Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-07-01 / 7. szám
Beszélgetés a számítógéppel A számítógép és az ÁBC című részben a számítógép memóriaegységével foglalkoztam, ez a képesség igen sok mindenre felhasználható. Ugyanis még az ellső részben említett mindentudó tévé képernyő elé — amely katódsugárcsöves megjelenítővel van felszerelve — csak oda kelti ülni és kézbe venni a fénytoltat és megkezdődhet a közvetlen írásos beszélgetés a számítógéppel. —■ Jelenleg emberi hangot érzékelő, illetve értő számítógépekkel is folynak kísérletek, de ezek még igen gyerekcipőben járnak, ezért erre bővebben nem térek ki. A számítógépbe be van táplálva egy bizonyos alapadat-mennyiség, amelyek matematikai műveletek, tervrajzok elkészítésére alkalmasak. A tulajdonképpeni párbeszéd, a fénycemza segítségével kezdődik meg. A mérnök a képernyőre a fényceruza segítségével felrajzolja az elképzelését (például egy gépalkatrész alakjáról) és ez mir elegendő a számítógép számára, hogy tulajdonképpen a félig megtervezett mű tárgyat, illetve gépalkotó elemet részletesen megtervezze, elkészítse a műszaki jellemzőkét és kijavítsa a tervező mérnök által elkövetett hibákat. (Ilyen képernyős számítógép az 1972-es BNV is látható volt már a közönség számára is.) Hazánkban jelenleg a szerszámgépek számjegy vezérlésére szolgáló programokat készítették elő „-menürendszerű” párbeszédes tervezésre. De Európában készülteik dialógusrendsaerek, dialógusnyelvek minden olyan tenveu 4. rész zési feladathoz is, amelyeknek az esetében akárcsak elképzelhető is, hogy azt párbeszédes üzenet váltásos, úgynevezett interaltív módon könnyebben lehet megoldani. Általánosabb célokat tűzött maga elé, s nagyobb igényű az IBM-cég modellező nyelve. Ez az IBM által készített programrendszer arra alkalmas, hogy bármilyen objektum modelljének elkészítését és modellkísérletet megköny- nyítse — s lényegében a hagyományos számítási műveletei, eljárások párbeszédesíté- sét igyekszik megvalósítani. gyams jelenleg. különböző programnyelveken történik a műveletek betáplálása a gépbe. Ezeket az elötervezett programokat akarják megszüntetni a kutatók és lehetővé tenni a tervezőknek, a közgazdászoknak a kutató orvosoknak, hogy. maguk is beleavatkozhassanak a számításba és szükség esetén korrekciót hajtsanak végre. így létrejöhet — a számítógépek egyik legfontosabb felhasználási területének, a bonyolult számításokat igénylő feladatok ellátásának — párbeszédesítése. így párbeszédesíthető a számítógép másik lényeges munkaköre is. A kevés vagy nagy számú, de viszonylag egyszerű számításokat, nagy tömegű adatok sokaságát, csoportosító vagy osztályozó számítógépnek sem kell órákat, na- ■ pokat várakozni a bemenő (import) adatok beosztására, betáplálására. Nagy üzemek, állami szervek, pénzintézetek, adminisztrációját végzik táviró- gép, vagy katódsugárcsöves megjelenítő előtt ülő tisztvi selők. A számítógép az adattovábbító vonalról érkező üzeneteket megfejti, „átvezeti' valamennyi, a memóriában tárolt kartotékokba, pilla- natszerűen készít egyenleget s ha szükség van rá, nyomban vissza is jelenti az eredményt. A nagy tömegű információt, adatot tároló számítógéppel nemcsak adminisztrációt le hét végeztetni, nemcsak számlázást, bérszámfejtést raktári nyilvántartást bízhat rá a vállalatvezetés, hanem olyan újfajta szolgáltatásokra is felhasználható, amelyekre megjelenése előtt egyáltalán nem volt mód, s melyet a párbeszédes üzemmód tett lehetővé. Sajnos napjainkban még távol állunk attól, hogy a számítógép munkája olcsóbb legyen, mint a szakképzetlen vagy akár a szakképzett emberé. A párbeszédes rendszerek segítségével másodpercek alatt megkaphatjuk a választ a kérdésünkre. Ugyanakkor a hagyományos, nem párbeszédes számítógépek anyagához órák, de gyakran csak napok alatt lehet hozzáférni. A párbeszédes rendszerű adminisztráció még kevés helyen valósult meg a világon —, de ahol működik, ott állandóan napra kész a nyilvántartás, bármelyik percben kimutatást kiérhet — és kaphat a vezető. Jelenleg csak áldozatok árán biztosíthatjuk a további fejlődésnek ezt az alapfeltételét —, de megéri: egyik eredménye a nemcsak gyors, hanem olcsónak is mondható információfeldolgozás lesz. Szigeti Zoltán 0 XI. közgazdász-vándorgyűlésről Június 12—13-án tartották meg Székesfehérváron a XI. közgazdász-vándorgyűlést. Ezeken a találkozókon mindig a legaktuálisabb közgazdasági probléma kerül megvitatásra. Az elmúlt években a gazdasági irányítás új mechanizmusa, az előző évben a hatékonyság, ebben az évben á termelési szerkezet javítása, s jövő évben várhatólag az üzem. és munkaszervezés kerül programba. A plenáris ülés előadója Keserű Jánosné könnyűipari miniszter volt. Bevezetőjében jelezte, hogy az 1968-ban megindult korszerűsítési folyamat az utóbbi 1—2 évben lelassult. A gyártmányszerkezet túl széles, nem eléggé specializált. A korszerű termékek exportjának aránya alacsonyabb. Nem megfelelő a termelési kooperáció mérete, kicsi az alkatrészforgalom. Az új termékek bevezetése két-háromszor annyi időt igényel, mint az kívánatos, és indokolt. Sok a korszerűtlen, vagy a közönség igényének meg nem felelő termék és megszüntetésük körülményes, lassú. Gyártmánystruktúránk nem elég gazdaságos. A technológiák kevéssé fejlettek, sok a selejt, alacsony a termelékenység, nem megfelelő a gépek kihasználása. Kifejtette a miniszterasszony, hogy sok a tartalék, a lehetőség, csak elő kell csalogatni. Ügyes és reális elemzés az alap. Kiemelte a kritérium- rendszer alapján végezhető előre tekintő vizsgálatokat, a feltételek prognosztizálása segítségével végezhető előrejelzéseket. A reális elemzéseket. A reális elemzéseket valóra is kell váltani, ezért azokat akcióprogramoknak és döntéseknek kell követniük. A termelésszerkezet megjavítására három fő típust említett meg. a) A jelenleg gazdaságtalan termék, tevékenység, gazdaságtalanul termelő vállalat munkájának megjavítása. b) A gazdaságos termékek gyártásának növelése, a gazdaságos tevékenység fejlesztése, a gazdaságosan működő vállalatok termelésének növelése. 3. EGRI DOHÁNYGYÁR c) A gazdaságtalan termék, tevékenység, gazdaságtalanul termelő vállalat fokozatos megszüntetése. Előadásában mindjárt számos gyakorlati tanácsot is adott. Utána Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes, majd Bakonyi Sebestyén Endre, az .Állami Fejlesztési Bank elnöke tartotta meg referátumát. A központi előadásokat szekcióülések követték, a bevezető előadások után élénk vitával, majd kedd délután összefoglaló plenáris ülés zárta be a találkozót. A felvetett téma, a gazdaságos termelési szerkezet, a dohányipart és vállalatunkat is közvetlenül érinti. Az extenzív időszakokban, amikor gépeket ruházunk be, állandóan és nagymértékben emelkedik a termelés, emellett van létszám a munkapiacon, elkerüli figyelmünket e fontos téma. Pedig a termelésszerkezet változtatása makro szinten, de mikro szinten is, — így vállalatunknál is — fontos és hatékony eszköze lehet az eredmény növelésének. Már ebben az évben is élünk ennek elemeivel. Számításaink szerint a III. negyedévtől bekövetkező gyártmányszerkezeti változás kedvező lesz az eredmények alakulására, amellett úgy véljük, kedvező lesz a fogyasztó közönségnek is. Ez azonban csak a kezdet. E téren tovább kell haladnunk. 1972 75 között gépet nem tudunk beruházni. Ebben a helyzetben olyan fontos és eredménynövelésben is realizálható közgazdasági eszközt, mint a jelenleginél gazdaságosabb termékstruktúra kialakítása, nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ez több mint hiba, ez már bűn volna. (I. i ) Alapvető tanulságok Az országos brigádvezetői tanácskozás anyagát még sokáig és széles köriben tanulmányozzuk, elemezzük. Néhány igen lényeges tanulságot azonban már levonhattunk, s ezekből kiemeltem az alábbiakat: a) A három vállalási csatorna közül kiemelkedik az első. Magasabb szinten dolgozni, gazdaságos minőségi munkát végezni, ez a legfontosabb követelmény. Előtérbe kerül az üzem- és munka- szervezési tevékenység, a ,.DH" mozgalom patronálása és az ezekben való tevékeny részvétel. b) A tanulásnál éppen ezzel kapcsolatban nagy szerepet kap a szakképzés. (Nálunk a szakmunkás-képzésben, műszerész-továbbképzésben, a középvezető-képzésben stb. való részvétel.) c) A „Szocialista módon élni” vállalásoknál a brigádon belüli segítségnyújtás mellett előtérbe lép a 1. brigádok közötti 2. gyárak, vállalatok brigádjai közötti 3. vertikális (mezőgazdaság- gvár stb.) segítségnyújtás, kooperáció d) Magasabb szintű részvétel a vezetésben, brigódveze- tők kritikai tanácskozása, műszaki konferencia stb. e) A mennyiségi, — számszerű —, növekedés helyett előtérbe lép a fenti a—d követelmények figyelembevétele is, beálló minőségi változás. f) Egy mozgalom kinőtte a gyermekkort és érett ifjúságának legteremtőbb teremtö- alkotó szakaszába lépett. Ahogy mondani szokták, a szocialista brigádmozgalomra is érvényes — felsőbb osztályba léphet. Rajtunk mindnyájunkon áll, hogy így legyen. (—ni) Szófiai képek a. A bolgár emberek általában kedvesek, közvetlenek. Ezt tapasztalhattuk a fesztiválon, az utcán, a villamoson, az üzletekben, az önkiszolgáló boltokban, szóval mindenütt. A kalauz szólt, ha le kellett szállnunk a villamosról. A percekkel érkezésünk előtt bezárt üzlet kopogtatásunkra megnyílt, az élelmiszerboltban az elárusítók megtanították velünk a legfontosabb neveket, az emléktárgyüzletben kiszolgáltak akkor is, ha magyarul mondtuk: „Ezt legyen szíves!” — Igaz. azért rá is kellett mutatni .. . A fontos beosztásban levő emberekre ugyanez jellemző. Megismerkedtünk az ottani mezőgazdasági minisztérium komplex főosztályának vezetőjével, Georgiev elvtárssal. Mivel a filmnézés nem alkalmas beszélgetésre, meghívtuk egy kis esti csevegésre. Villamossal kijött a szállodába, s jóllehet hívtuk az étterembe, mindenképpen a szobánkhoz ragaszkodott. „Itt otthonosabb” — mondta, s hol a széken, hol az ágy szélén ülve beszélgettünk vagy két órát. A téma? A komplex főosztály soron következő feladatai. Részletezni sok volna, pedig milyen érdekes volt „első kézből” hallani a terveket, attól, aki tulajdonképpen felelős azok megvalósításáért. A leglényegesebbek: „A vidék fejlesztését koordinálni; 3—4 községet egy centrummal összefogni, ahol az ellátás, szolgáltatás városi színvonalú, később teljesen megszüntetni a falu, város különbséget; ÁBC-áruházlakat építeni; az úthálózatot, közlekedési lehetőséget továbbfejleszteni, bővíteni; új iskolákat építeni a falvakban; fejleszteni a tsz-ek gazdálkodási színvonalát, tovább javítani az állami gazdaságok munkáját..és így tovább, két órán keresztül. A tervek nagysága és az ismertetés körülményei felejthetetlenek maradnak. A Bolgár Agrártudományos Egyesület elnöke, Kadinov professzor ugyancsak fogadott bennünket, a magyar dohányipar és így a „magyar mezőgazdaság” képviselőit. Irodájában kötetlenül elbeszélgettünk, s spanyolon kívül valamennyi világnyelv szókincsének egy-egy töredékét igénybe véve, de egymást teljesen megértve. Később megérkezett az egyesület titkára, Kanev elvtárs is. Hamarosan konyak és csokoládé került elő, a beszélgetés pedig részletes eszmecserévé változott. Egyszer csak a professzor valamit szólt a titkárnőnek, aki egy dobozt vett elő és átadta neki... Mindhárman ünnepélyes arckifejezéssel álltak fel. Mi is következik. Kadinov elvtárs orosz nyelven rövid beszédet mondott, mennyire örül a magyarokkal való találkozásnak és annak, hogy mód nyílik kicserélni gondolatainkat, közös problémáinkról. Ezután kivett az ominózus dobozból két jelvényt. Elmondta, hogy megbecsülésük jeléül átadja nekünk és ezzel az egyesület tiszteletbeli tagjaivá fogad. Ezt egy kézfogás, baráti ölelés és egy pohárka konyak követte. Még ma is olyan jóleső érzés fut át az emlékezésre, visszagondolva a meleg, egyszerű, de mégis ünnepélyes megnyilatkozásra. A filmfesztivál negyedik napjának délutánján a szervezők pillanatok alatt „sajtókonferenciát” rögtönöztek. Az „újságírók” a részt vevő delegációk tagjai voltak, s a fesztivál védnöksége és szervező bizottsága kezdeményezte a gondolatcserét. Abból, hogy a NACSO—POGOZOV elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tagja is megjelent és vitaindítóként rövid beszédet mondott, valamint abból, hagy a szervező bizottság elnöke és titkára Hiváló liiítóli DÁVID ÁRPÁD bronzér mes kiváló újító, beruházási előadó, az Egri Dohánygyárban dolgozik 1985. óta. Újításai importmegtakarítást célzóak, ezért igen jelentősek. Az első ilyen újítást még 1966-ban adta be. Dávid Árpád jó megfigyelő, úgyis mondhatnám a szó jó értelmében, hogy szemfüles újító. Újításai mindig a cigaretta- gyártás szűk keresztmetszeteire (import alkatrészek hazai gyártása) nyújtottak jó és gazdaságos megoldást. Jelenleg is sok és hasznos újítása van elfogadva. Az újítások kivitelezése, illetve megvalósítása nehezen halad és ez nem Dávid Árpád hibája. Való igaz, hogy a műszaki osztályhoz tartozó műhelyek, mint a lakatos, kőműves stb., igen leterheltek, azonban a kivitelezésre elfogadott jó és hasznos újítások megvalósítására, az újítás szerzőjére Dávid Árpád Kovács László (Foto: Szigeti Z.) való tekintet nélkül, időt és módot -kell találni. KOVÁCS LÁSZLÓ gépészmérnök, bronzérmes kiváló újító. A kitüntetést 1972-ben kapta. 1965 óta rendszeres újító. Gazdasági eredményt kimutató újítása viszonylag kevés, ezért még csak bronzérmes újító. Kovács László gépész- mérnök, mint a termelési osztály egyik vezetőhelyettese, igen elfoglalt ember. Ebben az évben ideje nagyrészét a vállalatnál szervezett szakmunkásképző iskola foglalja le. Ezért ebben az évben jelentős újítás nem fűződik nevéhez. Reméljük, hogy a jövőben, sokirányú elfoglaltsága mellett, az újítómozgalom javára is tud tevékenykedni. SZÁNTÓ GYÖRGY főműszerész, bronzérmes kiváló újító. A kitüntetést 1972-toen kapta. Az újítómozgalomban 1964. óta rendszeresen vesz részt. 1964 óta, a mai napig 25 megvalósított újítás fűződik nevéhez. Szántó György munkáját lelküsmeret'esen, odafigyelve végzi, ezért mondhat magának 25 megvalósult újítást. Munkáját áthatja az a szemlélet, hogyan lehetne a cigarettagyártó gépek munkáját még jobbá, tökéletesebbé, termelékenyebbé tenni. Újításai eredményével nemcsak ő jár jól, hanem jól jár az egész vállalat. Berecz Istvánná minden észrevételt feljegyzett és esetenként rögtön reflektált is azokra, látható volt, hogy szívükön viselik a fesztivál további sorsát és fel is akarják használni a hozzászólásokból leszűrhető tapasztalatokat. Mindezt a bolgár emberek már megismert olyan kedves közvetlenséggel tették, hogy öt perc múlva egy oldott hangulatú, baráti beszélgetéssé változott a „konferencia” és valóban sok hasznos észrevétel hangzott el. Az utolsó napon autóbuszkirándulást szerveztek valamennyi külföldi résztvevő számára. Csodálatos helyeken jártunk az ISZKER folyó mentén és a Valéria hegységben, havasok lábánál, és nevezetes falvakban. Természeti szépségek és műemlékek között járva sem feledkezhettünk el egy pillanatra sem a bolgár nép nagyszerű munkájáról. Amerre jártunk, hegyekben, síkságon, mindenütt kifogástalan utak, zsilipek, duzzasztók, turistaházak, szállodák, gondosan megművelt földek. Errefelé pedig a földművelés nem egyszerű dolog. A szántás során felszínre kerülő köveket el kell távolítani és azok sok helyen méteres magasságban állnak a szántóföld szélén ... A munkák eredményét látva még nagyobb elismeréssel adózhatunk a déli szocialista ország dolgozóinak, munkájának, és önkéntelenül is eszünkbe jutott a szállodai beszélgetés ... Biztosra vesz- szük, hogy azok a tervek rövid időn belül megvalósulnak. A 90 éves Georgi Dimitrov mauzóleuma előtt díszőrség áll. Az óránkénti őrségváltás mindig sok nézőt vonz. A szürke-fekete márványfalak ünnepélyes hangulata mély benyomást tesz a látogatóra. A bolgár dolgozók nem szűnő kegyelettel s tisztelettel gondolnak — beszélnek a munkásmozgalom nagy alakjáról. A mauzóleum falánál elhelyezett koszorúk és egyszerű kis virágcsokrok az emlékezésen kívül azt is jelentik, hogy Dimitrov tanításának, példájának szelleme él és ez erőt, lelkesedést is ad a bolgár népnek az új és újabb feladatok megvalósításához. Bóna Gyula Hasznos útmutató Megyénkben ez év március 22-én került sor az élelmiszer-gazdasági vezetők megyei aktívaértekezletére, melyen Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke vázolta az élelmiszer- és fagazdaság helyzetét, valamint az 19^-es év -fő feladatait. A közelmúltban a megyei tanács elnökének vitaindító előadása nyomtatásban is megjelent, s hasznos útmutató ez a füzet mindazok számára, akik - az élelmiszer-gazdaság valamelyik területén dolgoznak. A füzet vázolja megyénk élelmiszer-gazdaságának helyzetét, a népgazdaságban betöltött szerepét, ismerteti a fennálló gondokat, szól a beruházási feszültségekről, s vázolja azokat a tennivalókat, melyek elősegítik a tervidőszak feladatainak végrehajtását.
