Angolkisasszonyok leánylíceuma és felsőkereskedelmi iskolája, Eger, 1926
A leányliceum. (A leányközépiskolák új reformja). Gróf Klebelsberg Kúnó dr. kultuszminiszter úr őnagyméltósága új kultúrpolitikai célokat tűzött a magyar közvélemény elé, amelyeket — mint a tények igazolják — megvalósítani is törekszik. A célja általában az, hogy a magyar szellemi életet, a szellemi együttműködés nemes, nagy gondolatát a magunk részéről oly módon fejlesszük, amely a magyar nemzet speciális igényeinek s az életnek is megfelel. Ezért tartja szükségesnek a leányok nevelésének, illetőleg a ieányközépiskoláknak a reformját is. A kultuszminiszter úr őnagyméltósága 1926. évi XXIV. t.-c.-kel rendezi a jelenlegi leányközépiskolák és felső leányiskolák helyett szervezendő újtípusú leányiskolák szervezetét. Ez a hivatkozott törvénycikk meggyőzhetett mindenkit arról, hogy most épen általa a leánynevelés gyökeres változáson megy keresztül s a leánynevelés új iskolatípusának: a leányliceumnak hosszú időre veti meg mélyre vetett alapjait. Nem akarok részletes lenni, de annyit mégis meg kell említenem, hogy a leányok iskolai nevelése kezdettől fogva kiskörű volt. Csak egy félszázaddal tekintsünk vissza! Mit látunk? Azt, hogy a leányok elvégezték az elemi iskola IV. osztályát, azután a családi körben nevelődtek tovább. Az 1872-ben elhunyt báró Eötvös József hangoztatta először, hogy a nők tovább művelődését intézményesen kell biztosítani. Utódai Pauler Tivadar, Trefort Ágost átvették a nagy miniszter eszméit s érdemes munkát végeztek a nőnevelés terén. Ekkor indulnak meg a polgári leányiskolák, majd később a felsőbb leányiskolák. (Egerben az Angolkisasszonyok leánynevelőintézetében 1891-ben nyílik meg a polgári 1. iskola, a felsőbb 1. isk. pedig 1893-ban. A felsőbb leányiskolák másfél évtizedig fejtettek ki áldásos munkát, azonban mire megerősödött, ismét megváltoztak a nőnevelés igényei. A magyar társadalomra egyre jobban nehezedő megélhetési viszonyok folytán oly leányközépiskolára lett szükség, mely a leánytanulóknak nemcsak magasabb női műveltséget ad, hanem arra is képesíti őket, hogy hivatali vagy tudományos pályára léphessenek. Jankovich Béla, az akkori vkminiszter megadta ennek a lehetőségét a leányok középfokú oktatásának a rendezésével. A Jankovich- féle reform azonban, amely a francia furkációs rendszeren alapult, hamarosan mutatta hiányait. 0 t. i. egy közös alsó tagozatra, amely körülbelül a régi felsőbb leányiskola I—IV. osztályának felelt meg,
