75 éves az Egri Dohánygyár - Az Egri Dohánygyár Jubileumi Lapja, 1971
1971-11-01
„A jóban, a rosszban, az örömben a megbecsülésben is osztozunk..." szocialista brigádvezetőkliöz Körkérdés Arra a kérdésre, hogy „mi a véleménye a brigádmozgalomról?”, szinte egyöntetű választ kaptam: szükséges, jó, helyes, célszerű, fontos — talán ezekkel a kiragadott jelzőkkel lehet véleményüket a legjobban summázni. „Olyan a brigádunk, mint egy kis család” — mondta Semperger Péterné, a Vlagyimir Komarov szocialista brigád vezetője. Dobai Ferenc, a Táncsics Mihály szocialista brigád vezetője véleményét a következőkben foglalta össze: a mozgalom maga nagyon helyes, jó dolog, de jó véleményt csak úgy lehet felmutatni, ha a brigád tagjai egy helyen dolgoznak, így minden ösz- szejövetelen, minden tag részt tud venni. Javaslom, hogy ha valamelyik brigádtag véglegesen más munka- területre kerül, legyen lehetőség arra, hogy egy ott működő brigád soraiba ttiqgzoljuk”, így aztán az áthelyezett dolgozó sem veszíti el az addig megszerzett éveit, és az előző brigád eredményét sem ioniju azzal, hogy nem tud megjelenni sem egy társadalmi munkában, sem brigádgyűlésen. vagy kollektív összejövetelen. — A brigád mindenben összetart. Jóban, rosszban kiállnak egymás mellett. Termelésben pedig mindig a javát adja munkájának. Minden tagra egyformán számítani lehet. Ilyen a mi brigádunk, és ilyennek tudok elképzelni minden brigád- mozgalmat — mondta Fehér Gyuláné, a Kossuth Zsuzsa szocialista brigád vezetője. Andrási Gyula, a Dobó István szocialista brigád vezetője: a mi brigádmozgalmunk jelenleg egy kissé még formális. Még nagyobb támogatásra várnak a szak- szervezettől is. Szolyák Istvánná, a Martos Flóra szocialista brigád vezetőjének véleménye szerint a brigádmozgalom a társadalmi és a magánéletben is összefogja a brigád tagjait, fejleszti a közösségi szellem kialakítását. — Tapasztalnak-e lényeges változást a régi munka- verseny és a szocialista brigádmozgalom között? — A régi versenyben egyéni kiírások voltak, így nem alakulhatott ki egészséges verseny. Brigádmozga- lomban egymás segítése a cél. Az öröm és a jutalom egy dolgozó embercsoporté —, válaszolt Szarvas Györgyné, a November 7. szocialista brigád vezetője. Gyenge Istvánné. a Zrínyi Miklós szocialista brigád vezetője véleménye szerint a régi munkaverseny-mozga- lom egy-egy ember között folyt a több pénzért, míg a brigádmozgalom az erkölcsi megbecsülést is igényli. Csizik Istvánné a Teleky Blanka szocialista brigád vezetője gondolatát így fogalmazta meg: A brigádmunka szebb dolog, mert nem egymás legyőzése, hanem segítése a cél. A régi munkaverseny személyi vonatkozású volt, a brigádmunka közösségi munkát képvisel. „Mindenki mindenkiért dolgozik” —, hangsúlyozta Dobai Ferenc. — Mi a véleményük a kollektív szerződésről és a törzsgárdaszabályzatról ? — Turcsányi Benjámin, a Petőfi szocialista brigád vezetője: A gyár vezetősége már a kollektív szerződés megszerkesztésének tervezeténél nagyon körültekintően járt el. Ismertették a tervezetet és kikérték a dolgozók véleményét, javaslatát. Ha valamelyik témakörben új javaslatokkal éltünk, azt külön megtárgyalták, véleményezték és úgy építették bele a kollektív szerződésbe. A kollektív szerződés jó, a dolgozók érdekeit képviseli. A törzsgárdaszabályzattal kapcsolatos válaszok már nem voltak ennyire egyhangúak. Mindenki örül, hogy végre nálunk is megjelent, de sokan kérdeznek vissza: „miért csak most?” Turcsányi Benjámin: Nagyon helyes, hogy nálunk is bevezetésre került. Szarvas Györgyné: Atörzs- gárdaszabályzatban a régen itt dolgozó munkások megbecsülését látom. Őszintén örülünk a bevezetésének. Fehér Gyuláné: Jóleső érzés, hogy figyelembe veszik az egy helyen letöltött munkaviszonyt. Ez az igazi megbecsülés jele. Magvasi Dezsőné, a Gárdonyi Géza szocialista brigád vezetője: Magát a törzs- gárdaszabályzatot helyesnek és dicséretes dolognak tartom, de hogy most került bevezetésre, ez a tény hátrányos helyzetbe szorítja azokat, akik nem jubiláló évben, — 10, 15, 20 — vannak. Dobai Ferenc: A törzsg'ár- daszabályzat jó és nemes újdonság, de ösztönző hatása van a munkára nézve. Molnár András, a Lenin szocialista brigád vezetője: a kollektív szerződéssel és a törzsgárdaszabályzattal egyetértek, helyesnek, jónak találom. Fülöp Lászlóné, a Dobó Katica szocialista brigád vezetője: A kollektív szerződésben, a törzsgárdaszabály- zatban méltányolva érezzük a gyárban végzett munkánkat. Andrássy Gyula: A brigádtagok általában elégedettek a kollektív szerződéssel. A törzsgárdaszabályzatnak örülünk, mert a vállalathoz hű dolgozók megbecsülését fejezi ki. Semperger Péterné: a törzsgárdaszabályzatot már hamarabb kellett volna kihozni, hogy minden arra érdemes dolgozó folyamatosan kaphatta volna meg a vele járó elismerést, a megbecsülés jelét. Csontos Dezsőné: a Cecey Éva szocialista brigád vezetője: Igazán örülök neki, nagyon jónak találom, serkentően hat a dolgozókra. — A hármas követelményen belül melyiket tartja a legnehezebbnek? Brigádmozgalmon belül mi volt az eddigi legnagyobb élménye? Vannak-e kapcsolataik más szocialista brigádokkal? Van-e előnye a kapcsolatnak? — A brigádmozgalomban hármas követelményt vállalunk: szocialista módon dolgozni, szocialista módon tanulni, és szocialista módon élni. Ezek közül a legnehezebbnek és legfontosabbnak a szocialista módon élni követelményt tartom. Ez példamutató magatartásra kötelez munkaterületen és magánéletben egyaránt, így magában foglalja a másik két követelmény teljesítését is. A brigádok legkellemesebb élményeiket a brigádmozgalom egyes fokozataihoz — bronz, ezüst, vagy arany plakett megszerzéséhez — kötik. Szabolcsi Andrásné, a Várnai Zseni szocialista brigád vezetőjét, amikor legkedvesebb emlékéről kérdeztem, azt válaszolta, hogy legszívesebben az általuk patronált gyermekvárosi kislányok mosolyára emlékszik vissza, amivel az apró ajándékokat fogadták. Több brigádunk .kapcsolatot tart más szocialista brigádokkal, megismerik egymást, megismerik egyben hazánk más tájait, tapasztalatokat tudnak gyűjteni, melyet hasznosítani lehet a brigádmozgalom további erősítésében. Nagy Béláné Megtörtént Személyzeti vezetőnk Fiál- kovics István munkába jövetelt és hazamenetelt illetően is pedáns pontos ember. Egyszer megbeszéltük, hogy 40 perccel mindnyájan előre vesszük az óránkat. Amikor a mi óránkon már háromnegyed négy elmúlt egyikünk megszólalt. Betelt a sikta, gyerünk haza. A Pista barátunk nézi az óráját, rá- zogatja, mert őnála még csak három óra múlt. De mivel mindenkinek az órája az övénél 40 perccel előbbre járt, hát gyanakvás nélkül előre vette ő is a magáét, összekapkodva iratait szaladt az irodájába. Fel a kabátot, fel a kalapot és ment is hazafelé. Útközben még beszólt a kereskedelmi osztályra, ahol természetesen még dolgoztak, hogy van-e túlóra engedély, mert ha a szakszervezet ezt megtudja, abból nagy baj lehet ... Az elsők között tartják számon KISZ-szervezetíink 15 éve AZ EGRI DOHÁNYGYÁR társadalmi, gazdasági és politikai -életében igen jelentős helyet foglal el a KISZ-szervezet.. A vállalat dolgozóinak 20 százaléka KISZ-tag. Nagy létszáma, komoly szervezettsége lehetővé teszi olyan feladatok megoldását, mely szorosan kapcsolódik a vállalat jelenéhez, illetve jövőjéiheiz. A GYÁR VEZETŐSÉGE igen nagy mértékben támaszkodik a KISZ-szervezet gazdasági és politikai munkájára. A dohánygyár KISZ-sxervezete természetesen nemcsak a gyáron belül végez komoly munkát. Jelentős szerepet játszik a város politikai, tömegszervezeti életében. Jó munkájának eredménye, hogy városi, megyei KISZ-bizottságok az elsők között tartják számon vállalatunk KISZ-szervezetét. AZ ÜT AZONBAN, MELY EDDIG VEZETETT igen nehéz volt. A régi ifjúsági vezetőkkel beszélgetve, az emlékkönyvet lapozgatva fényképek, visszaemlékezések tanúskodnak, hogy nem volt mindig ilyen zökkenőmentes a KISZ-fia- talok élete, sőt így visszagondolva is sokszor olyan problémák jelentkeztek, melyek szinte megoldhatatlannak látszottak. Az ellenforradalmi események még el sem csitultak, mikor vállalatunknál 1956. decemberében 7 fős KIMSZ-csoport jött létre. Ezek a fiatalok imár akkor látták a helyes utat, ami abban a zavaros időben igen komoly munka volt. Munkájukkal, .magatartásukkal igyekeztek meggyőzni a fiatalokat. JELLEMZŐ SIKERES és áldozatkész munkájukra, hogy 1957. március 21-én a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásakor már 35 fős csoport működött vállalatunknál. Az első KISZ-titkár Szarvas Árpád volt. Az első komoly politikai megmozdulás pedig 1957. április 4-e megünneplése volt, melyre .már mint önálló szervezet vonult fel a gyár fiatalsága. A KÖVETKEZŐ FONTOS eseményre november 7-én került sor, amikor a vállalat pártszervezete zászlóval ajándékozta meg a KlSZ-fiatalokat. Az első fogadalomtétel tiszteletére pedig emlékkönyvet kaptak. Ez az emlékkönyv .tanúskodik többek között az első évek nehézségeiről, eredményeiről. A megalakulástól 1960-ig a KISZ .tömegszervezeti tevékenységét elsősorban kulturális, sportmegmozdulások, rendezvényeken való részvétel jéllamezték. IGEN FIGYELEMRE MÉLTÓ EREDMÉNYEKET értek el a fiatalok a Hámán Kató Kulturális Seregszemlén. Eredményesen szerepeltek a KlSZ-tagok szavalóversenyeken, sportversenyeken. Ebben az időben a legjelentősebb munkát Szarvas Aladár, Kiss Ferenc, Kocsis József, Agócs Magdolna sitb. végezték —, .akik jelenleg is vállalatunknál tevékenykednek. — A KISZ-szerrvezetben 12—88 százaléka volt az arány a lányok javára. A jó és eredményes munkát bizonyította az a kitüntetés, melyet 1960-ban a KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium .adományozott a vállalat KlSZ-szervezetének. Ugyancsak elismerésnek számított, hogy Szarvas Aladámé (Véntesy Mária) — jelenleg a cigarettacsomagolás vezetője 1961—1964. között tagja volt a KISZ Központi Bizottságnak. Míg 1960—61-ig inkább a kulturális tevékenység dominált, 1961-től mindjobban előtérbe került a: KISZ-szervezet politikai, gazdasági tevékenysége. Munkaversenyeken, poLitikai megmozdulásokon való részvétel, jellemezték ebben az időben a munkát. A DOHÁNYGYÁR FEJLŐDÉSÉVEL természetesen a KISZ munkája is megnőtt. Jelentős munka hárult a KISZ- fiatalokra, a lágymányosi dohánygyár áttelepítése során.. Igen sok társadalmi munkát végeztek. Ekkor jöttek létre az ifjúsági szocialista brigádok, melyek a munkaversenyekben szép eredményeket értek el. A szép eredmények mellett azonban voltak olyan időszakok is, amikor nem volt megfelelő az .ifjúsági szervezet munkája. Rossz vezetés, nemtörődömség jellemezte a munkát. Természetesen ezeket a hibákat sikerült kiküszöbölni a gyári pártszervezet és gazdasági vezetés 'segítségével. AZ UTÓBBI IDŐBEN a KISZ-szervezet gazdasági munkáját igen előnyösen befolyásolta az a műszaki fejlesztés, amely az Egri Dohánygyáriban végbement. A gazdasági vezetők helyesen ítélték meg a KISZ-fiatalokat, amikor mertek rájuk bízni komoly feladatokat, melyet sikeresen meg is oldottak. Természetesen az elismerés sem maradit él, sem anyagi, sem erkölcsi vonatkozásban. Igen jelentősen segítették a vállalat tevékenységét a KISZ-műszakok, kommunista vasárnapok. A jó munka eredménye, hogy 1971-ben jelentős vállalati támogatással létrehoztuk a KISZ-klubot. Ezáltal megnőtt a lehetőség mégjobban, mind a politikai, nevelőmunkára, mind a kulturális igények még jobb kielégítésére. Ennek eredménye volt az is, hogy a gyári KlSZ-szer- vezet taglétszáma szinte ugrásszerűen megnőtt. A fiúk lányok közötti arány 50—50 százalékos lett, ami nagy mértékű műszaki fejlesztés következménye is. A KISZ-SZERVEZET további feladatait gyári vonatkozásban, a gyár fejlesztése, a termelékenység növelése, politikai téren pedig a decemberben sorra kerülő KISZ VIII. kongresszusa határozza meg. Legfontosabb: eredményesen dolgozni, de ugyanakkor fokozni a fiatalok politikai neveléséit, kulturális igényeinek minél teljesebb kielégítését. Ügy érezzük, hogy az előttünk levő feladataiknak maximálisan eleget tudunk tenni. Csutorás Sándor műszerész, a filteres cigarettagyártó gépet ellenőrzi.
