Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-06-01 / 6. szám

55 Előre a szocialista úton Beszámoló a szoeialista^brigádvezetők IV. országos tanácskozásáról 59 Őszinte öröm töltött el, amikor értesültem róla, hogy gyárunk képviseletében részt vehetek a brigádveze­tők országos értekezletén. A három napig tartó ta­nácskozásról ezúton szeret­nék rövid élménybeszámolót adni. V. 25-én du. 2-kor, az ÉDOSZ-székházban főtitká­runk, dr. Tamás László et. fogadást adott az élelmi­szeriparból meghívott szoc.- brigádvezetőknek, ahol ki­tüntetések átadására is sor került. A fogadáson, az ÉDOSZ vezetőin kívül jelen voltak a MÉM és a SZOT illetékes vezetői is. A hivatalos rész lezárása után ismerkedés, beszélge­tés volt a további program. A megjelentek között sok volt a fiatal nő, ami min­den magyarázat nélkül mu­tatja, hogy megbecsült és hasznos tagjaik társadal­munknak. Az érdemi munka V. 26- án kezdődött a SZOT elnö­kének, Földvári Aladár elv­társnak megnyitójával. Kö­szöntötte a szocialista bri­gádvezetőket, külön megem­lékezve azokról, akiknek a szocializmus építésében. a brigádmozgalom segítésében végzett áldozatos munkájuk elismeréseképpen csütörtö­kön a kormány, a szakszer­vezeti mozgalom, és a KISZ magas kitüntetéseket ado­mányozott. Üdvözölte a meg­jelent Kádár János elvtár­sat, majd a véget érni nem akaró taps után folytatta beszédét, melyet bár az új­ságokból mindenki ismer, néhány mondatára visszatér­nék. „Tanácskozásunk belpoli­tikai életünknek, a munká­sok, a dolgozók közérdek­lődésének középpontjában áll. A mi feladatunk, hogy a megtett utat, számba vegyük felmérjük az elmúlt évi eredményeket, a tenniva­lókat. Ezennel átadta a szót Gáspár Sándor elvtársnak. ,,A szocializmus azok szá­mára épül, akik építik.” A szocialista brigádmozga­lom a magyar munkásmoz­galom felszabadulás utáni történetének egyik legszebb, leglelkesítőbb része. Köszönetét mondott a szocialista brigádoknak ed­digi munkásságukért, majd rámutatott, hogy a mozga­lom jelene és jövője szoro­san összefügg építőmunkánk időszerű feladataival. Csak néhány szemelvényt emel­nék ki az érdekes, és tar­talmas beszédből. „Az üzemi demokráciának az az osztálytartalma, hogy erősíti a munkásmozgalmat. A szocialista brigádveze­tők vállalati tanácskozásai épüljenek be a vállalati de­mokrácia intézményrendsze­rébe. A vállalat társadalmi és gazdasági vezetőinek és középvezetőinek figyelmét szeretném felhívni az anyák leterheltségére. A gyermeknevelést fogad­ják el, és tekintsék teljes értékű szocialista kötelesség- vállalásnak.” Ezek a problémák válla­latunknál már rég megol­dottak, melynek hasznos voltát lépten, nyomon érez­zük. „A szoc. brigádmozgalom célja, közel élni egymáshoz, segítőkészen összhangban, felelősséggel az élet gondja­it, örömét megosztva egy­más között. Ezen a téren brigádjaink­nak még bőven van tenniva­lójuk, fogadjuk el Gáspár elvtárs felhívását az együtt­élés fejlesztésére. A brigá­dok formálódjanak a szocia­lista emeberré válás iskoláivá. A DH-mozgalomban már eddig is szép eredmények születtek, amelyek például szolgálnak az újonnan belé­pő vállalatoknak. . Gáspár elvtárs beszámoló­jához többen hozzászóltak a küldöttek közül. Felvetett problémáik kö­zül a legtöbb olyan volt, amelyen mi már régen túl vagyunk. Jó érzés volt tapasztalni, hogy nálunk a brigádmoz­galom a fejlődésnek szép szintjét érte már el, ahon­nan egyre jobb és több ered­mény eléréséért lehet és kell dolgozni. A tanácskozás Nemeslaki Tivadar elvtárs, a szakta­nács titkára zárszavával ért véget. Nekem, aki először vet­tem részt ilyen magas szin­tű értekezleten, nagy él­ményt jelentett. Felemelő érzés volt be­lépni a PARLAMENTBE, amit csupa nagybetűvel ír­tam emlékezetembe. Szép, kedves volt a foga­dás, melyet az ország veze­tői adtak a másfél ezer meghívottnak. Köszönetét mondok érte vállalatunk vezetőinek, hogy munkám elismerésének ezt az örök emlék.et adó lehe­tőségét választották. Csizik Istvánné Teleki Blanka szoc.brig. vezető Ismerkedés A cigarettacsomagolási osz­tály Braun Éva és Kafka Margit szocialista brigádja a közelmúltban érdekes ta­lálkozót rendezett az egri Gárdonyi Géza Színház mű­vészeivel, köztük Sallós Gá­borral, a színház igazgatójá­val, Várhegyi Mártával, Péva Ibolyával, Lenkei Edittel, Antal Anetával, Csapó János­sal. Daridai Róberttel, Fehér Tiborral, Pákozdy János­sal, Ábrahám Istvánnal és Kulcsár Imrével. A kedves vendégek gyár- látogatáson vettek részt, majd hangulatos ismerke­désre került sor a KISZ- klubban. A művészek és a brigádtagok között jó kapcso­lat alakult ki, melyet a jövő­ben is áo ólnak. Gazdasági hírek-érdekességek Március 31-ig az Igazgató Tanács határozata alapján kidolgozásra került a tröszti belső elszámolási rendszer finomítása. Tröszti koordináció alap­ján kidolgozásra és az igaz­gató által jóváhagyásra került vállalatunk éves terve végle­ges formában. A terv muta­tói már a módosított belső el­számolási rendszer figyelem­be vételével arra épülve tar­talmazzák a legfontosabb cél­kitűzéseinket. A vállalati kor­rigált eredmény 39 461,— m/Ft bérfejlesztés preferen­ciával plusz 3 százalékos és, ami nem érdektelen, az egy főre eső jövedelem mintegy 2.5 százalékkal növekszik. Általános érdeklődésre tart­hat számot, hogy milyen rendszerbeli változásokat hoznak a munkaversenyben a magas szintű határozatok, kiadott, vagy még folyamat­ban levő rendeletek. Szer­kesztő bizottságunk kikül­döttje érdeklődött az ÉDOSZ és a tröszt illetékes osztálya­in és ennek alapján előzetes tájékoztatásképpen a követ­kező rövid közléseket hoz­zuk dolgozóink tudomására. A szocialista munka vállala­ta cím nem kerül a jövőben adományozásra. A Kiváló Vállalat cím évenként, a Vörös Vándorzászló ötéven­ként (ez utóbbi újólag 1976- ban) nyerhető el. E kitünte­tésekre vonatkozóan még az élelmiszeripari sajátosságok­nak megfelelően szemponto­kat és feltételeket dolgoznak és adnak ki. Ennek alapján kell majd vállalkozásainkat átdolgozni és ami új, pályá­zatot nyújtani be a címek­re, kitüntetésekre. A „DH” munkarendszer — egyszerű elemeiben —, kísér­letképpen július 1-vel a ci­garettagyártáson néhány gépnél kerül bevezetésre. Sok sikert kívánunk és nagy várakozással tekintünk a kí­sérletek eredményeire. Re­méljük alapot nyújtunk e máshol bevált munkarendszer további kiterjesztésére és komplexebb, végül is gyári szintű bevezetésére. össze! brigádunkat, de kü­lönösen a „Kiváló Brigád” címre aspiránsokat bizonyo­san érdekli, hogy a Minisz­tertanács határozata igen kedvező gazdasági következ­ményű lehetőséget, teremt számukra. A Kiváló Brigád címmel járó 1500,— Ft/év/fő jutalom forrása a béralap ugyan, de ezek az összegek nem szá­mítanak bele a bérszínvo­nalba. Az eddigi gazdasági korlátok tehát megszűnnek. Most már brigádjainkon a sor, hogy vállalásaik és ezek tel­jesítésének magas nívója el­érje az e címek elnyerésé­hez fűzött követelményeket. Mindenesetre arra kell fel­készülnünk — és ezt csak helyeselni lehet —, hogy az értékeléseknél a brigád- mozgalom egész területén az eddiginél is magasabbra emelkedik a mérce. (—i) Szófiai Szófiába utazni legjobb re­pülőgéppel. Gyors, kényelmes, a felszolgált reggelit csak el­fogyasztja az ember, s már ereszkedik is le a gép. Köz­ben persze 9000 méterről semmit sem látni. A két be­tonpálya, a ferihegyi és a szófiai között a távolság másfél óra, s eközben csak az épület változik. Meg a nyeli'. A feliratokat ettől kezdve cirillből kell fordíta­ni, s ettől az ember még csak olvassa, de nem érti. A szállóba menni itt is, mint minden ismeretlen vá­rosban legjobb taxival. Nem drága és a kapu előtt tesz le. Szerencsés esetben a taxiban még óra is van, s nem kell a sofőr bemondására fizetni. Ezt az ember ugyanis Bul­gáriában nehezen érti, s nagy pénzt ad, hogy biztosan elég legyen. Ettől meg esetleg na­gyon gazdagnak nézik, s így tartanak igényi borravalóvá KOCSIS JÖZSEF 1957. óta dolgozik az Egri Dohány­gyárban. Ez idő alatt sokféle utat járt be, többféle beosz­tást ellátott, míg megtalálta a magáét, melyen úgy érzi, akarata és vágya, kötelessé­ge és kenyérkeresése egy irányba esik. 1965. óta a filtergyántás művezetője, körülbelül ez idő óta rendszeres újító. Újí­tásai a filtergyártás terüle­tén hasznosíthatók. Újításai olyan ember törekvéseit, tük­rözik, aki ismeri és szereti a reábizott területeket. Mindig keresi a: z új, gazdaságosabb megoldd: ■óikat, melyek a fii­tér gyártást eredményesebbé teszik. 1965-b! adta be az első újítását. Az első újítás mel­lé pedig ói jabbak sorakoztak. 1970-ben megkapta a Kivá­ló Újító ezüstjelványt. Nap­jainkban múr az aranyjel­vényhez „gyűjtögeti” a fo­rintokat. Je len tó is újításai: 1966-ban „Filterkábel- szárító kocsi”, 1967-ben „CMC-vel kezelt selejt műszál csökkentése”, 1971-ben „Viszkóz technoló­gia módosítás”. Az Egri Dohánygyárban a műszaki fejlesztés 1965-iben kezdődött. Nem véletlen, hogy Kocsis József újításai tevékenységének kezdete is erre az időszakra esik. A műszaki fejlesztés nagy és kis kérdéseket tett fel, ame­lyekre Kocsis József mond­hatjuk sikerrel megpróbált felelni újításaival. Az újításait társakkal együtt gondolta ki és valósí­totta meg. A társak azonban az első eredmények után le­maradtak az újítómozga- lomiban. Kocsis József szoro­san hozzákötődő újítások íhellett azonban tett mást is az ú j ítómozgalomér t. Az irányítása alá tartozó terüle­1 cat sgvalu­many kiváló ezüst­kapta TltOlt jó tott javaslat BÁTOR! TIBOR mérnök, ezüstérmes újító, a kiváló újító jelvényt 1970-ben meg. 1958 óta dolgozik az Egri Dohánygyárban, Több­féle beosztás és némi kitérő után jelenleg a vállalat mű­szaki fejlesztési csoportjának vezetője. Ez a beosztás meg­felel képességeinek, hajla­mainak. 1953 óta aktív tag­ja az újítómozgalomnak, az óta is rendszeres újító. Az eltelt több, mint egy évtized alatt 12 megvalósított újítás tulajdonosa. Legkiemelke­dőbb újításai: 1966-ban „Bu­rokpapír gépi .adagolása”, 1966-ban „Bábagregát”. 1970- ben „Ferde rázócsatorna”, 1971-ben „Vágatadagolás au­tomatizálása”. bátor; Tibor - éraéken/, visszavonulásra ha j i a; t.os, szerény ember, A műszaki újítók visszavonulása a moz­galomból országos, általá­nos jelenség. Ezzel a prob­lémával sok és magas szintű tanácskozás .volt. Azonban nem született egyetlen konst­ruktív javaslat sem, amely a műszaki fejlesztés legfonto­sabb társadalmi bázisa, a műszaki újítók inspirálására vonatkozott volna.. Az új újítási rendelet értelmében Bátori Tibor is a műszaki fejlesztéssel hív aíásszerűen foglalkozók körébe sorolha­tó. Neki, mint kyennek a műszaki fejlesztés munkakö­ri kötelessége. 'tori Tibor azonban mégis újít, bár lé­nyegesen kévés bbet, mint az újítási rendek-:; életbe lé­pese előtt. Jelenleg beadott újításai igen magas szin­tűek, műszaki szempontból lény.. ;esen új, eddig nem al­kalmazott megoldásokat tar­talmaznak. Fontos műszaki problémákat megoldó újítá­sai rengeteg szellemi ráfor­dítással, olvasás vagy tévé­nézés helyett, fárasztó töp­rengéssel készülnek. Bátori Tibor tehát nem visszavonult ember — még nem — de könnyen azzá válhat sok si­kertelenül benyújtott újítása után. A vállalat újítási szabály­zata nem intézkedik drákói szigorral a műszakiak újítá­sainak megítélésénél és ho­norálásánál. Némileg ez a tény ösztönzi a vállalat mű­szaki gárdáját és Bátori Ti­bort is, az újítómozgalam- ban való részvételre. Berecz Istvánné is. Hát ez ellen jó az óra. A miénkben volt. Ekkor jöt­tünk rá arra is, ihogy 1 leva sokkal nagyobb pénz, mint egy forint. Egy Lévából még tússzá is kaptunk volna, de nem kértünk. A Nemzetközi Szervezési Filmfesztivál megnyitója má­jus 8-án, hétfőn volt. Fontos eseményként kezel­ték a fesztivált, melyen 14 ország 117 filmet mutatott be. A tartalom ugyanilyen változatos vált. Számítógépek használata a különféle ipar­ágakban, tenger alatti kábel- fektetés, hídépítés a Duna- torkolatban, a rotterdami ki­kötő élete, dohány-, napra­forgó- és kukoricatermesztés. „Bemutatjuk a Bábolnai Ál­lami Gazdaságot” és a Szen- tegáti Állami Gazdaság komplex meliorációja. Sok­sok érdekes film, színesek, tartalmasak. Persze, agy kis­sé több is, és kevesebb is, mint „szervezési fesztivál ’. A délelőtti és délutáni elő­adás között szünet van. Le­het ebédelni, ki hol akar. És ki mit tud. A bolgár étlap számunkra ugyanis olyan, mint — mondjuk —, számuk­ra a mienk. Vagy mint a kí­nai, bár annál jobban olvas­ható. Nem tudjuk mi tarto­zik a valóságban a nevek­hez. Ezt oroszul próbálják megmagyarázni. Nem sok sikerrel. Végül is „rábökünk" valamire, amit frissen sült­nek nézünk. Flozzák. Nem is­merjük, de kár volt az izga­lomért, mert jó. A sört tud­juk kérni. Leves helyett is. Jó és nem drága. Két ilyen ebéd után önkiszolgálóba me­gyünk. Oda, ahol először ter­mészetben lehet kiválasztani az ételt és utána kell fizet­ni. — Így könnyebb. Előadások után városné­zés. Szófia szép. Szófia régi, Szófia fiatal. Még nem fer­tőzte meg annyira d benzin­gőz, a rohanás, mint az eu­rópai nagyvárosok zömét, az élet tempója kellemesebb. A város tele van parkokkal, fákkal, szökőkútakkal, padok­kal, ugyanakkor tele van műemlékekkel. A Nyevszki- Székesegyház a Bagli Basi- dzsámi, a Szófia-mecset, a Nemzeti Színház, a Felszaba­dító cár szobra, a ... de ki tud­ná mind felsorolni! És egy hét alatt mi talán csak a legnevesebbeket láttuk, ame­lyeket minden turista meg­néz. Pedig még sokról meséltek a szófiaiak. Ezeket tálán majd legközelebb. És ezek csak az újabb koriak. Az ásatások és építkezések során ugyanis rengeteg római kori épület és városfal maradványa is elő­került, Csak egyet ezek kö­zül: a gyanútlan turista Szó­fia szívében, a Lenin téren, át akar jutni a túloldalra. Le­megy az aluljáróba, a lejárat betonból készült, neonfényes, leér, körülötte római sírok, feliratok, fegyverek. Múzeum talán? Az építkezés során feltárt falakra ráépítették a modern tetőt. Ilyen egy alul­járó, Serdica falain Szófia födémé. A kettő között 1500 év. Az 1500 év alatt Serdicá- ból Szredez, majd Szófia lett. Állítólag a Szófia-me­csettől kapta mai nevét. A mecsetépítő igazhitűek a „közelmúltban” távoztak, de egy szokás, mely tőlük ma­radt vissza, sok gondot oko­zott nekünk. Kérünk vala­mit. Mutatják, tetszik, kér­jük? — kérdezik egy mo­soly kíséretében. Bólintunk, igen. Erre elteszik. Csodálko­zunk, kérjük még egyszer. Csodálkoznak, ismét előve­szik. Kérjük mégis? Ismét bólintunk, de mondjuk is, hogy „Da!” Furcsán néznek, de ideadják, összenézünk ... A dolog nyitjára egy óra múlva derül fény. Megbeszé­lünk valamit, ő nemlegesen rázza a fejét és azt mondja: „Harasó!” Egy percig álmél- kodunk, majd rájövünk, hogy itt törökösen, fordítva bólin­tanak. Ettől kezdve kerüljük a bólintást, persze, nem min­dig sikerül. Ehhez többet kellene tudni bolgárul. .. Szófia és a Vitosa elvá­laszthatatlan. A hegység csú­csai szebbnél szebbek. A fel­vezető utak szélesek, jók, a szerpentinek nálunk ismeret­len élményeket adnak. Az egyik oldalon négyszáz, ezer, ezerkétszáz méterre alattunk Szófia, a másik oldalon a sziklafal, az út végén, a csú­cson új, modern szálló, étte­rem, víz. villany, parkoló­hely, minden kényelem. A látnivalók pedig káprázato­sak! Jégkorszakbeli moréna- kőfolyam, melyben a kövek nagysága az asztalnyi és a falusi parasztház nagysága között változik, minden sarok él, gondosan legömbölyítve, a köveken a napfényben zöjl- aranyosan csillogó moha. A folyam sok kilométer hosszú, s a kövek között igazi víz is folyik. A Kopitoto nevű csúcsnál valóságos szófiai lé­gifelvételt lehet készíteni. És itt van még a lanovka is, vagyis a kötélpályás felvonó. A másik oldalon pedig a ha­vas csúcsok! A fenyőfákon szürke, törzsszínű mókusok. Nem félnek, kíváncsiak. Óva­tosságból ugyan átmennek a jatörzs túlsó oldalára, de a fejüket kidugják és kacér­kodnak, míg a másik oldalon a farkuk billeg. A május ele­ji Vitosa csodálatos. Egy kép, amelyet megörökítet­tünk: asztal nagyságú hófolt közepén nyíló virág. A hó kö­rül zöld fű, majd sötétzöld fenyőfák, rajtuk madarak énekelnek és mókusok ját­szanak. Minden szinte kar­nyújtásnyira. Azt hiszem, ilyet csak itt látni. Rövid hógolyócsatát rögtönzünk, majd továbbindulunk. Ren­geteg még a látnivaló a he­gyen és a városban, s még más terveink is vannak ... De ezekről már legközelebb. Remélem, addig nem sértő­dik meg a Bojána-i templom, a Dragalevci-i kolostor és a többiek sem..: S tálán Ci­rill és Method ugyanúgy nem neheztel a várakozta­tásért, mint a Nedelja-temp- lom paroszláv esküvői szer­tartásáról életbe induló fiatal párja ... Bóna Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents