Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1-2. szám
fl dohányipari szocialista brigádvezetdh IV. országos tonácsliozásáról 1971. december 10-én gyárunkban tartották meg a dohányipari szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozását. A tanácskozáson megjelent: dr. Móger János vezérigazgató, Varga József ISZT-titkár, dr. Kunczl Ernő, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselője, Kulcsár Mátyás, az ÉDOSZ központi vezetőségének tagja, Kalmár Péter, az egri városi pártbizottság osztályvezetője, Domán László igazgató, valamint a tröszthöz tartozó testvérvállalatok szocialista brigádjainak vezetői és a meghívott vendégek. A házigazdák, a vendéglátó gyári kollektíva nevében Domán László igazgató üdvözölte a megjelenteket. A tanácskozást Varga József ISZT-titkár nyitotta meg. Bevezetőjében úgy értékelte, hogy a munkaverseny és a brigádmozgalom jó úton halad. Ezt mutatja az is, hogy az ipar dolgozói elnyerték a „vörös ván- dorzászlót”. Ez a magas kitüntetés egyrészt további felelősséget jelent, de egyben lendületet és biztatást is ad . dolgozóinknak a feladatok megoldására. A bevezető után dr. Mógei János vezérigazgató tartotta meg beszámolóját. Először is áttekintést adott a dohányipar szocialista brigádvezetőinek III. országos tanácskozása óta eltelt időszakról. Megállapította, hogy az akkor kijelölt feladatokat az ipar lényegében teljesítette. A lakosság zavartalan ellátását biztosítottuk, a filteres- cigaretta-igényt kielégítettük. Az 1971-es év alakulását átfogóan értékelve megállapítottuk, hogy az I—III. negyedévi gazdálkodás alapján várhatóan az ipar a főbb mutatókat éves szinten is túlteljesíti. Az ipar feladatai igen komoly munkateljesítményt követeltek az ipar kollektívájától, mert az átlagosnál nagyobb ütemben növekvő fogyasztói igényeket kellett kielégíteni, az egyre kedvezőtleneebb alapanyag-ellátottság mellett. Külön értékelte a szociális és kulturális téren elért eredményeket, ezen belül a dolgozó nők helyzetének javítására tett erőfeszítéseket. Ismertette az ipar IV. ötéves tervének főbb célkitűzéseit, amelyek szerint korszerűsíteni kell a dohány- termesztés technológiáját; a minőség javítása érdekében javítani kell a jelenlegi fajtaszerkezetet; növelni kell a begyűjtés mennyiségét. Iparunk tovább növeli a filteres cigaretták részarányát, úgy, hogy az 1975-re a 65— 70 százalékot érje el. Tovább fejlesztjük a technológiát és új gépsorokat szerzünk be. Igen fontos feladat a hatékonysági mutatók növelése. Különösen kiemelte, hogy javítani kell a szociális körülményeket, és ezen belül a nők helyzetét. Beszámolójában összefoglalta az 1972. évi feladatokat is. 1. 1972-ben kereken 1 milliárd darabbal több cigarettát kell gyártani. 2. A dohánytermesztés területén mindent el kell követni annak érdekében, hogy a termésátlag megközelítse a katasztrális holdan- kénti nyolc mázsát. 3. A vállalati eredményt legalább mintegy 10 millió forinttal, a termelékenységi mutatót mintegy 2,6 százalékkal kell javítani. 4. Tovább kell javítani a dolgozók munka- és életkörülményeit. Beszámolójában részletesen elemezte és értékelte, hogy a feladatok megvalósításában milyen nagy szerepük van a szocialista brigádoknak. A trösztbe tömörült vállalatoknál jelenleg 192 brigád működik, 2373 fővel. Nagy örömünkre szolgált az a megállapítása, hogy az iparon belül a „Vállalat kiváló brigádja” címet elnyert kollektíva a mi gyárunk la- katosműhelyi „Petőfi”komplex brigádja. Az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i ülésének megállapításával kapcsolatban vezérigazgatónk beszámolójában leszögezte, hogy a munkaverseny alapvető tormája továbbfejlesztésében törekedni kell a tartalmi, minőségi fejlesztésre. Külön kiemelte beszámolójában, hogy a gazdálkodás jelenlegi szintjén a gazdasági hatékonyság növelésének egyik igen fontos eszköze az üzem- és munkajelentős előtettek tanúbibrigádvezetők rehaladásról zonyságot. Az ÉDOSZ vezetősége részéről Kulcsár Mátyás szólt hozzá. Igen érdekes volt hozzászólásában az a megállapítás, hogy a különböző szinteken és különböző formában tartott tanácskozásokon még mindig az általánosításoknál tartunk. Ezeket az általánosításokat visszük le a munkaterület dolgozóihoz is. Konkrétabbá kell tenni a tanácskozásokat és minden kozáshoz intézett üdvözlő táviratát olvasta fel. A tanácskozás végén dr. Móger János megválaszolta a hozzászólásokat, és összefoglalóan megállapította, hogy szocialista brigádjainkat messzemenően a tenni akarás jellemzi, és ez megnyugtató a jövőre nézve is. Ezután vállalatonként két-két szocialista brigádnak jutalmat adott át. Az Egri Dohánygyár részéről a tmk-műhely „Táncsics Mihály” szocialista briszervezés színvonalának növelése. Végezetül a tröszt és a vállalatok vezetősége nevében köszönetét mondott a szocialista brigádok vezetőinek és tagjainak a végzett munkájukért. Vezérigazgatónk beszámolója után rövid szünet, majd a hozzászólások következtek. Igen színesek, őszinték és tartalmasak voltak a hozzászólások. A mintegy 14 hozzászóló között ott voltak gyárunk képviselői is. Csizik Istvánná brigódvezető, aki egyben a nőbizottság vezetője is, valamint Doman László igazgató. Igazgatónk hozzászólásában külön kiemelte, hogy büszkék vagyunk arra, hogy szocialista brigádjaink azonosulni tudtak feladatainkkal, és azok teljesítésében nagy segítséget nyújtottak. Érdemként említette meg, hogy az első új korszerű cigarettagyártó gépsort a nyugatné- meet szrelők három hónap alatt állították üzembe, ugyanakkor a később beérkező hasonló típusú gépsort a mi dolgozóink öt nap alatt üzemképessé tudták, tenni. Ez a példa is jellemzi az emberi tudásvágy, a szocialista öntudat növekedését, ami lényegében jellemző gyárunk dolgozóira. Megemlítette azt is, hogy gyárunk 75. éves jubileumi ünnepségeinek szervezésében és lebonyolításában igen nagy, sőt döntő részt vállaltak a szocialista brigádok, pedig itt mintegy 7 rendezvény zavartalan megszervezéséről és lebonyolításáról kellett gondoskodni, mely rendezvényeken körül belül 2000 ember vett részt. Domán elvtárs rámutatott arra is, hogy a jövőbeni feladatoknál is számítunk brigádjaink segítségére. A munka és a vezetés színvonalát emelni kell, és ehhez a vezetők példamutatása igen szükséges. A szocialista brigádok munkájába egyre több műszaki dolgozót és közgazdászt kell brigádjainknak bevonni. Külön foglalkozott az anyagi ösztönzéshez szükséges legkedvezőbb feltételek megteremtésével és az ezzel kapcsolatos különböző szinteken jelentkező feladatokkal. Dr. Kunczl Ernő elvtárs a minisztérium dolgozói, dr. Dimény Imre miniszter és dr. Lénárt Lajos miniszter- helyettes nevében üdvözölte a tanácskozást. Hozzászólásában megállapította összefoglaló értékelésként, hogy a szocialista A tanácskozás résztvevői. szinten az ott legégetőbb, a legfontosabb konkrét problémákat kell felvetni, megtárgyalni és keresni a megoldás útját. Ezzel is elő kell segíteni a termelőmunka és a szocialista munkaverseny oly szükséges összhangjának megteremtését. Czeglédi László, az Egri Dohánygyár KISZ-titkára javaslatára a tanácskozás üdvözlő táviratot küldött a KISZ éppen ülésező kongresszusához. Kedves színfoltja volt a tanácskozásnak, amikor Varga József, az Egri Dohánygyár számviteli osztályának, illetve az ott működő szocialista brigádnak a tanáesgádja és a filterrúdgyártás „Lenin” szocialista brigádja kapott jutalmat. E brigádok ugyan talán nem a legjobbak, de az elmúlt időszakban nagy előrehaladásról, fejlődésről tettek tanúbizonyságot. A tanácskozás Varga József elvtárs zárszavával ért véget. A tanácskozás befejezése után a vendégek közös ebéden vettek részt, majd az érdeklődők megtekintették a gyárunkat. A vezetésről ismét szocialista brigádjaink gondoskodtak. Iványi Illés FMKT - a gyárban Az FMKT a KISZ társadalmi munkaibizottsága, egyrészt a fiatal műszakiak és közgazdászok körében kifejtett rétegltevékenység eszköze, másrészt az üzemben folyó termelési mozgalmak egyik szervezője. A KISZ a gazdász és műszaki értelmiségihez — az érdeklődési kör figyelembevételével —, a szakmai törekvésük kielégítése és segítőkészségük igénybe vétele útján is közelebb kerülhet. Természetesen nemcsak a KISZ-fag műszakiak és közgazdászok bevonása szükséges az FMKT tevékenységébe, hanem a KISZ- en kívülieké is. így ők is, a KISZ-tagokkal közösen végzett munkán keresztül közelednek a KISZ-hez. Ezen túlmenően. gyárunk gazdasági vezetése is elvárja, hogy a (statisztikailag) nagy számú fiatal szakember a munkaköri kötelességein túlmenően is fejtsen ki közvetlen termelést segítő tevékenységet, végezzék el részben vagy teljesen a műszaki és közgazdasági számításokat, műszaki és termelési feladatok megoldását, valamint felmérések és tanulmányok készítését. .Ezen gondolatok jegyében a tavalyi év áprilisában gyárunk fiatal szakemberei és KISZ-vezetősége megtartották az FMKT alakuló ülését, melyen eldöntötték, hogy milyen formában tevékenykedjenek és kiknek az irányításával. Néhány nappal ezután az FMKT korú szakemberektől témajavaslatokait kértek. A beérkezett javaslatokat összesítették, majd gazdasági vezetőinkkel közösen kijelölték a valójában megoldandó feladatokat és a választott vezetőség várta az érdeklődést. Annak ellenére, hogy a feladatok kiírása részletes és alapos volt —, sok közülük csak technológiai, vagy csak műszaki megoldásit kívánna, mások megoldása munkacsoportok kialakítását igényelné többféle képzettségű fiatalokból —, az érdeklődés mélyen a várakozás alatt maradt. Technológiai problémákkal az FMKT-n belül senki nem foglalkozott az eddig eltelt közel egy év alatt, bár gyárunkban szép számmal dolgoznak fiatal dohányipari szakemberek. A műszaki, közgazdasági feladatok közül a gyáron belüli anyagmozgatás korszerűsítésével és a filterátmérő folyamatos mérésével három, illetve egy kolléga foglalkozik. Munkájuk sikert ígér. „Korszerű doihányszállító berendezés kifejlesztése a dohányiparban" címmel dolgozatot készített Torba Imre, és „Csutaoldó berendezés” címmel Balogh József készített tanulmányt. Ezen dolgozatok egyikét az FMKT vezetősége benevezi az FMKT dolgozatok országos pályázatára. Tehát az 1971. évi mérleg: két dolgozat és két folyamatban levő vizsgálódás. Ha az alakuló ülésen megállapítottakat elfogadjuk (miszerint az FMKT tagságot nem a kor határozza meg, hanem a végzett munka), akkor a mozgalomnak gyárunkban 8—10 tagja van, annak ellenére, hogy gazdasági vezetőink minden támogatást megadtak munkánk elősegítéséhez. Annak érdekében, hogy az eddig passzív fiatalok érdeklődését felkeltsék, az FMKT és a KlSZ-vezetőség szeptemberben elhatározta a gyári műszaki klub létrehozását, mely a KISZ-iklub helyiségében működne heti egy napban. A megalakulást követő hónapban két külföldi tanulmányúton részt vett dolgozónk tartott jól sikerült szakmai beszámolót. Amennyiben jól szervezett és főleg az előbb említett beszámolókhoz hasonlóan érdekes programok lennének megrendezve a klubban, a fiatalok érdeklődése nem maradna el. Ügy vélem, hogy a tavalyi évben végzett FMKT munka, figyelembe véve az indulás nehézségeit és a tapasztalatlanságot, megfelelő volt. Aktívabb munkára számíthatunk, ha több egy személy által megoldható témát vetnének fel gazdasági és FMKT vezetőink, valamint a prőblémákat jobban ismerő tapasztalt középvezetőink munkacsoportok megszervezésével és irányításával járulnak hozzá nagyobb feladatok megoldásához. Felhívnám a fiatal szakemberek figyelmét ama, hogy a kiírt témákon kívül bármely megoldatlan problémávál foglalkozhatnak és az ez évben végzett munkájukkal legyenek tagjai a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának. Béta János Az üzem- és munkaszervezés feladatai Az év végén, az új év kezdetén a népgazdaság egészében számvetés készül a tervek teljesítéséről és a jövő évi feladatokról. A Központi Bizottság 1971. december 1-i ülésén értékelte a népgazdaság 1971. évi fejlődését és meghatározta az 1972. évi tennivalókat. A szervezés színvonaláról A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a negyedik ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati szervezés színvonalának növelése. Szükségesnek tartja, hogy az 1972. évi népgazdásági terv végrehajtásával együtt az anyagi termelés és szolgáltatás területén országos aktivitás bontakozzon ki, amelynek célja a vállalati üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok módszeres feltárása. Az eddig elmondott általános irányelvek után vállalatunk korábbi üzem- és munkaszervezési tevékenységéről és az 1972. évi tervedről szólnék. Vállalatunk elmúlt éveinek üzem- és munkaszervezési feladatait többé kevésbé meghatározta a végbemenő nagyarányú fejlődés, műszaki fejlesztés. Az eredménynövelés lehetősége adott volt. 1971-ben gyárunk már csak egy darab gyártógépet kapott, tehát itt már a termelés növélésónek bizonyos korlátja jelentkezett. Így már 1971-ben kellett a hatékonyság növelésével foglalkozni, ugyanis csak így vált lehetővé három százalékos bérszínvonal (átlagbér) növelése. Ennek érdekében először variációs számítást végeztünk a hatékonyság növelés lehetőségeinek feltárására. Felmérést végeztünk a szükséges és tényleges létszámhelyzetről, ami nagyban meghatározta létszám- gazdálkodásunkat. Kiterjesztettük a teljesítménybérezés formáját azokra a területekre, ahol ez még nem volt bevezetve, de lehetséges és ösztönzőbb bérezési formának tartottuk. A másik nagy témánk a gyárunk önállóságával járó új szervezeti rendszer kialakítása volt, A harmadik, de talán az első hélyet elfoglaló témakör a nők helyzetének javítását elősegítő szervezési intézkedések. Azt hiszem elég, ha csak a legfontosabbakat említem példaként: szabad szombat bevezetése, új munkaruhák kiadása, munkakörülmények javítása (osztálycsinosítás, étkezőhelyiségek kialakítása), hosszú heti szombat éjszakai műszak megszüntetése. Vállalatunk 1972. évben és ettől kezdődően a negyedik ötéves terv folyamán a gyártó gépparkjának fejlesztésére, új gépek beállítására nem számíthat. A tartalékok feltárása Az érvényben levő anyagi ösztönzők mellett a negyedik ötéves tervi koncepciók megvalósítása, az egy főre eső jövedelem tervezett évenkénti növelése, szociális, kulturális céljaink megvalósítása feltételezi a vállalati eredmény állandó növelését. Ennek forrása viszont ebben az adott helyzetben, amikor új gép beállításával a termelést növelni nem tudjuk, csak a tartalékok feltárásával és a hatékonyság növelésével lehet. Ezen cél elérésére vállalatunk belső szervezési munkákat indít be, igen széles alapon, szakemberek és dolgozók széles körének bevonásával. A hatékonyság növelésének egyik legfontosabb lehetősége gyárunk alapvető gépi technológiai sorának, a cigarettagyártási géppark kapacitás tartalékainak feltárása. Ezen munkához kapcsolódva hasonló jellegű felmérést végzünk el a kapcsoló osztályokon (cigaretta-előkészítés, cigaretta csomagolás, filtergyártás) is, mivél mimikájuk függ a cigarettagyártási osztály munkájától és viszont a cigarettagyártás munkája függ ezen osztályok munkájától. A következő nagyobb szervezési témánk, amely az előzőekhez kapcsolódik a selejt- képződés okainak feltárása, és csökkentése érdekében intézkedések tétele. Már ezen témák sikeres megoldása a termelés mintegy öt százalékos átlagos növekedésével járhatna — ha megfelelő és széles körű támogatásban részesülne —, ami mindannyiunk egy főre eső jövedelemnövekedését segítené. Ezenkívül üzem. és munkaszervezési programunkba fontos helyet kapott a nehéz fizikai munka megkönnyítésére a dolgozó nők, anyák helyzetének és a munkakörülmények további javítását elősegítő intézkedések. Itt csak egy-egy témát említenék : — az anyagmozgatás korszerűsítése, esetleg gépesítése, — gyűjtőcsomagolás kialakítása és bevezetése (negyedik ötéves tervben), — bölcsőde, napköziotthon bővítése. Az előzőben említett témakörhöz tartozik a fórumládák elhelyezése a gyár különböző területein. A fórumláda elhelyezésének célját talán úgy tudnám meghatározni, hogy problémagyűjtő. Ide mindenki, akár névtelenül is, beírhatja szakmai jellegű javaslatait és problémáit egészen a személyes és magánjellegű problémáig. Az itt említett témák és feladatok a vállalatvezetés által ismert és ebben az évben megoldásra váró feladatoknak is csak töredéke, a dolgozók széles rétegei által és esetleg csak általuk ismert problémáknak pedig csak elenyésző része. Éppen ezért szervezési munkákban és annak javításában széles körűen támaszkodunk a kommunistákra, a legnagyobb szakmai tapasztalattal és helyismerettel' rendelkező törzsgárdatagok- ra, szocialista- és munkabiri- gáídokra, valamint a dolgozók széles rétegeinek kezdeményezéseire és támogatására. Bíró Rozália
