75 éves az Egri Dohánygyár (1971)
Az Egri Dohánygyár rövid története
Eger város egyik legnagyobb ipari üzeme, a Dohánygyár 1971-ben alapításának hetvenötödik évfordulójához érkezett. Változatos, eredményekben gazdag háromnegyed évszázad előzte meg ezt a jubileumot, amely az egyre növekedő és fejlődő gyár szép ünnepe. Az ünneppel azonban együtt jár az emlékezés is, hiszen a múlt tanulságai ösztönzők lehetnek a jelenben, és formálhatják a még eredményesebb jövőt. Ezért idézzük fel a gyár történetét, emlékeztetőül mindazoknak, akik eddig is segítették, és a jövőben is támogatják ma jd a szocialista termedőmunkát... Egerben már 1894. május 21-én megkezdődött a szivargyártás. A Koroma Vendéglőben (a mai Park Szálló helyén) ideiglenesen berendezett „alkalmi szivargyárban” három munkásmő kezdte meg a munkát Boltizár Románnak, az üzem akkori vezetőjének, majd később a Dohánygyár első igazgatójának irányításával. Az ideiglenes „szivargyár” azonban hamarosan szűknek bizonyult, ezért a megnövekedett szivarszükséglet kielégítésére egy dohánygyár létrehozásának terve merült fel. A Nagy Vásártéren felépítendő gyár építkezési munkálataira az egri Staud és Fiai cég kapta meg a megbízást. Az 1895-ben magkezdődött munkák hosszú éveken át tartottak, és csak 1916-ban fejeződtek be, de az Egri Dohánygyár már 1896 őszéin alkalmas volt nagy volumenű szivartermelésre. 1896. november 12-én jelentős esemény zajlott le: az építkezés vállalkozói megrendezték a Dohánygyár „bokréta ünnepét”, és ezzel tulajdoniképpen kinyilvánították a Gyár megalapítását. Az egyre gyarapodó üzem mumkásnői zömmel a város szegénysorban élő földműves családjaiból kerültek ki. A felvételhez 12 életév kellett, s így egészen fiatal, vézna leánykák is kerültek a gyár alkalmazásába. Nem sok becsülete volt akkoriban a Dohánygyár munkásainak, mert a korabeli feljegyzések és újságok elárulják, hogy „olykor meg is kergették, csúfolták a suhantok a gyári munikásnőket”. Felvételkor mindenkit köteleztek arra, hogy legalább egy évig nem hagyhatja el a gyárat, s volt rá eset, hogy a szerződésszegőket, akik nem tudták elviselni a mostoha munkakörülményeket, rendőrrel hozták be munkára, és pénzbírsággal sújtották. Említik a büntetésnek azt a módját, hogy a behozott munkásnőnek négy munkanapon át a helyén kellett ülnie, munkát nem kapott, és így keresete sem volt. Mégis, hosszú időn át az Egri Dohánygyár biztosította a város jónéhány szegénysorsú családjának szinte az egyetlen jövedelemforrást. A termelés sokáig csak a szivargyártásra korlátozódott, de az 1930-as évek elejétől már cigarettát és pipadohányt is előállítottak. 0XPAHH0E yjOCTOBEPEHIE Baiam é-vH^fíjdc&u, u,♦ma.o o rUH't Ojö. Pz i* fi _______________ 8 ||m, to 3to ipppisfie (cKas) BwnoiHaei sanaai BesrepcKOfo EMBfflmena no nom&caH mfciHX lijfÉli i|» JCpacio! Apmh, Hősi«? mmimm b Hasra* mm, poiöbb» taöam'e ísjpm i jspms iMxmecfßo m imm fern nmo öea mmsob HaTOHsaaTCKoro feaBieaHíi. felárai, jpa 15, csediipíi 1915 rosa. y mi fi mtont;hhbin h\miwn uns H BbHH'Hibé^s. y// * .......................Ik (CA1KMH) V ÉDELMI RENDELET r ' ■ Kiadva <icá(.<zs>n.c >'. _______________(vs/cíc, m ely gyári vállalat, üzem, raktár a Magyar Kormány által elrendelt •és megállapított dohány készárunak a Vörös Hadsereg ellátására vonatkozó' rendelkezéseit mindenben pontosan teljesíti. ■ Ennélfogva az itt található nyersanyag, valamint dohány-készáru, úgyszintén a- vállalat minden' berendezése és vagyona nem vihető el a Hadbiztosság • rendelkezése nélkül. Budapest, 1945. évi szeptember Itt) 15-m • ' • óiv SZAZSIN ; , ;<U ztv ' . . fc^n >«tMm Imt «.»1 ui!,«» (• MII I.- • :• • Jhimw-tgri . . . :■ : ■ . ■ V
