Angolkisasszonyok leánylíceuma és felsőkereskedelmi iskolája, Eger, 1928

27

FELÜGYELET.

Az intézet fővédnöke: ür. Szmrecsdnyi Lajos, valóságos belső titkos tanácsos, egri érsek.

Az intézet fenntartója: Az Angolkisasszonyok egri házának mindenkori főnöknője. Jelenleg: M. Lengyel Júlia angolkisasz- szony.

Érseki biztos: Meyer Béla, prépost, kanonok.

Tankerületi kir. főigazgató: Gaál Mózes, író.

A felsőkereskedelmi iskola főigazgatója: Dr. Szakáll Zsig- mond, egyetemi m. tanár.

Hitoktatási felügyelő: Matuszkci Mihály, apát-kanonok.

II.

III.

AZ ISKOLA BELSŐ ÉLETÉRE VONATKOZÓ MOZZANATOK.

1. Az iskolai év lefolyása. A beiratásokat június végén és szeptember 1. és 3-án tartottuk meg. Szeptember 4-én volt az év ünnepélyes megnyitása. A rendes előadások szept. 5-én kezdődtek. A tanítás megszakítás nélkül folyt június 16-áig. A befejező összefoglalások június hó 17-én a hittanvizsgával kezdődtek, amelyen Meyer Béla prépost-kanonok, érseki biztos úr őnagysága elnökölt és jún. 25-én fejeződtek be. A magánvizsgálatok június 10., 11. és 12-én folytak le, amelyeken Vucskits Jenő miskolci kir. kát. főgimn. igazgató elnökölt.

2. Változások a tanári testületben és felügyeletben. A felügyeletben nagy változás állott be, amennyiben Gaal Mózes tanker, kir. főigazgató úr Öméltósága az iskolai év végén nyugalomba vonult. Gaal Mózes a legnemesebb értelemben vett igazi tanártípus volt. Mély és alapos ismerője nemcsak a magyar tanár- léleknek, hanem egyúttal a tanuló-ifjuságénak is, amely szeretettel csüngött jóindulatú s rokonszenves egyéniségén. De mintaszerű felügyelő-típus is volt. Nemcsak friss szellemet és meleg érzelmeket hozott magával, hanem új eszméket, új szempontokat és irányokat is. Meghódított bennünket, meghódított tudományával, indítékainak tisztaságával, de különösen azzal a meleg szeretettel, amelynek a köznevelés minden munkását át meg át kell hatnia. Érezte és fájdalommal látta azt az áldatlan zűrzavart, azt az anyagi és erkölcsi romot s pusztulást, amelyet a hosszú háború s a proletárdiktatúra átka okozott az iskola belső világában. A magyarság szebb jövőjében bizakodó lelke azonban az iskola jobbátételén fáradozott, hogy a romokat eltakarítsa s a pusztulást orvosolja. S mivel a helyzet gyökeres javítása csak önfeláldozó, a kötelesség szigorúan megvont határain túlmenő példátlanul lelkes munkával lehetséges, a proletárdiktatúra pusztításai után erre a nehéz munkára hítta meg kerületének tanárait: nevelő- és tanító-