Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1-2. szám
Pártszervezetünk életéből Pártszervezetünk életében az 1970. szeptemberi vezetőségválasztó taggyűléssel új fejezet kezdődött. Az eddigi egy alapszervezetből 3 alap- szervezetet hoztunk létre, a vállalatunknál meglevő területi adottságok figyelembevételével. A HÁROM alapszervezet létrehozásánál egyik döntő szempont volt az, hogy az egy-egy gazdasági területet felölelő alapszervezet hatékonyabb munkát tudjon kifejteni. az adott területen dolgozók munkáját nagyobb mértékben tudja segíteni, a párttagságot a feladatok végzésére, jobban tudja mozgósítani. A másik igen fontos szempont az volt, hogy az eddigi héttagú vezetőség és 11 pártcsoportvezető helyett 9 tagú csúcsvezetőség és 5—5 tagú vezetőség, valamint 16 pártcsoportvezető végzi a pártszervezet irányítását, s ezzel már közvetlenül 40 párttagnak van alkalma beszámolói kötelezettséggel pártmunkát végezni, s így a pártszervezet minden tekintetben hatékonyabb tevékenységet fejthet ki. Megkövetelte a vezetés korszerűsítését az a körülmény, hogy a vállalat 1971. január 1-től önálló egységként tevékenykedik. A KISZ-szervezetünk már előbb létrehozta alapszervezeteit és a fenti adottságokból eredően a szakszervezet is műhelybizottságokat hozott létre és így minden alap- szorveaetüniknek megfelelő műhelybizottság és KISZ- alapszervezet partnere van. A pártépítésre is jó hatással volt a decentralizálás, hiszen azóta 17 párttagot vettünk fel. Annak ellenére, _ hogy a pártépítési tevékenység lényegesen javult, még mindig nem lehetünk elégedettek a párttagság összetételével. Tovább kell ezen a területen munkánkat javítani és fő feladatnak kell tekinteni a fiatalok és nők arányának növelését. AZ ALAPSZERVEZETEK vezetősége 1972. januárjában párttaggyűléseken beszámolt a választás óta eltelt időszakban végzett munkáról. Ezeknek a taggyűléseknek célja volt az is, hogy tovább fejlődjön vállalatunknál a pártélet és lehetőség nyíljon a párttagok jogainak gyakorlására, arra hogy számon- kérhetiik a vezetőséget a végzett munkájáról, közvetlenül részt vehetnek az alapszervezet életének irányításában. Feladata volt továbbá a beszámoló taggyűléseknek az, hogy elősegítse politikai célkitűzéseink következetesebb végrehajtását, a X. kongresz- szus határozatából adódó feladatok végrehajtásának rendszeres ellenőrzését, a párton belüli demokrácia szélesítését, a személyi fele lősség, a pártellenőrzés erősítését; fejlesztését. Célja továbbá az, hogy újabb lendületet adjon a X. kongresszus határozatának végrehajtásához, a párt eszmei, cselekvési egységének erősítéséhez. A három alapszervezetnél megtartott beszámoló taggyűlések azt bizonyították, hogy a X. kongresszus óta eltelt több mint egy esztendőben annak ellenére, hogy új alapszervezetekről van szó, pártmunka jelentősen fejlődött. A alapszervezetek válóban gazdáivá váltak területeik nek, befolyásolni tudták környezetüket, érvényre tudták juttatni a párt politikáját képessé váltak arra, hogy elemezzék saját helyzetüket tevékenységüket. A TAGGYŰLÉSEK részvételének tekintetében kielégr tőak voltak. A tagság mintegy 80—85 százaléka vett részt azokon. Az alapszerve zeti beszámolók igazán színvonalasak voltak és foglal koiztak munkaterületük kérdéseivel. Az alapszervezet belső életéről is úgy tárgyal tak, hogy azzal együtt ele merték üzemrészük életét, munkáját. Minden taggyűlé sen helyesen keresték az okokat és a munka javításának módszereit. Külön foglalkoz tak például a pártcsoport munka és az információs munka javításának kérdéseivel. Nem mondható el egyik taggyűlésről sem, hogy nagyobb mérvű építő, segítő vita alakult volna ki. A párttagság — ismerve az anyagöt —, nem aktivizálta magát kellőiképpen és így nem is adott — néhány esettől eltekintve — kellő segítséget a vezetőségnek munkája végzéséhez. Feltétlenül el kell érni a jövőben, hogy a párttagság a taggyűléseknek aktív résztvevője legyen és érezze a vezetőség, hogy a tagiág megfelelő hozzászólásokkal, észrevételeikkel is kívánja segíteni munkájukat. A taggyűléseken a vezetőség előterjesztette az 1972.1. félévi munka tervét, melyet a tagság egyhangúlag elfogadott. A MUNKATERVEK tartalmazzák azokat a kérdéseket, amelyek a pxártmunka további fejlesztését, a gazdasági feladatok minél hatékonyabb végrehajtását célozzák. Minden munfcaterv tartalmazza egy-egy alapszervezethez tartozó gazdasági egység beszámoltatását a végzett munkáiról. A munkaterveik foglalkoznak továbbá olyan kérdésekkel, amelyek a párt- szervezeteken belül működő pártcsopartok munkájának jobbá tételét irányozzák elő. Feltétlenül el kell érni, hogy a csoportok megfelelő aktivitással foglalkozzanak a pártélet kérdéseivel, a termelési feladatok végrehajtását elősegítő feltételek megteremtésével, valamint a párttagságot, a vállalat dolgozóit foglalkoztató kérdések, problémák megoldásával. A munkatervek külön foglalkoznak a vállalaton belül folyó propaganda- és agitá- ciós munka végzésével, job- bátételével. Az alapszervezetek javaslatai alapján a csúcsvezetőség fentebb vázolt feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében a pártszervezeten belül egy termelési bizottságot és egy agitációs és propagandabi- zottságot kíván létrehozni. Bízunk benne, hogy a létrehozandó bizottságok a pártszervezetek ezen irányú tevékenységét hatékonyabbá teszik. Az alapszervezeti beszámoló taggyűléseket követően összevont taggyűlésén értékelte a csúcsvezetőség az eltelt időszak munkáját és meghatározta az 1972. I. félévi feladatokat, kérve a párttagságot a munkaterviben rögzített feladatok végrehajtásában való minél hatékonyabb részvételre. Molnár Jenő Csv. agát. prop. felelős Sseles körű felmérés A nők gazdasági és szociális helyzete gyárunkban & z MSZMP KB irány- elvei alapján a Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány 1013/1970. (V. 10.) sz. határozatában jelölte meg a nők helyzetének megjavításával kapcsolatos feladatokat. A határozat végrehajtása érdekében vállalatunknál 1970 novemberében — a MÉM munkaügyi és szociálpolitikai főosztálya irányelveinek figyelembevételével — felmérés készült a nők gazdasági és szociális helyzetéről. A felmérés a következőkre terjedt ki: A nők foglalkoztatása és létszámaránya: vállalatunknál a vizsgáit időszakban az állományi létszám 63,6 százaléka, a munkáslétszám 64,4 százaléka nő. A munkás állománycsoportban a nők 58 százaléka családos anya, 8,2 százaléka pedig egyedülálló nő, aki maga gondoskodik gyermekéről. A családos anyák 50 százaléka, a gyermeküket egyedül nevelő anyák 76 százaléka három műszakban dolgozik. A nők védelme: azokban a munkakörökben, amelyekben a nők foglalkoztatását rendelet, illetve kollektív szerződés tiltja, vállalatunk nem foglalkoztat nőket. Szakmai képzettség, oktatási helyzet: 1970-ben a női dolgozók 6,7 százaléka vett ■■ wm Ünnep - a verseny tükrében Az Egri Dohánygyár kollektívája gyárunk 75. éves jubileumának tiszteletére 1971. november hónapban jubileumi hónapot tartott. Ennek keretében jubileumi termelési tanácskozásokat, nyugdíjas találkozókat, jubileumi ünnepségeket tartottunk, rendeztünk meg. Dolgozóink egyetértettek abban, hogy a jubileumot elsősorban munkával ünnepeljük meg méltóképpen. A gazdasági és társadalmi vezetők által tett felhívásra a szocialista brigádok megtettték vállalásaikat a gazdaságos termelés fokozására, a minőség javítására és a társadalmi munkára. A szocialista brigádok és műhelyek az alábbi vállalásokat teljesítették ez alkalomból: CIGARETTAELÖKÉSZÍTÉS (Szocialista üzemrész) „Béke” és „November 7” szocialista brigádok kiváló minőségű vágat ellőállítását, anyagtakarékosságot és a munkafegyelem további megszilárdítását vállalták. November 8—13. között jubileumi műszak hetet tartottak. Vállalaásaikat teljesítették. CIGARETTAGYÁRTÁS dolgozói a jubileumra tett vállalásukat teljesítették .November hónapban 11 millió cigarettával többet termeltek, mint a program volt, — a megfelelő minőség mellett. Jubileumi munkanapot az influenza járvány miatt november 21-ről december 12- re elhalasztották. A műszakban 110 fő dolgozott. A komplex brigád tagjai fokozott figyelemmel, szervezéssel biztosították a feladatok teljesítését, az osztály dekorálását, rendjét, tisztaságát. Jubileumi rendezvény sorozaton 30 fő aktívan tevékenykedett. CIGARETTACSOMAGOLÁSI osztály (szocialista üzemrész) dolgozói, szocialista brigádjai a gazdaságos termeléssel és selejtcsökkentésével járultak hozzá a jubileum tiszteletére indított vállaláshoz, 100,5 százalékos teljesítmény százalékot vállaltak, amit 101,84 százalékra teljesítettek. A vállalásukon felül elvégezték az osztály dekorációját. FILTERGYÁRTÁS (szocialista üzemrész) a jubileum tiszteletére tett gazdasági vállalásait az osztály az alábbiak szerint teljesítette: az egymillió filterrúdhoz felhasznált műszál ,az október havihoz képest 4,04 százalékkal, a preparálóanyag fel- használás 1,5 százalékkal csökkent november hónapban. A hasznavehetetlen se- lejtmél a vállalt 1 százalékos csökkenést teljesítette. Szocialista brigádjai, Lenin, Dobó Katica, Czeczey Éva, az osztály szépítését, kártológépek festését 1971. október 30-án társadalmi munkában végezték el. A vállalásuk teljesítésre került. SZ1VARÁGAZAT. Az itt működő Kossuth Zsuzsa, Teleki Blanka és a Gárdonyi Géza szocialista brigádok a gazdaságos termelés során a selejtmentes munkára tett vállalásaikat teljesítették. Kiállításra kerülő jubileumi szivarokat készítettek. A jubileumi rendezvények lebonyolításához minden segítséget megadtak, a nyugdíjas találkozó megrendezésében aktívan részt vettek. Személyenként 8 óra társadalmi munkát vállaltak, amelyet az osztály szépítésére fordítottak. Mindhárom brigád eleget tett vállalásának. KARBANTARTÓ MŰHELY (szocialista üzemrész). Az üzemrész 1971. november 6-ra vállalta a szociális épületben lévő irodák helyén az új kultúrterem kialakítását, átadását. Az üzemrész valamennyi dolgozója lelkiismeretes, szorgalmas munkát végzett. Műhelyenkénti, néhány kiemelt vállalás teljesítése: lakatos műhely dolgozói a kerítéshálózatot felülvizsgálták és a hiányzó drótkerítést kijavították, továbbá a tűzivezeték hálózatot felújították. Asztalos műhely az általuk vállalt feladatokat nagy mértékben teljesítették. November hónapban ezen csoport igen nagy munkával gyártotta le a városban megnyílt első Dohány-mintabolt berendezéseit. Ezen többletmunkával járultak hozzá a jubileum tiszteletére indított munka- verseny vállaláshoz. VILLANY SZERETŐ műhely vállalta az üzemrész körvilágítási hálózat megjavítását, új lámpatesteket szereltek fel. Az illatosító hengerhez szükséges automatikus elemeket elkészítették. A vállalt feladatokat maradéktalanul élvégezték. Vízvezetékszerelő csoport a vállalat területén lévő összes fűtési rendszer felülvizsgálatát vállalta, sőt a vállaláson felül az irodaház II. emeletén fűtési munkálatait is elvégezték. KÖMÜVES-FESTÖ csoport az új irodaház II. emeletének az építészeti és festő munkálatait elvégezték. A fenti csoportok munkavállalásaikat a jubileumi hónap tiszteletére minden esetben a gazdaságossági szempontok figyelembe vételével teljesítették. TMK-MÜHELY (szocialista üzemrész). Az üzemrész a jubileumra tett vállalását teljesítette. A műhely miatt gépállás nem volt. A 4-es Garant-Max-Cascade cigarettagyártógép nagyjavítása megtörtént. A csehszlovák dohányipar részére elkészült a három darab bábagregát. A műhely két szocialista bri gádja, a Dohó István és a Táncsis Mihály a jubileufi hónap alatt rendet, tisztaságot tartott, és a műhely dekorálásába besegített. A szivarágazaton a gyártógépeket lefestették. SZERTÁRI RAKTÁR. Via gyimir Komarov szocialista brigádja a jubileumi hónapban tisztasági hónapot tartott. Vállalásuk teljesítésre került. BÉRELSZÁMOLÁS. Martos Flóra szocialista brigád kollektívája vállalta, hogy két munkatársuk feladatát elvégzik, míg ők a cigarettacsomagoláson helyettesítik a tanulmányi kirándulásán részt vevő két fő dolgozót. A vállalás teljesítésre került. Jubileumi hónapi vállalásaink teljesítése elősegítette, hogy a célul kitűzött kitüntető Kiváló Vállalat és Szó cialista Munka Vállalata címeket kiérdemeljük. A juhi leumi hónap vállalásainak teljesítésével méltóképpen megünnepeltük gyárunk 75 éves fennállását, javítottuk eredményeinket, gyárunk jó hírnevét, dolgozóink erkölcsi és anyagi megbecsülésének növelésére, népgazdaságunk hasznára. Juhász Sándorné munkaverseny felelős részt tanfolyami, vagy iskolai oktatásban. A felmérés során igényként jelentkezett a dohányipari szakmunkás- vizsga megszerzése. (Ez 1971- ben megvalósult.) A nők bérezése. Az Egri Dohánygyárban az azonos szakképzettséggel rendelkező, azonos munkakörülmények között dolgozó nők és férfiak munkabére között nincs különbség, amennyiben a végzett munka mennyisége és minősége is megegyezik. Szociális ellátottság: vállalatunknál önálló üzemi konyha működik, amely a dolgozóknak és családtagjainak vacsorát is főz. Rendelkezik a vállalat saját bölcsődével, óvodával és üzemorvosi rendelővel, öltözővel és fürdővel. A felmérés tartalmazza továbbá a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavítására az intézkedési tervjavaslatot, amely 28 pontban határozza meg a feladatokat. Ezen intézkedések között első helyet foglal el a nők által végzett nehéz fizikai munkák megszüntetése, a technológia megváltoztatása, korszerűsítése, illetve e munkák gépesítése, a kartonláda-kötö- zés gépesítése, stb. Fontos helyet foglalnak el a munkakörülmény megjavítására teendő intézkedések. Például a kártológépeknél a szál- részecskék elszívása, a cigarettagyártáson a zaj tszint csökkentése, a cigaretta-előkészítésen a levegő hő- és páratartalmának csökkentése stb. Ugyancsak jelentősek a szociális helyzet megjavítására javasolt intézkedések. Például: az üzemorvosi rendelő korszerűsítése, a szakorvosi rendelés kibővítése, a szociális létesítmények bővítése, üzemi mosoda létesítése, a több gyermekes és egyedülálló anyák részére rendkívüli fizetett szabadság biztosítása, az egyedülálló anyák részére évente egyszer mintegy 10 ezer forint segély biztosítása stb. A fent említett intézkedési terv képezte alapját a vállalat negyedik ötéves terve szociális tervfejezetének. M/ állalatunk e tervnek w megfelelően tesz intézkedéseket a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavítására. 1971. december 31-ig a tervezett intézkedések megvalósultak, több olyan intézkedés is meglett valósítva, amely későbbi időportra — 1972—73-as évekre lett tervezve. A nehéz fizikai munka csökkentésére, illetve megszüntetésére, a munkakörülmények és a szociális helyzet megjavítására tett intézkedések a következők voltak. A felhordott kötőanyag megváltoztatásával és zárt rendszerben történő felhordásával megszűnt a kábel- teregetés és szárítás. Gépesítve lett az illatosítási folyamat, a cigaretta-előkészítésben a csomóoldási művelet. A anyagmozgatás megkönnyítése, illetve megszüntetése érdekében a cigaretta- előkészítésen rázócsatornák, szállítószalagok; a cigaretta- gyártás és -csomagolás között felsőpályás konveyor; a cigarettacsomagoláson kartonláda továbbító szalag: a gépi szivargyártáson báb- aggregát lett üzembe helyezve. A cigaretta-előkészítésen a levegő hő- és páratartalmának csökkentése érdekében ventillátorokat helyeztünk! üzembe. A központi sűrített levegő biztosításával jelentősen csökkent a a cigarettaágazat zajtszintje. Korszerűsítettük, illetve felújítottuk a munkahelyek világítási berendezéseit, az üzemi öltözőt. A munkahelyek közelében étkezőhelyiségeket alakítottunk ki. A kártológépek kiszolgáló területe könnyen tisztítható, csúszásmentes padozattal lett ellátva. A kiskorú gyermeküket egyedül nevelő anyák részére rendkívül fizetett szabadságot, az év végi részesedésnél többletnyereséget biztosítottunk. 1971. decemberében az egyedülálló anyák részére egy gyermek eltartása esetén 500,— forint, kettő, vagy több gyermek eltartása esetén 800,— forint segélyt fizettünk ki. A dolgozók igényének - ™ megfelelően 1971. szeptember 1-vel beindítottuk vállalaton belül a dohány- feldolgozó szakmunkás-iskolát. Az oktatás költségeit a vállalat fedezi. 1972. január 1-ével megszüntettük a szombat este 22 órától vasárnap reggel 6 óráig tartó műszakot. Ezeken a munkaterületeken a heti munkaidő 44 óráról 43 órára csökkent. A keresetcsökkenés megakadályozása érdekében átlagosan háromszázalékos béremelést hajtottunk végre. Zagyva Béla jó kezdeményezés Az év végi kiértékelő brigádgyűlések sorában érdemes színfolt volt a „Komarov” brigád kiértékelő gyűlése. Azért is érdekes, mert országosan is ritka a női raktári szocialista origód, másrészt azért is érdekes, mert jó kezdeményezés született a brigádmozgalomban, amely ezen a brigádgyűlésen került bejelentésre. De menjünk sorjában: Az értékelő gyűlést Setryperger Petemé brigádvezető nyitotta meg, és mindjárt be is számolt a brigád 1971. éves munkájáról, eredményeiről, a vállalások teljesítéséről. Kiemelte, hogy a brigád tagjaira támaszkodni lehet, példa- mutatásuk lendületet ad a munkában. A brigád tagjainál évek óta sem hiányzás, sem igazolatlan távoliét, sem fegyelmi eset nem fordult elő. Ha semmi más, már ez a két tényező is érdemessé telte volna, hogy e brigád megalakuljon és működjék. A megnyitott vitában Domán László igazgató elvtárs adott értékes útmutatást az 1972. évi brigádmunka megjavításához. Huszti Ferenc főmérnök elvtárs pedig érdekes kezdeményezést jelentett be. Az I. pár talapszerv, ugyanis elhatározta, hogy az alapszervhez tartozó szocialista brigádoknak a brigádélet tartalmi vonatkozásainak megerősítéséhez politikai oldalú segítséget, támogatást nyújt. E célból a pártve. zetöség tagjai és aktívái patronálni fogják a szocialista brigádokat. A „Komarov” brigád nevében Semperger Péterné felkérte Molnár Jenő anyag- és áruforgalmi osztályvezetőt, a II. pártalapszerv vezetőségi tagját a brigád patronálására. Molnár Jenő örömmel és készségesen vállalta a patró- nálás feladatát, és mindjárt igen jó gyakorlati javaslatot tett az 1972. évi munkára vonatkozólag. Rámutatott, hogy itt igen egyszerű módon, csupán a szállított csomagolóáruk — így az alufólia — pontos kezelésével összegben milyen jelentős megtakarítást lehet elérni. Nem elképzelhetetlen ugyanis, hogy elővigyázatos kezeléssel egy százalék alufólia anyagmegtakarítást érjenek el, ez pedig 200 forint értékbeni megtakarítást jelentene. A hozzászólások és a vita után — a vitában Juhász Sándorné munkaverseny-felelős is értékes tanácsokat adott a brigádnak — a brigád és vendégei kötetlen formában még néhány óráig együtt maradtak egy kis frissítő és uzsonna mellett. A párt-alapszervezet kezdeményezését és annak gyakorlati megvalósítását mindjárt a szertári szocialista brigádnál: követendő példaként említjük meg. (—i—s)
