Egészségügyi Kiadás, 1925-1926
1926 - 1926-07-08 [1879]
A filmpropaganda az embervédelmi kiállításon. Az Egészségügyi Reformiroda propaganda központja az embervédelmi kiállitás területén tudományos mozgószinházat állított fel a szabadban, ahol esténkint a közönségnek ingyen mutatnak be egészsé 0 ügyi tárgyú filmeket* A vegyes program keretében 25-30 perces időtartamban egészségügyi ismereteket terjesztő mozgóképek kerülnek lejátszásra. A filmek legnagyobbrészt itt készült és magyartárgyu darabok, de vannak idegentárgyuak is, a műsor többi részét^elsősorban hazai gyógyintézetek,egészségügyi vonatkozású vállalatok, gyárak, stb. ismertető filmjei teszik ki. Ezeknél azonban a propaganda központ gondosan ügyel arra, hogy komoly tudományos színvonalon tarctassanak. A műsor najyrészet azután szórakoztatás céljából bemutatott filmek alkotják, éspedig egészen változatos tárgyakról /burleszkek^ stb./ /RE/ Az ötvenéves Német Birodalmi Egészségügyi Hivatal. Holnap lesz ötven éve, hogy a német birodalmi belügyminisztérium szal tanácsadó szerve gyanánt működő birodalmi egészségügy; hív 1 alt a na^y '/irchow kezdeményezésére és szorgalmazásaca megalakult. Az elmúlt félszazad alatt ennek a hivatalnak volt leginkább köszönhető, hogy a nemei köz-ígszsé;^ü§y mai fejlettségét elérte, nem volt ugyanis.egyetlen olyan törvényes intézkedés va^y kezdeményezés, amelyet e testület ne bírált volna felül, A hivatal az iaok folyamán óriási szervezetté nőtte ki magát. Az elnökön, 2 orvos - 2 v.^yesz - 1 állatorvos-igez^atón^kivül, 21 orvos, 18 vegyész, 3 gyógysz-:esz, ó zoológus, 1 botanikus, 7 állatorvos, 1 jogász, 1 könyvtáros alkotják a adományos hivatalnoki kart, az irodai és igazgatási teendők $Hálására pedig 138 egyéb tisztviselő áll alkalmazásban. A hivatal 1 élszázados fennállását díszes keretek között ünneplik meg»/SR/. * ,kv -xst' •'. " ' A Stefánia Szövetség vidéki munkája . E" hó első napjaiban nyilt meg Karca• gon az Országos Stefánia Szövetség anya- és csecs'móvédelmi rendelőintézete. Az intézet nagyértékü felszerelését a város igi» nagy megértéssel a volt Nagykun Múzeum helyisegeiben helyezte el, ahol már meg is indult az anya- és csecsemővédelmi rendelés. Az intézet felállítása körül a város társadalma, éléu Horváth Ferencnével, sokat buzgólkodott, /L/ A rákkutatás jutalmazása. Az angliai Royal College of Surgeons ez évben a v/alker-dijat /10O angol font/ W.Gye professzornak ítélte oda, a rákkórtanáról írott, világszerte nagy föltűnést keltő közleményeiért. A dijbizottság azzal okolta m2g elhatározását, hogy ámbár a Gye-féle munkálatok ?gyeidre nem bírnak nagy gyakorlati |elentoség-el, a rákkutatásnak ujirányt és nagy lökést adtak. /SR/ j Béke a nemzetközi tudományos életben . A Freiburgi híres kórboncnokot Aschoffot^ az olasz tudományos akadémia tagjául választotta, ki a tagság elfogadását ahoz a feltételhez kötött", hogy az ola z akadémia á német tudományos élet' nox^zetközi bojkottjában nem vesz részt. Az akadémia válaeza az volt, hogy ilyen körülmények között - sajnálattal bár - el kell tekintenie Aschoff felvé telétől./SR/ Szovjotoroszorezág öngyilkossági statisztikája. Az e^iiűtjU^ í népbiztosság szerint az öngyilkosságok száma állandóan csöven, m...rt ui 0 a háború előtt évente egymillió lakosra 40 halállal végződő öngyilkossá- esett, addig ez a szám ma 28-ra szállott le. Minálunk a lejutóbbi hivatalos közlemények szerint egymillió emberre a múltévben 294 öngyilkos esett. Az óriási különbségben mindenesetre szerepe van annak is, hogy ^z orosz statisztika valószinoleg nem egészen megbízható, de kétségtelen, hogy az intelligencia részvét síének csökkenése a fa ok. Ugyanis az orosz öngyilkosok kontingensének .alig 5 százalékát teszi ki évente a főiskolai végzettséggel birok száma, jóllehet köztudomású, hogy a műveltséggel majdnem^e^yenes arányban nő az öngyilkosságra való hajlam is. Egyik küli ÖldÖn élő orosz szociológus megállapítása szerint azonba. ma Oroszországban a müveit ember nem szorul az öngyilkosságra, a szovjet gondoskodott róla, hogy "más utakon" jusson el a müveit osztály ugyanoda, ahova az öngyilkosság vzet, /SR/ Kevés az orvos Németországban? . Az idén a német egyetemeken a medikusok száma koz ! l 30 százalékkal emelkedő t. Sokan *zt a körülményt arra vezetik vissza, hogy Németországban tény 1**2 orvoshiány van, s ez a köztudomású tény tereli - fiatalságot az ismét jobban <jóvedelm-zon -k tetsző orvosi pályi? f lé. /SR/ OSLEV'
