 százalékon kívül legalább plusz 3 százalékos általános bérfejlesztést. c) Az a) és b) pontokban foglaltak alapján az 1 főre eső jövedelem legalább 5—6 százalékkal növekedjen. A fentiek képezik az 1973. éves gyári munkaverseny alapkoncepcióit. A részletes vállalati munkaverseny- vállalást majd a műszaki konferencia, a termelési ta­nácskozások határozatai, részvállalásai és a tröszti irányelvek alapján bizottsá­gilag munkáljuk ki. Reméljük, hogy sok évi hagyománynak megfelelő­en, kollektívánk éppen olyan következetes lesz ez évben is a megvalósításban, mint amilyen körültekintő és lelkes a vállalásban. Megva­gyunk győződve róla, hogy év végén a vállalások telje­sítéséről számolhatunk be. Sok sikert! Iványi Illés Szocialista brigádvezetoi tanácskozás A múlt év végén tartottuk meg vállalati szinten a szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozását. A tanácskozást Iványi Il­lés, az szb közgazdasági bi­zottságának vezetője nyitot­ta meg és vezette le. A napirendi pontok ismertetése és elfogadása után Huszti Ferenc főmérnök az 1972-es évi szocialista brigádmozga­lom munkáját pozitívnak ér­tékelte. Elmondotta, hogy az év folyamán adódó felada­tokat teljesítettük. A kedve­ző gazdasági eredmények el­érésének fontos tényezője volt a munkaverseny. Majd az 1973-as évben előttünk álló feladatokat is­mertette. Elmondotta, hogy . átmeneti termeléscsökkenés, sei kell számolnunk. Ennek ellensúlyozása érdekében legfontosabb továbbra is a selejt és melléktermék csök­kentése, a technológiai fe­gyelem betartása. A felada­tokat teljesítjük, ha a szo­cialista brigádjaink tovább­ra is igyekeznek a követel­ményeknek eleget tenni. Ivá­nyi elvtárs a „DH”-munka- módszer 1972. éves tapaszta­latait ismertette. A brigád­mozgalmat értékelve konk­rétan néhány tanácsot adott a munka további javítására. Ezután foglalkozott az év végi munkaverseny kiértéke­lés módszereivel, határidők­kel, kitüntetésekkel kapcso­latos eljárásokkal. Végül sok sikert kívánt a brigádoknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents