Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1-2. szám

Magasabb színvonalon KlSZ-szervezeiiink tevékenységéről Nyugdíjasok jubileuma A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség az MSZMP ifjúsági szervezete, s az if­júság egységes politikai tö­megszervezete. A KISZ fő feladata a párt segítése az ifjúság szocialista szellemű nevelésében, és a fiatalok mozgósítása a szocializmus építésére. KISZ-szervezetünk célja, hogy az előttünk álló s a párt által meghatározott feladatokat maradéktalanul meg tudjuk valósítani. A KISZ akkor képes hivatását mind magasabb színvonalon betölteni, ha figyelembe ve­szi az ifjúság különféle kor­osztályainak sajátos helyze­tét, igényeit. Továbbfejlődé­sének alapvető feltétele pe­dig, hogy jobban kidombo­rodjon politikai, kommunista jellege Ahhoz, hogy a fenti fel­adatoknak, céloknak a KISZ maradéktalanul eleget tud­jon tenni, fontos, hogy meg­felélő, konkrét programmal rendelkezzék és megfelelő szervezettségű legyen. Három alapszervezet Gyárunkban jelenleg 180 KISZ-tag van. Szervezeti fel­építésünk megegyezik a párt szervezeti felépítésével — a következő: 9 fős csúcsvezető­ség irányítja koordinálja a munkát. A KlSZ-füiatalok há­rom alapszervezetben tömö­rülnék. Az alapszervezetek élén ötfős vezetőség műkö­dik. Az alapszervezetek ön­álló munkát végeznek. A jobb munkavégzés segítése érdekében az alapszervezete- kem belül csoportvezetők, bi­zalmiak tevékenykednék. A KISZ-szervezetünk részletes programját, feladatait az év elején közösen kidolgozott akcióprogram határozza meg. Az akcióprogram fő vona­lait az MSZMP városi bizott­sága, a KISZ megyei és vá­rosi bizottsága határozza meg. Természetesen a felsőbb szervek csak irányvonalat adnak, illetve utalnak a kö­zös programra. KlSZ-szerrve- zetünk a megadott irányvo­nal alapján sajátos helyze­tünknek megfelelően dol­gozza kd egész éves konkrét programját. 1971. évi akcióprogramunk igen sokrétű völt. Legfonto­sabb feladataink közé tar­toztak: a) a» KlSZ-tagok erejük és tudásuk legjavát nyújtva ve­gyenek részt a párt X. ■kongresszusa célkitűzéseinek megvalósításában. b) A KISZ VIIII. kong­resszusa tiszteletére indított munkaversenyben való rész­vétel, amely gyárunk KISZ- szervezetének felhívása alap­ján indult. c) FMKT létrehozása. d) A termelésben való ak­tív részvétel — KlSZ-műsza- kok, társadalmi munkák. e) KlSZ-klub létrehozása. f) Politikai tanfolyamokon való részvétel, valamint tan­folyamok szervezése. g) A kulturális és sportolási igények kielégítése, illetve ezen lehetőségek biztosítása. h) Vállalatunk 75 éves év­fordulójának méltó megün­neplése. 1971. évi programunk úgy érezzük, hogy reális volt. Munkánkat értékelve el­mondhatjuk, hogy a legfon­tosabb célkitűzéseinknek ma­radéktalanul eleget tettünk. Hibák természetesen előfor­dultak, melyet igyekeztünk helyrehozni, illetve a tapasz­talatokat az elkövetkezendő időkre leszűrni. Eredményes verseny Eredmény esen dolgoztunk a kongresszusi munkaverseny­ben, s úgy érezzük, hogy a negyedik ötéves terv sikeres megvalósításához mi is hoz­zájárulunk munkánkkal. Lét­rehoztuk gyárunkban a fia­tal műszakiak és közgazdá­szok tanácsát. Vállalatunk gazdasági veze­tői konkrét és reális prog­ramot adtak a tanács mun- ikájához. Eredményes mun­kájukat dicséri, hogy több olyan témával foglalkoznak jelenleg is melynek megva­lósulása nagymértékben elő­segíti gyárunk fejlődését és a termelés további növekedé­siét. Teljesítettük vállalásun­kat a társadalmi munkákat illetően. KISZ-műszakokon vettünk részt, amelyek je­lentősen segítették vállala­tunk tervteljesítését, illetve KISZ-szervezetünket anyagi­lag. Ezúttal is szeretnénk kö­szönetét mondani azoknak a dolgozóknak, akik ugyan nem tagjai KlSZ-szervezetünknek, de lelkes, példamutató, oda­adó munkájukkal hozzájá­rultak munkánk sikeréhez. A fiatalok életéhez a mun­kán kívül természetesen szo­rosan hozzátartozik a szóra­kozás és a sportolás. A jobb szórakozási lehetőségek biz­tosításához igyekeztünk hoz­zájárulni, amikor — a gyár gazdasági vezetőinek maxi­mális támogatásával — lét­rehoztuk a KISZ-klubot. Sajnos a klub az utóbbi idő­szakot kivéve nem töltöttebe azt a feladatát mélyet a KISZ-szervezet célul tűzött ki. Nem volt elég látogatott és a megfelelő program is hiányzott. Feltétlenül meg kell azon­ban említenünk azt a tárla­tot, melyet Mérai József munkáiból rendezett KISZ- szervezetünk a klubban, és ami osztatlan elismerést vál­tott ki a látogatók körében. Ugyancsak problémák me­rültek fel a sportolással kap­csolatban is. Az adott lehe­tőségek — pálya, felszerelés —, nem lettek kihasználva. Nem volt megfelelő a szer­vezés és a fiatalok részéről sem merült fel igény ilyen vonatkozásban. * VIII. Megtiszteltetés és nagy él­mény felsőbb értekezleteken részt venni, ott tevékenyked­ni. Élmény és megtisztelte­tés volt számomra eljutni a KISZ megyei küldöttértekez­letére is, ahol egy egész na­pos fárasztó, de sokrétűen az ifjúsági munkának maga­sabb szintre való emelését segítő hozzászólások után sor került a választásra, majd a szavazatszedő bizottság je­lentésére, amelynek alapján mint Heves megyei küldött én is részt vehettem a KISZ VIII. kongresszusán. MEGLEPETÉS és nagy öröm volt számomra. Öröm, hogy részt vehetek egy or­szágos tanácskozáson, kong­resszuson, melyről csak el­képzeléseim voltak újságok és élménybeszámolók alap­ján. Nagyon vártam a kong­resszus idejét, mely elérke­zett és előzetes eligazítások után sor került az utazásra. Szép és felemelő volt a búcsúztató az egri vasútállo­máson, majd több helyen az útvonalon a köszöntés, a fi­gyelmeztetések, hogy méltó­képpen képviseljük Heves megye fiatalságát. 1971. december 8-án meg­kezdődött a küldöttek cso­portjainak érkezése a kong­resszusi terembe. Ünnepé­lyesség és fiatalosság jelle­mezte a KISZ VIII. kong­resszusának kezdetét. Büsz­kén feszítettek a kongresz- szusi jelvénnyel a mellükön a rendező ifjúgárdisták. Az érkező, gyülekező ifjú küldötteket nem feszélyezte az ünnepélyesség, a feldíszí­tett terem komolysága. Ének­szó csendült mindenütt, mely csak az ifjúgárdisták dob- pergjése csendesedett el, amikor bevonultak a harso­nások és az ünnepi szignál hangjai a kongresszus meg­nyitását jelezték. A törté­nelmünk hősi korszakait idé­ző nemzetiszínű és vörös zászlók bevonulása, majd az ország (közte az Egri Do­hánygyár) fiataljai által ké­szített és üdvözletét tolmá­csoló szalagcsokrokkal bevo­nultak a megyei küldöttek, egy pillanat alatt meghitt ünnepélyességgel ötvözték a Külön kell szólni arról a lelkes munkáiról, amelyet KISZ-szervezetünk végzett a gyárunk 75 éves jubileumaira rendezett ünnepség során. A teladatoKról Természetesen a feladatok teljesítése során akadtak problémák. Volt olyan fel­adatunk, amelyet csak igen nehezen tudtunk megoldani. Jobb szervezéssel, megfelelő hozzáállással azonban ezek a problémák 1972-re remél­jük nem fognak előadódni. A vállalat gazdasági, tö­megszervezeti vezetői az el­következendő időkben KISZ- fiataljainktól nagyobb önál­lóságot és aktívabb, lelke­sebb munkát várnak el. Az 1972. évi akcióprogra­munk összeállításánál figye­lembe vettük az elmúlt év eredményeit, hibáit és vállala­tunk feladatait is, amelyekben a gazdasági vezetés feltétle­nül számit a KISZ-szervezet munkájára. Fokozni kíván­juk a társadalmi munkák számát, aktívabban részt venni a termelést segítő mozgalmakban. Kulturális, szórakozási igények megfele­lő kielégítése érdekében job­bén kihasználna a KISZ-klub biztosította lehetőségeket. Külföldi utazásokat terve-1 ziink. Gyümölcsöző kapcso­latokat kívánunk kiépíteni más városok, gyárak KISZ-- szervezetével. (Egyesült Iz­zó, Leninváros stb.). Remél­jük, hogy az 1972. évi fel­adatainkat maradéktalanul meg tudjuk valósítani. A si­keres munkához ezúton is kérjük a KISZ-tagök lelkes munkáját, valamint a KISZ- en kívüliék támogatását is. Czeglédi László fiatalos vidámságot. A kó­russal együtt zendült fél ezután az egész teremben: „A párttal, a néppel egy az utunk, a jelszavunk: munka és béke!” intéző bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságá­Huszti Péter szavalata után Vajó Péter, a KISZ kb nak titkára, a VIII. kong­resszus megnyitó ülésének el­nöke üdvözölte a kongresz- szus 850 küldöttét és 400 meghívott vendégét és kö­szöntötte pártunknak, kor­mányunknak az elnökségben helyet foglaló képviselőit, a Demokratikus Világszövet­ség elnökét, a Nemzetközi Diákszövetség elnökét, a Komszomol és a többi test­vérszervezet képviselőit. El­nöki megnyitójában rövid áttekintést adott a VII. kong­resszus óta eltelt idő főbb eseményeiről. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi 15 évben be­bizonyosodott, hogy népünk vezetése jó és biztos kezek­ben van, s hogy a jövő, amely felé haladunk, elér­hető és szép lesz, még szebb, mint a jelen. Nem véletlen, hogy napjainkban megnőtt a jövő emberének, az ifjúság­nak a szerepe. S ezzel együtt megnőtt ifjúságunk felelős­sége is önmagával szemben; önmagáért és másokért. A KISZ legfelsőbb szerve, a kongresszus köszönetét fe­jezte ki a fiatalok érdekeit védő és szolgáló ifjúsági tör­vény megalkotásáért az or­szággyűlésnek A KONGRESSZUST meg­előzően megkapta minden küldött a kongresszusi be­számolót, a kongresszus na­pirendi javaslatát és egyéb írásos dokumentumokat, amelyekhez dr. Horváth 1st. ván, a KISZ kb első titká­ra fűzött szóbeli kiegészítést, amelyben kiemelte, hogy sorsunk elválaszthatatlan a szocializmus, a haladás és a béke egyetemes ügyétől. Fel­hívta figyelmünket arra, hogy érdekünk és kötelessér geink a becsülettel végzett munka és a tanulás. Ügy te­vékenykedjünk, hogy min­den fiatal jól érezte magát a KISZ soraiban. Szép és fárasztó hónap volt a múlt év novembere. Az elmúlt 75 év sok gond­ját, baját, küszködését a si­kerek, a műszaki fejlődés, a minőség emelkedő színvona­la, dolgozóinknak a gyárhoz való ragaszkodása utólago­san is érdemessé tette. Mind­nyájan, akik a 75 éves jubi­leummal kapcsolatos ünnep­ségsorozat ilyen vagy olyan részesei voltunk, éreztük: tö­retlen vonal vezet 1896-tól 1971-ig a műszaki fejlődés­ben és a gyári törzsgárda kialakulásában egyaránt. Ezt a töretlenséget emelte ki minden ünnepi megemlé­kezés, minden baráti pohár­köszöntő — ezt a töretlen­séget tükrözte a jubileumi kiállítás —, de ez a töretlen- ség mégis a legkézzelfogha­tóbban az ünnepségek részt­vevőinek összetételében je­lentkezett. Szép szimbólum volt: az egyes üzemrészek ' ünnepi termelési tanácskozásain a ma dolgozói mellett, . azok sorai között ott ült 2—3 nyugdíjas, hogy lássák, amit ők megalapoztak, azt mél­tó utódoknak építik tovább. Együtt hallgatták velünk az eredményekről szóló beszá­molókat, együtt ünnepelték a kitüntetetteket, jutalmazot- takat, s együtt szórakoztak velünk a tanácskozást köve­tő vacsorán és zenés műso­ron. A jubileumi ünnepségso­rozat szervezői azonban úgy gondolták, hogy a gyárunk nyugdíjas dolgozóinak méltó Fokozott figyelemmel és érdeklődéssel hallgattuk Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke hozzászólását. Megragadott az, hogy az if­júságtól, a KISZ-től az az elvárás, hogy mindig lendü­letesen, bátran kezdemé­nyezzen. A fiatalok munká­ját pozitívan értékelve meg­állapította, hogy az ifjúság is részese annak, hogy népgaz­daságunk alapjaiban egész­ségesen fejlődik. Felvetette a kérdést, hogy kit tartson példaképeinek a mai fiatalság, rögtön meg is adta a választ. Példaképet ne csak a történelemből keres­sünk. Legyenek példaképe­ink a fiataloknak és időseb­beknek is azok, akik kör­nyezetünkben vannak, aki­ket nyugodtan lehet példa­képnek tekinteni. Az idő­sebbek közül azokat a törzs- gárdatagokat, akiknél isme­retlen fogalom a lógás, a késés, akik az üresjáratban levő gépet, az égve felejtett lámpát kikapcsolják, vagy éppen a szervezetlenséget, az akadozó anyagellátást teszik szóvá. De példakép lehet az a fiatal is, aki sorra túl­szárnyalja a mellette dolgo­zó társait, s közben azon is fáradozik, hogy társadalmi munkára kedvet ébresszen másokban. Ezekkel a fiatalokkal, idő­sebbekkel foglalkozni kell, írni kell róluk, fel kell hív­ni rájuk a figyelmet. A felszólalók közül nagy hatással volt rám Jevgenyij M. Tyazselnyikov, a lenini Komszomol Központi Bizott­sága első titkárának felszó­lalása, melyben átadta a 28 millió fiatalt tömörítő Kom­szomol, az egész szovjet if­júság üdvözletét. A többi külföldi hozzászóló (26 or­szág képviselője) beszédében mindenütt fő teret kapott a szolidaritás a vietnami nép mellett, valamint a szoros együttműködés a világ ha­ladó erői, az ifjúság mind szélesebb kapcsolatai érdeké­ben. EGYÜTTMŰKÖDÉS a ha­ladásért, a békéért, harc a elismeréséhez több kell, mint szimbólum. Összefogott a vállalat nőbizottsága és a szo­cialista brigádok, s két olyan baráti találkozót rendeztek nyugdíjasainknak, amit re­mélünk, soha nem fognak el­feledni. Az első találkozót novem­ber 17-én rendezték a szi­vargyártás, a másodikat no­vember 24-én, a gyár többi nyugdíjasainak részvételé­vel. A nyugdíjasokat a ren­dező brigádtagok már a ka­pu előtt fogadták, és miután vendégeink a porta előteré­kapitalizmus, az imperializ­mus ellen. A küldöttek és meghívot­tak különös figyelemmel hallgatták az illegalitásban működő görög és sparíyol Kommunista Ifjúsági Szö­vetség képviselőinek felszó­lalását, melyben tájékozta­tást adtak harcukról a fa­siszta típusú diktatúra ellen. Harcukban nagy segítséget jelent a Szovjetunió és a szocialista országok példája és támogatása. A küldöttek hozzászólásai reálisan értékelték ifjúsági szövetségeink munkáját. Fel­tárták hibáinkat, méltatták eredményeinket és javasla­tokat tettek a mozgalmi munka javítására. A gazdasági feladatok, va­lamint az állami irányítás megismerése céljából talál­kozások voltak különböző minisztériumokban. Én a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban vol­tam. A miniszter elvtárs tá­jékoztatójában ismertette a munkát, az eredményeket, feladatokat. FELADATKÉNT említette a dohánytermesztés korsze­rűsítését, fokozását, melyre azóta konkrét intézkedés je­lent meg. Az ilyen és ha­sonló találkozások a kül­döttekre. így rám is élményt nyújtók, de emellett tartal­masak is voltak. A kongresszus negyedik napján került sor a KISZ központi bizottság 105 tag­jának megválasztására. A választás demokratikusan, tikosán zajlott le. A jelölő bizottság javaslata mellett több javaslat elhangzott, ami azt jelenti — ami az egész kongresszust jellemezte —, a nyíltság, határozottság és őszinteség. A negyedik napon hozta kongresszusunk határozatait az ifjúságra, az elkövetke­zendő időszakra meghatároz­ta a feladatokat, melyekből kell emelni a „Jobb mun­kával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért” mozgalom beindítását. Ez a mozgalom lehetőséget nyújt az ifjúságnak minden téren képességeinek jobb kifej­téséhez. Az ifjúság programja a szocializmus felépítése, me­lyet segítünk akkor, ha job­ban és hatékonyabban dol­gozunk. Szanyi Nagy Mihály ben elhelyezett emlékkönyv-! be beírták nevüket — gyár- látogatáson vettek részt. — Üjra végigmentek azokon a munkahelyeken, amelyeken valaha megszámlálhatatlan- nak tűnő sok-sok órát dol­goztak végig, és bizony nem egy közülük úgy nézett szét, mintha először látná az üzemet, vagy üzemrészt. Nagy örömmel fogadták és nagy szeretettel vették körül a legidősebb vendégeink Nógrádi Sándornét, Teri né­nit,' aki kisleány korában kezdte az akkor még csak szivart készítő dohánygyár­ban a munkát, s rövid meg­szakítással közel 30 évig volt a gyár munkása. A nyugdíjas-találkozó leg- meghatóbb percei mégis azok voltak, amikor nyugdí­jas vendégeink saját maguk fiatalkorával találkoztak a kiállításon. Látványosak le­hettek a színes diaképek, értékesek lehettek a múlt századi tervrajzok, cikor- nyás-bürokratikus nyelven és kicifrázott betűkkel írt en­gedélyek, okiratok —, de a legizgalmasabbak azok a fényképek, egykori újságcik­kek voltak, amelyeken fel­feltűntek nyugdíjasaink fia­talkori arcmásai, nevei. A gyár- és kiállításlátoga­tást ünnepi percek követtek. A gyár kultúrtermében Do- mán László igazgató, illetve Huszti Ferenc főmérnök kö­szöntötte vendégeinket, es rövid történeti visszapillan­tás kíséretében beszelt fej­lődésünkről, eredményeink­ről, terveinkről. Az ünnepi köszöntő után a legidősebb nyugdíjasaink — megemlékezésül — kis ajándékot kaptak, ezután va­csorával láttuk okét vendé­gül. A vacsora alatt is és utana is cígánymuzsika szó­rakoztatta vendégeinket. Egymást derékon kapva olyan jókedvvel, jószívvel járták, ropták a táncot még az öreg nénikék is, mintha soha nem akarnák abba­hagyni. Sajnos, egyszer minden szerződés lejár, s a muzsi­kusok is abbahagyták a csárdást, este fél tíz felé. Jó hangulatú, szomorkásán megható, és az öregség böl­csességével vidám találko­zók után azzal a kívánság­gal léptünk ki a gyár ka­puján: de jó lenne a 100 éves jubileumi ünnepségen ilyen jó egészségben, jó han­gulatban, ilyen szép sikere­ket ünnepelni nekünk is! —t - dr. ítealóczi György Küldött voltam a KISZ Vili. kongresszusán

Next

/
Thumbnails
Contents