75 éves az Egri Dohánygyár - Az Egri Dohánygyár Jubileumi Lapja, 1971
1971-11-01
Késze a gyár műszaki éleiének Hz újítómozgalom helyzete, eredményei .\cliány szót gyárunk sportmozgalmáról Társadalmunk állandóan növekvő szükségleteinek fokozottabb kielégítése szükségessé teszi a termelés műszaki színvonalának növelését, a gyártmányok gyors ütemű fejlesztését, a fejlettebb gyártástechnológiák kidolgozását, a műszaki alkotómunka minél szélesebb körű kibontakozását. Az újítómozgalomnak, mint a dolgozók önkéntes tömegmozgalmának célja a dolgozók alkotó tevékenységének elősegítése és eredményeinek hasznosítása a termelőerők fejlesztése érdekében. A jól szervezett, irányított újítómozgalom szerves részévé válhat a vállalat műszaki életének. I960. 44 22 1961. 38 19 1962 71 36 1963, 70 51 1964. 55 36 1965. 86 54 1966. 82 41 1967. 52 24 1968. 41 15 1969. 56 20 1970. 170 84 A táblázatot elemezve bizonyos hullámzást tapasztalunk az eredmények alakulásában, azonban 1965-től az eredmények évről évre javulnak. Nem véletlen ez, mert 1965-től számítjuk az Egri Dohánygyár műszaki fejlesztésének kezdetét. Ettől az évtől kezdve jobb volt az újítók megbecsülése, jutalmazása, mely fokozott újítási tevékenységre ösztönözte a dolgozókat és az újítási tevékenység fellendülése kedvezően hatott a vállalat gazdasági eredményeire is. Az Egri Dohánygyár 1965 —1970-ig a Magyar Dohányipar nagyvállalat keretében működött. A Magyar Dohányipar idejében felismerte azt a tényt, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben az 57/1967. sz. Kormányrendelet fékezően hat az újító- mozgalomra. Ennek ellensúlyozására a Magyar Dohányipar 1969-ben átdolgozta a vállalat újítási szabályzatát. Az újítási szabályzat ösztönzően hatott a A korabeli sajtó, nevezetesen a Heves vármegyei Hírlap sóikat, és rendszeresen foglalkozott az épülő dohánygyárral a tervezés időszakától kezdve a felépítésig. Figyelemmel kísérte a tervet, a költségvetést, ezekről gyakran, vezércikkben tudósította olvasóit. Az 1895 májusi számában így ír az építkezés kezdetéről. — „A gyár különben — már csak az eddig előirányzott összegekből kitetszőleg is nagyszabású lesz. Az igazgatási épület és a gyártmányraktár építési költségvetése mintegy 40—40 ezer forintban van előirányozva. A nagy gyártási épület (melyre az árlejtés eddig még kitűzve nincs) körülbelül kétszer annyiba fog kerülni, mint a többi összes épület.” A vezércikk így folytatódik: — „Természetesen sokkal inkább szerettük volna, ha a gyár jókora része még ebj ben az évben elkészül. Egy év is jelentékeny veszteség, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi sok munkás kér, vár és remél kenyeret az új iparteleptől.” És a cikk írója lelkesedik is, mikor ezt mondja: — „Mához egy évre tehát elmondhatjuk, hogy van dohánygyárunk!” Majd ironikusain így fejezi be a cikkét: Az Egri Dohánygyárban 1953 óta van nyilvántartott, szervezett újítómozgalom. Ezek az évek a mozgalom megszervezésének ideje volt. Kezdeti sikerek már voltak. 1960 óta azonban évről évre növekedett a benyújtott újítások száma, a hasznosított újítások színvonala. Növekedett az újításokkal elért hasznos eredmény egy-egy újításra eső átlaga, de abszolút értéke is. így növekedett az újítók részére kifizetett anyagi elismerés összege is. Mindez azt bizonyítja, hogy az Egri Dohánygyárban az újító mozgalomnak helye és szerepe van a műszaki fejlesztésben. a termelékenység növelésében. 1000 Ft 1000 Ft 1219.7 46,5 69,9 11,6 118,0 11,0 — 12.0 1189,0 31,0 126,1 10,1 268.9 29,1 372.0 38,5 532,6 37,4 971,3 66.6 1128.6 123,8 mozgalomra, mely tovább fejlődött számokkal bizonyíthatóan. 1971. január 1-től az Egri Dohánygyár, mint önálló vállalat működik. Mint önálló vállalat elkészítette és kiadta az 1971—1975. évekre szóló kollektív szerződést, melynek egyik mellékletét képezi a vállalati újítási szabályzat. Az új vállalati jogszabály a gazdálkodás hatékonyságának fokozása érdekében növeli a vállalat önállóságát az újítási javaslatok elbírálása, hasznosítása, anyagi- erkölcsi elismerése terén. Az újítómozgalom további fejlődésének irányát és szellemi szintjét tekintve még akad elég munkája a vállalat vezetőségének és műszaki gárdájának. Az elkövetkezendő időkre a következő feladatok megoldását tartjuk igen fontosnak: 1. A bri gádmoizgalom keretében széles körű propaganda tevékenység kifejtése, az — „Bárcsak a tervezett vasúti összeköttetésről is így nyilatkozhatnánk! Annak azonban — úgy látszik — még messze van az országa.” Babocsay Sándor, és dr. Pásztor Bertalan szerkesztésében megjelenő Heves vármegyei Hírtop 1895. VII. 5-i számában „Dohányipari építkezés Egerben” címmel így ír: — „Sokáig mit sem hallottunk a dohánygyár sorsáról. El nem tudtuk képzelni, hogy mi késlelteti a munkálatok megkezdését. Most örömmel értesültünk, hogy az ügy végre a megvalósulás stádiumába jutott.” Eger város közvéleménye lázas érdeklődéssel figyelte a dohánygyár születését. Az újság a gyárépítés minden mozzanatáról beszámol és igyekszik az érdeklődést kielégíteni. A Heves vármegyei Hírlap 1895. november 10-i számában hírt ad a várva várt bokréta ünnepélyről. Idézek a riportból: — „Stand János és István helybeli vállalkozók, a dohánygyár építői a közönségnek és az építésnél segédkező munkásoknak szép ünnepélyt rendeztek. Maga az ünnepség szép közönség előtt folyt le. Ott láttuk a megyét, várost, állami építészeti hivatalt stb. képviselve. Délután három órakor mef- szólaltak az ágyúk, s a szépen feldíszített épületek legújító kedv serkentése. a mozgalomban résztvevők számának növelése érdekében. 2. Újítási feladatterv kiadása legalább éves szinten. 3. Az újítással foglalkozókat jobban érdekeltté tenni az .anyagmegtakarítást, a minőség megjavítását célzó újítások kivitelezésében. 5. Feladat jobban tájékoztatni az újítómozgalom helyzetéről és a további feladatokról a rendszeres újítókat. A feladatok, tervek, célkitűzések megvalósítása csak kölcsönös bizalmon alapuló közös munka eredménye lehet. A vállalat vezetőségi és a magam nevében biztosíthatom az Egri Dohánygyár dolgozóit, hogy névtől és beosztástól függetlenül minden újítót támogatunk és a hasznos javaslatok bevezetését és díjazását a továbbiakban is szorgalmazzuk. Berecz Istvánná újítási előadó ízlésesebben fellobogózott és felgallyazott részén levő magas emelvényre felment az építkezések főpalléra, a csinos, barna Paulik Ágoston, s a jelenlevő cigány folytonos zenéje, valamint a közönség lelkes éljenei közben vörös borral telt poharát köszöntésre emelte.” — „A feiköszöntések után a cigány víg nótába kezdett és a jelenlevő munkásokkal együtt a főpallér egy nagy nemzeti színű zászló alatt vidám zeneszóval járta körül az egész építkezés területét. Ennék megtörténte után a szabadban a munkások részére né pkonyhát rögtönöztek. hol mindenki az ott készült gulyásból jó részt kapott.” Az Egri Újság 1917. olkt. 11-i száma már nem mint kéllaki munkásokról ír a dohánygyár dolgozóiról, hanem szakszervezetbe tömörült, jogaikért sztrá jkba lépő munkásakról. „Sztrájk készül a dohánygyárban” címmel közli a cikket az újság, amely egyébként klerikális beállítottság, mégis objéktíven állapítja meg — természetesen a körülmények ha'ása alatt —, hogy a „megélhetési lehetőségek, a drágasági viszonyok nem múlhattak el nyomtalanul a dohánygyár nagvszámú alkalmazottjai felett, a megélhetés szociális problémái itt is előtérbe kerültek.” A továbbiakban az újság Jubileumi újságunkban igyekeztünk gyárunk életét sokoldalúan bemutatni. Úgy véljük, nem lenne teljes a kép, ha néhány szóban nem foglalkoznánk a gyár sportmozgalmával is. Gyárunkban jelenleg igen szépen működik a sportkör, melynek elnöke az igazgató, és három jól tevékenykedő szakosztállyal rendelkezik. Nem volt azonban mindig így. A fel- szabadulás előtt, a 30-as évek vége felé találkozunk csupán szervezett sporttal. A gyár férfi dolgozóinak egy része a lövészsportot űzte, és nem is sikertelenül. Zsiros Lajos, a gyár későbbi főmérnöke még városi bajnokságot is nyert. A felszabadulás után először az akkor szokásos üzemi sport keretében a különböző szintek eléréséért sportoltak a gyár férfi és női dolgozói, elég nagy számban. Később az atlétikában és a tornasportban értek el üzemi sportolóink eredményeilyen megállapítást tesz: .. bérmozgalomról szó sincs, a dohánygyáron belül politikai harc dúl, ami igen könnyen magával ragadhatja a többi üzemben, illetve gyárban dolgozó munkásokat is.” Az Egri Újság 1917. október 12-én „Kitört a sztrájk” c mmel közöl cikket, majd ettől kezdve majdnem minden nap közöl cikket a mozgalomról. Az Egri Dohánygyári munkások sztrájkja nem ma adt hatás nélkül más laook-a, így az Egri Katolikus Tudósítóra sem. 1917. novemberi számában , Szocialisták a dohánygyárban” címmel hosz- szabb cikket közöl, melyben kirohanást intéz a Népszava ellen. Né zük az 50 éves fennállását ünneplő gyárról, hogyan ír a korabeli sajtó. A Szociáldemokrata Párt Heves megyei lapja az „Igazság” 1946. V. 19-én „Ahri a füstölni való készül — látogatás az Egri Dohánygyárban” címmel így ír: — „A dohánygyár épületét úgy ölelik kö ül a fák, m;n*ha egy szanatóriumot rejtenének lombjaik közé. B nt hollandi nívón álló tisztaság, amelyet sok és precíz munkával is csali úgy tud az ember megteremteni, ha nagyon szereti amit gondoz.” Az Egri Dohánygyár ilyen bemutatása u'án a H°ves Néoe Demokratikus Lap 1946. november 14-én „Az 50 éves dohánygyár” cím- mű megemlékezik arról a bensőséges ünnepség’'ől, két. Atlétikában még az ÉDOSZ-döntőig is eljutottak versenyzőink. A férfi és női üzemi tornacsapat pedig szintén jól működött, és több szinten továbbjutva, országos viszonylatban az üzemi tornaversenyek során a középcsapatok között helyezkedett el eredményei alapján. Versenyszerű sportolás az 50-es években indult meg intenzíven. A gyár kosárlabdapályát épített, és férfi és női kosárlabdacsapatai a nemzeti bajnokságokban is indultak. A férficsapat NB II. osztályban is játszott, és e sport színvonalát jelzi, hogy a francia „FSGT” szak- szervezeti szövetség férfi és női csapatát is vendégül látták egy-egy mérkőzésen (női csapatot két ízben is). Ugyancsak az 50-es években indult meg intenzíven a tekesport, valamint a természetjárás is. A kosárlabdát űzők e sportból kiöregedtek, az új dolgozók nem vállalkoztak már a sport űzésére, így a 60-as évek elején a kosárlabdasport megszűnt, a gyári kosárlabdapálya árván maradt. Ugyanígy megszűnt a tekesport is, és lebontásra került a gyári tekepálya. Egyedül a természetjárás maradt életképes, és mint sportköA Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának határozata feladatul állította, hogy az egész lakosság, de különösen az ifjúság honvédelmi felkészítését, szélesebb alapokon és következetesebben kell továbbfejleszteni. El kell érni, hogy az ifjúság egésze szerezzen honvédelmi alapismer,eteket, jelentős része pedig a korszerű haditechnika kezeléséhez szükséges alapismeretek birtokában kerüljön a fegyveres erők soraiba. Ezen alapgondolat jegyében alakult 1970. február 6- án vállalatunknál a Magyar Honvédelmi Szövetség szeramellyel a gyár fennállásának 50. évét ünnepelte. Idézet a cikkből: A dohánygyári ünnepségen dr Sípos igazgató megnyitó szavai után egész jól rendezett és összeállított kul.úrműsort adtak elő a dohánygyár munkásai. Igen tetszett a közönségnek a gyári napközi otthon kis lakóinak játéka. — „Az ajándékok átadásánál a küldöttek kihan / súlyozták, hogy Magyaror- s á ot a régi úri bitang ve- ze o- háborúba sodorták. A munkásság most újjáépíti m gínak. Megemlékezett az évfor- d’lról a Magyar Dohány- jövedéki Alkalmazottaik Őr- szeges Szabad Szakszervezetének Lapja, a „Dohánylevél” is 1946. december 1 száméban „ötvenéves az Eri Dohánygyár címmel. A cikk igm nagy terjedelemben méltatja az évfordulót é- annak jelentőségét, helyt adva a cikkben a sok ünnepi szónoknak is. Az Icazsig” 1946, december 25-í c:kke: ,.A Dohánygyár v'Z't'ség’n^ik eredmé- nves akc'óia a munkanélküli ég ellen” címmel az alábbiakat közli: — „Dr Sioos az Egri Dohányévá- igazgatója a fe’éltes hatóságától engedélyt kapott, 30 munkás felvéti re Az igazgatósán előtt el- fek 'ő körül he’ü1 2n0 kérvén bői az igazgatóság és az 'Gem.' hi7í>H?áT tartamiak és a köm eze*t nulmá-yok mk vélem 'n”e é'e rla-ián fóliák kiv 'lo"a’ni a felve- en-iőj-et el ős_rb-n a nagy- mai'dí munkások közül.” rünk egyik szakosztálya, mindmáig igen eredményesen működik. A megszűnt szakosztályok helyébe új szakosztályok léptek, másfajta sporttevékenységek indultak meg. A gyári sportpályán felváltva játszanak kézilabdásaink és kispályás labdarúgó csapatunk tagjai. A női kézilabdacsapat 1971- ben az NB II. osztályban a 3. helyen áll, és reméljük, ezt az előkelő helyet a jubileumi év végére is megtartja. A csapat jó játékerőt képvisel, Miskolcon nemzetközi tornán is részt vett. Ezenkívül vendégül látta a Drezdai Dohánygyár női kézilabdacsapatát. Igen eredményes szakosztálya sportkörünknek a férfi kispályás labdarúgócsapat is, amely a városi kispályás bajnokságban I. osztályban játszik, és 1970-ben bajnok is volt. Eredményeik listáján szerepel a városi spartakiád megnyerése 1970. és 1971. években. Ezenkívül a spartakiád- versenyek során 1970-ben, a megyei spartakiád megnyerése után tovább jutottak a területi spartakiád szintig. Nem volna teljes eredményeik felsorolása, ha meg nem említenénk, hogy a megyei ÉDOSZ-kupát egymás után három évben is elnyerték. A gyári sport tehát élő, sokszínű. vezete egy tartalékos és egy lövészklubbal. Vállalatunk tartalékos tisztjei, tiszthelyettesei 80 százalékban vesznék részt a munkában, Markovics Gyula klubtitkár vezetésével. A szakmai továbbképző oktatásokat a Magyar Néphadsereg helyi alakulata patro- nálásában sikerült színvonalassá tennünk. Ezen előadás- sorozatokon tájékoztatást kaptak a klubtagok a legújabb technikáról, ugyanakkor felelevenítették korábbi ismereteiket. A városi vetélkedőn induló tartalékos csapat a 3. helyezést érte el 1971-ben. Lövészklubnak feladata, működési területe széleskö- működési területe széles körében a honvédelmi alapismeretek oktatása, a fiatalok politikai képzése. Ezen feladatunknak csak a KISZ- szervezettel szoros együttműködéssel tudtunk és tudunk a jövőben is eleget tenni. örvendetesen nőtt a fiatalok — lányok, fiúk egyaránt — körében az MHSZ versenyeivel kapcsolatos érdeklődés. 1970-ben is számos helyezést értek el városi, járási versenyeken. 1971-ben női csapatunk összetett honvédelmi versenyein második, honvédelmi kupa lövészversenyen a harmadik helyezést érte el . Megtörtént Apró termetű, de rendkí- vül jó humorú, jó előadó- készséggel rendelkező ember volt Palotai Sanyi bácsi. A falujárás időszakában a dohánygyári kultúrcsoport többek között Hevesen tartott előadást. Sanyi bácsi a lámpaláz leküzdésére általában alkoholt használt. A hevesi előadás alkalmából olyan mennyiségű lámpaláz elleni „szert” vett be, hogy amikor szétment a függöny, a szerep szövege sehogyse akart eszébe jutni. Pipázgatott a színpad közepén, a csend kínos volt. Már az első sorban ülő nézők is az öreg szövegét súgták. S aztán megszólalt nagyot köpve a pipa mellől: az úristenit, olyan erős ez a hevesi dohány, hogy még a szavamat is elvette. Újításokból keletkezett megtakarítások és kifizetésre került díjak az 1960—1970. években Időszak Újítások száma beadott elfogadott db db Megtak. Ki fiz. díj. Egyre eredményesebben dolgozik a nőbszottság A Magyar Szocialista Munkáspárt 1970. februári Központi Bizottsági ülésén mélyrehatóan, elemezte a dolgozó nők helyzetét. A kormány határozatot hozott a .nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról, az 1013/1970. (V. 10.). sz. határozatában Ennek szellemében alakult meg nőbizottságunk 1971. V. 18-án, amely a szakszervezeti bizottság .mellett működik. A 11 tagú nő bizottságban a gyár minden műhelye képviselve van. Ennek jelentőségét abban látjuk, hogy a dolgozó nők problémáikkal közvetlenül fordulhatnak, az ott levő nőbizottsági taghoz. Az első jelentős tevékenysége a nőbizottságnak a gyermeknap megszervezése, rendezése volt. Az anyagi támogatást a Petőfi komplex szocialista brigád adta. Két csoportban, június 2-án és 3-án, a gyárlátogatással egybekötött ünnepséget uzsonna, majd a gyermekek által rögtönzött műsor követte. Az ünnepség lebonyoUtásában a szocialista brigádok is közreműködtek. A rendezvényen 300 gyermek vett részt, az ünnepség igen jól sikerült, A „Takarót Vietnamnak” akció keretében 10 darab takarót készítettünk, nődolgOEÓink szocialista brigádjaink aktív közreműködésével. Ha nem is nagy érték, de szép kifejezése ez a nőkben megnyilvánuló szeretetnek és aggodalomnak. Bizottságunk előre készített munkaterv szerint dolgozik Az elkövetkezendő időben a nők szakmai továbbképzésének vizsgálatával, továbbá a gyermekintézmények, a három mű szakban dolgozó, egyedülálló anyák helyzetével, valamint a KISZ-fiatalok és a nők körében végzett politikai és nevelőmunka felmérésével foglalkozik. Célunk az, hogy a vállalatunknál nagyobb arányban foglalkoztatott nődolgotzóink problémáit megismerve, elősegítsük azok megoldását. Csizik Istvánná a nőbizottság vezetője Ménéi a múlt Gyárunk és a korabeli sajtó Az MHSZ gyári szervezetéről 75 ÉVES A DOHÁNYGYÁR. Felelős kiadó: DOMÄN LÁSZLÓ, igazgató. A szerkesztő bizoítság vezetője: IVÁNYI ILLÉS. Szerkesztette: KOÓS JÓZSEF. Készült: a Heves megyei Nyomda Vállalatnál. Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF.
