75 éves az Egri Dohánygyár (1971)
Az Egri Dohánygyár rövid története
A szivartermelés alakulását mutatja az alábbi táblázat: Év Évi termelés (minőségi szivarra átszámítva, db.) 1895 2 932 400 1910 32 441500 1929 27 595 500 1955 44 835 800 1970 37 930 600 A nagyrészt kézierővel végzett szivargyártás, amelynek során 95 százalékban minőségi szivart készítettek, a harmincas években visszaesett. A gyár termelésének csökkenése olyan nagyméretű volt, hogy 1938-ban a szivartermslés szinte teljesen megszűnt. Fokozatosan áttértek a cigaretta gyártására, és 1938-ban már 96 millió darabot állítottak elő. összehasonlítás-képpen megemlíthető, hogy ezt a mennyiséget 1971-ben négy nap alatt tudja a gyár termelni. A munka kezdetben 5 db. UM. típusú cigarettagyártó géppel folyt, ami a munkafolyamat részbeni gépesítését jelentette. Közvetlenül a felszabadulás előtti években a gyár ismét foglalkozott szivargyártással. Eger városát 1944. november 30-án szabadították fel a szovjet csapatok a fasiszta megszállás alól. A Dohánygyáron is látszott a háború nyoma, a készleteket szinte teljesen kifosztották. A háború rombolása után nehéz viszonyok között indult meg ismét a termelés: a pusztítás nyomait el kellett tüntetni, s nem volt nyersanyag sem. A termelő munkát a felszabadító szovjet csapatok indították be, s ennek eredményeként hamarosan megjelent a gyár első terméke, a VPIRJOD (előre) nevű cigaretta. 1945. június 27-én a szovjet katonai hatóságok átadták a gyárat, késztermékért cserébe nyersanyagot szállítottak, és ettől kezdve fokozatosan növekedett a termelés, amely 1946 elejére érte el a háború előtti szintet. Nehéz körülmények között dolgoztak a munkások ezekben a hónapokban. Villanyenergia sokáig nem volt, és a gyár udvarán pöfögő két gőzhajtású úthenger transzmisszión keresztül hozta mozgásba a termekben levő gépeket. A dolgozókat az infláció és a jegyrendszer is sújtotta, de a kommunista párt szavára hallgatva lelkesen kapcsolódtak be a termelésbe. Az intenzív termelőmunkának is volt köszönhető, hogy 1946. augusztusában, a forint megjelenésével a cigaretta árak maximálása is megtörtént: Munkás 8 fillér db Magyar 10 fillér /db Béke 24 fillér/db Virginia 24 fillér/db ÁLLÓESZKÖZÁLLOMÁNY NÖVEKEDÉSE Az Egri Dohánygyár felszabadulás utáni igazi fellendülése a hároméves terv időszakában kezdődött. Az üzem modernizálódott, a munkafolyamatok átfutási ideje csökkent, és a termelési feladatok szervezettebbek lettek. Megváltoztak a munkások szociális körülményei is: nemcsak a termelőmunka körülményei váltak kedvezőbbekké (munkavédelem, a termek portalanítása stb.), de sor került az üzemi bölcsőde és óvoda bővítésére, az orvosi rendelő korszerűsítésére, a íelsőtárkányi hét holdas víztelepen pedig egy nyaralóház épült. Javultak a sportolási lehetőségek is, mert önkéntes társadalmi munkával elkészült a gyár kosárlabda- és tekepályája. A kedvező körülmények lehetővé tették, hogy a munkások között széles körű versenymozgalom alakuljon ki. Az egri Igazság 1948. december 12-i. száma már az emelkedett termelésről és a selejt csökkenéséről adott hírt: „Jól dolgoznak a dohánygyári brigádok ... Az Egri Dohánygyár az országos munkaversenyben 10 gyár közül a II. helyezést érte el. A szivar csomagolási brigád 100 százalékban, a gépi szivargyártási brigád 117 százalékban teljesítették vállalásukat. A kézigyártási osztály egyik brigádja 2,5 százalékos megtakarítást vállalt, ezzel szemben 4 százalékos megtakarítást ért el.”
