Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-04-01 / 4. szám

KISZ-vezetök Tardoson Az első KISZ-titkár voltam... Borongós, hűvös márciusi reggel volt, miikor az Egri Autóbusz-pályaudvaron gyü­lekeztek vállalatunk KISZ- vezetői, hogy mielőbb elfog­lalhassák szálláshelyüket, a Tardosi Sporttáborban és el­kezdődjön a 3 napos tovább­képzés. Sajnos a „gyors” ki­szállítás késett, mivel a ki­választott autóbuszra zsú­foltság miatt nem vettek fel bennünket. További egyórás didergés után teljesült vá­gyunk, elindultunk és kényel­mes utazás után megérkez­tünk a továbbképzés helyé­re. Gyors elhelyezkedés és felkészülés után már kezdő­dött is a foglalkozás. Az 1971. január 1-i át­szervezés «előtt a vállalat pénzügyeit csaknem teljes egészében a Magyar Do­hányipar pénzügyi osztálya bonyolította le. A MNB-nál elszámolásos betétszámlánk sem volt, csu­pán telepi számlával ren­delkeztünk. A telepi szám­lára a nagy vállalat az igé­nyelt keretösszeget utalta, amelyet csak a megjelölt célra lehetett felhasznál­nunk. Csak kisebb összegű beszerzések kiegyenlítése történhetett a telepi szám­láról. Az összes költségve­tési kötelezettségek teljesí­tése a Magyar Dohányipar központjának feladatát ké­pezte. A hitelszükséglet ki­munkálása, igénybevétele, visszafizetése szintén köz­ponti téma volt. A vállalati önállóság az átszervezés után pénzügyek terén lényegesen megnöve­kedett. A nyereségadó (bérfejlesz­tési, kifizetési kötelezettség is) és amortizáció befizetési kötelezettség kivételével az adóhatósággal szembeni költ­ségvetési kötelezettségeinket önállóan számítjuk ki, vall­juk be és gondoskodunk a befizetés határidőben történő teljesítéséről. Forgóeszközeink finanszí­rozásához szükséges hitel­igényünket eszközeink és forrásaink alakulásának fi­gyelembevételével magunk számítjuk ki és hitelkérel­münket a MNB Heves me­gyei Igazgatóságával tárgyal­juk le. Az így előkészített hiteligényünk alapján a DVT pénzügyi csoportja és a MNB országos központja közötti hitelszerződés alapján és tár­gyalás után engedélyezik ré­szünkre a kért hiteleket. A hitelek igénybevétele és annak visszafizetése szintén a vállalat pénzügyi osztályá­nak önállóvá válástól eltelt idő alatt minden esetben meg is történt, sőt volt eset, A kint töltött három nap eseményekben és eredmé­nyekben gazdag volt. Megvi­tatásra került -a vállalat if- júkomrmmistáinak 1972. évi akcióprogramja és munkater­ve, a vezetőkkel szemben tá­masztott követelmények, minden reszortfelelősre le­bontva a rá háruló feladatot. KISZ-vezetőink örömmel köszöntötték Domán László elvtársat, előadását pedig nagy figyelemmel hallgatták, melynek témája a „Vállalati hatékonyság és a fiatalok, KISZ-szervezetek feladata a hatékonyság növelésében,” Köriünkben üdvözölhettük Kaszás Imre elvtársat, aki a amikor jóval előtte tudtuk azt teljesíteni. Beszerzéseink ellenértéké­nek kiegyenlítését összegre való tekintet nélkül — álló­eszközök kivételével — szin­tén vállalatunk pénzügyi osztálya végzi. Az önállóság viszont azt is jelenti, a pénz- gazdálkodás területén, hogy a szállítók által benyújtott számlákat határidőben kell teljesítenünk, mivel egy-két napos késedelem is késedel­mi kamatfizetési kötelezettr séget jelenthet, A szállítóktól érkező szám­lák jogosságának ellenőrzé­se 1971. előtt központi fel­adat volt. Jelenleg a válla­lat pénzügyi osztálya gon­doskodik arról, hogy csak jogos szálítói követelés ke­rüljön kiegyenlítésre. A té­vesen számlázott, vagy be nem érkezett anyagok szám­Bemutatjuk a „Petőli Komplex" szocialista brigádot Csupa szakember. És ez a gyárban, a városban, sőt a megyében és a megyén kívül is ismert, és úgyszólván az élelmiszeripar egész terüle­tén. 11 éves munkájukkal alapozták meg jó hírüket. Akkor alakult ugyanis a bri­gád 6 fővel. Részt vett a brigád a Do­hánygyár rekonstrukciójá­ban, különösen sokat dolgoz­tak a modem cigaretta-elő­készítési berendezés megva­lósításában és a berendezé­sek .beállításában. Munka­„KISZ önállósága és a párt- irányítás” címmel tartott elő­adást. Az előadások után kö­tetlen beszélgetésen a gazda­sági, párt- és KlSZ-vezetés kapcsolatának még jobb és szorosabb kiépítését értük el. A kint töltött napok ered­ményességét az év folyamán kialakuló és reméljük fel­lendülő és tartalmas ifjúsági munkája igazolja. Remélhe­tően így lesz, de ehhez szük­séges minden KISZ-tag és fiatal aktivitása, odaadó munkája. Jó hangulattal, eredmé­nyes munka tudatával Hagy­tuk el Tardost. Iái teljesítésének megtagadá­sa, vagy részbeni teljesítése a szállítók egyidejű értékesí­tése mellett történik a pénz­ügyi osztályon. A készáru-értékesítés számlázása csak 1971. janu­ár 1-től történik vállalatunk­nál, amelyet az anyag- és áruforgalmi osztályunk vé­gez. Az elkészült számlák ellenőrzése, vevő felé való megküldése, nyilvántartása és behajtására szükséges in­tézkedések megtétele a pénz­ügyi osztálynak a feladata. A fentiekből megállapít­ható, hogy pénzgazdálkodá­sunk az átszervezés után csaknem teljes egészében megváltozott, új feladatok ellátása az önállóság jegyé­ben bonyolódik. Kovács Gyuláné pénzügyi osztályvezető időben vagy munkaidőn kí­vül mindig lehet rájuk szá­mítani. Termelési téren helyt­állásukra jellemző, hogy csak­nem minden brigád-tag ren­delkezik a „Kiválódolgozó”- kitüntetéssel, míg Pogonyi Amikor március 21-ről be­szélünk, nemcsak a tavasz kezdete jut eszembe, hanem mozgalmi ifjúságom is. 1957. január hónapban azt a megbízatást kaptam a he­lyi pártszervezet vezetőségé­től pártfeladatként, hogy gyárunkban szervezzek meg egy ifjúsági kommunista cso­portot azzal a céllal, hogy az ideiglenesen helyileg működő KIMSZ ifjúsági szervezet he­lyett, egy új formájú, tartal­mában más kommunista szer­vezetet hozzunk létre. Ekkor még tizenkilenc éves fiatal­ember voltam. Ügy láttam, hogy ezt a feladatot a régi kipróbált ifjúsági vezetőkkel együtt tudom végrehajtani. Magamköré tömörítettem ezeket a fiatalokat és elkezd­tük a párt által kiszabott feladatok teljesítését. A cso­port hét főből állott. Meg­kezdte a kis, de erős csoport a tevékenységét. Az agitáció különböző formáit használ­tuk fel a cél érdekében (pla­kátragasztás, utcameszelés stb.), hogy helyes irányt tud­junk mutatni a gyár fiatal dolgozóinak az 1956-os ese­mények folytán bekövetke­zett zavaros nézetek, helyes értelmezésére. 1957. március 21-én, dél­után 2 órám üzemünkben meghirdettünk egy ifjúsági nagygyűlést a gyár kultúr­termében, ahol részt vett az üzem összes harminc év alat­ti fiatal dolgozója. Felsőbb szerv képviseletében pedig Báry József elvtárs, az ak­kori városi ifjúsági vezető. A beszámolóban ismertet­ték a Központi Bizottság ha­tározatát, majd ennek szelle­mében a saját elképzelésein­ket, illetve célkitűzéseinket, a KISZ megalakulására vo­natkozóan. Gyűlésünk a fia­Sándor főműszerész az „Élel­miszeripar Kiváló Dolgozója” kitüntetés birtokosa; Turcsá- csi Benjámin torigádvezető pedig kiérdemelte a „Mun­kaérdemrend Bronz Fokoza­ta” kitüntetést. Kulturáltság­Szanyi Nagy Mihály Vállalati önállóság a pénzgazdálkodásban talsághoz, illően viharos és lendületes volt. A vitában sok fiatal szólt hozzá, el­mondták ők is az elképzelé­seiket, majd teljes támogatá­sukról biztosítottak. Ekkor olyan határozatot fo­gadott el a gyári ifjúság, hogy gyárunkban a Tanács- köztársaság évfordulójának Uszte'etére megalakítjuk a Kommunista Ifjúsági Szövet- séget. Másnap a gyári fiatalok el­határozásáról tájékoztattuk a gyár párt- és gazdasági vezetőit is. A dohánygyári fiatalok ha­tározatát ismertette a megyei sajtó is. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mi­vel Eger városában egy-két nagyüzemmel együtt a do­hánygyár is fontos szerepet játszgtt a városi ifjúsági szö­vetség létrehozásában. Megalakuláskor az üzemi KlSZ-szervezetünk hetven fővel működött. Célkitűzése­inket alapvetően a párt po­litikája határozta meg. Prog­ramot állítottunk össze. Programunkban a politikai feladatok mellett gazdasági és kulturális feladataink is voltak. Megszerveztük az if­júsági munkabrigádokat (tíz volt), színjátszó csoportot új­jászerveztük. E rövid pár hónap lefor­gása után újabb nagy fel­adat hárult az if júsági szer­vezetre, akkor, amikor a má­jus elsejei felvonuláson de­monstrálni kellett, hogy az újjászervezett komráunista szövetség él és létezik. Visszaemlékezve elmond­hatom, hogy nagyon jól ki­tettünk magunkért. Még ebben az évben az MSZMP helyi szervezete megajándékozta ifjúsági szer­vezetünket egy selyem KISZ- zászlóval, amelynek átadása egybeesett a pártvezetőség újjáválasztásával. Ezen rövid visszaemlékezé­seimet szívesen írom le most, amikor a KISZ készül zászlóbontásának 15. évfor­dulójára, meggyőződésem, hogy amit a nehéz időkben elkezdtünk, azt a mai fiata­lok nagyszerűen gyümölcsöz- tetik a maguk és a társada­lom hasznára. Szarvas Aladár MÉTE-értekezlet A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozatával a mindennapi életben ál­landóan . találkozunk. A saj­tó, a rádió, a televízió és a különböző tanácskozások foglalkoznak vele és érvé­ban is sokat lépett előre a brigád, 4 brigádtag szerezte meg az érettségit, és 5 bri­gádtag végezte el a Marxista Középiskolát. Szerteágazó társadalmi munkát végeznek. Ebben nem válogatósak, munkaidőn kí­vül, szombaton, vagy vasár­nap is rendelkezésre állnak, és nemcsak a gyár, a város, a megye területén, hanem azon kívül ismertek. Az ár­vízkárok helyreállításában végzett odaadó munkájuk, habái- csupán kiragadott a sok közül, mégis a legfrissebb nagyobb volumenű társadal­mi munkájuk. A brigád 1971. évben kiérdemelte a „Vállalat Kiváló Brigádja” kitüntetést. Munkájuk, ered­ményeik ismeretében nem okoznak nagy meglepetést, ha ennél magasabb kitünte­tésre is érdemesnek tarta­nák őket az erre illetékes felsőbb hatósági, illetve moz­galmi szervek. nyesül mindjobban a dolgo­zók mindennapi munkájában is. A határozat magvalósítá­sának jegyében zajlott le a MÉTE Dohányipari Szak­osztályának értekezlete az Egri Dohánygyárban. Vidéki Imre, a vezérigaz­gató helyettese nyitotta meg az értekezletet, majd Kos- tyál Gábor a Dohányipari Vállalatok Trösztje Üzemszer­vezési Osztályának vezetője ismertette az üzemszervezési munka határaira vonatkozó dohányipari koncepciókat. Az üzemsaerveaésl munka fokozása minden vállalat el­sődleges érdeke. Erre S fal­tak a felszólalók is, így töb­bek között a Nyíregyházi Dohánybeváltó- és Fermen­táló Gyár igazgatója, vala­mint az Egri Dohánygyár igazgatója, akik felszólalá­saikban ismertették a terü­letükön már üzemben lévő ilyen jellegű munkákat és a jövő terveit is. Vidéki elv­társ zárszavában összefoglal­ta az elhangzottakat, azzal a reménnyel, hogy a megin­dult munka a már elvég­zettek és a tervezett intéz­kedések hasznosak és ered­ményesek lesznek mind a vállalatok, mind a dohány­ipar egésze szempontjából. fi BUaagycar-Szoujet Barati Tarsasag Országos Értekezlete ütőn A múlt év végén tartot­ták meg 600 küldött részvételével az MSZBT Or­szágos Értekezletét. A két­napos tanácskozáson méltó módon jutott kifejezésre né­pünknek a Szovjetunió irán­ti őszinte barátsága. Az ér­tekezleten 38 küldött szólalt fel, 5 még 51 kért szót. Ez az élénk érdeklődés, aktivi­tás már önmagában is érzé­keltette a magyar—szovjet barátság fejlesztésére irá­nyuló tenni akarást. Az országos értekezlet megvitatta az MSZBT IV. kongresszus (1966) óta eltelt időszakban végzett munkát. Továbbá meghatározta a korszerűsített formájú MSZ- BT-tagcsoportok feladatait. Megállapította, hogy a me­gyei elnökségek visszahívása szükségszerű volt. Helyes volt a KB 1970. július 6-i határozata, amely új kere­tekbe foglalta a tagcsoportok pártirányítását. A nemes munkába bevonva a tömeg­szervezeteket is. Az Egri Dohánygyár párt- és gazdaságvezetői a nemes ügy további fejlesztése ér­dekében úgy határozott, hogy gyárunk fennállásának 75. évfordulója és november 7. tiszteletére létrehozza a gyári MSZBT-tagcsoportot. Az 1971. szeptember 27-én tartott alakuló gyűlésünk al­kalmával beigazolódott, hogy gyárunk dolgozói igénylik és szükségét érzik a magyar— szovjet barátság további ápo­lásának. E mozgalom felöle­li gyárunk minden osztá­lyát. Az alakuló gyűlés 17 tagú elnökséget választott meg. Köztük politikai, gaz­dasági vezetők és szocialista brigádvezetők vannak. A gyári tagcsoport ala- kítási kérelmünknek a megyei pártvezetőség és az MSZBT Országos Elnök­sége helyt adott. A működé­si oklevelet 1971. október 18- án Budapesten ünnepélyes keretek között kaptuk kéz­hez. Az elmúlt év hátralevő hónapjaiban mint új tag­csoport kezdeti nehézségek­kel kezdtünk a munkához. Első feladatunk volt a me­gyei hírlapterjesztő felhívá­sának megvalósítása. A „Fáklya” című folyóirat elő­fizetőinek szervezése. Agyár osztályán örömmel fogadták a szervezőinket. Főleg a szo­cialista és munkabrigádok kollektívái közösen rendel­ték meg a folyóiratot. Pél­damutató volt ebben a kö­zös munkában Kocsis József elvtárs, aki anyagilag és szervezésben is elősegítette a mozgalmat. Gyárunkban összesen 14 példányban ren­deltük meg a folyóiratot. Az elmúlt év eredményei közé sorolható az állandó képkiállítások megrendezése, a gyári ebédlőben a novem­ber 7. és SZKP XXIV. kongresszusáról küldött szemléltető eszközök gyáron belüli elhelyezése. Továbbá a Technika Házában meg- • rendezésre került „Szovjet Műszaki és Agrártudományi Filmnapokon” való Részvé­tel a gyár dolgozói részéről. Az MSZBT tevékenysé­gét 1972. évben a Társaság 1971. november 22—23-án megtartott országos értekez­letén megjelölt fő célkitűzé­sek, valamint a szovjet ba­ráti társaságok szövetségével és az MSZBT-vel kötött 1972—73. évi együttműködé­si tervben rögzített felada­tok határozzák meg. Az MSZBT sajátos eszközeivel részt kíván venni az MSZMP. X. kongresszusa határozatá­nak sikeres végrehajtásában, valamint az SZKP XXIV. kongresszusa határozatának széles körben történő megis­mertetésében. 1972. évi munkatervünket ezen fő tényezők és a gyá­runk tömegszervei munka­tervéhez igazítva alakítot­tuk Iá. Az eltelt három hó­nap alatt igyekeztünk vég­rehajtani a munkatervben foglalt és az országos központ által kiadott feladatokat. Sikerrel számolhatunk be arról a tényről, hogy gyá­runk dolgozói részt kívánnak venni a „Kell a jó könyv” című olvasómozgalomban. Ez idáig 30 fő jelentette be pályázatát. Köztük egyéni és szocialista brigádok kollek­tívái. Említésre méltó a „Marie Curie” szocialista brigád, amelynek Tagjai há­rom eséllyel indultak a pá­lyázaton. Az olvasómozgalom a szovjet irodalom megisme­rése, rövid három hónap alatt igen nagy érdeklődést keltett országszerte, főleg a fiatalok soraiban. Országo­san mintegy 800 ezer pályá­zó vesz részt a mozgalom­ban. Megvalósítottuk gyá­runkban az MSZBT-híradó- táblát, amelyeket a gyár osztályán helyeztünk el. A híradó táblákon helyeztük el a szemléltető' anyagok ki­függesztését (pl; a KGST komplex program, a Vörös Hadsereg évfordulójáról szó­ló képeket, a Tanácsköztár­saság fennállásáról szóló ké­peket stb.). C élunk az, hogy az MSZBT-híradótáblá- kon kifüggesztett' szemléltető eszközökön keresztül ismer­tessük meg gyárunk dolgozó kollektíváját, tájékoztatást adjunk dolgozóinknak egy- egy jelentősebb eseményről, a Szovjetunió életéről. Az év hátralevő időszaká­ban célul tűztük ki: az áp­rilis 4. felszabadulásunk év­fordulóját, Lenin elvtárs 102. születési évforduló, má­jus 1. és november 7. méltó megünneplésének színeseb­bé tételét. Keskenyfilmvetí­tések és képkiállítások meg­rendezésén keresztül. Csatlakozni kívánunk az országos elnökség célkitű­zéseinek sikeres megvalósít tásához. „A Szibéria 15 köz­társaságának” magyar nép­pel történő megismertetése, amelyet megyénkben két he­lyen, a Gagarin Hőerőmű­ben és az egri tanárkép­ző főiskolán rendeznek meg. „Az 50 éves a szovjet ál­lam” évforduló megrende­zésében. Az április és no­vember között megvalósítás­ra kerülő 10—14 éves úttö­rők Olvasópályázat megszer­vezésében. A KISZ KB ál­tal Salgótarjánban megren­dezésre kerülő „Auróra—72” szovjet költészet és próza fesztivál megrendezésében. Az év célkitűzései közé sorolhatjuk még a testvér- városok — Csuvasiával 1969- ben létrejött testvéri kap­csolataink további kibővíté­sét, szakmai csoportok ki­utazását és fogadását gyá­runkban. Élménybeszámolók megtartását. A feladataink végrehajtá­sának sikere érdekében fi­gyelembe vettük a mozga­lomnál jelentkező társadal­mi és tömegszervezeti igé­nyeket. Bízva gyárunk dol­gozóinak, szocialista brigád­jainak önzetlen támogatá­sában. Kuborczik József MSZBT ügyv. elnök

Next

/
Thumbnails
Contents