Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-04-01 / 4. szám

Számítógépek alkalmazásának lehetőségei váíiaiatunknál A „mindentudó TY képernyő“ A számítógép a termelési folyamatban, részt vesz és képes arra, hogy állandóan Mi a különbség a munkabrigád, és -a szocialista brigád között? I. rész A jövőben a vállalatot irá­nyító vezető szobájára már nem. csak a sokféle külön­böző rendeltetésű telefonké­szülék, vagy a tárgyaló­asztal lesz jellemző, hanem ezektől egy különlegesebb berendezés, a .képernyős informátor”. Ez a tv-kép­ernyő a megfelelő rejtjel le- billentyűzáse utón gombnyo­másra azonnal válaszol a vállalatot érintő bármely kérdésre. y Például. Mennyi a múlt havi tormalés mennyisége, '■ ennek összértéke, vagy a múlt havi eredmény? A tényleges termelés mennyi­sége az előző óv hasonló időszakaihoz,? A nyeraanyag- raktár készlete? Szinté felsonoQíhatatlan az a millió adat, számítási vál­ni a pillanatnyi helyzetnek megfelelően. A vezetőt tájé­koztatni tudja percre pontos adatokkal bármely kombi­nációban, ha neki valamilyen oknál fogva szükségé van. rá. Pl. tárgyaláskor. Sőt hitele­sén is válaszolhat a feltett kérdésekre, mi lenne ha... | ,gy az 'üzleti tárgyalá­sokon és értekezlete­ken becslésiek helyett friss és pontos információ alap­ján dönthet és vethet szá­mot a következményeivel a vállalatok vezetője. Ezekéit a lehetőségeket jelenleg mi még egy kicsit fantasztikus­nak tartjuk, mégis a vezetés szolgálatába állítandó szá­mítógépek lehetővé teszik majd. Gyárunk munkaerőhely­zete abszolút és relatív ér­telemben is jónak mondha­tó. Mégis érdemes elgondol­kozni azon, hogy az elmúlt évben 241 fő új belépő dol­gozóra 215 kilépés jutott. S noha a vállalati fluktuáció 1970-hez képest csökkenést mutat, az új belépők közül sokan igén hamar kilépnék vállalatunktól. Ez a munka­erőmozgás nem kis erő.t, Időt és pénzt köt le gyá­runknál. Mindannyiunk ér­deke tehát, hogy a már szor­gos munkával megteremtett forintjainkat jól gyümölcsöz- tessirk, eredményesen hasz­náljuk fel. A hazai közgazdasági szá­mítások szerint ugyanis egy munkahely munkaerő cseré­je átlagosan 6000 forint veszteséget jelent a vállala­toknak. Az a muníkaerőcsere, amely a dinamikus vállalati gazdálkodás szempontjából optimálisnak tekinthető, a mi viszonyaink között 7—10 szá­zalék között van. így hát e téren még akad javítaniva­lónk. Szép feladatot vállalhat­nak a szocialista brigádok az új munkásokkal való foko­zottabb törődés területén. Segíteni kellene ugyanis az új munkásokat, hogy az új munkahely kisebb, vagy na­gyobb kollektívájába körny- nyebben bekapcsolódhassa­nak. Problémáink megoldá­sában, a munka elsajátításá­hoz tanácsot, segítséget nyúj­tani számukra, hogy mielőbb teljes értékű munkát tudja­nak végezni, mert ez növeli biztonságérzetüket, s kötő­désüket gyárunkhoz. E feladat megoldásához a szocialista brigádok mjnd szakmai, mind emberi vonat­kozásban a legjobb feltéte­lekkel rendelkeznek, s köz­reműködésük minden bi­zonnyal sikerre viheti az ügyet. A munkahelyeken ki­regisztrálja az eredményeket és jelezze, ha a folyamatban valahol zavar támad A számítógépet égy olyan szekrényhez hasonlítjuk, amelynek milliónyi reteszé­ben különféle .áratokat” vagyis információkat tárol­nak, s ezeket a gép utasítá­sunkra értékeli, összegezi, rendszerezi stb. A számító­gép „agyveüejéniek” vagyis memóriaegységének rendkí­vül előnyös tulajdonsága az, hogy agysejtjei cserélhetők. A gép ily módon rakétairá­nyítás helyett pl. diákok fe- leltetésáre, — a felelet ellen­őrzésére, — betegvizsgálati adatok értékelésére, idegen szövegek fordítására, de a termelés magas fokú irányi ­gás, kocsányuzás. De figye­lembe kell venni, a folya­matirányításinak a gazdasági életben a sízálUtási fizetési határidőket, összegezni költ­ségeiket stb. alakulását is. Mert az üzem termelési programjának kell gondos­kodnia arról, hogy a munka nyersanyagai megfelelő ha­táridőre együtt legyenek és hogy a megmunkáló üzem­részekbe a nyersanyag a kel­lő sorrendben, a megfelelő műveleti utasításokkal eljus­son. A -termelési program szerint kerül végül a gyárt­mány a készáruraktárba. A megmunkálandó anyagot vé­gig kíséri az információ­áramlás: mennek a műveleti alakított emberi jó viszony nagyban hozzájárulhat az új belépők stabilizálásához, s ez anyagi eredményeink növelé­se mellett, segít megvalósíta­ni a szocialista brigádok egyik célkitűzését (Szocialis­ta módon élni”. Éppen ezért nagyon hasznos lenne, ha a brigádok munkavállalásaik­ban ezt a szempontot is fi­gyelembe vennék. Bárdos Miklós né A munkapszichológia a munkatevékenységgel, a dol­gozó személyiségével, vala­mint a tevékenység keretéül szolgáló társadalom-történe­ti és termelési környezettel foglalkozik. E tudományág jelentősebb mértékben csu­pán e század 20-as éveiben alakult ki. Kialakulását, il­letve fejlődését gyorsította annak felismerése, hogy a munka eredményét az is be­folyásolja, milyen mérték­ben képes a maga egyéni tulajdonságaival rendelkező ember megbirkózni a munka adta feladatokkal és a mun­kafeltételekkel. Ennek meg­felelően az 1920-as években a munkapszichológia tevé­kenységének fő tartalma a megfelelő dolgozók kiválasz­tása volt, az emberek kö­zötti egyéni különbségek alapján. Fő célja annak megítélése volt, hogy egy- egy dolgozó mennyire alkal­mas valamely foglalkozás el­sajátítására és végzésére. Napjainkban a munkapszi­chológia — a dolgozók ki­választásán túlmenően — foglalkozik a munkafolya­matok megszervezésével, a munkabizottsággal, a mun­kakörülményekkel, a dolgo­zók nevelésével, munkahe­lyen belüli elhelyezésével, irányításával. A munkapszichológia alkalmazása vállalatunknál Vállalatunknál az utóbbi években nagyarányú re­konstrukció lett végrehajtva, melynek során nagy teljesít­ményű gépsorokat állítot­tunk üzembe. Fontos feladat lenorzö bizonylatok, előké­szítik a készáru útját kifelé, és a megfelelő csatornán Da terelik a címadatokat. Ezzel egy időben a munkadarab befelé irányuló áramlást is elindít: a termelési szá­mokról, a selejtroi, a költség­tényezőik alakulásáról. — Így tudhat mindenről a tv-képemyo, amely ezeket az adatokat képben is meg­jeleníti gombnyomásra. — Mindez akkor is érvényes, ha a folyamatot nem gép, ha­nem ember irányítja. Ez eseoben az egyes dokumen­tumokat újra és újra leírják, elküldik a következő rendel­tetési helyre, ahol összesítik, módosítják stb. őket. A gép­írók, adminisztrátorok, koit- ségelszámolótk, raktározók, küldöncök kezén fut át és ki van téve a félreértés, a hely­telen másolás, sőt az elkal- lódás veszélyének is, ame­lyek az üzem magasabb ren­dű vezetésétől esetleg azon­nali közbelépést igényelné­nek. A számítógép alkalma­zásával megoldhatók a korszerű folyamatirányí- ■tás részkérdései, valamint az is lehetővé válik, hogy a nagyüzemek termelési, üzle­ti és számviteli tevékenysé­ge egyetlen, hogy sebességi komplex rendszerben olvad­jon össze. Kezdetben a folya­matirányításban az alapegysé­geket gépesítik, ezekből al­kotnak magasabb rendű egy­ségeket és végül föléj iik ren- dediik az üzemvezető számí­tógépet. Ennek megfelelően az egy­szerűbb és olcsóbb kis szá­mológépeket egy-egy bonyo­lultabb anyaigép, számítógiép fogja össze. Célszerű ha ■minden termelőegység, amely önmagában kellőképpen au­tomatizálva van és működ­tetése önálló, közbeeső anyagtárolással elkülöníthe­tő a többi üzemrésztől, töb- bé-kevésbé önálló egységet, „szigetet” alkot. E sziget önálló irányító rendszere elkészíti a „sziget” termelésű programját, nyo­mon követi a futó rendelé­seket és egészen addig gyűj­ti a termékek adatait, amíg az készáruráktárha nem ke­rül, vagy selejtté nem válik. Szigeti Zoltán volt a gépekhez a megfelelő kiszolgáló személyzet — gépmesterek, gépkezelők — biztosítása, mert munkájuk nagymértékben befolyásolja a gépek teljesítményét. Ezért vállalatunk 1969-ben szerző­dést kötött az Élelmiszer- ipari Gazdaságkutató Inté­zettel egy megfelelő kivá­lasztási módszer — alkal­massági vizsgálat — kidol­gozására. Az alkalmassági vizsgálat célja olyan felvételi rend­szer kialakítása, amely alap­ján a -betöltendő munkakör­re legalkalmasabb dolgozók választhatók ki. Ezáltal le­hetővé válik egyrészt a munkakörökben a betanulá­si idő lerövidítése, másrészt csökken a géphibák elhárí­tásának ideje, továbbá, meg­valósítható a legmegfelelőbb gépcsoportok kialakítása. Ezen tényezők együttes ha­tásaként jelentős mértékben növekedhet a termelés, a termelékenység, illetve a hatékonyság és nem utolsó­sorban a vállalatunk ered­ménye, nyereségrészesedése. Mivel a rekonstrukció vál­lalatunknál befejeződött és a 4. ötéves terv folyamán tér. melésbővítő, illetve növekvő beruházásokra nincs lehető­ségünk, nagy jelentősége van áz ilyen belső tartalékok fel­tárásának, amelyek hatással vannak a termelésre. Ez 'a tulajdonképpeni fő célja az alkalmassági vizsgálatnak. Március 7-én megyei szin­tű brigádvezetői értekezlet, volt a Megyei Művelődési Házban. Vitaindítóként Komlós Já­nos „Milyenek vagyunk” cí­mű filmjét forgatták le, mely egy budapesti gyár lakatos szocialista brigádját mutat­ta be. Pár szóval bemutatott minden brigádtagot: hogyan él, mivel foglalkozik, mi a véleménye a munkakörülmé­nyekről. Végül mindenkinek feltette a riporter a címadó kérdést, meg tudnák-e mon­dani, hogy mi az alapvető különbség a munkabrigád, és a szocialista brigád között? Kiderült, hogy az általáno­san használt kifejezéseken — mint egymás segítése, jó munkaeredmény elérése — nem tudtak más különbsé­get felhozni. Sőt éppen a brigádvezető volt az, aki elmondta, hogy bérezés szempontjából ép­pen hátrányosabb helyzetbe jutott, mint amikor egyedül dolgozott. A film lepergetése után Hidy Péterné, a Műv. Ház igazgató-helyettese a hallga­tóság felé is feltette a kér­dést. Érdékes dolog, hogy bár az értekezleten hrigádveze- tő:k vettek részt, nem igen volt tudatosan megfogalmaz­va egyikükben sem a válasz. A hozzászólások alapján, a vitavezető segítségével, közö­„Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.” Ez a megfogalmazás az olimpiák szállóigéje ugyan, de ennél találóbb, jobb ki­fejezést keresve sem talál­nánk, ha a brigádvetélke­dőkről beszélünk. A ma emberének össze­tett, széles körű az érdek­lődési köre, minden ember­nek megvan a maga sajátos kultúrigénye. A rádió, a tv — sokféle sajtótermék — világviszony­latban is kiemelkedő helyet foglal el könyvkiadásunk — méltón ad lehetőséget ezen igények kielégítésére. A szocialista brigádok kö­zötti vetélkedők is — mely­nek már gyárunkban is ha­gyományai vannak -— ezt a célt szolgálják, egy olyan játék, verseny formájában, amelynek tulajdonképpen vesztese nincs. Az egyén, a brigád csak nyerhet. Olyan szellemi erkölcsi plusz bir­Tettek és követelmények Az ÉGI pszichológusai ta­nulmányozták a különböző munköröket a dolgozók ál­tal végzett munkákat, illet­ve azok jellegét. Ezután ke­rült sor a cigarettagyártási és -ysomagolási gépmesterek vizsgálati módszerének ki­dolgozására. Az alkalmasság vizsgálatok, tesztek (próbák) alkalmazásával történnek. A legmegfelelőbb tesztek és a követelményszintek megha­tározásához szükséges volt előzetes vizsgálatok lebonyo­lítására. Ezeket a vizsgála­tokat az akkor foglalkozta­tott gépmesterekkel végezték el. A vizsgálati eredmények kiértékelése, elemzése alap­ján került sor kiválasztási módszer és az egyes dolgo­zók által elérendő követel­ményszintek meghatározásá­ra. 1969 december 1-től a felvételre jelentkező gépmes­terek kiválasztása ezen vizs­gálatok alapján történik. E munkálatok következő sza­kasza a gépkezelőnők alkaí- masságvizsgáló módszerének kidolgozása volt, amelyet ez év márciusában kezdtünk el. Itt is szükség van a leg­megfelelőbb tesztek és a kö­vetelményszintek meghatáro­zására. E feladat megvalósí­tása csak oly módon lehet­séges, ha a jelenlegi gép­sen összeállítottuk a megha­tározást, mely szerint: Ah­hoz, hogy egy brigád szocia­listává váljon, elsősorban a brigádtagoknak kell szocia­lista emberré lenniük. A szo­cialista ember segíti társát a munkában, . mindennemű problémájának megoldásá­ban, igyekszik felkelteni ke­vésbé kultúr,igényes társai­nak érdeklődését, a bátorta­lanokat fokozatosan átsegíti a közösségi életbe, szemé­lyes példamutatásával neve­li társait. A szocialista közösségnek minden tagja egyenrangú. A közösség minden tagja, a köz érdekében dolgozik. A szocialista közösség leg­főbb célja, hogy minden tag­jának biztosítsa a legtelje­sebb kibontakozást, egyéni­ségének érvényesülését, ké­pességeinek maximális teret engedjen. Ez összefoglaló után is­mertette a brigádvezetők leg­fontosabb feladatait. A brigádvezető elsőrendű feladata a brigád tagjainak a nevelése. , Mindig meg kell határozni a pontos célt, melyért a bri­gád dolgozik. A kitűzött cél­nak mindig segíteni kell a gyár munkáját, előbbrejutá- sát. A munkavállalások elké­szítésébe a brigádtagokat 100 százalékosan be kell von­ni. Vetélkedjünk/ tokába jut a szakmai és ál­talános műveltségének gya­rapítása terén, amiért érde­mes résztvenni, tanulni, ve­télkedni. A vetélkedők elsődleges célja ez! Másrészt pedig elősegítik a „hármas jelszóban” fog­laltakat — közös szellemi összefogással, közösségi mó­don. Az ÉDOSZ és a MÉM újabb kezdeményezése — bí­zom benne — brigádjaink részéről kellő lelkesedésre talál, és lesz folytatása an­nak a hagyománynak, ami­vel brigádjaink az elmúlt vetélkedőkön hallattak ma­gukról. Ne legyen egyetlen ember­ben, brigádban sem gátló kezelőnőkkel végezzük el az előzetes vizsgálatokat. Ezek lebonyolítását — az ÉGI pszichológusának útmutatá­sai alapján — vállalatunk időelemzői végzik. Jelenleg tizenegy teszt alkalmazásá­val folynak a vizsgálatok. A cigarettagyártás gépkezelői által elért eredmények alap­ján lesznek meghatározva a későbbiek folyamán alkal­mazandó tesztek és követel­ményszintek. E vizsgálatok során elért eredmények kiértékelése, elemzése után nem kerül sor a jelenlegi gépkezelőnők más munkakörbe történő áthelye­zésére. Az egyéni tulajdon­ságok, a személyiség-jegyek alapján azonban esetlegesen sor kerülhet gépek közötti átcsoportosításra. Az átcsoportosítás során az azonos vagy közel azo­nos egyéni tulajdonságokkal rendelkező gépkezelőnők egy gépre történő beosztása tör­ténik, illetve történhet meg. Ez nagyban hozzájárulhat a gépek teljesítményének, a termelékenység, illetve haté- - konyság növeléséhez. Ezzel a kiválasztási, illetve alkal- maSságvizsgálati módszer célját valósítjuk meg. Az elkövetkezendő idő­szakban folyamatosan ki kí­vánjuk terjeszteni az alkal­massági vizsgálatokat egyéb munkakörökre is. Elsősorban azokra, amelyeknek közvet­lenül hatása van a termelés­re. További időpontban vár­hatóan sor kerül vállala­tunknál a munkapszicholó­gia szélesebb körű alkalma­zására. » Zagyva Béla A brigádvezető legyen mindig következetes, legyen szakmailag, és emberileg példamutató. A szocialista brigádok te­vékenységében jelentős he­lyet foglalnak el a kulturális jellegű vállalások, amelyek azonban gyakorta felületesen tervezett, nehezen végrehajt­ható, és ellenőrizhető, illet­ve tartalmatlan programot tükröznek. A kulturális munka, szín­vonalának fellendítéséhez nyújt segítséget gazdag prog­rammal. a művelődési ház. A műsor a következő: Május — Alfonzó önálló estje. Június — Az Egri Szimfo­nikus Zenekar Gershwin hangversenye. Augusztus — Sanzonest fő­városi művészekkel. November — Markaly Gá­bor előadóestje. Az előadások a művelődési ház kamaratermében lesz­nek. Ezután Hidy Péterné be­zárta az értekezletet, egy- berr bejelentette, hogy a leg­közelebbi értekezlet kb. no­vemberben lesz. T,óth Miklósnéf az Ifjúsági Komplex KISZ- brigád vezetője előítélet, kisebbségi érzés. Minden vetélkedő brigád egyenlő eséllyel indul, két­ségtelen, a versenyben van­nak elsők és utolsók is, mint ahogy a sport terüle­tén is. A vetlélkedő színvonala vállalati szinten olyan lesz, hogy minden brigád bátran indulhat — nem haladja meg azt az átlagos művelt­ségi szintet, mellyel brigád­jaink nem rendelkeznének. Példaképpen említem meg, hogy a szakmai kérdések szakmunkás szintűek, a po­litikai — kulturális és port­kérdések is az 1945 utáni eseményeket foglalják majd magukba. Tehát nem elvont tudomá­nyosság a cél, hanem a mindennapi élet eseményei­nek ismerete. A vállalati döntőket 1972. november végéig kell meg­tartani, addig még van idő a szervezésre, felkészülésre egyaránt. A szellemi torna lebonyolítására rendelkezé­sünkre áll a szép és korsze­rű kultúrtermünk. Vállala­tunk brigádjai, gazdasági és tömegszervezeti vezetői meg­felelő tapasztalatok birto­kában vannak a rendezést, lebonyolítást illetően. Brigádjaink életében ez lesz a harmadik szellemi ve­télkedő. A brigádok közötti kapcsolat jó, egészséges szellem van kialakulóban, amely a brigádoknál elért eredmények, kezdeményezé­sek bizonyítanak a legjob­ban. A vállalati győztes részt vesz az iparági, az onnan tovább jutó brigád előtt megnyílik az út az országos döntő felé. Bennünket a múlt másoknál is jobban kötelez, hisz 1968-ban azlri- nyi-brigád az országos dön­tő II. helyezettje, míg 1970- ben a Petőfi-brigád az or­szágos elődöntőbe jutott. Je­lenleg 28 szocialista brigád és négy munkabrigádja van vállalatunknak. A brigádta- gok száma 320 fő. A vetélkedővel kapcsola­tosan a részletes tájékozta­tást a brigádvezetői értekez­leten ismerik meg a brigá­dok vezetői. Dávid Árpád tozait, amit a .^képernyős in­formátor" meg tud jeteniite­tására is használható. A fej­lett technológiáik kapcsolód­nak sorba: pl. gőzölés, vá­utasításOk, készülnek az el­Szocialista brigádok figyelmébe A munkaerő-vándorlás csökkentése Hmossági vizsgálatod [ i

Next

/
Thumbnails
Contents