Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1-2. szám
Közvéleménykutatás a tartalékok feltárására üüldöttválaszté brigád vezetői tanácskozás Még élénken él emlékezetünkben az igen tartalmas és szép országos dohányipar szocialista brigádvezetői tanácskozásának emléke, és máris újabb tanácskozásra került sor. Vállalatunk szocialista brigád vezetőinek tanácskozását részben az tette indokolttá, hogy egy évet lezártunk, egy új évet pedig megkezdtünk, így mérleget venni és új célokat kitűzni a gondos gazda jellemvonása kell. hogy legyen. Már pedig ilyen gondolkodás kell, hogy jellemezze a szocialista brigádmozgalmat is. Másrészt különös időszerűséget adott a tanácskozásnak az a körülmény, hogy a soron következő IV. országos szocialista brigádvezetői tanácskozásra küldöttet kellett választani. Vállalatunkat nagy kitüntetés érte. ugyanis az élelmiszeripar azon vállalatai közé került, amelynek egy brigádvezetője meghívásra kerül az országos tanácskozásra. A tanácskozás a munka jellegének megfelelően, különösebb dekoratív jelleg nélkül, inkább munkaértekezlet formájában zajlott lé. Bárdos Józsefné szb-titkár nyitotta meg a tanácskozást. A beszámolót Domán László igazgató tartotta. Beszámolójában ismertette a Központi Bizottság 1971. december 1-i határozatának legfontosabb részleteit, különösen kiemelve a határozatnak a munkaszervezésre, a tartalékok feltárására és a munkaversenyre vonatkozó részét. Ügy értékelte, hogy a' munkaversenymoz- galmat és a szocialista brigádmozgalmat konkrétabbá kell tenni, és tartalmában meg kell újítani. Nem új mozgalomról van tehát szó, hanem a továbbfejlődésről a tartalmi megújulásról. Ennek kapcsán visszapillantást adott vállalatunk szocialista brigádmozgalmának fejlődéséről, eredményeiről, konkrét irányelveket adott mindjárt mérleget vonva az 1972. évi vállalásokra vonatkozólag. E vállalásoknak közelebb kell kerülni, már ami a termelési vállalásokat illeti, a munkahelyhez és szorosabb kapcsolatba kell kerülni a termelési feladatokkal. Igen nagy jelentősége van gyárunkban a hatékonyság növelésének és a belső tartalékok feltárásának, minthogy a IV. ötéves tervünk további éveiben egyelőre gépi beruházással nem számolhatunk. E munkában — mint az igazgató elvtárs elmondta — nagy szerep vár a szocialista brigádokra is. Az 1972. évi vállalásukban helyes volna ilyen irányú konkrét vállalásokkal kapcsolódni e fontos célkitűzésekhez. Felhívta a figyelmet arra is, hogy igen sok jó képzettségű fiatal szakember került a gyárunkhoz, és pedig technikus, mérnök, közgazdász. Javasolta a brigádoknak, hogy a komplexieitás irányába fordítsák a brigádot. Bizonyosan segítségükre lenne, és javítaná munkájukat ezen fiatal szakemberek kooptálása, felvétele brigádtagjaink közé. A szakszervezet részéről a korreferátumot a szak- szervezeti bizottság termelési felelőse tartotta. A brigádmozgalmat értékelve konkrétan elemezte a mozgalom hiányosságait, és néhány tanácsot adott a munka továbbjavítására. Ezek után pedig foglalkozott az év végi kiértékelés módszereivel, a kitüntetésekkel kapcsolatos eljárásokkal és határidőkkel. A elmeket a 24-én kezdődő termelési tanácskozásokon ítélik oda a kollektí- vák. Részletezte a javaslat formáját és határidejét. A február 5-ig beérkezésre kerülő javaslatokat az adományozásra jogosultak március 20-ig bírálják felül. Eddig az időpontig a kitüntetések adományozásáról és a jutalmazásról is döntés születik. Ezt követi majd a kitüntetések beszerzése, a jutalmazások előkészítése április 15-ig. Május 1-én pedig elnyerik a brigádok az 1971. évi munkájuk alapján kiérdemelt kitüntetéseket és jutalmakat. Foglalkozott az 1972. évi vállalások elkészítésével is. Ezen vállalások az igazgató elvtárs által ismertetett irányelvek és javaslatok alapján, valamint az 1971. évi tapasztalatok alapján várhatólag még az előző évinél is sokkal jobbak, tartalmasabbak lesznek. Különös súllyal foglalkozzanak a brigádok vállalásaikban a minőség megjavításának kérdésével is, ez a főmérnök elvtárs külön kérése. A vállalatnál minőségi intézkedési terv készült, e feladatok végrehajtásába kapcsolódjanak be brigádjaink. Az értékelési rendszerrel kapcsolatban igazgató elvtárs igen örvendetes bejelentéssel élt. Az ezüst brigádérem alapján járó jutalmazási fejkvótát 100 forintról 200 forintra, az arany brigádérem alapján, járó jutalmazási fejkvótát 200 forintról 400 forintra fogja vállalatunk emelni. A pártszervezet nevében Jászi Gusztáv főkönyvelő, a párttitkárhelyettes üdvözölte a tanácskozást. Kiemelte a politikai nevelőmunka, a brigádélet tartalmi vonatkozásainak fontosságát, és sok sikert kívánt az 1972. évi működésükhöz, vállalásuk teljesítéséhez. A tanácskozást vita követte, majd egyhangú szavazással, ellenszavazás és tartózkodás nélkül Csizik Ist- vánnét, a szivarcsomagolási szocialista brigád vezetőjét választotta küldöttnek a fanácskozás. Remélhető, hogy az igen tartalmas tanácskozás sokat segít majd szocialista brigádmozgalmunk 1972. évi munkájának eredményes megszervezésében és az eredmények valóra váltásában is. I. I. A fenti címmel 1971. augusztusában reprezentatív vizsgálati módszerrel információt kértünk dolgozóinktól. E vizsgálathoz az ötletet az adta, hogy a népgazdaság negyedik ötéves tervben előirányzott fejlesztése a munkaszervezés hatékonyabb és korszerűbb végzését követeli meg. így a vizsgálathoz olyan módszert igyekeztem választani, amivel az eddigi gyakorlattól eltérően, új úton és új módon közelíthetők meg azok a problémák, amelyek 'ú termelékenység növelését kisebb, vagy nagyobb mértékben, de akadályozzák. A közvéleménykutatásnak ezt a módszerét dr. H. Nicki lengyel közgazdász dolgozta ki és alkalmazta sikeresen. A mó'dszer lényege az, hogy egy adott munkahelyen dolgozó munkás más alapon értékeli a munkakörülményeit és munkahelyét, mint ahogy ezt a műszaki és gazdasági szakemberek értékelik. A dolgozó véleménye olyan részletekre mutathat rá, amelyek elkerülhetik a vezetők figyelmét, de gyakran a munkatermelékenység csökkentését okozzák, vagy összességükben a munkahelyek termelő- kapacitását csökkentik. A felmérés a munkáslétszám 20 százalékát érintette. Az információs lap kérdés- csoportjai elégedettség vizsgálatra, a dolgozó termelésben elfoglalt szerepére és tevékenységére, a termelést akadályozó tényezők megvilágítására, valamint az eddig alkalmazott bérezési rendszerrel kapcsolatos informálódásra tagolódtak. Néhány adat a kiértékelt információból; a megkérdezettek 40 százaléka 30 évnél fiatalabb, 60 százaléka nő, 34 százaléka szakmunkás. Elégedettség vizsgálatunknál az alábbi adatokat kaptuk: 82 százalék elégedett, 14 százalék elégedetlen és 4 százalék nem adott választ. A válasz megindoklók túlnyomó többsége elsősorban jó mun-< kakörülményekben és munkája jellegében látja elégedettsége okát, kisebb részük anyagiakban. Az elégedetlenek egyrésze munkaszervezési hiányosságokban jelölte meg elégedetlenségét, másrészük panasza magánjellegű. A kérdésre adott válaszokat osztályonként összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy 73 százalékos megelégedettségével — ami országosan is elég jó — a cigaretta előkészítés a legalacsonyabb szintjét foglalja el, s a cigarettacsomagolás dolgozóinak 90 százalékos elégedettségével a vállalaton belüli összeg hasonlításban az előkelő első helyre került. A többi osztályok e két határ közé esnek. „Miért elégedett?” kérdésünkre igen sok frappáns választ kaptunk, íme néhány: „változatos, érdekes .színvonalas munka, van benne fantázia”. A dolgozók aktivitása, probléma felvetése meghaladta várakozásunkat. A kapott információk feldolgozás utáni felhasználása minden bizonnyal a termelékenység számszerűen is mérhető növekedését eredményezi és tovább erősíti a munkások és műszakiak együttműködését — közös céljaink megvalósításáért — a hatékony, rentábilis gazdálkodás eredményének további növeléséért. Bárdos Miklósné Termékeink minősége és a fejlesztési feladatok Vállalatunk életében az elmúlt néhány esztendő a gyors, dinamikus feljődés időszaka volt. Gyártógépeink kapacitása szinte évről évre nőtt és párhuzamosan korszerűsítettük a cigaretta-előkészítő, a cigarettacsomagoló és a filterrúdgyártó osztályokat is. A kapacitás növekedésének következtében a gyártott cigaretták mennyisége évről évre nőtt és a korszerűsítések elősegítették a felhasznált dohány alapanyagának korszerű feldolgozását, a tetszetősebb és az igényeknek megfelelő csomagolás biztosítását, valamint a filtergyártáson előállított füstszűrők minőségének növekedését is. Ez a fejlődési szakasz, legalábbis az ilyen nagymérvű fejlesztés, 1972- vel lezárult. A tervek szerint gyártandó cigarettavo- lumen lényeges növekedése már nem várható és így újabb utakat kell keresni a vállalati eredmények növelése érdekében. R mennyiségi fejlesztés mellett az előző évek minőségi szempontból is komoly eredményeket hoztak. 1966-tól szinte valamennyi évben és valamennyi Magyarországon megrendezett nagyobb kiállításon érmet, vagy díjat kaptak termékeink, néhány esetben pedig jó munkájáért vállalatunk is. Az elért és kivívott „Szocialista munka gyára”, „Kiváló vállalat” kitüntetésekben és a különböző állami és társadalmi szervek által gyárunknak, kollektívánknak ítélt vándorzászlók elnyeré: sével a gyár kollektívájának a minőségi munka terén elért eredményei is bennefog- laltatnak. Ezen a fejlődési fokon azonban nem szabad megállnunk és a gazdasági eredmények növelését is figyelembe véve, a minőségi munka további javítását kell feladatul kitűzni. Ismeretes, hogy a vezető ipari hatalmak a minőség tervezése, fejlesztése és védelme területén hosszú évek óta komoly kutatómunkát folytatnak és nem kis mértékben annak .köszönhetik a világpiacon egyre növekvő befolyásukat, hogy a gazdaságos termelés mellett a termékeik minősége egyértelműen és állandóan kiválónak minősíthető. Ha gépparkunkban, technológiánkban és a rendelkezésre álló szakembergárda felkészültségében rejlő lehetőségeinket maximálisan ki akarjuk használni, akkor a minőség védelmét és továbbfejlesztését gyárunkban is konkrét és folyamatosan elérendő, illetve fejlesztendő célként kell kitűznünk. Ezt az eredménynövelő tervezési és szervezési munkákkal párhuzamosan kell elvégezni és a minőségellenőrzés lehetőségeinek kihasználásával segítséget kell nyújtanunk a gazdaságilag is legkedvezőbb eredmények eléréséhez. T ekintettel arra, hogy a ■ .gyártandó cigiaretta- mennyiség az elkövetkezendő években nagyobb mértékben növekedni nem fog, nagy lehetőségek vannak az eredmény növelésére a jelenleg meglehetősen magas se- lejtképződés csökkentésében. Ehhez az szükséges, hogy a különféle helyeken képződő selejt keletkezésének okait megvizsgáljuk, tisztán lássuk, és a hibaforrások felderítése után, a lehető legrövidebb időn belül tegyük meg a szükséges intézkedéseket azok kijavítására. Ilyen céllal alakult meg a gyárban egy, a vállalat főmérnöke által koordinált bizottság, amelynek feladata a munkanap- és műszakfényképezések során, valamint gyors felmérések segítségével a cigarettagyártó gépek munkájának elemzése és ezzel együtt a képződő selejt okainak felderítése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala. Ez a munka elsősorban szervezési feladat, de nem lehet elválasztani a minőségre gyakorolt hatását sem. Vállalatunk a tröszt keretében elkészítette a negyedik ötéves tervben megoldandó feladatokra vonatkozó javaslatait. E tervezetben a különféle gazdasági, szociális, szervezési és egyéb területeken végrehajtandó feladatok mellett nagy súlyt kapott a Kitüntetett termékek. minőség fejlesztése is. E hosz- szú távú terv keretében évről évre minőségfejlesztési és intézkedési terveket készítünk, melyek a vállalat egész működését felölelik és valamennyi osztálynak megszabják az e területen elvégzendő feladatokat. E fejlesztési terv egyéves időtartamra konkrétan meghatározta aa elérendő célokat, a munkák elvégzésének határidejét és azok felelőseit is. Az 1912-es terv a következő területeken tűz elénk konkrét feladatokat: — az egyes importból szer- zendő, cigarettagyártásnál és csomagolásnál felhasznált segédanyagok azonos minőségének, egyöntetűségének hosszabb távon történő biztosítása; — a gyártásközi ellenőrzés új rendszerének kidolgozása, az ellenőrzés megszigorítása és- eddig ellenőrizetlen területek bevonása, — különböző műszaki fejlesztési intézkedések végrehajtása, amelyek közvetlenül a minőség javítását befolyásolják. I lyenek például: a vá- ígatiiltotosító eljárás és berendezés korszerűsítése, a filterrúdgyártó kapacitás növelése, új tekercskészítő gép beállítása stb. — a vállalat ellenőrzési feladatait meggyorsító és á kapott eredmények objektivitását biztosító műszerezési lehetőségek felmérése és tervkészítés azok folyamatos beszerzésére. Tudjuk azt. hogy minden terv végső soron annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A terv elkészítésébe bevont és az egyes pontok végrehajtásánál felelősként megjelölt dolgozók ennek tudatában készítették el a tervet és végzik ezzel kapcsolatos feladataikat. Az intézkedések hatását mindenesetre legelőször 1972. I. félévének végén lehet lemérni és akkor e lap hasábjain szerepelni fognak az elért eredmények, de ha lesznek, a hiányosságok is. A népgazdaság egész területén kiemelt szempontként kezelik a minőség kérdését. E célból hozták létre az elmúlt évben Budapesten és az egyes megyékben a megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézeteket. Ezen hatósági szervek állandóan figyelemmel kísérik az élelmi- szeripari termékek, köztük a dohánygyár által előállított termékek minőségét is. Felügyeleti szervünk, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes főosztálya koordinálja ezt a tevékenységet. A minőségi jellemzők eddiginél konkrétabb összehasonlítása érdekében, ez év január 1-ével új minősítési eljárást dolgoztak ki, melynek segítségével a minőség fejlődése az egyes termékeknél, az egyes gyáraknál, illetve egyes iparágaknál folyamatosán figyelemmel kísérhető. A dohányipari Vállalatok trösztje e koncepció figyelembevételével alkalmazza e rendszert és 1972. január 1-től a kiemelt termékeknél már ezt kell alkalmazni. Vállalatunk gyártmányai közül ilyen szempontból is kiemelt termékként kell kezelni a Fecske, a Románc, és az Ezüst Kossuth cigarettákat. Elsősorban e gyártmányok minőségének figyelembevételével alakítják ki a vállalat minőségi helyzetéről meghatározást nyújtó képet és bírálják el a vállalat minőségvédelem és fejlesztés területén végzett munkáját. E gyártmányok képezik termelési volumenünk nagy részét és függetlenül a bevezetett új minősítési módszertől, feladatunknak kell tekintenünk a gyár eddigi jó hírnevének megóvását és továbbnövelé- sét. Az Egri Dohánygyárban gyártott Fecske és Románc cigaretta különösen nagy közkedveltségnek örvend a hazai fogyasztók körében és nem lebecsülendő a vállalat által exportált Fecske és Ezüst Kossuth mennyisége sem. Nyugodtan mondhatjuk, hogy fő termékeinket ismerik az egész szocialista táborban és az eddigi vélemények azok minőségéről kedvezőek. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a minőségi munka területén előttünk álló feladatokat megrendelőink és vásárlóink további megelégedésére végezzük. Ü minőségellenőrzési osztály mint a gyártmányok ellenőrzésének koordinálója csak a kapott eredményeket tudja regisztrálni és azok elemzése során javaslatokat nyújtani az esetleges hibák kijavítására. A komplex feladatok végrehajtásához szükséges a gyár valamennyi szervének, de nyugodtan mondhatjuk, hogy minden egyes dolgozójának lelkiismeretes, jó munkája és annak a szemléletnek a meghonosodása, hogy a mennyiségi termelés csak megfelelő minőség esetén hoz jó gazdasági eredményeket. A megfelelő anyagok beszerzése, a kapacitáslehetőség szerinti maximális kihasználása, a fejlesztési munkák határidőre történő elvégzése és a selejt csökkentése a minőség területén elért eredmények mellett a gazdasági eredmény növelését is magával hozza és mindannyiunknak azért kell dolgozni, hogy ez bekövetkezzék. Az eredmények évről évre történő javítása teszi lehetővé, hogy olyan forrásaink képződjenek, melyekből a bérek fejlesztését a munkakörülmények javítását, rendelkezésre álló géppark növelését és az egyéb feladatok megvalósítását megoldhassuk. Mindezeket figyelembe véve tehát, megállapíthatjuk, hogy a minőség állandó és fokozott ellenőrzését nem „szükséges rossznak”, hanem a gazdasági munka és az eredménynövelés fontos tényezőjeként kell felfogni és az így adódó tapasztalatokat a termelés irányítása során maximálisan fel kell használni. Közös munkával a kitűzött célok elérhetők, és ez esetben az egész gyár kollektívájának javát fogják szolgálni. Bóna Gyula
