Angolkisasszonyok leánylíceuma és felsőkereskedelmi iskolája, Eger, 1929

20 leányközépiskola Magyarországon. Ezzel két célt ért el az iskolafenntartó. Eleget tett a nm. vkminisztérium köve­telményének, amennyiben beállította a leánygimnázium mellé a felső leányiskolái tagozatot. Ennek a felső leány­iskolái felső tagozatnak a beállítása a kereskedelmi iskolai tagozattal már pénzügyi szempontból is megoldható volt, mert a felső leányiskolái tagozatnak pár növendéke miatt nem kellett külön tanár, külön osztályterem. E két tanuló ugyanis bizonyos tárgyakat a leánygimnáziumi tagoza­ton, bizonyos tárgyakat pedig a kereskedelmi iskolai tago­zaton az ottani tanulókkal — minthogy a létszám is meg­engedte, — közösen hallgathatott. A felsőkereskedelmi iskolai tagozatnak a beállításával a fenntartó a nagvkö- zönség sürgető óhajának is eleget tett, amennyiben meg­nyitotta e nagyon óhajtott szakiskolát. Ez a triíurkált leányközépiskola abból a szempontból nagyon üdvösnek látszott, hogy a négyosztályú közös alsó tagozat elvégzése után a tanulók megtalálták a tehet­ségüknek és hajlamuknak megfelelő iskolatípust. Azon­ban az élet útját állta e 3 típus ilyen közös kapcsolatának. A felső leányiskolái felső tagozat elsorvadt. Ide a köv. évben már nem jelentkezett tanuló. A meglevő 2 tanuló is kimaradt. De másutt is elhalt a felső leányiskolái tagozat. A leánygimnáziumi és kereskedelmi iskolai tagozatnak, mint két ellentétes irányú iskolatípusnak ilyen kapcsolata pedagógiai szempontból nem volt kívánatos s csakhamar megtörtént a szétválás. 1920-tól kezdve ismét önálló leány- gimnázium lett intézetünk, mint amilyennek 1916-ban megindult, a kereskedelmi iskolai felső tagozat pedig a nm. vkininiszter úr 1920. évi augusztus 12-én kelt 72.000. Vl/b. sz. rendeletével „Négyévfolyamú női felsőkereske­delmi iskolává" alakult át, majd a leánygimnázium ugyan­csak a vkminiszter úrnak 1927. évi 37.313. V. sz. r. alap­ján leányliceuimná. Azonban ez a leányliceum csak rövid­életű volt. A szülők t. i. észrevették, hogy leányaik, ha latin nélkül tesznek érettségit, nem veszik fel őket az orvosi fakultásra, sem a filozófiai fakultásra a nyelvtör­téneti szakon, hacsak előbb külön érettségit nem tesznek a latin nyelvből. Egyre sűrűbben hangzott fel az óhaj, különösen a bennlakó szülők részéről, hogy a főnöknő ismét kérje a leánygimnázium visszaállítását. M. Lengyel Julia, akkori főnöknő hajlott a szülői társadalom kívánsá­gára, de mert maga is át volt hatva a klasszikus tanul­mányok fontosságától, az Érsek Ür Öméltóságának bele­egyezésével még az 1928/29. iskolai év végén engedélyt

Next

/
Thumbnails
Contents